Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-01-22 / 7. szám
„ Békésmegyei Közlöny t t 14. szám 1885. Ahhoz a regále heczczhez. Megkövetelem attól, ki a nyilvánosság elé — pláne nagánosoknak vagyoni viszonyait tárgyazó, biróilag eldöntetlen ügyben — kilópni merészel, hogy a tiszta igazat adja elő. Ez az, a mi a dr. Kerényi Soma által felvetett kérdésben elhatározásom ellenére felszóllalni kényszerít. Dr. Kerényi a tényállást részben, Mikolay Mihály — a tényállást és jogviszonyokat egyaránt — elferdítve adják elő, de inig Kerényit menti az, hogy másuak inforinácziója után a részleges s apróbb körülményeket nem ismerhette, addig Mikolaynál a ferdítés bün, mert e szerencsétlen ügyet minden fázisában, a rendőröktől egészen a miniszterig nemcsak átélte, de velem együtt cselekedte. A szarvasi regále-közbirtokosság 3 nagy vendéglőjét, köztük a „Farkast" Roszik Andrásnak, 1880. szeptember 29-től következő 6 évre, — 24 kiskorcsma jogát ez időtől 3 évre bérbe adta. A kiskorcsmák bérletideje 1883. évi szeptember 29-ón lejárván, árverés utján bórbevette azokat Grimm A. József oly kikötéssel, hogy az 1886. szeptember 29-től számítandó 3 évre bérbeveszi a 3 nagy vendéglőt is, de egyszersmind, ha 1880. szeptember 29-ón belül bármelyik nagyvendóglősnek (s így köztük Roszik Andrásnak is) bérlete megszűnnék, a kérdéses nagyvendóglőt átvenni tartozik. E joga folytán Grimm A. József az egyik nagyvendóglőt át is vette, s igy most Szarvason, hogy Grimm A. József italmórósi monopoliumot nem gyakorol, csak a Roszik András „Farkas"-a ós a másik nagyvendóglő akadályozza. 1884. október havában Roszik András a „Farkas" vendéglőben az olcsó italuemüek — (különösen spiritus pálinka) kimórósére egy külön, de egyób, vezetése alatt a vagyonosabb osztály kényelmére berendezett, helyiségeivel összeköttetésben levő üzlethelyiséget szerelt fel, melynek élére a különben már italnemüek nagybani árusítására jogosított Eugl Dávidot üzletvezetőül — közönséges nyelven „itczósül" — szerződtette. Aa üzlet jól ment, s Grimmel erősen konkurált. Ezórt akarta Grimm A. József 1884. augusztus 7 ón a „Farkas" vendéglőben Engl Dávid ellen közvetve, valójában Roszik András ellen a „Farkas" vendéglőben az olcsó italnemüekre az elkobzást foganatosítani, ós mert Roszik András a kiküldetést igazolni nem tudó hatósági közegeknek szóval ellenált, — kérte Írásban Salacz Ferencz szolgabírónál elrendelni. A szolgabíró erős jogórzetóről ós sokszor tapasztalt elfogulatlanságáról tanúskodik, hogy Eugl Dávid ellen a „Farkas"-ban az elkobzás megrendelését szóval kijelentett plausibilis indokokból megtagadta, de igenis elrendelte a „jogosulatlan kicsiny báni italt mérő Engl Dávid ellen az elkobzást," a mint megrendelni kötelessége volt. Az elkobzás foganatosítva lett a „Farkas"-bau, az Engl Dávid vezetése alatt álló helyiségben talált italnemüekre. Roszik András, a „Farkasában mai uapig tényleg bérlő képviseletében az elkobzás ellen a panaszt ón nyújtottam be, s itt vetettem fel, hogy Eugl Dávid elien a bűneit, a mit férje, apja s egész hazája ellenében elkövettet, s hogy fiának, ha kell óriási nemzeti küzdelem utján szerezzen nevet és fényt, — átáll a kuruczokhoz, s annak érdekében szép fejével folytonos játékot íolytat. E veszedelmes játék közben egyszerre csak a császáriak kezébe kerül a szép fej. Felszólítják: árulja el az árulókat, s gazdag jutalom vár reá s fiira. — Nem vall raitsem, de már-már gyermekéért, gyermeke boldogságáért újra árulásra gondol. De e perczben a regény egy Kedves alakja, a fiatal kurucz hős, a ki a nemzeti eszméért s szép asszonyért kimondhatlau hősies ideálismussal rajong: Pelargus barátruhában belopózkodik börtönébe, 8 elhiteti vele, hogy a kiért, s a kiben egyedül ólt; a kiért ördögi volt isteni czélzattal: — gyermeke meghalt. — Köszörülheti már a pallost a vihodár: Gérczy Juliánná nem fog vallani semmit. Hisz ha gyermeke meghalt, kiért legyen áruló, s kiért éljen tovább ?! És egy reggelen oda gördül az a szép fej a hóhér lábai elé . . • Nem kísért többé „A lőcsei fehér asszony!" Ez Jókai regényének tartalma. Nem, ez a regény száraz, dísztelen törzse. Egy árva száraz kocsány, mely keleti színpompájú exotikus növényként jelenik meg a regényben. E mű egyébként egy önálló része ama cziklusnak, melyet Jókay a Bákóczy korról az „Egész a vérpadig" czimü regényével kezdett meg, „A lőcsei fehér asszonnyal" folytatott, s hogy mivel fog befejezni? azt feszült várakozással várja a magyar közönség. Both. „Farkas" vendéglőben, legyen bár itczós vagy albérlő, tiltott italmérés czimón elkobzást foganatosítani nem lehet. Ennek indokolására e helyen elég lenne egész terjedelmében a szabatossága és a benne nyilatkozó juris prudentiáuál fogva a közigazgatási bíráskodás gyöngyét az alispáni határozatot közölni, de rövidség kedvóért csak utalok a dr. Kerényi első czikkóben közölt idézetekre és dr. Kerényi jognózeteire, s itt válaszul Mikolay Mihálynak a következőkre terjeszkedem. Roszik András a közbirtokossággal 1880-ban szerződött, ekkor szerzett jogait a közbirtokosság egyoldalulag egyáltalán s igy az 1883-ban Grimm A. Józseffel kötött szerződésben sein korlátozhatja. Roszik András Grimm A. Józsefei a „Farkas" vendéglő tekintetébenszerződóstnem kötött, s igy vele e tekintetben szerződésének azon pontja, hogy a „Farkas" vendéglőt Roszik bérletének megszűnte esetén átvenni köteles, nem engedményt (lásd bármelyik tankönyvet) tartalmaz, hanem virtuális jogot, mely perfektté csak a jövőben — a bérlet megszűntekor válik. Ennek felismerésére nagyon pri. initiv jogismeret szükséges. Roszik András szerződése az albérletet csak azon esetre sújtja a bérleti jog elvesztésével, lu (10-ik pont) az albérlet megszüntetésére felhívatnék, ós e felhívástól számított 8 nap alatt azzal fel nem hagyna. A regáleközbirtokosság Roszikkal szemben albérletet sohasem panaszolt, s igy annak megszüntetésére sem hívhatta fel, minek folytán szerződésszegés nincs, Roszik mai napig bérlő, s mint ilyen a bérlet tárgyáról szabadon rendelkezik. Ebbeli cselekvényeiórt a regále-közbirtokosságuak ós nem a vele jogviszonyban nem alló Grimm A. Józsefnek lóvén köteles számot adui. Mert Grimm és Roszik közt jogviszony nincs, a dolog elbírálása nagyon könnyű: a „Farkas" vendéglőre a bérlő Roszik, a 24 kiskorcsmára a bérlő Grimm, s mert míudkettőjükuek joga önálló külön tárgyakra vonatkozik, mert mindkettőjüknek egy a bérbe adója: bérleti joguk paralell, midőn tehát collisióról szó uem lehet Bérleti jogának gyakorlásában egyik a másiktól független ur. A dolog lényege ez, a többi jogi szakismeretet kiváu megértésére, s ezórt jogi szaklapba való. Ily körülmények közt valóságos merénylet az egyóu, az üzlet személyi ós vagyoni jogai ellen a Grimm A. József által vezetett, habár üzleti tekintetből menthető, elkobzás. Lehetetlennek tartom, hogy foganatosítása előtt a dolog kellő feltárása mellett Grimm A. József jogtudónak tanácsát kérte volna, vagy ha i_;en, s ennek folytan cselekedte, tanácsolja az illetőnek, hogy tegye le a tollat, fogja meg az eke szarvát, vagy pedig a dikicset. Tudok fejet hajtani a hatóság előtt, mert a hatóság mint ilyen, rosszat nem követhet el. De felemelem fejemet, ós szavamat a hatósági közeg ellen ott, a hol kell, a hol eljárását önkény, intózkedósót részrehajlás, határozatát felületesség jellemzi. Mint ügyvéd az ügy első bírája létemre a hatósági közegnek nem subordinált, de vele coordiuált vagyoK, és ebbeli jogomat, s vele járó kötelességemet fenntartom ós megőrzöm. E szempoutból nevetségesnek kell találnom a dr. Szemző Gyula, kartársam ellen intézett orvtámadást, melyet csak az magyarázna meg, ha — a mit nem hiszek — Mikolay Mihály a hatásági közeggel, pl. a szarvasi szolgabiróval szemben magát alárendelt helyzetben ismerné, mit azonban az ügyvédi kar tekintélye órdekób -n kérem, a publikum előtt — titkoljon el. Legyen a Roszik ós Grimm közt fennforgó ügynek bárminő kimenetele, ezórt a hatósági közeg személyét felelőssé tenni nem lehet. Lehet Salacz Ferencz ós a közigazgatási bizottság nézete helytelen, de tiszteletet érdemel, mert meggyőződése vezérelte. Ezórt személyük a mig megtámadást nem tűr, védelemre nem szorul. Rekrimiuáczióba nem bocsátkozom; fékevesztett szenvedélynek, vagy pórázon nem tartott agynak torzszülöttei nem ingerelnek; de lehetetlen megbotránkozásomat elhallgatnom a felett, hogy magánosoknak, ugy érdekeltek mint nem érdekelteknek személyi, családi viszonyai hatósági közegeknek tisztes nevei egy magánügyben, — pláne birói eldöntésre váróban a puplikum előtt meghurczoltatnak, s ez mentse ki, ha netalán jelen soraimban éles lettem volna. Bőbeszédű voltom nem engedi, hogy a dolognak egy komikus oldalát elhallgassam: Nem hiszik, hogy a Kerényi első czikkót Kerényi, hogy a Mikolay válaszát Mikolay irta. Hát én elhiszem Mikolay Mihálynak, hogy Mikolay Mihály irta. Ez az utolsó szavam. l)r. Lengyel Sándor, ügyvéd. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésvármegye közigazgatási bizottságának f. hó 12-én tartott rendes havi üléséről, (Vége). Tanfelügyelői elöadmányok : A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur körrendelete alapjan felhivatott a b.-gyulai községi iskolaszék, hogy a hatósága alatti polgári fiiskola alapvagyonának minősége, mennyisége és eddigi kezelési módjáról szóló jelentését e hó 31-ig terjessze be a közigazgatási bizottsághoz. Tárgyaltatik a b.-gyulai községi iskolaszék 1885. évi januárhó 1-en tartott az ismétlő leányiskolái állomás betöltése iránt választási gyűlésének jegyzökönyve, mely megerősites végett lett ide beterjesztve. A beterjesztett jegyzőköuyv tanusága szerint Bacsics Etelka jelenleg a gyulai polgári leányiskolában működő tanítónő lett megválasztva szavazattöbbséggel. — s a mennyiben nevezett képesítési okmannyal nem bír, azon kötelezettséggel, hogy egy év leforgása alatt azt beszerzendi. Az iskolaszék ezen választása, a mennyiben nem illetékes elnök alatti gyűlésen ejtetett meg, meg nem erősíttetik, s utasittatik a gyulai községi iskolaszék, hogy ezen állomás betöltése iránt törvényes elnök elnöklete alatt tartandó gyűlésben hozzon uj határozatot. Pollák Lipót, f.-gyarmati zugiskola tanitó kérvényével, mely szerint 153 frtnyi fizetési hátralékának behajtása iránt kér intézkedést, — elutasittatik. A p.-főldvári iskola 1884/5. tanévi fentartási költségvetése 722 frt 08 kr. fedezettel, 709 frt szükséglettol helybeuhagyatik. ÁUemépitészbti hivatal főnökének, előadmányai. Eendszeiinti havi jelentése tudomásul vétetik. A megye területén 1884. óv folyamán működésben állott gőzkazánok kimutatása két példányban bemutattatván, azok a megrendelésről felvett jegyzőkönyvekkel együtt a nagyméltóságú Közmunka és közlekedési m. kir. miniszter úrhoz felterjesztettek. A közmunka ts közlekedési m. kir. miniszter urnák azon rendelete, melyszeriut a csabai kőuton, a Gyoma, Szarvas és m.-beréayiekre megállapított vámtételek szedttetéset nem engedélyezi, tudomásul vétetik. P.-Szt.-Tornya közsegének kérvénye, melyszeriut az ugy nevezett „pesti ut"-nak, a megyei utak halozatába leendő felvételét Kérelmezi, nem teljesíthető. A P.-Földváron épitendő községi isxolai tanterem beuutattatott műszaki iratai további eljárás végett a Kir. tanfelügyelőnek kiadatnak. Bodm- Pál kolozsvári lakos és Easenthal Márton b.-csabai lakos gőzkazánjaikra a használhatásí engedélyek kiállíttatván, azok nevezett tulajdonosoknak megküldetnek. Mezö-Berény község részére a m.-bereny-vésztöi ut Körös melletti szakasza feltöltésének költségeihez az összes tényleges kiadás egy harmadrésze 400 forint erejéig a megyei közmunka alapból eugsdólyeztetik, oly feltétellel, hogy a község a teljesített munkák és számadásokat a Kir. építészeti hivatal által tartozik felvizsgáltatni. A szarvas-szentaudrási megyei ut kikövezésére vonatkozó Szarvasváros kérvényét azzal vette tudomásul e bizottság, hogy a többi nem kevésbbó fontos megyei utakkal együtt leendő kiköveztetése az indulóházi utak epitéséuek belejeztével, — működését kiterjeszteni kiváló feladata leend. A szeghalmi járás községeiben 1885. évre összeirt megyei közmunkakötelezettségek bemutatott lajstomai helyben0agyattak, azon megjegyzéssel, hogy F.-Gyarmatou a gróf tílankenstein Károly uradalma bérlőinek igás erejet f. év márczius havában az elöljáróság újból írja össze ós terjessze be. Csaba és Uj-Kigyós községek 1885. évi közmunka összeírása és pedig Csaba községe 5501 kettes fogatú igás és 13,884 kézi nappal, kik magukat 17,944 forinttal teljesen megváltják ; Uj-Kigyós községe 613 kettes fogatú és 1500 kézi nap, illetőleg 1728 frt 50 kr. váltsággal helybenhagyatik. Orosháza községe által az ottani piacztéri belvizek levezetését czólzó bemutatott csatornázási müvelet terve ós költségvetése némi műszaki módosítással helyben bagyatik. A kir. építészeti hivatal által a csabai 'ndulóházi útnak a nagy vendéglő sarkától ,a piaeztórig leendő kiépítése iráu' készített s bemutatott tervezet 1587 Irt 07 kr. költséggel elfVgadtatik, s a kivitelre nézve nevezett hivatal megbizatik. Tárgyaltatik a kir. építészeti hivatal főnökének jelentése, melyszerint a megye több utjának gránitkővel leeudó burkolasa esetleg egy sárréti vasút építésé iránti javaslatát bemutatja; e. jelentés a bizottság minden tagjaiuak megKüldetui határoztatik. Az ülés főispán ur ő méltóságának elnöklete alatt még aznap a délutáni órákban véget ért. MEGYEI HÍREK. * Figyelmeztetjük megyénk t. olvasóközönségét a lapunk homlokán olvasható előfizetesi felhívásra, és kérjük az előfizetésnek minél előbbi megújítását, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. — Beküldetett: Egy szerény észrevétel! Nem akarok Mikolay Mihály ügyvéd aláírással ellátott czikkre érdemileg válaszolni, hisz ö G-rimm A. Józsefnek ez ügybeni ügyvéde, — tehát nem kívánhatom, .hogy kapaczitáltassa magát; csak a tek. szerkesztőség azon megjegyzése folytán, hogy helyesen támadtam-e meg a szolgabírót, kötelességemnek tartom épen ezen czikkböl azt ecclatánsan bebizonyítani. Mikolay ur azt írja, hogy a közbirtokosság képviseletében Salacz Ferencz ur és Grimm A. József közt létrejött szerződés értelmében a közbirtokosság RQ*
