Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-09-17 / 75. szám

" „Békésmegyei Közlöny" 85. szám. 1885. hafáiban, augusztus ll-én 3 lovat, csikóstól együtt elloptak, az az orosházai járásban pedig épen botrányos magasságra emelkedett a lólopási esetek száma, a hol is Kardo3 János pusztaföldvári lakostól egy darab 200 frt értékű, Menyhárt Mihály esorvási lakos legelőjéről 2 db 200 frt értékű, gróf Trautmanedorf Nándor orosházai majorjából 3 dib nemes fajú 4 éves csikó, Tótkomlósról 2 db ló, Csorvás község területéről 6 db ló, a Kondorosi területről 4 drb ló, Tóth Antal orosházai lakostól 3 db ló tolvajoltatott el, az összes esetekben ismeretlen tettesek által. Minthogy a jelen esetekben helyesen gyanítható, hogy egy bűnbanda garázdálkodására lehet következtetni, mely működését az alvidéktöl fel egész megyénkig kiterjeszti, úgy vélem, hogy jelen esetben a helyi törvényhatóságok összműködése nélkül, ezen lótolvajlási esetek sikerrel nem nyomozhatok; miért i<s a kerületi csendőrparancsnokságot a több törvónyha'óság területén előfordult lólopási esetek szervezett kutatása iránti külön intézkedések megtételére, valamint a megye területén létező m. kir.csendőrségi őrsállomások rendszeresített létszámának betöltése iránt is megkeresendőnek tartom. Az előfordult kisebb lopási esetekből említendők még a következők: Folyó óvi augusztushó 7-én Györfl Gergely békési illetőségű juhasz kárára Boüor Mihály nyék-pusztai juhász egy db szamarat tolvajolt el. Ugyancsak Békésen a határbeli sovanyhati legelőről Kelemen Gábor 4 darab koczát hajtott el; Vésztőn a Tóth Miklós káróra ellopott 2 darab sertés kinyomozott tetteseiunel megtaláltatott. Véletlen haláleset áldozatai lettek: Sebők Sándor öcsödi lakos, kinek hullája a Körösből fogatott ki. Béres Sáudor Pátia községi illetőségű szabólegény, ki Dobozon a revolverrel való gondatlan kezelés folytáa származott golyólövés által halálra sebeztetett, továbbá Zsílák Mihály, ki a csatornába fuládt. Ezenfelül az augusztus hó 9-én tartott országos vásár alkalmával a gyomai vásártéren a villám négy egyént sújtott le, kik közül Szabó András dévaványai és Pikó Kebeka békési lakosok meuten meghaltak, kettő pedig megsérült. Tüzeset történt B.-Gyula városban 2, Gyomán, T.-Komlóson 1, N.-Szénáson 1, B.-Csabán 1. Összesen 6 esetben. III. Közutak, hidak, védtöltések. A közutak az esős időjárás daczára az utkaparók közreműködésével kitelhető kaiban voltak. A gyulai vasúti indóházi út kiépítése befejezésének csupán az az akadálya, hogy a közmunka ós közlekedési minister úr az útvonalba eső Konsiczky-féle ház kisajátítása felett még ez ideig nem határozott. A dobozi hid elbontása s újraépítése tárgyában, a mult ülés folyamán tett felterjesztés a közm. ós közi. miuister részéről oly értelmű elintézést nyert, hogy a hid a megye költségén s az állam részéről kilátásba helyezett segélylyel épitessók fel. Az ügy végleges tárgyalása a jelen ülésnek vau fentartva. A Békés- és Biharmegyék közös határában a dobozsarkadi uton lévő s a Fekete-éren átvezető hid pallói korhadtak, s javítást igénytlnek. A k.-tarcsai ártéri hid már csaknem teljesen elkészült, s a m.-berényi ártéri hid felépítése is befejezéséhez közeleg. A Sebes körösi öblözet a védgátak Sárréti vonalán foganatba vett erősítései és magasitási munkálatokat, a mult üó folyamán teljesen befejezte. Az élővíz csatorna felső torkolatán a zsilip munkálatok serényen haladnak; miért is kilátás van arra, hogy legközelebb mar a meder rendes élővízzel leend ellátva. A dugó-gáti és paradicsomi csatorna-hidak téglából ópitve teljesen elkészültek, s a közlekedésnek átadattak. Az arad-békési egyesitett ármentesitő ós belvizlevezetö társulat keretébe tartozó Aradmegyei öblözet gátrendszerét Békés megyére ruházott felügyelet ós ellenőrködes alapján Galacz János m. kir. főmérnök társaságában folyó hó 9. 10 és 11-én megszemlélvén, a szemle eredmóoyét a követhezőkben terjesztnetem elő. ]. A Fehérkörösnél a végleges méretekben, vagyis 4 méter korona szélességű, 3 méter széles padkával való töltésépítés kielégítő eredmenynyel folytattatok. A munka alá még nem vett töltósszakaszikaszok 3 méter koronaszélességgel bírnak és legnajobbára 3 méteres padkával megerősítvék. A mult évben sürgősen kiépíttetni rendelt balparti töltés a Osahosértől Békésmegye határáig 6 méter korona szélességben kiépittetetett. Az őrházak nemcsak rendesen és czélszerüen kiépíttettek, de a törvény által előirt kellő mennyiség és minőségű szerszámmal felszereivók. Meg kell jegyeznem, hogy az ezen védgátak körül már a mult években is észlelt szabályellenességek közül a gyulavarsándi határban létező törvényellenes árok, a dohányosi pusztán a balparti töltésbe épített fazsilip még eltávolítva nincs, valamint a sornosi hid alatti jobbparti hullámtérben levő fenyőfaerdönek a hídfőtől a folyó felé terjedő része még ki nem vágatott, mely a vízlefolyást akadályozza; de nem hagyhatom észrevétel nélkül azt sem, hogy a gyulavarsándi ós nagypili határban a hullámtér sűrű szerbtövissel van elborítva, mely szabályellenességek elhárítása iránt intézkedni fogok. 2. A Feketekörösnél a végleges méretekben, u. m. 4 korona szélességben, egyelőre padka nélkül, a töltésépítés folyamatban van, sőt jelentékeny hosszban már teljesen bevégeztetett. A többi 3 méter korona szélességű töltések jó karban léteznek és legnagyobbára 3 méteres padkával ellátvák. — A gátőrlakok e folyónál is helyesen kiépíttettek és a szükséges kellékekkel gondosan elláttottak: nem különben jó karban léteznek a veszélyessé válható alámosások meggátlására létesített parterőditmónyek. Atalában véve megelégedéssel jelenthetem, hogy az alsó érdekeltségre hajdan veszélyesnek bebizonyult gátrendszer az öblözet ügyeit vezető és intéző közegek ernyedetlen tevékenysége és lelkiismeretes ügybuzgósága folytán, előbbi veszélyes jellegét elvesztette és kellő óvintézkedések mellett védkópesnek mutatkozik. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénzíárak az 1870. éviXLII. t. cz. 58. §-a értelmében e mult hó folyamán is megvizsgáltatván, a pénztárban rendszeres kezelés mellett 26 269 frt 85 kr. készpénzbeli ós 439.621 frt 17 kr. kötvénybeli öszsesen 465.891 irt 62 kr találtatott. 2. A mult hónapban folytattam a községi ügykezelés felülvizsgálását. Az eredményt röviden következőkben ismertetem: a) Békés község KÖZ- ÓS gyámi pénztára megvizsgálásánál arról győződtem meg, hogy a közpénztárra nézve az elöljáróság a rendes évnegyedei vázlatokat rendesen foganatosította ugyan, a gyámpénztár havonkénti megvizsgálását azonban mellőzte, s ezt csak is két izben teljesítette. Ugyanitt kifogás alá estek: a külön alapokat ihetö készpénz összesített kezelése, más alapokból való engedély nélküli kölcsönzések, a nagykorúságot elért egyes felek tömegének a gyámpénztárban való visszatartása, a községi bíráskodás gyakorlása körűi követett hiányos eljárás s több egyéb a kezelésnél előforduló szabálytalanság. b) M-Berény községben: a kűlón rendeltetésű alapok pénzeinek összevegyítése, az utalványkönyvek vezetésének' mellőzése, a közig, iktatókönyv, s az ellenőrzési napló hiányos vezetése, a polgári kisebb peres ügyek nem eléggé pontos ellátáfa s a jövő évi költségvetés elkészítése körüli késedelem, a szabálytalanság és hanyag eljárás, megannyi következmónyeül tekintendő. Ellenben dicséretes rendet találtam a Szentandrássy István által vezetett s kezelt községi gyámpénztárnál. Ugyanezen községben, a vasúthoz vezető megyei köut meni én Horváth János postamester s megyebizottsági tag buzgólkodása következtében közadakozásból 52 db utc/ai lámpás állíttatott fel. c) K.-Tarcsa községben szintén elmulasztottnak találtam a szervezési szabályzat azon iutézkedóse végrehajtását, mely a pénztárak időszaki megvizsgálására vonatkozik s egyes szabálytalanságokat a pénzkezelés köiűl is észlelnem kellett. A mi a közigazgatás ügymenetét illeti, e tekintetben a községi jegyző fogalmát ós rendszeretetét is csak dicsérőleg említhetem. d) Vésztő községben a rendes ügykezelés körül különösen a Községi s megyei alapokat illető közpénzek kezelésóné több reudbeli szabálytalanság nyomára jöttem ; melyekre nézve mégis megnyugtatásul szolgál, hogy mulasztásokat a járási szolgabiró időszaki vizsgálatainál pótolta. e) Füzes-Gyarmaton a községi ügykezelés többrendbeli hiányban szenved ; a pénztárak azonban nyugtatólag kezel • telnek s időszakonként kellően vizsgáltatnak. A közgyám által letenni elmulasztott 1000 forint biztosíték nyújtási iránt helyszinüleg intézkedtem. f) Szegbalom községben a gyám biztositékának letételét szintén elrendeltem. A községi alapokban elhelyezett pénznek kezelése körül szabálytalanság gyanánt tapasztaltam, hogy a községi pénzalapokból kölcsönözött összegekről kiállított kötvényéi közt több olyan kötvény van, mely sem kezességileg, sem jelzáloggal kiztositva nincs; a kötvényeken több esetben az időközi részletes törlesztések fel nem jegyeztettek s a szegény pénztár rendeltetéséről távol állanak. Egyébiránt megnyugtató, miszerint e községben, ugy a közfségi elöljáróság, valamint a járási szolgabiró a szabályrendeletekben megszabott pénztári vázlatokat pontosan teljesíti s a községi jegyzők a községi ügymenet érdekében példás szorgalommal és tevékenységgel érdemesítik magukat. g) K.-Ladány községben a községi alapokból szerzett kö!csönökről szóló kötvények legnagyobb része alaki hiányokkal van kiállítva. Egyéb lényeges mulasztás még, hogy a községi gyámpénztárnok a 4000 frtban megállapított tiszti óvadékot még most sem tette le; továbbá a 10°/

0-os törlesztésre kiadott kölcsönök közül a szabályrendelet rendelkezése pontosan nem teljesíttetik s a szabályrendelet 9. §-ának azon része, mely az egyeseknek adható kölcsönök maximumát 500 frtban állapítja meg, több esetben túllépés által lett megsértve. Egyébiránt megnyugtató, hogy a póuztári zárlatok pontosan megtartattak s a közig, ügymenet, a hagyatéki ügyeknél mutatkozó hátralók kivételével, rendben van. b) Endród községben a községi ós megyei pénzalapok kezelése körűi nagy rendetlenséget tapasztáltam. A községi főpénztáron kivül a többi pénzalapok főkönyv ós napló nélkül kezeltetnek. Az alapok havonta nem vizsgáltatnak; a közgyáin az 1000 frtban megállapított biztosítéki összeget mindezideig sem tette le, maga az ügymenet nincs rendben. i) Gyomán a pénzkezelés körül többrendbeli alaki hiány mellett azt tapasztaltam, hogy a szabályos időközi vizsgálatok nem teljesíttetnek s a pónztarak állapotáról a képviselőtestület óvnegyedenkint nem értesíttetik. A közgyámtól kivánt 4000 frtnyi óvadéR mindezideig sem tétetett le. Az ügykezelés egyéb ágainak helyes ellátása a községi jegyzők tevékenységéről tanúskodik. k) A legnagyobb rendetlenséget találtam Uj-Kigyóson; hol a pénztárt szabálytalanul egyes községi esküdtek kezelik, a pénztárak állásáról szóló évnegyedes kimutatások be nem terjesztetnek, a pénztárak az egósz év folyamán meg nem vizsgáltattak, a megyei pótadók behajtása teljesen elhanyagoltatik, a községi zárszámadások • s költségvetési előirányzat beterjesztése körűi menthetlen mulasztás forog lenn, tanácsülés a mult évben egyszer sem, s ez idén képviselőtestületi ülés szintén egyszer sem tartatott. A kisebb polgári perek, szabályszerű panaszkönyv nélkül csupán szóval intéztetnek el; általában az igazgatás minden ágában oly hanyagságokat észleltem, hogy azok alapján az 1876. évi V. tcz. 18. és 19. §§ alapján Salacz Géza községi jegyző ellen a fegyelmi eljárást elrendelnem kellett. 1) De alig van kedvezőbb állapot B. -Csaba községben is, hol főkép a pénztárak kezelésénél már a mult évben orvosolni rendelt szabálytalanságok és rendetlenségek egyre gyarapodó számát sajnosan tapasztalául. \ naplók kiáliitasa körüli szabálytalanságok, engedély nélküli kölcsönügyletek, a községi pénztárak között az elkönyvelés fogyatékosságából származó hibás pénztári eredmények, szabálytalan s alakszerüleg nem biztosított kölcsönök nyújtása, a pénztári zárlatok megtartásának, valamint a pénztárak állapotáról szóló kimutatások eredményének bejelentése körül tapasztalt mulasztások, és több itt nagy számuknál fogva fel sem sorolható rendetlenségek egymást érik ; s azok orvoslása különös intézkedések alkalmazására szorul Ellenben a közgyárai ügykezelést a legszebb rendben találtam, s e részbm csupán azon mulasztás áll fenn, hogy a gyámpénztárakat a községi elöljáróság nem havoukint, hanem az óv folyamán csakis kétszer vizsgálta meg. Mindezen itt a)—1) pontokban felsorolt szabálytalanságok megszüntetése iránt a külön-külön utasított szolgabirák utján megfelelően intézkedtem. B.-Gyulán, 1885. septembar 13 áu. Jancsovits Pál, alispán. Színészet Békés-Csabán. Krecsányi ur színtársulata mindennap ujabb tért hódit a csabai közönségnél is. A látogatás most már sokkal sűrűbb, mint eleinte. A csabai közönség tehát tudja méltányolni a lelkiismeretes iparkodást, az igazi művészetet. Utolsó referádánk óta volt egynehány igen szépen látogatott előadás s kiemelendő, hogy Shakespeare „Romeo és Júliájánál," tehát egy klasszikus tragédiánál volt eddig még a legnagyobb közönség. Vasárnap adatott „Bukow

u történeti szinmű Hát biz ebben valami különös cselekvény nincsen. Valódi vasárnapi kasszadarab, melyben a székely népszokásokkal, öltözékkel, az oláh, székely és csángó tánczczal ismerkedik meg a közönség inkább, mint a történelemmel. A czimszerepet — mely azonban nem egyszersmind főszerep — Bukowot Szabó Antal játszta elég helyes felfogással; a két főszerep Lázár Imre ós (Rózsa, neje, Pálffy ós •Kissné Hegyessi M. asszony kezében volt. Pálffy routinirozott szinész ós többször a dr mai hős sziuvonalára tud emelkedni ós érzéssel alakit, de nem mindig, mert szavalata nem ritkán sebessé vá ik, a mikor azután órthetlen. Kissnó asszony játékához ellenben legkisebb gáncs sem fór, s e szerepben, különösen midőn Kaszásnál mint oláh fiút találjuk, ritka alakitó tehetségét volt alkalma kitüntetni. Midőn tanuk nélkül beszól, a férjéért kesergő, a gyermeke fölött titokban őrködő nő fájdalmát ós aggodalmat megkapó művészettel tudta eleinkbe állítani, a világ előtt pedig az együgyű parasztfiút természetességgel tetetni. Ki kell emelnünk különösen még Nyilas Ilona (Rózsi) kisasszonyt, kinek ügyességét, használhatóságát mar többször volt alkalma közönségünknek észrevenni, ki azonban ez alkalommal kiváló ólénksóggel, helyes felfogással játszott ós kellemes, erőteljes hanggal énekelt néhány jó magyar dalt Haday-val (Pali) egyetemben, ki szintén érzéssel énekel ós kellemes hanggal bir. — Tiszay (Kaszás) remekül mutatta be a magyar parasztot, szivének ós eszének minden kitűnő tulajdonságaival. Nyilassy (főbiztos) a hatalom durva eszközét, a fogdmeget markáns voná okkal hűen ecsetelte. Ilalmay (Zold Péter, plébános) oly papot iparkodott elötüntetni, mint milyennek minden papnak lenni kellene, hive az egyháznak, de a hazának is. M-g kell említenünk még a kis 7 éves Boránd Katiczát (Laczi), ki korát túlhaladó, meglepő ügyességgel mozog mar a színpadon és folyékonyan szaval s kit azért többször kitapsoltak. Hétfőn, szeptember 14-ón adatott: „Romeo és Júlia

u Shakespeare ez örökké szép szomorujátóka, melyben a platonikus szerelem oly szivrehatóan vau ecsetelve mint ea előtt ós ezután sohasem. Kissné Hegyessy M. asszony mint Júlia ezen minden drámai színésznőnek úgyszólván tüzpróbáját képező szerepben kitűnő melegséggel, menten a vidéki szinószeknól szokásos egyhangú esdeklő szavalattól és álpáthosztól játszott mind végig ós különösen a negyedik felvonás yógjelenetóben, midőn azon iszonyt festi, mely megszállaná, ha ősei sírboltjában tetszhalotti álmából egyedül ébredne fel, s midőn ezen borzalom bekövetkezhetóse daczára is kiüriti szerelméért az altató szert: megkapó arczjátóka, a borzadálynak velőkig ható ecsetelése, szóval mindenben teljes művészi alakítása által tapsviharra ragadta a nagy számmál megjelent közönséget. Páiffy (Romeo) is több jelenetben, kü.önösen midőn Lörincz szerzetes Tyabalt megöletése miatti száműzetését adja tudtul ós halála jelenetében az általa képviselt szerep magaslatára tudott emelkedni, de szavalata ezúttal is oly sebes volt, hogy alig lehetett követni, megérteni, mire természetesen nem gáncsolási viszketegböl, hanem azon őszinte indokból figyelmeztetjük, hogy e hibáról leszokjék. A csekélyebb szerepekben működött személyzet közül felemiitjük még Tiszait, ki Mercutio szerepében az életét barátjáért koozkáztató bonvivánt; Halmay, ki Tibaltot, Szabó Antal, ki Lőrinczet, a szerzetest, Nyilassy, ki Péter szolgát, Zadovszky Teréz k. a. ki Montequenét Siposné asszonyt, ki kapuletnét személyesítette. Kedden, szeptember 15-én szinrekerülfc: „ A kertészleány% Lecocq ez idegenszerű, meglehetős nehéz zenójü 3 felvonásos operettje, melyben Örley Flóra kisasszony, habár bejelentett gyöngólkedóséből nem látszott meg egészen felépültnek, mint Micaela aratott ujabb megérdemelt babérokat. Éneke nemcsatc kitűnően iskolázott, de van benne valami kimondhatlanul kellemes lágyság, hajlékonyság, mely feltétlen tetszést arat, ha hangja nem is bir nagy terjedelemmel. Játéka, élénk mozdulatai, különösen szeme járása pajkosak, tánczolni ritka elegáncziával tud. Meg van benne tehát minden kellék, mely öt elsőrendű operette illetve soubrette énekesnővé teszi. Viharos tapsokat aratott a kertószleányok játéka ós a kasztagnett tanca alkalmával elénekelt szép melódiákkal. Haday (Madecza hercznge) jól énekel a felsőbb hangokban, de mélyebbeknél sokszor elhagyja a „szuszt" legalább ez alkalomból ítélve, ugyhiszük, jobb s/ereposztás leendett volna, ha Horváth Ar. énekli e szerepet és Hadai Moralesót. Mindazonáltal Hadai is tetszett a közönségnek, többször kitapsolták. Horvát Ar. iMorales) mint lirai tenornak szép jövője van; hangja még nem eléggé kifejlett, de igen kellemes, behízelgő ós éneke folyékony, Tiszay mint király, Boránd Gyula mint don Mosoitos felette komikus egy pár volt, a különösei*