Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-09-06 / 72. szám

B.-Csabán, 1885. AII. évfolyam, 72. szam. Vasárnap, szeptemberhö 6-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer*: vasárnap és osiltörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ aslyben házhoz hordva vagy póstin bérmentve kiildve : 6 írt Egész évre Fél évre Évnegyedre 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetése:: felvételére fel van jogosítva : IIAASENSTEIN és VOtiLÜU czég, Uáas, Prága. Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. í£_iació liivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dijában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahivalokaél 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. Irta; Tormay Béla, min tanácsos. Az utóbbi évek — ugy véljük — nem tartoznak azok közé, melyek tapasztalatai mezőgazdáinknál kárba fognak veszni. Ezen évek bizonyították be azt, hogy azoknak, a kik a mezőgazdaságban a termelésnek több oldalúvá tételét ajánlják, bizonyára igazságuk van igazságuk vau azoknak különösen, a kik az állattenyésztés előtérbe helyezését minden lehető eszközzel előmozdítani törekedtek; a kik az ez irányban való okszerű kezelés igéjét hirdetik. Az utóbbi években az állattenyésztés körében találkozott egyes ágazat, melynél uiegesen igen nagy árcsökkenés mutatkozott, de látja <zt, hogy ezen árcsökkenés nem tartós, hogy ujb' ás mutatkozik és hogy az állatoknak ter"" . .. ,ai, különösen ha a hizlalásnál az ál*"' .„gyártott gabianeműek értékét vesszük, még a nyomott árai mellett is, a gazda nagyobb veszteségtől óva van. Ezen szempontokból, de azon szempontokból is, hogy a termelés által a talajból elvontakat visszapótolhassuk, hogy ne merítsük ki azon forrást, melytől lételünk függ, tudniillik a talaj termő erejét: szükséges, hogy az állattenyésztésre kiváló gondot fordítva, annak szakértelmét lehetőleg magunkévá tegyük. Az állattenyésztésben való köunyebb haladás, a biztosabb siker egyik alapfeltétele: az állatismeret. Ezt a tenyésztő csak ott szerezheti meg, a hol módjában áll kellő összehasonításokat tehetni, a hol sok egymásól eltérő, de egyúttal sok egymáshoz hasonló, vagyis egy fajtához tartozó állat áll együtt, a melyeket összehasonlítva, következtetést vonhat azon teendőket illetőleg, a melyekkel saját tenyészetét előbbre viheti; végre ahol anyagot kereshet ki magának, a mely anyaggal a netalán tenyészetében levő hiányokat-kiegyenlítheti ós elenyésztetheti. Ilyen alkalma kínálkozik vásárokon, de különösen olyan kiállításokon, a melyeken tenyészanyag ós talán már a piaczra készített állatok '— melyek különböző fajtákhoz tartoznak —mutattatuakbe az érdeklődő közönségnek. Nagy kiállítások, melyek távol vidékekről látogattatnak, melyek a jellegek különfólesége által tűnnek ki, erre leginkább alkalmasak. Csák az az egy baj van, hogy ilyen kiállítások, a tenyószanyagnak ily tanulságos gyűjteményei, ritkábban rendeztetnek ós igy csak szórványosan juthat a gazda azou helyzetbe, hogy ilyen tárlatokon ismereteit gazdagítsa, a tenyészetében való hiányok elenyósztetésére szükséges, mondjuk javitó állatokat magának megszerezhesse. ; A magyar gazdának jelenleg kínálkozik ily alkalma Budapesten szeptember 1-óu nyíltak meg a nagy nemzetközi állattárlatok és alig hisszük, hogy ezekhez hasonlók, ily gazdagok, ennyire látogatottak pár évtized alatt újból rendezhetők legyenek. Megnyílt szeptember 1-ón a *wíyész-szarvásmí#«;í$: kiállil:. a kiállitási területen, a városligetbea. Látható ott 1200 darab teuy-észmarha, köztük 500-nál több a legkitűnőbb gulyákból való hazai marha. Megkeresték ezen tárlatot a külföldiek is ós az általuk hozott jeles csapatok erős versenyzői lesznek hazánk legjobb nyugoti vérrel foglalkozó tenyészeteinek. Kőbányán ugyanaz napon nyittatott meg a nemzetközi sertés-kiállítás, melyben hazánk legjobb kondáiból versenyez a tenyészanyag; ott látható ugyanakkor a miutahizialdábau egy kísérleti csoport 4500 darabbal, melyek versenyeznek: melyik tenyészet állatai értékesíti k legjobban a nekik adott eleséget? Végre láthatók lesznek ott hazánk legjobb piaczáa: Kőbinyánswkásűs árúk, tudniillik az ország különböző vidékein tenyésztett ós hizlalt, részben pedig a kőbányai piaczon hizlalt ós apretirozott állatok — körülbelül 50,000 darab, — melyek azt hisszük, eddig még sehol a világon ilyen tömegesen be nem mutatott anyagot fognak szolgáltatni a tanulmányra. Fölhívjuk ezeu tárlatokra hazai mezőgazdáink figyelmét. Mint ezen ügy munkásai és iránta érdeklődők ajánljuk ezen állattárlatokat; kérjük gazdatársainkat: ne mulasszák el ezen alkalmat, mely nemigen tér többé vissza, látogassák meg ezen tárlatot, használják fel azon tanulságot, melyeket ezen tárlatokon meríthetni; fegyverkezzenek ott, hogy mint erős küzdők álljanak belé azon versenybe, melybe forgalmi hálózatunk kifejlődése által belé jutottunk s melyben csak ugy tudunk helyt állani, ha szakértelem tekintetében nem állunk mögötte azoknak, a kik nálunknál a piaczokhoz közelóbb esnek, vagy pedig a kik nálunknál olcsóbban képesek termelni. Reméljük, hogy figyelmeztetésünk nem hangzik el, hisszük, hogy mezőgazdáink saját érdekükben is, hogy azoknak — kik ezen tárlatok létesítésén fáradoztak ós csak azért rendezték, hogy azok mezőgazdaságunk hasznára váljanak, — ezen önzetlen fáradozásaikat ós buzgólkodásukat a kiállításnak tömeges látogatása által erkölcsileg meg fogják jutalmazni. — A honvédség köréből. A m. kir. honvédség beosztása féldandárokba már legközelebb életbe lép. A fél dandár parancsnoka egy ezredes, esetleg alezredes. Az arány megfelel egy mostani cs. és kir. ezrednek. Egy féldandár 4 zászlóalj ból áll. Két féldandár egy egósz dandárt képez s egy tábornok, esetleg ezredes parancsnoksága alá helyeztetik. Az összpontosításnál minden dandárhoz egy üteg tüzérség van beosztva. — Oláh irredenta. Előre látható volt, hogy az erdélyi közművelődési egyesület ellen az oláhok kézzel-lábA „BÉKESMEGYE! SOLÖXY" TAftCZAJA A békés-csabaiakhoz! Azt mondjátok, hogy tótok vagytok ti I A manó az, ki ezt elhiheti. Szegednek sincs nyalkább, fürgébb népe, Pedig a magyarság mintaképe. Tisztelem én a derék tót népet: Szeret ő munkát, ápol jót, szépet; Bérczei közt zsibong mint méhsereg, Munkán leli késő est, kora regg. Ah de nem ily tüz — mint nektek - vére, S durványosb alakra, termetére ; Csaba törzse — nem az egyszerű tót — Legalább ma, bár rég tán ilyen volt. Forró a vér itt s szabott az alak, E szép fajt büszkén vallom magyarnak ; .Nagy s fertőzetlen szög Tiszánk tája — Csinosabb népnek az sem hazája Nem, nem hiszem, hogy tótok vagytok ti — Ajkatok bár e nyelvet pergeti, Magyar szivetek, alkat, ruhátok, Csabaiak büszke vagyok rátok ! 1 Békés-Csabán 1885. augusztushóban. Héya Mihály, Tapasztalati aphorismák. erős férfiú örömöt, szenvedést, éltósággal türi, — úgy — mint gondviselést. Har&gtartó ember — és az aki gyűlöl, E ket szenvedélynek szolgájává törpül. Sokszor az életben a hiv szolgálatért, Jutalmul adnak egy darab száraz kényért. Kinek szivét — keblét — késő bintt vérzi, Egész életén át bús nyomását érzi. Kerüld a ké'szinü ember társaságit, És azt, — ki maga is magúita viágát. Aki visszaél a bizalmas közléssel, Tisztában lehetünk annak jelleméel. Aki rokonait lélekből szereti, Azt nem haszonlesés s rút érdek vezeti. Dölyfös, — embertelen, — dühölt, — bosszúálló, fiút tulajdonokkal pimasz alávaló A magad szájából kenyered ne idd ki, Nehogy vénségedre éhesen marag ki. Mert akivel saját károddal jót teszel, Sajnos! — hogy te attól hálát ritkán veszel. Ha elszegényedtél, — s lakásod csak kis zug, Fájdalom! hogy akkor szamár is hozzád rug. Hebehurgya ember esze járásából Látni, — hogy kisiklott kerékvágásából. A született nagy úr még előzékenyebb, Mint sok a közrendből rangra emelkedett. Legfájdalmasabb az egy baráttól vett seb, Mert emésztő mérge a legérzékenyebb. Aki a jótéteit emlékében rejti, A tett szolgálatot az el nem felejti. Ha valaki beléd akar kötni, — távozz, Mert félreértett szó is czivódást okoz. Aki téged megvett, — kerüld ki, — de tie bántsd, Ki jöhet a sorja — hogy azt szemére hányd. Pletyka hírnek soha még hitelt ne adjál, Nehogy tovább adva még benne maradjál. A bántalom sulyosb a saját házunkban, Mert bagoly is biró maga barlangjában.