Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-30 / 70. szám

„Békésmegyei Közliny" 70. szám. 1885. már talált alkalmat az orosz külügyminiszter sarokba szoritására. A beszélgetés,

1 melyet lapjában leir, igen mulatságos. A levelező azt kérdezi a külügyministertől, bogy a fejedelmek nem konspiráltak-e Kremsierben egy harmadik hatalom, például Anglia vagy Törökország ellen — s ha igen, nem hajlandó-e a miniszter ezt a levelezőnek megmondani? A miniszter siet a levelezőt biztosítani, hogy a fejedelmek nem konspirált ik sem Auglia, sem a porta, sem más hatalom ellen. A levelező azután azt kérdezi, hogy megvolt-e a czár elégedve a fogadtatással, mire a miniszter kijelenté, hog/ a czár nagyon meg volt elégedve. — Azt szintén elismerte a miniszter, hogy tanácskozások voltak sok tárgyban, de azok mind csak az európai béke fentartását s a két hatalom egymáshoz ós Német->rsz ighoz való viszonyának megszilárdítását illeték. Kiemelte végül a miniszter, hogy ámbár Németország császárja ninc- jelen, szellemben mégis itt van, s ha a két császár beszól, annyi mintha a harmadik is velük volna. * London, aug. 27. „Morning Post" szó szerint közli Benomar spanyol követnek Berlinből f. hó 24-óröl kelt táviratát, melyszerint Hatzfeld odanyilatkozott, hogy ha a Spanyolország jogaira nézve megindítandó vizsgálat nem vezetne kielégítő eredményre Németor zág kész a két országgal barátságos viszonyban álló hatalmasságok valamelyikének közvetítéséhez folyamodni. Cséplőgép-próba B.-Csabán 1885. augusztus 19.—20-án. Fehér Miklós, a magyar államgépgyárak vezérügynöke alkalmat kórt a békésmegyei gazdasági egylettől, hogy egy az állam gépgyárban készült cséplőgépet ós mozdonyt, azoknak legújabban javított szerkezetében, a gazdaközönségnek bemutathasson. Az egylet készséggel teljesítve e kívánságot, az idéuynek előrehaladta daczára sikerült Such János untak B.-Csaba melletti birtokán egy 30 holdas búzatáblának asztagját cséplés czéljából megnyernie ós az egylet elnökének vezetése alatt Sóhár Kálmán, Yecsey József, Rimler Pál ós Lajos, Szucsu Béla, Reiner Béla, Such János, Gajdács János ós Mokry Sámuel egyl. tagokból egy bizotságot alakított, mely ugy a két gépnek szerkezetét, mint működését megfigyelje. A bizottság az asztagnak augusztus 19-ike d. u. 3 órától 20-ika d. u. 5 óráig tartott elcséplésónól csaknem szakadatlan jelen volt s a gépeknek nem csupán gyakorlati működését minden oldalról gondosan megfigyelte, de munka közben is megállíttatván a gépeket, azokat huzamos ideig minden részleteikben a lehető legalaposabb tanulmánynak vetette alá. E gondos tanulmány eredinónyeüt jelentheti, miszerint bhálatnak ritkán sikerült még hazánkban a gyakorlati szakértelmen alapuló tetszést a hazafias örömmel oly öszhangbau éreznie, mint a jelen esetben, midőn a magyar állam gépgyárából kikerült ezen cséplőgépezet még pedig ugy a mozdony, mint a csóplőszerkezet a tökélynek semmi külföldi ilynemű gép által meg uem haladott fokán állónak bizouyult és ezzel a hazai versenynek sikere a külfölddel szemben a mezőgazdaság e fontos terén teljesen biztosítva van. Azonban nem csupán mindkét gépnek egészben és részleteiben kifogástalanul czélszerü szerkezete ós az egész cséplés alatt bebizonyult kitűnő munkaképessége érdemelte ki a bizottság megelégedését, mely előnyök mai nap már több ily gép állal is el vannak érve, de a jelenségek fölött kiváló figyelmet ós móltatást vivtak még ki oly, az államgépgyárnai e gépein észlelt javításai, melyek nagybecsű haladásnak bizonyultak. Ezeknek elseje a szalnafütő-készülék, mely kettős szalma bevezetésével mozgatható lángfógaival ós pernyeoltó készülékeivel oly czélsjerűen van szerkesztve, hogy mig egyrészt a szalma a tűzszekrónyben teljesen elégni kényszerül, a mit a kéményen a füstnek csekély rnenynyisége bizonyít és a kazán csövein a pernye alig rakodik le, tehát a tüzelő anyagban lényeges megtakarítás történik (l órai teljes erejű munka alatt csak 1 mm. idei szalma fogyott el) addig a felette csekély mennyiségben képződött pernye nedves álapotban került ki, mi által a tüzyeszély e téren végkép en meg lett szüntetve. A második lényeges javítás a kémény végének oly szerkezete, melynólfogva a szikra egy tányérba ós innen a kéméuyuek kúpalakú fedelébe ütődvén e többszöri visszaverődés folytán kialudni kényszerül, mi ismét a tűzveszélyt tetemesen csökkenti. Nem lényegtelen haladást tanusit a tüzszekrénynek boltozatos alakja, a mi a kazán-köveknek maguktól való lepattogzását eredményezi, a buvólyuk tágassága ós a| kazánban a felső összekötő rudak mellőzése, mely a gépnek belülről való tisztítását, végre a tüzszekréuy tompított négy sarkán alkalmazott 8 lyuk, mely a többi szokotthelyenlevő lyukakkal együtt a fecskendővel való kimosást könynyebbé ós tökéletesebbé teszi. Lényeges javításokat talált a bizottság a cséplőgépen is. A vaskeretü ós vasbordákkal minden irányban szilárdá tett test annak kerekein, czélszerüen alkalmazott ékek által oly bizton lett rögzítve, hogy munka közben a legcsekélyebb mozgást sem árulta el, minek folytán a szerkezet meglazulása ós egyes részeinek megromlása is meg van nehezítve. Fontos előnye továbbá a cséplőnek az, hogy a szalmazárók hosszúk, két tengelyen járnak s egy rovátkos asztallal vaanak megnyújtva, a mi mind sikerrel czéloz arra, hogy a szalmával minél kevesebb szem menjen ki; — perselyek alsó fele könnyen előállítható ós alkalmazható úgynevezett compositióval, középen levő mélyedésben pedig gyapottal vannak bélelve, ami az olajat a tengely számára soká megőrzi. A rosták, melyeknek felülete kivétel üélkül nagyméretű, mindenütt kettősen vannak alkalmazva ós a szói reájuk külön, megosztva vezetve, különösen czélszerü a felső tisztító rostára szolgáló szelelőnek akkónti állása, hogy a szól a hulló szemet nem oldalt, hanem egész hosszában szemközt éri ós a rosta ezzel keresztirányban mozog s a szemet egyenletesebben osztja el. Mindezen előnyök, melyeknek gyakorlati eredményei a bizottság előtt abban pontosultak össze, hogy a gép tüzelőanyag igényletóben megtakarítás, tűzveszélyében csökkenés bizonyult be, hogy a szem a zsákba kereskedelem által elfogadható, tiszta minőségben folyt ós a szalma, törek ós polyvában a szem csaknem teljesen hiányzott s mindezt oly tetemes munkamennyiséggel párosította, hogy 14 munkaóra alatt 560 keresztet, 196 mm. szemet csépelt el, a bizottságot feljogosítják arra, hogy az állaingépgyárnak e becses vívmányáért meleg elismerést szavazzon ós gyártmányát a gazdaközönségnek emelt fővel ajánlhassa. B.-Csaba augusztus 20-án 1885. Jegyzette: Beliczey István elnök, Mokry Sámuel sóhá

r Kálmán. egyleti titkár. Rimler Pál. MEGYEI HÍREK. * Dancs Ferencz ur, a b.-csabai polgári leányiskola jeles tanára az aradvárosi iskolaszéknek f. hó 27-ón tartott ülésén az ottani polgári iskola tanáravá választatott meg. 12-en pályáztak ez állásra; Dancs ur 23 szavazatot kapott, rajta kívül Beich Manó i ós Yalingurszky Alntal 1 szavazatot kaptak. A midőn gratulálunk ezen megvá asztatáshoz, egyúttal sajnálatunkat kell kifejezni a fölött,hogy ez által polgári leányiskolánk egy kiváló tanerőt, a csabai társadalom pedig egy kedveit tagot vészit el. * \ békési ág. hitv. ev. esperessóg — százezer lelket meghaladó számával a honi esperessógek e legnópesebbike,— ez óvi közgyűlését aug 26, 27-ik napjain a szarvasi egyház kebelében tartotta meg nagys. Zsilinszky Mihály felügyelő s nagyt. Áchim Adám esperes iker-elnöklete mellett. E közgyűlésen az esperessóg tiszti karának nagyrésze megujult. Jegyzőkké az egyháziak köréből Petrovics Soma szentesi, Grajdács Pál t.-komlósi lelkészek, a világiak részéről pedig Urszinyi János b.-csabai, Mikolay Mihály szarvasi ügyvédek lettek megválasztva. Az esperessóg pónztárnoka s gyámintózeti elnök továbbra is Csermák Kálmán t.-komlósi lelkész maradt, Az esperessóg 4 dekanátusában körlelkószekké Schultz Jenő gyomai, Ohovan Viktor apatelki,Thomay Jozset szegedi, Czinkoczky Márton alberti lelkészek lettek részint megerősítve részint megválasztva. A tanácskozások egyik legfontosabb tárgyát a szarvasi íőtanodánál felvetett ama kérdésnek eldöntése képezte: folyamodj ék-e a fötanoda patrónusa államsegélyért, avagy ne? A b -csabai egyh. indítványa u. i. a kervónyezós mellett, az aradi egyházé ellene foglalt állást. A közgyűlés — miután a beterjesztett költségvetésből örömmel győződött meg arról, hogy az évi 20 ezer forintot meghaladó kiadást az esperessóg pénztára ez idő szerint még fedezni képes, nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy a beadott indítványok tárgyalásába bocsátkozzék. Az ominosu , tóves informáczio alapján a megyei "hatóságnál is visszatetszést szült s a hírlapokban ugy az esperessóg, mint iöleg innak kipróbált esperese ellen a hazaüatlansag vádjára szolgált csoroasi ügyben a váltott hivatalos iratok felolvastattak. A közgyűlés az esperes hivatalos eljárását teljesen korrektnek találván megvetésének adott kifejezést azok irá<nt, a kik minden igaz ok és alap nélkül a haza árulassal tökéletes n egyértelműnek bélyegzett pánszlávizmus bűneivel illetni nem átallották azt a férfiút,a kiiránt az esperessóg készséggel ragadja meg az alkalmat, hogy iránta bizalmat kifejezze. Fontos lépést tett a közgyűlés a szarvasi fötauoda s tanáraiuak anyagi jóléte s jövője biztosítására az által, hogy a tanári nyugdíjintézet alapszabályait elfogadva, e már eddig is 7003 forintot haladó alapitványnyal rendelkező s nagyon is égető szükséget képező intézetet megalkotta. Az esperesióg néptanítói közül ^a Zsedayiánumra Brózik Gusztáv m.-berényi, Lukács János szemlaki, Schubkégel István szabad-szent-tornyai tanítók lettek eltbgadvi- A népiskolai siék jegyzökönyvének olvasásából ötömmel győződött meg a közgyűlés arról, hogy az esperessóg összes egyházai a jövő nemzedéknek u :y vallásosan hazafias nevelése, nem különben a magyar nyelvnek fokozatos, már eddig is szép eredményt elért emelése körül a mult évben is nagy áldozatkészséggel s nem csekélyebb eredménynyel versenyeztek. — F. h) 26-án délben a kaszinó haliységében mintegy 90 terítékű közebód rendeztetett, a vidéki vendégek tiszteletére, melyen a pohárköszöntők sorát Haviár Dániel orsz. kópviseaggodalmas siettséggel. Megijedt, hogy hátha sokat is mondott ; félt hogy eltalálja magát árulni, a mit a feletti kimondbatlan boldogságában, hogy t. i. viszont szeretve látta és érezte magát, talán szánt szándékosan és öntudatosan is elkövetett volna, ha akaratlanul már meg nem cselekedte volna, ha ezredese — a ki még móst sem értett az egészből semmit — hivatottnak nem érzi magát közbevágni, kiigazítván az adjutáns ur tentebbi szavait: „Ne higyj neki lelkecském"! O képes arra, ó képes minden jóra, mert az ő szive arany és téged szenvedélyesen — (hopp! ezer kalucsni! majd elszóltam magam) — tisztel, igen. „Istenem, Istenem" zokog a szép asszony. „Millió kalucsni, meg két vaggonparapli" — kiált az öreg —- csak nem engeditek megesni rajtam azt a szégyent, hogy veletek pityeregjek egy ostoba sentimentalis regény felett?" De egy tekintet az ő „lelkecskéje" — másik a hadnagy Marosi Sándor arczára ós véletlenül egy harmadik is a behajtott diszkötésü könyv cziml apjára — melyen ,Kakas Márton levelei" vala olvasható — sejtő lelkében egy pillanat alatt minden homály eloszlott. Mo9t már látott tisztán; tudott mindent; óh jaj! ós nem pattant fel megcsalatott férjek eódjára, nem átkozta a hűtlent, nem vonta kérdőre a férfit, csak nézte azt a szegény két embert, a kik azért találtak egymásra, hogy örökre elváljanak. Nézte, mint villan fel szemök a boldog szerelemtől, s mint borúi el a másik perczben arczok a válás szomorú gondolatára. Örült, hogy nem veszik tudomásul az ő jelenlétét. A jó öreg szivében ugy feltámadt a vágy eltűnni örökre, észrevétlenül, de tudta hogy azok ketten addig keresnék mig meg uem találnák. Fájdalmasan látta be, hogy rajtok már elevenen nem segíthet. Az élete pedig a hazáé, azzal ő nem rendelkezhetik. Talán majd segit az idő! biztatta magát; és köhögve, szemeit törölve — mintha a londres füstje beléjük ment volna — előkerült a nagy ives ablakok egyik fülkéjéből. Attól félt, hogy még majd el sem tudnak válni, vagy annál nehezebben, mennél később esnek át a bucsuzáson; közbeszólt tehát: „Hadnagy ur, lekésik a vonatról. Sietni, sietni a búcsú zással. Menjen és csókoljon kezet ő nagyságának, vagy ha ő megengedi nem bánom ha a homlokát megcsókolja is. Aztán indulj!" Csak most vettek észre, hogy nem egyedül vannak. Azóta csak ott álltak egy lépésnyire egymástól, hol nevetve, hol sírva, de biztos tudatával annak, hogy el kell válniok örőüre. Mint két becsületes lélekhez illik. Sándor ezredese szavaira kérő ós kérdő arczczal közeledett a szegény siránkozó asszony felé, a ki könynyekkel bánatos arczán nyújtotta oda homlokát, de mikor Sándor a másik pillanatban karjai közt tartá a remegő alakot, ez ajkát emelte hozzá és elcsattant az első és utolsó csók. A jó öreg nem mert oda nézni; vagy talán nem akarta látni, hogy férfi jogain ilyen csorba ejtetik az ő beleégyezésével. A kandallóu keresett szorgalmasan valamit, padig ott nem volt egyéb, mint azok az áldott könnyek, melyek sürü cseppekben koppantak a márvány lapra. Azok ott most is suttogtak azon nyelven, a mely mindig a jyanaz; mégis a ki beszéli sohsem uuja meg. Az ezredes ur az egészből csak annyit hallott hogy : „óh ^ar •ltudnálaí felejteni" — ezt is az adjutáns mondta. „Bizony az volna legjobb' motyogta a jó öreg. Szegény! ugy bántja a ^lelkiismeret, mintha egyenesen ó volna az Oia, hogy az a két ifjú lény olyan szerencsétlen. Ezzel előkerült a kandaló mellől. A kesergő asszony azért csak ott hagyta könnyező arczát a hadnagy parádés mentéjén, mig a hadnagy ur jobb karjával akkor is gyöngéden ölelve tartá a hozzá simulót, pedig tudták, hogy az öreg nézi őket, de nem bánták ; hadd lássa, hiszen ugy is tudja, hogy szeretik egymást s hogy ő is szeretik mindketten s ha ezért meghozták a legnehezebb áldozatot, — hogy t. i. elválnak örökre egymástól, mielőtt egyiküknek is volna oka valamit szégyenleni ós megbánni, — ő is megteheti ezt az utolsó szívességet, megengedvén két becsületes léleknek örök bucsuzását szívok ezerint. A jó öreg nem is zavarta őket ; eszébe sem jutott most, hogy ő az a ki legérzékenyebben meg van károsítva. Nem is gondolt arra, hogy e szeriut az „ő lelkecskéje" szivében hiában keres hitvesi szerelmet a maga számára. Bizonyos, keserűen magasztos büszkesség foglalta el lelkét a mint lassan mondogatta, hogy : • (Vége köv.)