Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-20 / 67. szám

"Bc'késmegyei Közlöny" 65. szám. 1885. tatásban Németország ellen. Szinte előre gyanítottuk, hogy a német szükkeblüségnek fájni fog a magyar nép vendégszeretete, melylyel a francziákat környezi. Azért vannak rómlátományaik, azért surrannak át hideg egykedvűséggel az ünnepélyességeken. Pedig ha jobban kinyitnák a szemüket, láthatnák, hogy mi nem tüntetünk senki ellen, hanem csak vendéglátó kötelességünket teljesítjük, midőn némi csekély részben viszonozzuk a nemes franczia nemzet küldötte'nek azt a sziveslátást, a mellyyel ők két év előtt bennünket elhalmoztak Párisban. Néhány őszinte szó az iparosokhoz. „Van-e szükség az ipar-'anoncz-iskolára ?„ „és mi ennek a haszna? „Eredj a szorgalmas méh és hangyához, te rest, és szemléld az ő utaikat és tanulj bölcsességet I" Példabeszédek köuyve VI G. „Munkában van a bővelkedés, d* a hol sok a szó: ott gyakori a fzükölködés !„ Példabeszédek könyve. XXII. 4. (Vége.) Kedves iparosok, tisztelt barátaim! midőn az idők mostohasága miatt panaszkodtok, nézzetek szét iparostársaitok közt és arról fogtok meggyőződni, hogy a tanult, ügyes, jó mester, aki pontosan ós szolidul dolgozik ós józan takarókos életet folytat, az nemcsak tisztességesen megél, sőt amellett gyarapodik is, — és csak az olyan, aki könnyebb oldaláról szeretné venui a dolgot, aki. munka helyett panasszal, sőt holmi költséges „nekibusulás'-sal tölti az időt, az persze szegény, nélkülözésekkel küzd és előbb-utóbb tönkre megy. Tehát ne mindig másban, ne a mostoha viszonyokban, hanem ön magatokban keressétek a hibát, ós a mitsem használó panaszkodás helyett, lássatok annál szorgalmasabban a munka után, s képezzétek magatokat, hogy az ujabb időben örvendetes fejlődésnek indult, nagy lendületet nyert iparverseny terén, képesek legyetek becsülettel helyt állani. Ezért van elkerülhetetlenül szükség az ipar-tanoncziskolára is, mint amely közvetítő csatornája a haladó ipar ujabb meg ujabb vívmányainak, kalauza a tehetségnek s vezérlője az önképzésnek. És ón bátran merem retnényleni, hogy nem is aVad ezután egyetlen jóravaló iparos sem, aki az ipar-tanoncziskola szükségességét, hasznát be ne ismerné, s tanonczait onnan elvonná, — sőt minden derék iparos, jövőben szigorúan ellenőrizni fogja, hogy tanonczai, az ipariskolát rendesen látogassák, s otthon, munkaközben, maga is kikérdezi, hogy mit tudnak, mit tanultak, ós huzditaudja őket a folytonos önképzésre. Nem mulaszthatom el ez alkalommal a legmelegebben ajánlani, hogy az iparosok közül, aki csak teheti, el ne mulassza megtekinteni a most folyamatban levő országos kiállítást Budapesten, amely nagyszerűségével méltán bámulatra ragad minden szemlélőt, s lelkesült önérzettel tölthet el minden jó hazafit, mert már eddig is fényesen beigazolta a külföld előtt, hogy Magyarország minden téren halad, fejlődig, virágzik, s amiben eddig hátra maradt is, most gyors léptekkel igyekszik utóiérni a fejlettebb kulturával biró müveit nagy nemzeteket. Mint a kiállitás megnyitásának magasztos ünnepélyén az örökké feledhetlen emlékű, valóban felséges és királyi szavak, az egész nemzet lelkében hálás viszhaugra találva, oly lélekemelőleg mondák: „A szorgalom ós becsületes munka vívmánya ez!

J „S ez a nagy, sőt meglepő előhaladása Magyarországnak a közművelődés munkálataiban, e helyütt egy tágas, szingazdag képben vau összefoglalva." Tanulmányozzátok tehát, kedves iparos barátaim, az országos kiállítást, s abban különösen mindenki a saját szakmáját, — figyelje meg kiki a mestersége körébe vágó ujabb találmányokat tökéletesbitett szer kezetű müveket s aztán igyekezzék mindenki Í látottakat, tapasztaltakat felhasználni és saját előmenetelére fordítani; — ezt nemcsak a korszerű haladás,- de a megélhetés is parancsolja, mert aki nem halad, aki nem képezi, tökéletesíti magát, az elmarad nemcsak a kortól, de a megrendelésektől s ezzel együtt lassanként a megélhetéstől is. Nektek pedig, kedves fiaim! iparos-tanonczok! egy tükröt adok a kezetekbe, amelyből mindenikőtök megláthatja, hogy mit kell ós mit nem szabad ^tenni egy becsületes jóérzésű iparos-tanonczaak, aki azt akarja, hogy már mint tanonczot is szeressék, megbecsüljék és idővel derék mester ós tiszteletre méltó jó polgár váljék belőle. Véssétek ne csak elmétek, de sziveitekbe is az itt következő vers intelmeit, — s mert ti vagytok a jövő kor reményei, s a nagyra hivatott hazai [ipar törzsének csemetéi: azon igyekezzetek minden erőtökből és segítse kén hirdethesse a világnak, Magyarország évezredekre szóló nagyságát, dicsőségét! írtam B.-Gyulán, 1885. juuius 25-én. Göndöcs Benedek, apát és lelkész, orszgyiil. képviselő, mint a b.-gyulai iparos-tanoucz-iskolai bizottság elnöke. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 10-én tartott üléséről. Jelen voltak Bdiczey István főispán ur elnöklete alatt Jancsovics Pál alispáu, Márki Lajos töjegyző, Oláh György t ügyész, dr. Kovács István főorvos, Nagy Károly árvaszéki elnök, Gzifra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Thali István kir. főmérnök, Tarnovszki S/jlárd kir adófelügyelő helyettes, dr. Hajnal István, Kalmár Mihály, Keller Imre, Ladics György, Szucsu Béla és Varságh Béla bizottsági tagok. , Alispáni előadmányok. Az egész terjedelmeben közölt alispáni rendszerinti havi jelentés tudomásul vétetett. Debreezeni Eridre gyomai járási szolgabírónak, a gyomai révlaposi híd helyre állitasára előlegezett 770 frcnyi ősszeg elszámolásáról bemutatott számadása 345 forint 31 kr. maradványnyal helybenhagyatott, s számoló szolgabíró e számadási kötelezettség terhe alól felmentetett: nem különben Bánhegyi István kir. tanfelügyelőnek iskolai czéio'tra, saját belátása szerinti felhasználás ezéljából átadott 10 frt és 50 krt birság czirnen befolyt össz°gekről szóló és szamvevőileg felülvizsgált számadása is helybenhagyatoU s nevezett számadó felmentetett. A gyomai révlaposi hid helyreállítása után fennmaradt ócska anyagainak elarusitásából befolyt 78 forint 53 krnyi összeg a megyei közmunkavahsági alap pénztárába beutalványoztatott. Ifj. Tóth Bálint szeghalmi lakos 1885. évi közmunka váltsági tartozása töröltetik; ugy szintén K. Ladany községben 1885. évi m. közmunkaváltsági tartozásokból 42 forint 50 kr. összeg törlése elrendeltetett. Sítraka György csabai járási szolgabírónak utkaparói eszközök oeszerzésére előlegezett 20 forint 10 krnyi összeg felhasználásáról bemutatott számadása 4 forint 10 krnyi marad ványnyal helybenhagyatik. Jankó Mihály esorvási lakosnak f. évi m. közmunka váltsági járuléka a téves kivetés miatt 18 forintról 10 forintra le szállíttatik. Bandula Mihály kétegyházi, Matajsz János és Lászik György tótkomlósi, Krnács János csabai ós Bshán András ujkigyosi illetőségű katonák kivételes nősülés iránti folyamodványaik e bizottság részéről pártoiólag lettek felterjesztve a nagymélt.m.kir. honvédelmi miniszter úrhoz; azonban Sztnola József és Bula Imre endrődi illetőségű katonák hasonirányu folyamodványaik a külső gazdasági birtok teljes hiányami itt, valamint Osáni Balázs gyomainak, a megkiváatató életkor hiánya miatt, kórelmei visszautasittattak. Farkas Mihály m.-beréuyi, Viczián Pál csabai ós Puskás L'ijos k.-tarcsai illetőségű katonák a hadseregből leendő ideiglenes elboesáttatásukat kérő folyamodványokra hozott Kedvező határozatok az illetékes hadp;irancsnoksághoz hozzájárulás végett megküldettek, mig Báráuy Béla szarvasi honvéd íasoutárgyu folyamodványával el lett utasítva. 2. Megyei tiszti ügyes; előadmányai. Izbéki Bálint és érdektársai öcsödi lakosoK átal beadott felebbezósnek hely nem adatik, ucsöd község képvisslő testületének, a hidvámbárlő által emelt panaszos ügyben hozott s megfelebbezett határozata jóváhagyatik. Yidovich József oroshizi lakosnak, a Horváth László-féle örökösök nevében Eördögl Lajos járási szolgabíró ellen a Vitéz-féle sikkasztási ügybó kifolyólag fegyelmi vizsgálat elrendelését kérő s e bizottság által elutasított folyamodványra hozott kb. határozatot jóvátagyó miniszteri leirat az illető lélebbező féllel közöltetik. Lübeck Jakab orosház lakos, Békésmegye törvényhatósága javára 300 frtnyi hordárüzbti biztosítéki összeg erejéig bekebelezett zálogjog törlésére mzve, hatósági engedély kieszközlése iránt folyamatban levő ügyében hozott megyei alispáni határodat ellen bsadott felfdyamodásaak hely adatik, s a kérelmezett hatósági engedély kadása elrendeltetik. A szarvas-mezőtúri zárnyvasut kamat garaacziájából származó községi kiadásoK edezeiére, Szarvas kézsége által a szarvasi járási szolgibiró ÓÍ szolgabírói seg^d hivatali íijetéseikre kivetett községi adó dlen ldyamatbau levő ügyben hozott és S-arvas községe áltfl meg'elebbeze't közigazgatási bizottsági határozatot jóváhagyó inniszten rendelet az illető érdekeit felekkel közöltetui rendelttis. (Vége cöv.) MEGYEI HBEK. * Békésvirmegye tórvéuyhbósági bizottsága f. 1885. évi augusztushó 24-ik napján dél.ött 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tarta'ii, malyre a kiutetes bizottság tagjait tisztelettel meghívom. A rendvüli közgyűlés tárgyai: 1. A magyar királyi belügyminiszt- ur rendelete, B,-Gyula város közigazgatási szervezete tárcában; 2. ugyanannak rendelete, a megyei községek árvjónztárairól, az 1884. évre szerkesztett számadások megvigálása iránt; 3. a közmunka- és közlekedési magyar kiiyi miniszter ur rendelete, a gyulai vasúti pályaházhoz v«etö kőut mentén eszközlendő kisajátítások tárgy iban; • az állandó választmány előterjesztései; jelesül: a) Kner Adolf fiai s Brüll Henrik s fiai budapesti czógek kényére nézve a megyei törvényhatóság által a tervezett bil-bókósi vasutak száÍ«Tí ég áldása "igjekvésteket, hogy a magyar ipar busz-' mára megszavazott 140 ezer forint .gyei segélynek ezer forintra leendő felemelése iránt; b) a puszta-földvár községi iskola építése költségeinek fedezéséről s a költségvetési előirányzat ellen beadott felebbezós tárgyában; o) B.íG-yula város képviselő-testületének, a vadászati jog 10 évre terjedő haszonbérbe adása iránt hozott határozata ellen Rozsos Ferencz és társai részéről benyújtott felebbezósre nézve. 5. A megyei tiszti- ós községjegyzöi nyugdíjintézet igazgató-választmányában megürült egy-egy tagsági hely betöltése; 6. a szeghalmi szolgabírói lakház és melléképiileteinekkijavitására vonatkozó intózkedós. — B.-Gyulán, 1885. évi augusztushó 14-ón. Az alispán helyett: Márki Lajos, főjegyző. * Afrancziák megyénkben. Nagyszerű ünnepély színhelye volt vasárnap reggel a csabai pályaudvar. A 35 tagból álló, kiváló franczia irók, művészek, tudósok, a franczia nemzet kitűnőségei, Tátra-Füre Iröl Aradra menve, keresztül utaztak nálunk. A francziákat hozó különvonatnak fél 8-kor kellett eredetileg Csabara érkeznie, miért már 7 óra után kezdett gyülekezni a közönség, s daczára annak, hogy semmiféle „hivatalos" előkészületek nem történtek, a vonat megérkeztéig óriási számú, igen szép közönség gyűlt össze a pályaudvaron, hol ünneplő ruhába öltözött szép parasztlányok ós szálas legények sorfalat képezve, a csabai népviseletet mutatták be jeles vendégeinknek. Mintegy 8 és lel órakor robogott be a pályaudvarba a hosszú különvonat. A mozdony magyar ós franczia nemzeti szin'i zászlókkal volt diszi.ve. A vonatot beérkeztekor hatatmas óljenzósek és „éljenek a fra ícziák" fogadták. Zsilinszky Mihály ur, országgy. képviselőnk üdvözölte a nagy nemzet fiait, a íranc/da nemzet kiváló jeleseit, franczia nyelven, mire a 82 éves ifju-agg, a világhírű Lesseps, a társaság ünnepelt vezére, a „nagy franczia," a szuezi ós panamai csatorna megteremtője válaszolt. Ezután Beliczey Ilona kisasszony, főispánunk bájos ós rendkívül kedves leánya egy gyönyörű rózsacsokrot nyújtott át az ifjú kedélyű Lessepsnek, igen ügyes francaia nyelvű rövid üdvözlet mellett, mit az öreg ur köszönettel fogadván a szép kisasszonyt ott álló édesatyjának és a közönsóguek lelkes éljenzósei mellett megcsókolta. Jókedvében megcsókolta még ezután mindazokat, kiket közelében előkapott, mint Zsilinszky Mihálynó úrnőt, Reök Erzsike kisasszonyt ós néhány csabai parasztgazda leányát: Valastyán ós Áchim leányt és még többedet, kik öt felbokrétázták. E kapott csókokra örökké büszkén emlékezhetnok. A társaság tagjai megszólítással kitüntették Eeök k. a., Kulpin nővérek kisasszonyokat és még többeket. Miután a csabai festői népviseletbe öltözött leányok a társaság tagjait felbokrétázták, a vonat m ntegy 10 percznyi itt időzés után továbbndult, szűnni nem akaró óljenzóse'.i közt, mit kendölobogtatással viszonoztak ; a társaság egyik csinos fiatal tagja azt hangoztatta tört magyarsággal: „Éljenek a csabai szép lányok." — Sajnos, hogy az idö rövidsége ós nagy tolakodás miatt a két asztalon felteritett gyümölcscsel ós magyar pogácsával meg sem kínálták a francziákat ós hamarjában eszébe sem jutott senkinek legalább zsebüket megtömni a jó pogácsával, pedig e speczialis magyar süteményt, melyet Omazta Józset'nó ur IŐ volt szíves számukra készíteni, bizonyára megemlegették volna. Gyümölcsöt Omazta Józsefnó úrnőn kivül még Stark Adolf ós Vidovszky Károly urak voltak szívesek küldeni, de mindez érintetlen ma-adt. Csabán az államvasutak nevében Pékár Károly főfelügyelő, Melczer felügyelő ós Czigler osztálymérnök is üdvözölték az érkezőket. Itt osztották ki a vendégeknek az „ Alföld" ünnepi, frauczia nemzeti színű keretben megjelent számát. — Aradnak oly ünepnapja volté vasáru-ip, mely örökre emlékezetes marad. Oda 10 órakor érkeztek meg; a pályaudvarban Salacz Gyula polgármester ós Bing Ede üdvözölték az érkezőket. Délelőtt megtekintették a Neu-nann féle gyárat, hol gazdag villás-reggelivel várták őket. Legnagyszerűbb mozanata volt aradi látogatásuknak az, hogy a vértanú < kivógzési helyét megláttogatták, hol Lesseps ige i lelkes szavakban emlékezett meg a szabadságharcz hőseiről; beszédét Türr István tábornok magyar nyelven is megmagyarázta. Lesseps a Beliczey Ilonka kisasszonytól kapott csokrot és többi társai is a kapott virágokat az emlékoszlop lépcsőire helyezték el. Aradváros a „Fehér-kereszt" nagy termében díszebédet, este a város-ligetben nagyszerű népünnepélyt rendezett. Aradról hétfőn reggel Mezőhegyesre ós onnan kedden reggel Kótegyház/.n ós Csabán kereseti 0/Ofházára mentek külön vonattal, hol mindenütt ismét lelkes óváczióval fogadták őket. Orosházáról, hova délelőtt 10 órakor érkeztek meg, a gróf Károlyi Lajos által előállított 40 fogaton Mágocson keresztül Szentesre hajtattak, honnan gőzhajóval Szegedre mennek. * Méhészeti előadást tart Nagy Zsigmond méhészeti vándortanító szeptember 5-ón Gyomán, 7-én Mezőberényben, 9. és 10-én Szeghalmon és 11-ón Füzes-Gyarmaton. * tröndöcs iíenedek, gyulavárosi apát, országgyűlési képviselő ur, a kitűnő méhész, ez országos méhkiállitás jurynek tagjai közzé a kiállítási elnök által kineveztetett,. «