Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-16 / 66. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 66. szain. Vasárnap, augusztushó 16-án. «t KOZLON Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osiitörtökön, ELŐFIZETÉSI DÍJ nelyben házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogositva : ÜAA.SENSTEIN és VOÖLER ezég, Béas, Prága, Budapesten, Né­metország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. ííiadó hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek "fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 Kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéKen a póstahiva­loknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. { A „Correspondance de Pesth" irja: A horvát kor­mány, — illetve Khuen-Hédervári gróf horvát bánnak főtörekvése odairányul, hogy először az ország közgaz­gazdasági jóléte emeltessék ós másodszor a kormányzat egyszerűsítése és czélszeriibb berendezése által a közigaz­gatás költségei leszállittassanak, illetőleg a közigazgatás költségeinek lehető czólirányos felhasználása éressék el. A magyar kormány politikája e tekintetben a horvát ügyekben igen egyszerű ós konsequens. A czél egysze­rűen az, hogy az elégületlenség minden ürügye és okai elhárítása által a horvát agitátoroktól legfontosabb izgató eszközeik elvonassanak. — Számos reform fekszik sző­nyegen ós vár életbeléptetésre. Mint a „Drau" Zágrábból értesül, a kormány a kö­vetkező 4 törvényjavaslatot szándékozik tárgyalás végett a tartománygyülés elé terjeszteni: 1) Egy törvényjavaslatot, melylyel az 1875. május 17-ki büntető perrend-tartás 13. §-a határozatai — a bírósági gyűléseknek a főtárgyalasoknál való össze­állítását illetőleg—érvéuyeukivül helyeztetne 1' éa ká­rom és ölbirósági gyűlések ismét visszaállíttatnak. A különbség a régi- és az 1875 iki büntető per­rendtartás szerinti itélethozatali gyakorlat közt tudvale­vőleg abban áll, hogy a 4- ós 6- bírósági gyűlések ha­tározatai ugy hozatnak, miszerint szavazategyenlőség ese­tén a vádlottra nézve kedvezőbb vélemény az irányadó, mig a 3- és 5- bírósági gyűléseknél egyenlő számú sza­vazatok mellett az elnök votuuia dönt. Az ujabb itélethozatali gyakorlat fölötti statisztikai kutatásokból kitűnt, hogy nálunk több ezer főtárgyalásuál, csak elenyésző csekély számú ítélet hozatott szavazat­egyenlőség következt ben, ugy hogy az lb75-ki perrend­tar'ássál behozott módszer költségei az elért eredinéuy­nyel semmi kép sern állanak arányban. Ezen szempontból kiindulva a horvát kormány a három- ós 5- bírósági gyűlések, visszaállítását szándé­' özik indítványozni, mi által tekintélyes számú birói erő lenne szabaddá ós a nélkül, ho£y az igazságszolgáltatás garancziái szenvednének, sőt a nélkül is, hogy a sze­mélyzet létszámának szaporítása' szükséges volna, gyor­sabb törvénykezési eljárás válnék lehetségessé. 2. Egy törvényjavaslatot, melynek folytán bizonyos bűntények minősítése megváltoztaltahk, ugy hogy azoü át­hágásokra szállitta'nak le, melyek a járásbíróságok előtt nyernének elintézést. Büntetőtörvényünk tudvalevőleg oly időben gyökeredzik, midőu a maitól nagybau különböző értékviszonyok uralkodtak ós ennek folytán például lopás­nál oly minimális összeg eltulajdonitasa képez jtt már büutónyt, uiely a mai értékviszonyok mellett ily minő­sítést nem engedne meg. — A törvényjavaslat altai te­hát egyrészről a büntetőtörvény határozatauak túlságos szigora euyhiUetuek, misrészről pedig a bírói tablak te­endőinek további megkönnyítése éretnék el. Az ily mó­don elmaradó főtargyalások szabna, ezernél többre tehető ós igy nyilvánvaló, minő meg iöjtnyi Lós allua be. A já­rásbíróságok sem terheltetnének túl, mert uagy szárnuü miatt kevés auyag jutna mindegyikre, s eljárásúit gyor­sasága s egyszerűsége által itt is sebesebb törvériyszol­gáltatás éretnék el. 3. Egy jörvényjavaslatot, mely által jogérvényesen elitéltek büntetésének törvényes következményei bizonyos számú évek elmultával maguktól megszűnnek. Az ujabb büntető törvényhozás ezen humánus elvet majdnem min­denütt keresztülvitte, csak nálunk árasztatik még el ő Felsége legmagasabb kabinetirodája a bünkövetkeztnények elengedését Kérő folyamodványokkal. Ezen javaslat további indokolása felesleges. 4. Ügy törvényjavaslatot, mely által a vétségek bi­zonyos osztálya a politikai hatóságokhoz ulasitlatik. Mig az először emiitett hároin törvényjavaslat már a felső bíróságoknak lett véleményadás végett átszár­maztatva, azalatt a legutóbb emiitett javaslat fölött a horvát kormány bel- és igazságügyi osztályaiban a tár­gyalások még folynak. — Postai küldemények lefoglalása. Egy fölmerült eset alkalmából, a postai küldemények lefoglalása tekintetében a közlekedésügyi miniszter rendeletet intézett a kir. posta­hivatalokhoz, melyben kijelenti, hogy postai kül iemónye­ket, a kézbesítés előtt, a postahivatalban egyedül ós ki­zárólag a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt bünttetek­ben ós súlyosabb számitásu vétségekben eljáró törvény­széki birok ós vizsgálóbirák gyanánt működő járásbirák, aljárásbirák, törvényszéki jegyzők, esetleg aljegyzők jogo­sítottak lefoglalni. Ellenben egy közigazgatási hatóság vagy hivatal, illetve közigazgatási tisztviselő (pl. rendőr­ség, pénzügyi tisztviselők, alispánok, szolgabirák stb.) nin­csenek feljogosítva a postai küldeményeket a kézbesítés előtt lefoglalni. A tilos dohány vagy szivar, illetve a ti­los külföldi sorsjegyeket vagy ígérvényeket tartalmazó küldeményeket a czimzettnek a postahivatalba e czólból meghívott pénzügyi közeg, illetve községi elöljáró jelen­létében kell kézbesíteni. — Gr. Szapáry Gyula pénzügyminisztert a német császár azon kiváló kitüntetésben részesítette, hogy neki a vö­rös sasrend nagykeresztjét adományjzt*. E kitüntetés — tekintettel a bizonyos körök részérót hangoztatott és szün ­ni nem akaró rágalmakra, melyek szerint a magyar kor ­mány elnyomj a a né neteket, —késztszeres figyelmet érdemel. Politikai hirek. * Uralkodók találkozása megbízható forrásból vett ó r­tesülés szerint Kremsierben tényleg f. hó 24-óu fog meg­történni. Rudolf trónörökös egész Hullenig utazik a czári pár elé. Ferencz József király ós Er/.sóbet királyné aug. 24-ón délben órkezneK Kremsierbe, a czári pár néhány órával később érkezik. Az uralkodók két napig maraduak Krems erben. 25-ón este a király Pilsenbe, a királyné Schönbrunba ós a czári pár a cutnberlandi herczegi család látogatására Grmundembe utazik. A cumberlandi herczeg neje ugyanis nővére a czárnénak. — Kremsier, a látoga­tás helye, Morvaország nepes városa, érseki szókhely, a magyar határhoz elég közel esik, Olműcz ós Szakolcza között, idóvel sz írny vonal utján közvetlen összeköttetés « lesz Trencsónnel. Az uralkodók fogadtatására óriási arányú A „BÉKEMiYEI KölLÖM" TA&CMJA Erdészetünk és a küllőid. Irta ; Bedő Albert. II. Nemze gazdaságilag rendkívül fontos fakivitelünk néhány évvel ezelőtt in^g Triesztből irányult, de ez utóbbi években ezt is úgyszólván egészm magáho'. ragadta Fiume. A fiumei tengerészeti hatóság altal a k-reskedelini minisztériumhoz be­terjesztett jel ntés tzerinf Fiume tengeri k vitelének legfonto­sabb czikkéi a fanemüek kép zik. Ebből a jelentésből idézzük a következő számokat: ISSi-b'iu kivitetett tűzifa: 14,517köb­méter; tölgy-, haszon-, és szerszámfa: 87,890 köbméter ; tölgy­donga: 33.936,500 darab; dong i-pirq ntte : 655,600; bükkfa donga: 5.211,OCO fenyő donga: 1.713,000; összeseu 41.516,000 darab. Talpfa: 348,200 darab; bükk- és feuyödeszka : 1.409,700 drb; fatábla: 3 150,501 darab; négyszegletű fa: 36,500 db; lécz; 572,600 darab; árboezfa: 749 darab ; fenyőszálfa: 12,400 köbméter. A bükkfából előállított tavoletti és testőri nevű desz­kácskák déli-gyümölcs ládák gyártására Palermóba ép Messinába vitetnek, a geszten)efa doügák pedig Spanyolországba fiige­hordÓKnak. A kincstári erdők fenyveseiből származó röukóriá­sok, melyek legszélről a királyi pavillon felé vannak elhelyezve, méltó bámulatra keltik a szemlélőt, nemcsak a rendkívüli méretek, hanem a fa kitűnő minősége által is, melyet, hogy a külföld kellőleg tud méltányolni, tanúja aauak azou sok ezer száifa, mely a szuezi csatorna építésénél lett felhasználva, ezen erdős termékei az erdők helyrajzi fekvésénél fogva leg­iükább Nemetoiszág felé kerestetnek, jólf-íhdt az ide irányult kivitel a favámok felemelése által most már csökkent. Az ál­lamerdőknek iniutegy 15%-át a tölgyfa, 22%-át a fenyőfa ós 60°/ e-át a bükft képezi, melynek értékesítése Magyarországon sok gondot okoz az erdésznek. Epületfára kevésbé alkalmas mint tűzifának, értéke aránylag csekély s nem birja el a hosz­szabb szállítást s azóit legnagyobb részt szeaesités alá körül 8 az e körüli eljárást ábrázolja* a pavillon északi oldalán el­helyezett s igen ügyesen készült szenesitési minták. A f i-zene­sités legnagyobb mertekben űzetik a szás^sebesi ós ungvári királyi erdőhatóságok kerületeiben, mely utóbbiból évenkéut 30—40,000 inó.ermázsa faszén szállíttatik a tis^olczi vasmüvek részére. Az államerdők inteasiv kihasználásának emelkedésével karöltve jár az egy-is kiválóbb fan éneknek fokozott értékesítése finomabb árnk előállítása által, mint but >r-boritó lemezek ós a házi ipartermékek, — leginkább gazdasági eszközök — bő ki­állítása hasonlóan a bdterjesebb erdőgazdaságra utal. Az ál­lamerdószet keretén belül n^m mulaszthatjuk el felemlíteni a 8elmeczi magy. Kir. erdő akadémia kiállítását, malyaek kiváló érdeket kölcsönöz azon grafikai kimutatás, mely az erdószeii­szaKoktatásnak fejlődését ábrázolja, s nemcsak az akadémia növendékeinek szaporodására terjed ki, hanem magában foglal­ja a tanszékek s az anyag fokozatos emelkedését is. Ezen aka­démia halgatóinak száma a három év folyamában 300 növen­déket foglal ; figyelmet érdemel aí erdészeti pavillon alsó helyiségében az országos erdészeti egyesület, a magyarországi szakegyesületek ezen egyik legtevékenyebbike kiadványainak kiállításával; ott található a magyar erdészeti irÓK munkáinak gyümölcse, még pedig elég nagy számban ós kiterjedve az erdészeti szak minden ágazatára. Ez egyesület különben, tudo­másunk szerint, anyagilag a legerősebb erdészeti egylet Euró­pában s tagjainak buzgóságából már 200,000 frt tőkével reu • delkezik s minden évben több erdészeti irodalmi pályadijat tüz ki. Alakult 1866. végén s akkor a kezdet anyagi nehéz­ségeivel küzdve, csakhamar üdvös fejlődésnek indult. Az országos erdészeti egyesület most már nemcsak az irodalmi és gazdasági téren szolgálja az erdészeti érdekeket s őrködik felette, hanem az erdészekneK, azok özvegyeinek ós árváinak is tetemes segélyt nyújt. Az erdészeti akadémia kiállításának szomszédságában találjuk az 1883-dik évben felállított „Szeged királyhalmi ma­gyarországi első erdöőri szakiskolára" vonatkozó s az ottani növendékek előmeneteléről és tanítási rendszeréről tanúskodó adatokat. Magánerdöbirtokosaink közül kivált Kobúrg és^Pálfy berezegek uradalmaik állítottak ki sikerült gyűjteményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom