Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-09 / 64. szám

"Bc'késmegyei Közlöny" 65. szám. 1885. — A gasteini találkozás. Bad-Gasteinból aug 6-ról távirják: Gasteinnak nem volt még olyan ünnepnapja, mint a mai. Gyönyörű idő mellett összegyűli ek az összes fürdővendégek a fürdő-kastély előtti téren. Vilmos császár ismételve megjelent", az ablaknál, mellette Reuss nagykő vet, kivel az ősz császár élénken társalgott. 5 óra után osztrák-magyar ezredének ezredesi egyenruháját és a Szt.István-rend szalagját magára vette s az ablaknál várakozott uralkodópá'unk megérkeztére /i vendégek megérkezvén, rövid üdvözlések után felsietlek a terraszra, hogy ott az agg császárt üdvözöljék. Vilmos császár ugyanekkor megindult fényes kiséretóvel, hogy a vendégeket lent, fogadja. Igy a felségek a nyilt terasszon találkoztak. Vilmos császár megölelte ós háromszor megcsókolta felséges barátját ós kezet csokolt a királynénak. A társaság ezután az ősz uralkodó lakosztályába vonult vissza, a hol a német c-ászár a királynőnek nagyszerű virágbokrétát nyújtott át. Miután ő felségeik '20 perczig időztek Vilmos császárnál, visszatértek lakásukba s útközben a közönség kö zött egybegvült magyarok lelkes „éljen"-zósét a legszivólyesebben fogadták. — Minisztertanács. A miniszterelnökség palotájában csütörtökön ö-szeült minisztertanácscsal megkezdődtek ama miniszteri értekezletek, a melyekben a jövő óvi, a képviselőház elé az ülésszak elején terjesziendő költségvetési előirányzat véglegesen fog megállapittatni. E minisztertanács kozásokban hozandó megállapodások a legtöbb minisztérium költségvetésénél fontos elvi elhatározásokat is foglalnak magukban amaz újításokra vonatkozólag, a melyeket az egyes miniszterek illető költségvetésük keretében javaslatba hozni szándékoztak. I>olitilSLai hirel*. * Dél-afrikai angol gyarmatok. Stanley angol gyarmatügyi miniszternél — mint Londonból távirják — képviselőkből ós Dél-Afrikában érdekeit más egyéniségekből álló küldöttség tisztelgett, melynek a miniszter kijelenté, bogy ő mitsem szándékozik tenni, a mi Dól-Afrikaban az angolok ós hollandiak közti ellentétet élesbithetné.Khama törzsfőnök azt az ajánlatát, hogy angol védnökség alá veti magát, nem fogadhatja e

1. A becsuánák országát illetőleg a kormány még mitsem határozott, de a miniszter azt hiszi, hogy a jelenleg ott levő karhatalom elegendő lesz a rend fentartására. Zulu-ország annektálásának, vagy az ország fölötti védnökség kihirdetésének kérdése a kormány komoly megfontolásának tárgyát képezi. * Uralkodók találkozása. A Presse szerint király ő Felsége és az orosz czár aug. 24—26-ára kilátásba helyezett találkozásán a királyné és az orosz czárné ós valószinüleg Rudolf trónörökös is jelen lesznek. Az kétségtelen, hogy gróf Kálnoky osztrák-magyar külügym niszter, Giers orosz külügyminiszter, valamint Tisza és gróf Taaffe miniszter e nökök jelen lesznek a találkozáson. Az előkészületek után Ítélve a találkozás a legnagyobb külső pompával fog vógbenni. Ez összejövetelnek legfőbb értéke az, hogy Oroszország is tanújelét adja annak, miszerint a monarchiánkkal való baráti viszony ápolása szükséges. * Az angol parlament berekesztése. Az angol parlamentet néhány nap múlva berekesztik ós ezsel Anglia parlamenti történetének egy egósz szakaszát fejezik be. 1880. április l-től 15-ig tartottak a választások, melyek a szabadelvű ellenzéket és a Gladstone-kormányt juttatták győzelemre. A képviselőház akkor 349 szabadelvű, 23ö konzervatív ós 63 ír képviselőből állott. A lefolyt parlamenti időszak, mely teljes 5 óv ós 4 hónapból állott a Gladstone-kormány történetét alkotja. Három nevezetes törvény hozatott: az ir mező-gazdasági törvény, az ir kényszertörvény és a választási reformok törvénye. Utóbbi maradandó dicsősége a Gladstone-kormánynak. Az uj Salisbury kormány f. é. jun. 24-én lépett a kormányra ós számos másodrendű törvényt alkotott. A választási mozgalmak már megindultak. Az uj választások november harmadik hetében ejtetnek meg, ós a parlament valószínűleg deczember havában ül össze. MEGYEI HÍREK. * A „b.-csabai nöképzö-társulat" 1885. aug. 23-án d. u. 2 órakor a polg. leányiskola helyiségében közgyűlést tart. Tárgysorozat : a) Az elnök óvi jelentése, b) Az óvi számadások felülvizsgálása, c) Az óvi költségvetés megállapítása, d) Indítványok, e) Iskokobiszók megválasztása, f) A tagságtól való felmentés vagy elmozdítás. B.-Csaba, 1885. augusztushó 9-ón. Az elnökség. * Nyaktörő ut. — B.-Gyulán a pallókra kevés gond fordittatik, de nem is csoda, hisz az egész városra egy felelős (paraszt) ács van. Különben palló rt ugy kell rimánkodni a közönségnek, mint koldusnak alamizsnáért. Most is legközelebb K kereskedő leánygyermeke ment volna vóg:g egy rozzant pallón, de lába a palló közzé szorult s menten ketté tört. — Öcsödön Tóth Benedek gazda tanyájáról f. hó 1-ről 2-ra való éjjel három lovat elloptak. A csendőrség eddig még sikertelenül nyomozza a tetteseket. — A gözgépkczelőket es kazánfűtőket vizsgáló bizottság Temesvárott a legközelebbi vizsgálatokat pénteken augusztus 14-ón fogja megtartani. E vizsgálatokra szóval vagy írásban jelentkezni a temesmegyei m. kir államépítészeti hivatalnál Temesvárott (dikasterialis épület IH. emelet). A vizsgálat atkaimával a jelölteknek bizonyítványokkal kell igazoini, hogy legalább hat hónapig működtek gyakorlatilag azon szakmában, a melyből a vizsgálatot letenni kívánják. Gőzgép tulajdonosok és gazdatisztek a vizsgálatot szintén letehetik. Dorogi Ignácz, vizsg. biz. tag. — A ; megingatott rendezett tanács. B.-Gyulau. a rendezett tanácsnak továbbra is feutartása mellett harczoló egy küldöttsége, f. bó 5-ón délelőtti órákban tisztelgett a belügyminiszter ur ő nagyméltóságánál, a mikor ÍB a küldöttség szónoka Dr. Kovács István megyei főorvos ur kérelemszerü, s alapos érvekkel támogatott rövid, de velő* előterjesztésére, mint halljuk a miniszter ur ő oxellentiája körülbelül a lövetkező értelmű választ adta: „a hozzám ez ügyben felterjesztett iratok alapjáu, én mint a törvény végrehajtója, akkor a midőn a kérelemnek helyt adtam, törvény szabta hitelességemet teljesítettem, most a midőn szónokuk indokolt előterjesztésére méltánylom, Gyula város intelligencziájának és az iparos osztály nagy részének azon magatartását, melyszerint annak idején elmulasztotta a szükséges lépéseket megteni a kormánynál, az általam már részben ösmert, a megye rőispánjahoz beterjesztett kérvényük s mellekleteit figyelmem tárgyává teszem, s a törvóoy szigora értelmében fogom megtenni ez ügyben a további intézkedéseket." — Biztatásnak kevés, de ha az ellenérvek alaposak ós elfogadhatók, ügy lehet remény! — Színészet. B.-Gyulán Krecsányi színtársulatának az elmúlt heti mtiködósi sorrendje a következő volt: f. hó •!-án vasárnap bérlet VHI. sz. „Bukow a székelyek hóhéra vagy a madófalvai veszedelem" e színpadon először, nagy látványos eredeti törtóueti színmű, kar ós magánénekkel 4 felvonásban a második felvonás végén „Kaluger ós Csángó táncz, a nő ós férfikar személyzete tánczolja. A színkör zsúfolásig megtelt, bir majdnem egész előadás alatt erős zápor eső varte a színkör tetőzetét. — Hétfőn f. hó 3-án bérlet IX. szám alatt: „Rip Van Winkle" regényes operette 3 felvonásban 4 kópb-n. Kedden f. hí 4-ón Örley Flóra jutalomjátókául, e színpadon először (közkívánatra!!) adatott „Lilii- énekes vígjáték 3 felvonásban. — A darabról csak annyit, hogy meglehetős frivoul, az előadás, mint mindég korrekt, alig múlik el est, kötelességei közé tartozik, annyi szigort fejteniki, mennyi állam kiadásának fedezéséhez szükséges. Az a gyámoltalan kormány lenne ütni ós elítélni való, mely a könnyebbség kedvóért vissza riadna ezen kötelesség teljesítésétől. Az adófizetés terhének a lehetőségig való enyhítése éppen ugy kötelessége minden kormánynak, mint az adók behajtása, de mert a két kötelesség szoros viszonyban áll egymással, egyiket a másik rovására túlozni szintén nem lehet. A kötelesség éppen ugy kijelöli a szigornak, mint az enyhítésnek határát. Nagy baj lenne a túlságos szigor, de talán nagyobb a túlságos engedékenység; ezzel nem csak az állam fizetési képessége jönne zavarba, hanem az adófizetők fizetési képessége is. mert a nagyobb összegek feltórlódása s azok behajtása mégis megrendítőbb, mint a részletezett fizetés, és legyen a kormány eljárása még oly atyai, de hogy ott, ahol nem fizetnek, kényszert ne használjon, kivánni és képtelenség. Mit csináljon +ehát? Az államot hagyja-e elveszni és ezzel minden egyes polgár életföltételét, a kereskedelmet, közlekedést, igazságszolgáltatást sat. vagy egyeseket kényszeritsen a fizetésre, oly fizetésre, mely alól kibújni ugy se lehet? De hát nagy az adó! Megvalljuk, hogy a dolgokmai állása szerint magunk is nagynak tartjuk; maga a megélhetés feladata, adó nélkül is elég nagy. Ámde nem ez az első krizis a világ történetében, s ha Istennek ránk tetszik küldeni a cholerát, azt is tűrnünk kell, mert vanuak események, melyek az emberi erő hatalmát nagyon is korlátoltnak bizonyítják. De hogy örökké nem tart egyik sem, lehet számunkra a vigasztalás. Van azonban még más vigasztalásunk is, ami abban áll, hogy Európa kultur nemzetei közt a ini ifjúságunk és életerőnk nagyon sok nemzet kimerültségének felette áll. Nálunk a gazdasági krízist is csak gazdasági fejletlenségünk okozza. Mint ahogy a végzett jogász a kezdő tanulóra lenéz, ugy nézhetnek le mireánk az előbbre haladt nemzetek, de hogy a kezdő tanuló pályafutása nem lesz-e vajion fényesebb akkor, mikor ők már kimerültek, ki tudná megmondani? Mig az élettörténet tapasztalása nekünk adja a jogosabb reményt. Bejártam Magyarország termékeny vidékeit ez idóri, s tapasztalnom kellett, hogy még ma is csak ébredezünk. A korszerűbb gazdák tábláinak feltűnően gazdagabb vetései szemmel látható bizonyítékok valának. — Korszerű művelés mellett itt Európa közepén le fogjuk verni a távol világrészek versenyét, ez erős hitem. Csak ai a kérdés, hogy ki fogja kitartani odáig? Nem csüggedő megfeszített erőnk előtt az ígéret földe ayitva áll, s ha bár mi öregebbek ki vagyunk is onnan zárva, az aj nemzedék az atyák által aratott verejtékes földön még boldog leend. A jövő az övók, de tőlünk kapják. Persze ott, Gabi és Tibi egymást felülmúlva igyekeztek a nyitott ablakból látni és hallani, mit a leányok régen flgyelemm el kisértek s azon Bevettek — mint mondák — oly hirtelen, hogy Tibi, nagy buzgalmában a czigar^tte égő végét vette szájába, mire csúnyán eltorzította az ijedségtől s a fájdalomtól, máskülönben kedves nőies szép arczát Hogy ki az a két ifjú, nyomban első kérdésük volt ez incidens után Aranykának és Flórának, mit aztán a kérdések egész zöme követett, nagy érdeklődést árulva el s felfedezve a két ifjúban egy nyári mulatság kedves honi tánczosait, mi közben gyorsan beleegyeztek, hogy hát ma még nem mennek haza, hanem délután; négy órakor majd együtt kimegyünk a Kiállításra. Visszatérve ezután az irodába, itt G >bi és Tibi kérdéseikkel majd szétszedtek, de a hozott hir hallatára, hogy még ittmaradnak a leányok s midőn pláne megígértem nekiK, hogy a két angyalkának délután be is mutatom őket, örömükben nyakon öleltek. Az irodából azonban haza küldeni nem lehetett őket délig s délután meg már egy órakor ajtómon koczogtattak, pedig hiába, meri biz ón csak két órakor jöttem meg. Szerencse, hogy a princzipálisék nem voltak ós nincsenek hon, sőt még írnokaink sem jöttek fel az irodába épen ennek tudatában különben azon ártatlan mulatságnak, hogy a visávis ablakokból vigan repkedtek ide-oda a kedélyes m solyok és roppant nagy titokban, később már a játszian dobott, édessé Inhető csókocskák is, egész négy óráig bizjny bainar vége lett volna. Négy órakor csakugyan bemutattam a családunk a fiukat és ekkor Tibi is r^ájött azon állítása igazára, hogy Gabival együtt a hölgyekkel már tánczoltak is a szép Alföldön s igy az ismeretség — gyorsan bensővé lett. Mondanom sem kell, hogy e percztől fogva tniodig együft voltak, ón csupán este és hogy a leányoknak ezután még két hét múlva sem volt kedvük távozni Budapestről, p?dig ez alatt az idő alatt naponta sokkal többet jártak, kirándultak a nap pedig sokkal melegebben sütött mint az előtt, mig a jó atya, meg anya, örömmel tettek eleget két kedveoczük változott elhatározásának. A fiuk öröme ugy tizenöt nap múlva a történtek után hirtelen búra vált, mert szüleik megírták nekik, hogy TátraFüreden várják őket, s azonnal induljanak oda, pedig a Ped ves ^ranykát és Flórát, most meg már ők itt Budapesten hagyni sehogysem akarták volna. De, óh! sors, e nagy szomorúságban Arany ka és Flóra is osztozott, mert nekik meg már másnap kellett utaznion 8 három napos titkukat nem merték eddig megvallani, hanem feanhagyták azt az utolsó napra. Nagy csend volt ez estén társaságunkban és ón tudva eleve a két fél szomorúsága és szótlansága okát, nagy titokban ugy a hölgyeknek, mint a fiuknak külön-külön megsúgtam, hogy az utazás elárulását a bucsu perazre hagyják, nehogy egymás kedvét elrontsák ez utolsó este, pedig ez által^óu — csupa önzésből — az igazi öröm ódjét akartam élvezni majdan a titok elárulásakor. Annyi sóhaj után végre is Gabi lett a szóDok s nagyon akadozva, meghatottan adta elő, bogy neki Tibivel, a legnagyobb sajnálatukra, már holnap reggel Tátra-Füredre utazniok s igy a kedves családtól válniok kell. Ki írja le ez őszinte örömöt, melyet ennek nyilvánításakor éreztek Aranyka ós Flóra, ki az én örömömet és ki a fiuk örömét akkor, midőn a jó Józsi bácsi a hölgyek helyett bele szólott Gabi szavaiba: — Hiszen édes öcséim, holnap reggel mi is odautazunk. * * * Mondja aztán valaki, kogy Budapesten még nagy melegről lehet e beszélni is! Kis Doktor.