Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-06 / 63. szám

B.-Csabán, 1885. XI1. évfolyam, 63. sz«,m. Csütörtök, augusztushó 6-án. KESMEGYEI KOZLON Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap ós osiitörtökön. i« ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bórmentve küldve: Egész évre . . . 6 frt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ »0 kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogosítva : IUA.SENSTE1N és VüULEft czég, Béas, Prága, Budapesten, Né­metország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. száma ház, hová a lap szellemi róazét illető minden közleményt ozimezni kérünk. fí.iad.6 hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom • dijában és Biener B. ur nagytőzsdéjében, flgyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahiTa­loknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. < Felhívás a gazdák budapesti kongresszusi!) való részvételre, Tisztelt gazdaközönség! Amerika, Oroszország és egyéb versenyállamok foly­ton növekedő konKurrencziájokkal már eddig is éreztet­ték kedvezőtlen behatásukat hazánk gazdasági termelésére. Az ujabb időben még növelte e hatás* legjobb nyu­goti fogyasztó piaczainknak magas vámokkali elzárkózása nyersterményeink elől. E két tényező együtthatását már ^nem lehet többé kicsiny lenünk, s a lehető legnagyobb komolyság­gal kell megfontolás tárgyává tennünk az adott ós a még várható helyzetet ós idejekorán gondoskodni a mó­dokról, a melyek által belőle kibontakozhatunk. A mennyire a helyzetet már most megítélni lehet, két szempont az, a melyből a bajok orvoslására irányuló tevékenységünk helyesen kiindulhat. Az első szempont az, hogy védekezési munkálatainkban nemcsak egyoldalu­lag mezőgazdasági, de az összes gazdasági faktoroknak szerepet kell adni, s hogy a védekezési területbe nemcsak hazánk, de a mi viszonyainkkal analóg helyzetben levő államoknak is szükséges bevonatniok. A másik szempont az, hogy a gazda ügyessége, életrevalósága, szorgalma és kiváltkép a változó helyzetekhez való gyors alkamaz­kodása által tetemesen segíthet magán. E felfogásból kiindulva, mindenesetre helyén levő­nek találjuk, hogy ha a versenyviszonyok szülte állapot ós a vámok behatásának kérdését napirendre hozzuk, hogy tárgyalásaink anyagából az arra hivatott tényezők, a helyzet kellő megítéléséhez szükséges támpontokat meg ­szerelhessék. Midőn azonban a gazdai önsegély jelentékeny szere­pére s különösen a helyzetekhezi gyors alkalmazkodás nagy előnyeire reámutatunk nem szabad elfelednünk, hogy ehhez a gazdai értelmesség ós akaraterő egyedül nem elégségesek, han^m hogy olcsó pénz produkczió hitel alak­jában a mezőgazdaság okszerű fejlesztéséhez minden­esetre megkívántatik. Tüzetesebben kell tehát foglalkoznunk a hitelkór ­déssel, ós SZÍVÓS kitartással oda törekednünk, hogy miként a kereskedő és iparos, azonképen az üzletileg előhaladt gazda is élvezhesse az olcsó hitel áldásait. Az idáig elmondottak szolgáljanak magyarázatául annak, hogy az országos kiállitási bizottság abbeli felhí­vására, mikép a budapesti országos kiállítás tartama alatt gazda-kongresszus tartassák, az országos gazdasági egye­sület ós a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek kö­zösen kiküldött végrehajtó bizottsága a kkövetkező két kérdést határozta az okt. 3—5-ikéig tartandó kougresz­szuson tárgyalás alá venni. 1-ső kérdés. (Előadó dr. GraAl Jenő, országgyűlési képviselő.) A tengerentúli országi ős csckhos hasonló viszonyok között levő államok uyerstermelésének versenye hogyan fog valószinüleg fejlődni? Vájjon van-e kilátás arra, hogy a verseny már a közelebbi jövőben elő fogja idézni mai veszélyességének természetes ellensúlyozását vagy pedig az, habár koronkiut néini visszaesések mellett, általuk be nem látható időkig állandóan mai erejével jelentkezni vagy épen megerősbödui fog-e? Ha áll az, hogy a verseny folyton oly erős lesz, mint napjainkban, sőt még valószinüleg erősbödni fog, hova kell közgazdaságunkat általában, mezőgazdaságun­kat pedig különösen fejleszteni, hogy a gyökeresen vál­tozott viszonyok között megállhassnnk ? M.ik e fejlesztés czélszerü eszközei ós módjai ? A verseny tapasztalható tulerős fellépésével szem­ben minő átmeneti intézkedések szükségesek a termelők és az állam részéről, továbbá mily nemzetközi megállapodások kívánatosak a végből, hogy a gazdasági nagy átalakulás mélyhatásu megrázkódtatás nélkül lehetőleg kevés kárral menjen végbe. 2-ik kérdés. (Előadó György Endre, országgyűlés i képviselő.) a) Kielégitő-e a jelen hitelszervezet a kisiparosok szempontjából ? b) Lehet-e a jelen szervezet hiányain a realhitel fejlesztése által segíteni. c) Minő reformok volnának szükségesek a személyi hitel terén, ós mily módon volnának azok létesítendők ? Mind a két kérdés életbevágó fontossággal bir s he­lyes megoldásához a mező- ós közgazdasági téren működő erők válvetett munkája szükséges. Minthogy pedig a kérdések Európa nagy részét ér­deklők, ennélfogva tárgyalásaink alkalmával e magasabb színvonalra kell emelkednünk s minthogy a közgazda­sági összes viszonyok érvényes ós méltányos összhatására kell törekednünk, ennélfogva a helyes megoldás szempont­jából nagyobb érdekünkben áll, hogy ne csak a bel-, de a külföld jelesebb szakfórhai is megnyeressenek a ta­nácskozásokbani részvételre. Hivatalosak lesznek tehát a belföldi összes szaktestületek, de egyszersmind a külföld nevezetesebb .szaktestületei ós néhány kiváló szakférlia ós meg lehetünk győződve, hogy oly érdekes eszmék fog­A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁftCZÁJA Kirándulás a majorba. (Gyula, julius 31.) Major? . . . Major? tanakodol kerekre nyitott szemek­kel szíves olvasó ! Hogy major és nem őrnagy azt már tudom, de hogy miként kerül a vonal alatti birodalomba? azzal nem vagyok tisztában. Mi a jogczime erre s bonnót vette? Talán jelzőjé­től ? Hát erre hol tett szert ? Vagy talán nem is valóságos major ez, hanem valami újonnan felfedezett Kitűnő vegytar­talmu gyógyfürdő, búcsújáró hely, vadász avagy mulatótanya. Eltaláltad! Mind a kettő egyszerreI Mert nát szoktak itt ,vadászni* olyau vadra, a milyen van és mulatni olyan nedűvel, már a, milyent a majori szőlő magából ereszt. De ne tanakodj tovább. Nem szeretem Oedipus szerepét játszani, elárulom a titkot. Nem „Glük" hanem „Kük" major ez! Nevét atemplis Kórvény nélkül igy magyarositák a gyu­lai jó svábok. Gyulától délnyugotra fekszik a kótegyházi útban, égnek nyúló és az idő vasfogáról regélő avas tornyaival, melynek kupolaja, helyi tudós régészünk állítása szerint, az avar kor­szakból való; — uralva a mellette elterülő fából avagy sár­ból tákolt düledező kapufeleket. Múltja eddig nem igen volt. Ma már van. Eddigi „kedélyes muri u-jait, melyet Aeskuláp egyik leendő felkentje rendezett Clió k . . . . ba se vette, — fumigálta. — Thália collegája auktoritása előtt azonban már meghunyász­kodik, mióta ez népét ide kalauzolta. Hogyisne! Mikor a király leszáll trónusáról; a királyné megfeledkezik az udvari etikkéről, a fejedelem lemond kormá­nyozási jogáról, mikor a világot rombadöntő ós ujat teremtő férfiú megválik nagy eszméitől ós kicainyuyó lesz, — mi'ior az udvart bolond nem akkor kaciag mikor wmuseáj, a hanem mikor virágos kedve van hozzá; akkor nem csoda, ha Klio beadja derekát és arany betűkkel jegyzi fel a szinészek Kük majori kirándulását. Este 7 óraKor a társaság már complett. A kálváriái kirándulók fáradtan visszatérnek utjokból. Az asztaloknál a lugasok alatt hovatovább élénkül a társalgás. Itt az őszirózsával szegélyezett ut mellett egy vesze­delmes hírben álló gavallér halmoz bókot, bókra. A szép mű­vésznő ezüst kaczaja reá a válasz,; — amott a már felteri­tett asztal mellett a „lantos" igyekszik uralni a helyzetet. Mint aranyszájú szent Jánosuak méz-édesen folynak bókjai. Ide ugyan más gavallér nem igen juthat. Elzárja előle az utat. A virágos ágyak közül itt is, ott is körök alakulnak. A „kurentált* gavar mióta megkerült, még veszedelmesebb mint azelőtt, a mennyiben könnyeket fakaszt az ő szemeiből, melyet a legjobb akarat sem képes együamar felszárítani­A konyhában három lábas alatt recseg a' száraz galy, sistereg a paprikás, mellette nekipirult arczczal felgyürkőzötteu a legkedvesebb házi asszonyok állanak. Gavarokban itt sincs hiány. Egymást érik a látogatók, hogy a konyhaoiógiáról némi felvilágosítást szerezzenek, iga­zabban, hogy hódolataikat bemutatva, mennél gyakrabban tekinthessenek azokba a szép szemekbe. A .Jancsi" száraz fája hangot ad, a nap lassanként nyugodni tér, a láthatárt sürü fátyol árnyalja be; a pásztor­tüzek Közelben és távolban kigyuladnak, mikor a vicze házi­gazda stentori hangon kiáltja, hogy tálalva van. A bók abba szakad; egyesek ajkára elégült mosoly száll, a körök feloszlanak és megnépesül az asztal. Alig jutuuk az első fogás végére, a társulat egyik komikussá már dikcziózik. Az inicziativa megadatott, no meg a harmadik fogás is elérkezvén, megered a toasztok árja. Éltetjük az igazgatót, társulatot, a művészet érdekében sokat fáradozott „lantost a házi asszonyokat és a házi gazdát a kü doktort stb. stb. Mindegyik áldomás egy okkal több a trinkolásra. Vacsora végével tánczra perdül a kompánia, s rakja olyau hévvel, tűzzel, a milyet azok a terebélyes vén fák még nem láttak. Ágai meg-megmozdul s megelégedett hajlongással veszi tudomásul a jó kedv eme kitörését. A tánczkedv hova­tovább fokozódik, a csapra ütött hordó kongó hangot ád, a pázsitos tüzek lassanként kialusznak és a közönség egy pár élvezetes órával gazdagabban tér haza. Nagy elismerés illeti a házi asszonyokat u. m. Kissnó és Borántné úrnőket, valamint Závorszki Teréz úrhölgyet, nem különben a házigazdát a kis doktort és a vicze házi gazdát Gülyás urat. A menű következő volt: marhagulyás, turóslaska, liba­sült s különféle gyümölcs, A négyeseket 10 pár tánczolta. Ott voltak Kissnó, Borándné úrnők, továbbá Buljovszki Ida, Váczi Vilma, Závodszky Teréz ós Berghammer Anna úrhöl­gyek és a nagyreményekre jogosító KÍS Krecsányi Vera ós Boránd Kata stb. Ezzel a referádát tekintettel a teherre, mely a krónikás vállát nyomja, befejezzük azon remény mellett, bogy talán a legKözelebbi „pénteken* a második kirándulás követ­kezend. —0.—s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom