Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-01-18 / 6. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 7. 8zám. Vtómiap, januárhó 18-án. I KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. XI egjelenik h6 tenk.éat l$.étszor: vasárnap és osü.törtök.örj ELŐFIZETÉSI DIJ hslyben házhoz hordva vagy postán bermeatve küldve : 6 fri 3 „ 1 „ 50 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hiidotése: felvételére fel van jogosítva: HAASENSTEIN és VOtíLKR ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájca minden fővarosaiban. Szerk-esáptősóg : APPONYI-utoza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető rnindea közleményt ozimezni kérünk. ítiadóíúvaíal: Kishid-utcza 988. sz. ház, Pova;csay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. v'apható a nyomdájában és Lepage Lajos^ könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vételnek fel. „M y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 Kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt Hirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros poitautalvannyal. A hirdetésekért járó ős«e:í Uelybsu flaeteniö Előfizetési felhívás a U politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 1885, évi Xil-ik évfolyamára. Előfizetési dij : Egész évre . . 8 frt. Félévre ... 3 írt. Évnegyedre , . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay test yérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetuj. B.-Csabán deczember hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. Válasz dr, Korányi Soma kérdésére. (Veg.e.) Hogy Grimm A. József a kobzás foganatosítására jogosult volt, azt eléggé igazolja a reg. közbirtokosság ós Grimm között létrejött bérleti szerződés 6-ik s ugyancsak a reg. közbirtokosság ós Roszik között létrejött bérleti szerződés 8-ik pontja, — melyek szerint: „a jogos itallhn italmérés megakadályozására szükséges felügyeletei a 3 nagyvendéglő és a kiskorcsmárosok bérlői arány lag véve saját költségükön ggakorlandják, érdeklett tekintetben a regale közbirtokosság a mint a felelősséget magáról egyátalán elhárítja, ugy másrészt a lefoglalt italokhoz jogot nem igényel." A regale közbirtokosságnak tehát a kobzásokhoz semmi köze, — ez kizárólag a bérlők joga. A szarvasi szolgabíró, mini, egyúttal regale közbirtokossági elnök ellen emelt órdakessógi kifogás, a felsoroltaknál fogva, alappal nem bír, s meg lehet győződve a dr. ur, hogy kifogása az eseljbm is elvettetett volna, ha azt kellő helyei és időben, t. i. az első tárgyalás kezdetén, ós nem elkésetten, felebbezósében tette volaa meg. Eoszik András, ki a lefoglalt italokat tulajdonául igényli, ezen kobzás elleti a szarvasi szolgabirónái panaszt nyújtott be. Az ezen pauasz folytán tartott tárgyaláson kihallgatott tanuk igazolták; hogy Eugl Dávid a nevére! ozimzetten érkezett, ós az ő lakására szállított spiritusból pálinkát 'készítvén, azt a „Farkas" vendéglőben általa bírt külön helyiségbe szállíttatta; hogy ezen elzárt különálló helyiségben kizárólag Engl Dávid és családtagjai által méretik a pálinka. r— A tárgyaláskor az iratokhoz csatolt, J. Fin&ly et Sohn ezóg által irt levelek tartalma szériát: Engl Dívid, Grimm A. Józsefnek leleméuyes módon való megkárosítása czéljából s mégis anuak ravasz elptlástolására, — az általa rendelt s kifizetett spintust Rosziü András nevére czimzetteu rendelte szállítani. Ezen tények már magukban is kellőképen igazolják, hogy Eugl Rosziknak uem itezése, hauem albérlője. De igazolja ezt különösen azon közte ós Roszik közöt titkosan kötött szerződós, mely szerint Engl a „Farkas vendéglő kiskorcsma helyiségéért Rosziknak évente 601 frt bórt tartozik fizetni. Hogy ezen szerződés mindé titkos volta mellett, mégis köztudomásúvá lett, az csu pán az értelmi szerző bőbsszódüsógóben találja okát, ki eze Grimm kijátszására alakult szövetkezésnek leleménye; voltával nem átallott nyilvánosan is kérkedni. Igaz, hog esett hibáját később helyrehozta, mert a kobzás megtör tónte utáni éjjelen Roszik ós Eugl között uj szerződós kötött. Az uj paetum czime: „szolgálati szerződésa 600 frt bór akként fizettetik, hogy Engl garantirozza Rosziknak a kiskorcsmában kimért italokból az évi öOl frt tiszta jövedelmet. A forma ügyesen kieszelt, s szer zője rafinériájáról tanúságot tesz. — Ez esetben azon ban ugy látszik, a formával való szemfényvesztés nem sikerült. Nem takarta elóggó a vétkes üzelmeket, s i palástolni szándékolt valódi tartalom kibajt alóla. Mindezen tényekkel szemben, Engl Dávidnak it czési tninősóge mellett, saját puszta állításán kivül egyéb nem harczol. Mert azon körülmény, hogy a kobzás megtörténte után jónak látta a hatóság előtt magát mint Roszik itezósét bejelenteni, holott a kobzás idejéig, i hatóságtól nyert iparigazolváuy szerint, mint szeszes ita lókkal naggban kereskedő szerepslt, — nem itezéssóge mellett, hanem éppen ellene bizonyít. Ezen stadiumában az ügy azon vitás kórdós körül forgott: albérlője-e tngl Rosziknak vagy itezése ? — Ha albórlője: akkor a kobzás jogos; ha itezése: akkoi jogtalan. — Engl Dívid váltig tiltakozott is a neki tulajdonított albérlői minőség ellen mindaddig, mig az al„4 BÉKESTOYÍSI m\M'< TUWttU. Egyedül. Csöndes légkör, csöndes szoba, Még a légy-zugást is hallom. Senkinek SÍDCS erre utja ! Hol vagy kedves kis angyalom, Mig én itt benn szomorkodom Egyedül! ? Otthon vagy te vidám körben, Ösmerősid körül járnak ; És mindegyik nagy örömben Lesi fényét kék szeoa-párnak, Mit legszebben rajtad látnak Egyedül I Oh, de tiszta a te lelked, Tudom, hol jár gondolatja ! Átfutva a mindenséget — Szabadságot föl nem adva Kedves tárgyát sohse hagyja Egyedül! Mostoha a sors irántunk. Nem tekinti a fájdalmat ; Ha telik be amit várunk ? Sohsem lesz mar naptámadat ? Meddig élek kinok alatt Egyedül ? Eh, de félre minden bajjal, Majd egyszer tán végit ér i 1 Éjjel után jön a hajnal, Amely fényét többre Eúéri, S jó hatását szivem érzi Egyedül I! Jíagy Károly. K.épek. albumomból. XXV. Schiffner Ede. Némely ember már akként v iu alkotva, hogyha talán egy dióhéjba zárnák, még ott is tudna jót tenni. Ilyen ember az endrődi plébános es czimzetes prépost, Schiífner Ede. De hat kitenne .jót, ha nem egy lelkész, különösen egy kath. lelkész, kinek se kicsi, se uagy, hanem az összes embeberiség kell, hogy képezze családját, — mondod t. olvasóm, — s én világért sem mondok í'entabbi igaz állításodnak ellent, de hU náuy gazdag főpapot tudnál előszámlálni a kinek sokkal több jövedelme van mint nakie, s egész életében alig tesz valami feljegyzésre méltót; a kinek ajtaját éhezve hagyja el az éhező, szomjúhozva a szomjúhozó ! Sehílfuer Ede valódi evangeliuuii lelkész; atyja híveinek, jóltevöje szegényeinek, pártfogója a« elhagyatottaknak, s bőkezű adakozó ott, hol akár a haza, asár az egyház, vagy az iskola veszi igénybe áldozatkészségét Endrőd községe, hol már több mint egy negyed század óta hinti a vallás igéit, nem tud felmutatni egy iskolát, vagy bármi néven nevuzednő humanisztikus intézetet, hol nem Sch. neve volna legelőbb, sőt saját költségén egy uj iskolát is építtetett, és szerelt föl, bőíezüen gondoskodva a tanítóról is, 8 én mindezeket nem tömjénezésből emi tetn föl, mert hiszen nem tesz egyebet, csak kötelességét, ámde hányan nem teljesitik emberbaráti kötelességüket, s ha ezeket megrójjuk. ismerjük el legalább a kötelesség önkéntes teljesítését is anélkül, hogy ez által az illető szerénységét sérteni akarnók. Endrőd köz ege még a század elején is inkább tót volt mint magyar; s kitette őket olyan magyarokká, hogy ma beszélni hallván őket, inkább a Mátravidékéről települt paló, ezoknak, hogysem tótoknak tartanák? Senki más mint jo magyar szellemű papjai I s ez uraim nem csekély érdem ma, midőn mindenfelől csak azt halljuk, hogy fjgy a magyar, itt is amott is egy-egy község, mely még édes apáink jidejé bem tiszta magyar volt, ma már oláh, tót vagy rácz ! ! . . Példát veüetnéueí errő'l nemcsak az evang., de a r. kath lelkészek is itt és ott: a na magukat magyaroknak vallják, s szeretik na mások is annak tartják, ám igyekezzenek ugy a magyal szellemét mint nyelvét is híveikkel megkedveltetni, s vérükbf átültetni. Sch. Ede érdekes papi alak, nem fiatal már, de még mindig igényt tart a feltűnésre, mit külső megjelenése ii igazol. Mint egyházi szónok jól megállja helyét, s beszédei tudja hallgatóinak minőségéhez alkalmazni. A társadalmi élettők nem zárkózik el, sőt kedveli a solid társaságot, ahol ugyan soha sem vetkezi le papi jellegét, de nem is burkolódzik abba jobban belé, mint a mennyire állása igényli. Hires toaeztirozé s virágos kertben képzelnéd magadat, midőn a hölgyeket élteti; csatatéren ha a honfiakhoz szól; s szt. egyházban midőn a vallás felkentjeiről beszél 1 . . . Endrőd közönsége ép ugy, mint az egész vidék sokai fog veszteni akkor, ha őt, — miként várni lehet, — a központbf viendik b«, de akkor is azt óhajtjuk, hogy sokáig éljan, hogy még sok jót tehessen, még több áldást hinthessen ott, hol erre, szükség van. Valaki.
