Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-06-18 / 49. szám
, Békésmegyei Közlöny * 48. szám. 1885. országgyűlési képvisö tiszteletére az Untervéger-fóle nyári helyiségben a békési 48-as párt központi választmánya nép-ünnepet rendezet, melyen számosan vettek részt s reggeli <1 óráig mulattak. Volt társas vacsora s tánczmulatság. * Schiel'ner Ede endrödi prépost -, plébános ur folyóhó 12-ón délután megtisztelő látogatásban részesült. Ugyanis Wodiáner Albert urat ós angyaljóságu nejét Aczól Zsófia őnagyságát fogadhatta vendégszerető házában. r. I. * tíyinen: Geiszt Gyula paszta-csákói födbirtokosur eljegyezte magának Jálics Lujza kisasszonyt, Jálics Kálmán budapesti nagykereskedő ur kedves leányát. Őszinte szívből üdvözöljük a derék müveit nagybirtokost * Gyomon folyó hó 14-ikén örömnapja volt a katholikus híveknek. Akkor tartatott meg „Jézus szentszive* tiszteletére a bucsu. Gyoinán nem sok a kath. hívek száma, hanem e napon alig tudta befogadni a nagyszámú ájtatoskodókat a diszes templom, mely valóban alkotójához a Wodiáner-párhoz méltóan hirdeti az Isten dicsőségét. A szomszéd községek, igy D.-Vanya, Körös-Ladány is szépen voltak képviselve, de legtöbben mégis az endrödi buzgó katholikusok, hol a hitélet ritka |ó lábon áll. A szent misét ft. Schiefner Ede endrödi prépost plébános ur őnagysága fényes segédletével végezte, valamint a szónoklatotjis ö tartá. Megyeszerte ismerve lóvén Schiefner őnsga kitüuő szonoki képessége, meghivatott, illetve fölkóretett, hogy e napon e reinek temp.omhoz illő remek szent beszédben gyönyörködhessenek az összesereglettek. Schiefner ur teljesen megfelelt a várakozásnak. Pródikáczióját, mely „oda adja szivét müveinek befejezésére" cziinü főtételből kiindulva „Jézus szive tiszteletének jelentőségét a mai időben" nagyszerűen megoldotta. Választékos nyelvezetű, szép hanghoraozásu beszédje ugy a kegyúri párt, mint a többi jelenlévő híveket mégha tá ugy, hogy hallgatói mindnyájan el mondhatták: éltem egyik legszebb napja vonult el ma felettem. * A b. csabai nőkópzö tiirsulat polgári leányiskolájában az 1884—85. tanévben az évzáró nyilvános vizsgálatok junius 22, 23., 24., 25-ón a következő sorrendben fognak megtartatni: Eétfö. D. e. Német I. oszt. Német IV. oszt. Magyar III. oszt. D. u. Földrajz II. oszt. Történet IV. oszt. Számtan III. oszt. Kedd. D. e. Magyar I. oszt. Magyar IV. oszt. D. u. Magyar II. oszt. Német III. oszt. Számtan I. oszt. Szerda. D. e. Földrajzi, oszt. Vegytan IV. oszt. Számtan II. oszt. I). u. Német II. oszt. Háztartástan IV. oszt. Természettan III. oszt. Csütörtök. D. e. Állattan I. oszt. Történet III. oszt Kézimunka IV. oszt. D. u. Növénytan II. oszt. Földrajz III. oszt. Számtan IV. oszt. A vizsgálatok d. e. 8-kor és d. u. '2-kor veszik kezdetüket. A rajzok, füzetek, kézimunkák a II. oszt. helyiségében lesznek közszemlére kitéve. A vizsgálatok fentebb közölt sorából kitűnik, hogy úgynevezett közvizsgálat, melyet a közönség tömegesebben szokott látogatni, az idén iskolaszóki határozatból nem lesz, miért is kérjük a társulat tagjait, a szülőket, a tanügy barátait, hogy a szigorlatokon szerencséltessók az iskolát szives megjelenésükkel. B.-Gsaba, 1885. junius 14. Donner Lajos, a polgári leányiskola igazgatója. * Yarga Béla ós Harsíinyi Otyula az endrödi községi képviselőtestület által, tekintettel arra, hogy a jegyzőknél több éven át részben díjtalanul hasznosan segédkeztek, némi elismerés jeléül, a legutóbb tartott gyűlésen összhangulag t. segédjegyzőkkó választattak. Gratulálunk a nem annyira jövedelmező, mint inkább elismerő kitüntetéshez. — Megyei rövid hirek Krecsányi Ignácz jól szervezett színtársulata, hir szerint, a jövő hó vége felé Gyulára szándékozik jönni egy hónapi időtartamra. -- Sziráczky János szarvasi ev. tanitó rózsái az országos kiállításon nagy bronzéremmel lettek kitüntetve — Orosházán Lichtenstein ós özv. ítajkinó lud-utczai háza a mult pénteken leégett. — Az orosházi piacztór feltöltése erélyesen folyik ugy, hogy a nyár folytán remélhetőleg be lesz fejezve a belső utczakon és tereken a csatornázás. — B.-Csabín f. hó 13-án, szombaton a csizmadia ipirfcársulat a Széchenyi ligeti színkörben tánczvigalmat tartott. x—. Jó kereset. Egy szerény, jó bizonyitvánuyal, ellátott fiatal ember, ki magát helyi ügynökké kiképezni akarja, ajánlatos feltételek mellett alkalmazást talál. Hol? megmondja e lap kiadóhivatala. M indenféle. * Az országos kiállításon az iparossegódek és tanulók munkaállitása jul. hó 1-ón fog megnyílni a kiállítási hangversenyteremben. A bejelentések, melyeke' a napokban zártak le, igen szép eredményt mutatnak, minthogy 40 városbó 314 segéd és 163 tanuló jelentette be munkáit a kiállításra. Iparszakok szerint legtöbb bejelentés törtónt czipész 80 s., 15 t., szabó 44 s., 7 t., asztalos 27 s., 10 t, czizmadia 19 s., 21 t., lakatos 16 s., 33 t., szilcs 14 s., 2 t. stb. A bejelentett tárgyak beküldése e nó 20-án kezdődik s tart julius elsejéig. Az érdekes kiállítás augusztushó lJ-éig marad a közönség részére nyitva. * Rövid hirek. Frigyes Károly herczeg, a Hohenzollern ház kiváló tagja, a glinikei vadászkastélyban élete 57-ik évében elhunyt. — Az országos torna-ünnepély f. hó 28-án fog megtartatni a fővárosban. — Karczagon Komjáthy Béla erős küzdelem után szótöbbséggel képviselővé választatott. — A béesi Deposítenbanknál Harres, a váltó leszámítoló osztály főnöke 116 ezer forintot sikkasztott et idegen pénzekből. — Nagyszebenben f. hó 16-án végezték ki Kleeberk üutal ós Mariin Róbert rablógyilkosokat. — A postahivatalnokok sérelmeik ós a postaiigy terén szükséges reformok megbeszélése végett a fővárosban gyülélóst tartottak. Törvénykezési terem. * Törvényszünet. A b. gyulai kir. törvényszék a julius és augusztus hónapokban tartó törvényszünet tartamára a sürgős természetű ügyek elintézésere a szüneti tanácsot következőleg alakította meg: JuliusDan elnök; Nóvák, bírák: Herbert és Dobosfi; - augusztusban elnök: Herbert, birák : Dobosfi és Kirileszku; — julíushóban szabadságra mennek: Huszka, Nogáll, Miskovics, Úrban és Kirileszku birák; augusztusban : Nóvák elnök, Husíka, Nogáll, Miskovics és ürbáu birák ; szeptemberben iNovák elnök, Herbert, Kirileszku és Dobosfi birák ; októberben : Herbert és Dobosfi birák — Járásbíróságainknál a törvényszünet alatt (állandóan egy biró fog működni. * Törvényszéki csarnok. B.-Gyulán a kir. törvényszéknél a segéd és kezelő személyzetnél a következő rend. állapíttatott meg a szünidőre, juliushóban szabadságoltatnak a fogalmazói szakban: Lipóczy J. pertarnok (helyettesíti: Zöldy G. > Mészáros Gusztáv aljegyző, Körtvélytay J. joggy.) — Kezelők: Balogh János irattárnak (helyet. Szabó János) Kulcsái^andor, bünfeny. iktató vhelyet. Greinsperger Józsel) és Tarnay József (helyet. Hugyecz Aladár.> Augusztus hóban: Török Károly jegyző (helyet, mint vbiró Mészáros Gusztáv.) Jakabfi József (helyet, mint kiadó : Szabó János Greinsperger József polg. ikt. (helyet. Kulcsár Sándor) Hugyecz Aladár tvényszéki kiadó (hel.et. Tarnay J.) és Szénásy G. Misley Ál. tkvezetó {részietekben veeudi ki szabadságidejét (helyetTarnay József) és Borza Béla irodaigazgató urt részben helyesiti Balogh János irodatiszt. irodalom ós művészet. * Méhner Vilmos kiadásában Budapesten megjelent ós hozzánk beküldetett „Vörösmarty összes müvei"-nek 31—34. fiizete. E teljes kiadast sajtó ala rendezte és jegyzetekkel ellátta Gyulai Pál. ügy füzet, ára 35 kr. * A „Képes Családi Lapok" 88. számának tartalma: Esküvő előtt. (Elbeszélés vége.) Szépfaludi Ő. Ferencztől. — Oldott szárnyakkal: (Költemény,) Palágyi Lajostól. — Myári elmélkedések falun, (Jzigány Károlytól. — Első klieusem. (Elbeszélés vége.) Dombay Hugótól. —• A szivjoga (Elbeszélés folytatása.) Paral Bertalantól, — Vadlúd. (Elbeszélés vége.) Erdélyi Gyulától - (Jsaládi élet iSémetországban. Tábori Bóberttől. — Az országos kiállításról. (XI. tenger szörnye.) — Házasság pénzért. tRegény.) Br. Horváth Miklóstól. — Képmagyarázatok. — Mindenféle. Képek: A tyukólbau. — Az ara imaja. — Egészségedre I LeguJ abbak. * Páris, jun. 16. Itt naponkint várják a franczia-khinai bókeszerződes megérkezését a határkérdés megoldására valószínűleg Uatárrendező bizottság fog kiküldetni. * London, junius 16. AZ ellenzék vezérliai közt egyetenség támadt, ami majdnem lehetetlenné teszi Salisbury ordnak a kormányalakítást. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Gtarzó Gyula. Dr. Báttasaéki Lajos. A közönség köréből-*) Tekintetes szerkesztő ur ! A B.-Csabán rendezett lóverseny ügyében becses lapjának 43-ik számában közlött czikkemre, ugyancsak becses lapjánalt 45-ik számában Korossy Ovnilló ur válaszait; mely válaszra a Korossy ur altai kitűzött 14 nap alatt viszonválaszolni becsületbeli kötelességemnek érzem. Felkérem tehát tek. szerkesztő urat, miszerint jelen soraimnak helyt adni szíveskedjék. Korossy ur válaszábm e kifijez^ssil ól: „Sem ni sem könnyebb a világon, mint rágal naini." Ei^n kifejezéssel reám akarja sütni a „rágalmazó" bélyegét. Figyelmeztetem Korossy ,urat hogy mielőtt valakit rágalmazással bátorkodik illetni, szíveskedjen a rágalmazás fogalmával tisztába jönni. Mert rágalmat csak olyan kivethet el, csak az rágalmazhat; aki másról nem valót állit. En pedig közleményemben szórói-szóra — a nagy közönség szeme láttára elkövetett s K. ur valaszában egy szóval is meg nem czáfolt, hanem megerősített valót állítottam, teiiát aem rágalmaztam, 6 igy a rágalmazó czimet ezennel tisztelettel visszautasítom. De figyelmeztetem K. urat arra is, hogy czikkemet móg egyszer olvassa el s maga győződjék meg arról, hogy abban a lóversenynél működött bizottságot igazságtalansággal, részrehajlással egy szóval is vádoltam-e? Mert ón megvallom őszintén, ezt cziküemben fel nem fedezhetem s kénytelen vagyok kijelenteni: hogy Korossy ur ezen állítása nem való. Korossy urnák igazságszeretetót soha kétségbe nem vontam s nagyon sajnálom, hogy ezúttal épen vele szemben, kit mindig nagyra becsültem, vagyok kénytelen védeni igazaimat. A mi Korossy urnák hozzám intézett azon kérdését illeti hogy: „ismerem-e a lovaregylet szabályait ós ismerve azokat igazat mondok-e vádat emelő közleményemben?" feleletem az, hogy igenis ismerem; mert ezen szabályoknak birtokában vagyok; s miután válaszában K. ur kijelentette, hogy a kerdéses szabályok keze közt nincsenek, — en bátor vagyok viszont azon kérdést feltenni, hogy a t. jury mire alapította azon határozatát, hogy a szabalyszerüeu lefolyt futamot egyszerűen megsemmisítette és a nyert dijat ki nem alta? Mert felteszem, Oogy ha most nincs K. ur kezeügyóben a hívatolt szabályzat, a t. juryuak bizonnyal a lóverseny alkalmával sem volt rendelkezésére. Kórdem továbbá, hogy miért épen csak az idén hozot, oly határozatot a t. jury ? holott ezelőtti futatások alkalmáva határozottan voltak szabálytalanságok s még sem semmisitet*) Az ezen rovat alatt foglaltakért nem vállal felelősséget a szerk . tók meg a futamot s a kiérdemelt dijat kiosztották. Külötnben kénytelen vagyok a „vádaskodó" czimet is visszautasítani. Most pedig, hogy Korossy urat meggyőzzem arról, miszerint a lovar-egylet szabályait ismerem, kijelentem, hogy az egész hivatolt szabályzatban arról sehol egy szó sincs, hogy a szabályszerűen lefolyt futamot azon okból, mert a luttatók közül — mint K. ur állítja. — valamelyek a másiknak lovát kiszorítja, megsemmisíteni lehessen ós egynek hibájáért valamennyi versenyző szenvedjen s a győző a kitűzött díjtól] elüttessék ; de hisz uram ilyen szabály nem is lehet, mert ebben nincs logika. A kérdéses szabályok továbbá Korossy urnák azon tótelét sem ismerik, „hogy azon órszrevótelót (t. i. az enyémet) hogy Aczél ur hagyta volna magát kiszorittatní, máskép értelmezi a lovar-egylet szabálya és elítéli azon lovart, aki egy másikat a futásban akadályoz, vagy kiszorít ós 1000 frtig büntethetőnek nyilvánítja, megtagadván tőle a további vagyis újbóli futtatást" — mert a szabályok erre vonatkozó része szóról szóra ez: „42-dik czikk. Eendetlen lovaglás. Ha egy lovas a másiknak útját keresztezi vagy azt vonalából kiszorítja, akkor az ilyennek lova távolozottnak tekintendő; csak akkor szabad egy ló útját átvágni, ha az már 2 egész ló-hosszal vagy többel megvan előzve. Ha valamely lovasra kiderült, hogy a keresztezés vagy a vonalból való kiszorítás készakarva történt, az illető lovas megfelelő büntetés alá esik. 43. czikk. ielül lovaglás. Ha valamely lovar a pálya benső oldalán felállított póznák valamelyikén belül lovagol el, akkor lova távolozottnak tekintendő, kivéve, ha a lovar lovát azonnal megállította s a szabályszerű oldalon újra ellovagolt a pózna előtt." íme itt van a szabály arra nézve a mire K. ur jónak átta hivatkozni. Hol van itt megírva a t. jurveljárása? Hogy olvasható ki ebből, hogy egy ló által elkövetett szabálytalanság miatt az egész futam érvénytelen s a győző diját nem kaphatja ki, de uj és uj futam rendezendő? Hol van arról itt;említés téve, hogy a ki más lovát kiszorítja, 1000 frtig büntethető .* De kérdem, mi uton lehetne azt az 1000 frtig terjedhető büntetést végrehajtani, ha csak a megbüntetett maga jóakaiatából kifizetni nem szíveskednék? Mer' az ily természetű bírságolás végrehajtására — tudtommal — e földön biró nem találtatik. Már most térjünk át móg arra a kérdésre is, hogy a lovai-egylet szabályai alkalmazhatók-e a vidéki, de különösen a csabai .lóversenyekre? Erre is rövid feleletem az, hogy — nemi És hogy n rövid feleletemet doeumentáljam, arról is gondoskodtam. Éppen a lovar-egylet tisztikarához tartozó e téren országos tekintélynek örvendő férfiúnak véleményét bátorkodom itt szószerint közölni: a „lovar-egylet] versenyszabálya alá a csabai lóversenyek nem tartoznak. Semmi más országos szabály alá se." Ha meggyőződni akar K. ur arról, hogy e véleményt birom; legyen szerencsém s szívesen megmutatom. Kérdem még azt, hogy miért van a lóverseny terén az az emelvény felállítva s miért foglalja el azt a jury? Nem-e azért, hogy saját szemeivel meggyőződjók arról, vájjon szabályszerűen történik-e a futam és ezen saját meggyőződésére kell-e alapitani ítéletét, avagy pedig elég-e a futtatók és pedig a legyőzöttek egy kis panasza ós ezen panaszra lehet-e ítéletet alapitani, ha meg nem győződik saját tapasztalatából az elkövetett szabálytalanságról? Nem jut-e eszébe a t. jury tagjainak azon emberi gyarlóság, hogy ha az ember legyőzetik, bizony irigy szemmel nézi a győzőt és iparkodik kifogásokkal lépni elő ? A mi azon felajánlását illeti Korossy urnák, hogy „kötelezi magát azon esetben, ha az országos lovar-egylet mind a két fél meghallgatása után azon Ítéletet hozza, hogy engem illet az első dij, sajátjából a 20 darab aranyat megfizetni" stb. ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy miután a birtokomban lévő lovar-egylet szabályai ilyen eljárást nem ismernek, én szívesen reá állok ezen ügynek a lovar-egylet elé való viteléhez, — de miután értesülve vagyok, hogy különböző értesítések lettek az országos lovar-egylethez beküldve és igy megvagyok győződve arról, hogy csupau az ón ós a jury tagjai kihallgatása alapján ezen ügy eldönthető nem igen lehet, azon inditványnyal lépek elő: ha a t. jury minden áron tisztázni akarja eljárását, szíveskedjék kieszközölni azt, hogy a lovar-egylet küldjön le ide egy vagy két megbízottat s hallgasson ki nem csak engem és a jury tagjait meg egy pár a lóverseny alkalmával a jury közelében volt s a juryt befolyásoló urat, hanem a versenynél jelen volt nagyszámú közönségből egy-két 100 embert ós ezen alapoa hozsa meg határozatát. De minthogy a t. jury oka ez;n eljárásnak, tessék a jury tagjainak az ezzel netán felmerülhető költségeket is fedezni. Ha ezen alapon hozatik határozat, mely a jury eljárását helyeselni fogná, akkor Korossy ur felajánlott 20 darab aranyára igényt nem tarthatok, de ha a jury eljárása n^m helyeseltetnék: számot tartok az igéret beváltására. Ugy hiszem külömben ha az emiitett lovar-egylet alapsz tbályait Korossy nr megszerzi, mivel szollgálatára állok — s végig olvassa azokat, ha eddig nem látta át, ezután maga átlátandja, hogy igazam van s az ajáulatot szó nélkül bevalthatja. Ezeket akartam móg közölni, s csak arról akarom Korossy urat értesíteni, hogy miután K ur kijelentette, miszerint az altala hivatkozott lovar-egylet szabályai neki nincsenek meg, ón a legnagyobb készséggel megmutatom azokat s ha akad e szabályokban olyan rendelkezésre, melyszerint a t. jury eljárása helyeselhető lenne, legyen szives arról engem felvilágosítani, mit hálás köszönettel fogadnók. Végre azon véleményemet bátorkodom ezen megtörtént eset alkalmával koczkíztatqi, nogy a békésmegyei gazdaságiegylet elnöke az ilyen kellemetlenségek kikerülése végett jövő lóversenyig készíttessen a helyi lóversenyekre alapszabályokat s a magas kormány által nagvassa jóvá, akkor igaza leeji Korossy urnák, hogy „a bizottság sem saját, sem pedig az én nézetem szerint, hanem egyedül a szabályok szerint itél." De móg ilyen szabály nincs, addig az ítéletet helyesnek nem ismerhetem el, de móg a nagy közönség sem fogja soha helyesnek elismerni 1 Tekintetes szerkesztő urnák maradtam: B.-Gsaba, 1885. juníushó 16. Kész szolgája: Molnár György
