Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-06-07 / 46. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 45. szám. Csütörtök, juniushó 4-éii. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNI Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osiitörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ aelyben házhoz hordva vagy postán bementve küldve : 6 írt Egész évre Fél évre Évnegyedre 60 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogosítva : IUA.SENSTEIN és VOGrLKR ezég, Bées, Prága, Budapesten, Né- ] metország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. ECiadó iiivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos Hirdetések jutányos áron vétetnek 'fel. „N y i111 é r u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom ­dájában, és Biener B. ur nagytőzsdéjébea. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatnak: vidésen a póstahiva­loknál 5 kros poítautalvannyal A hirdetésekért járó összeg helybeu üzetendő. A magyar gépipar az orsiigos kíillitison, (Vé>re.) A három évvel ezelőtt Agázdban tartott ekeverseny óta a' Schlick-féle gyár Schlick-Krumpach-fóle sza­badalmazott egy,-két- ós háromvasú ekéivel uralja e téren a helyzetet, es szembeszáll minden külföldi versenynyel, ugy hogy e gyár az utóbbi időben több mint 1000 darab ilyen ekót adott el. A gyárban előállított kisebb mezőgazdasági gépeken kivül, milye­nek a darálómalmok kézi ós járgány-berendezésre, ga­bonatisztitó-rosták üszögtisztitó készülékkel, kukoricza­morzsolók, kézi ós szélmalom berendezéssel, szecskavágó­gépek, répavágók és répazuzók, — a Schlick-féle gyár különféle nagyságú gőzcséplögépeket is állit elő kisebb mezőgazdák részére ugy, mint nagybirtokosoknak. A Schlick­féle gyár készítményeinek jutdnyossdga folytán a mező­gazdasági segitőgépek örvendetes módon terjednek el. A mezőgazdasági csarnoknak az a része, melyben a Schlick-féle gyár kiállítása van, a legvilágosabb képet nyújtja arról a haladásról, mely e téren oly nagy mérv­ben tapasztalható ós az ide ellátogató mezőgazdát míg­győzi arról, hogy mennyivel biztosabb alkalmat nyújt neki ez a magyar-gyár, mint a semmiféle komoly biz­tosítékot nem szolgáltató ügynökök által képviselt kül­földi ahhoz, hogy alkalmas gépek segítségével gazdasága jövedelmét emelje. Jellenuő e kiállításra nézve, hogy itt nem diszkészitményekröl van szó, hanBiü a kiállított tár­gyak épen olyanok, mint azok a gépek, melyeket a tár­saság gyárában látunk. Szembeötlik e független gyakor­lati eredetiség, mihelyt a Schlick-féle gyár kiállításához közeledünk. A gőzcséplő gépeknek hatalmas zúgása, a szédítő gyorsasággal keringő doboknak erős mély hangja ós a 21 cm. átmérőjű körszivattyu hatalmas vizsuga­rának zuhogó esése nemcsak szemmel láthatólag, hanem füllel hallhatólag is bizonyítják, hogy Magyarorságnak ez a maga nemében első hazai gyára nem elégedett meg azzal, hogy mint mások fényesre csiszolt holt vas ós faneinüeket állítson ki. A körszivattyu nr. VII. a legjelesebb módon van szerkesztve; csövének átmérője 210 milliméter, a szivat­tyú munkaképessége óránként 350,000 liter; a szij­kerék méretei: átmérő 320 m| m ós szélesség 235 ml_. A Schlick-féle kiállításnál, mely a gépcsarnok mind a három ágára kiterjed, ós a mely tér tekintetében a leg­nagyobb a gépcsarnokban, tapasztalható, hogy itt bizo­nyos amerikai szellem uralkodik, és hogy mindenütt el van érve a czél, mely abban áll, hogy gyakorlatilag használható, lehetőleg egyszerű, minden fölösleges szöve­vény nélkül szerkesztett olcsó és tartós mezőgazdasági gépek állíttassanak elő. Jó hírnevét biztosítja az, hogy a Schlick-féle gyár semmiíéle gépet nem hoz forgalomba, mielőtt azt az ország külöinbözö~ részében mezőgazdasági egyletek által ki nem próbáltatta. A Schlick-féle több­vasu eke, mely e nemben kétségkívül a legjobb, a ki­állításon egy minta által van képviselve, mely a gép ­lakatosságnak valóságos ékszere. Ez a minta a hohen­heimi királyi akadémia maga nemében páratlan minta­gyüjteménye számára van megrendelve. Hasonló meg­rendelést tett egy másik külföldi tekintély, a mezőgazda­sági gépépités veteránja, Pereles Emil tanár a bécsi cs. kir. földmivelési főiskola számára; el lesznek továbbá szállítva ilyen minták a magyar szakiskolák számára is. Egy lap kerete kevés ahhoz, hogy a Schlick-féle kiállí­tás leírásánál e hazai vállalat sokoldalúságának megfelel­hessünk. Az ilyen kiállítást látni kell. Szakértők ugy mint laikusok egyetértenek abban, hogy a magyar-ipar e hazai minta-vállalatra büszke lehet. A gépcsarnok más részeinek további leírásánál, mely ezután következik, csak a legjobbakaál lehet olyan elismeréssel szótanunk, a mi­nőt a Schlick-féle gyár kiállítása teljes mértékben meg­érdemel. — Igazságügyminiszteri államtitkár. Híre jár, hogy a régóta üresedósben levő igazságügyminiszteri államtit­kárság közelebb befog töltetni. — Szentesitet törvények. A hivatalos lap tegnapi száma közli a bihari ós mátrai vasutak kiépítéséről ós a 18 mil­lió kölcsön felvételéről szóló törvények szentesítéséről szóló királyi kéziratot. — A román kereskedelmi szerződésnek az osztrák­magyar monarchia részéről junius 1-ón 1886. óvi május 31 -ere törtónt felmondása következtében mindenesetre tár­gyalások lesznek szükségesek a román kormánynyal, hogy esetleg uj kereskedelmi szerződós köttessék. E tárgyalások azonban alig lesznek az év vége előtt megkezdhetők, mint­hogy előbb az osztrák-magyar vámkonferecziának, illető­leg az osztrák ós a magyar kormánynak megegyezésre kell jutniok a képviselőinknek adandó utasítások felől, a mi azonban csak az Ausztria ós Magyarország közt kü­szöbön álló szerződési tárgyalásoknak legalább elvileg tör­tónt befejezése után történhetik: Politikai hírek. * Hírek a keletről. A török porta krétai kormányzó­nak Karatheodori pasát, Sámosra pedig Savas pasát ne­vezte ki kormányzónak. A szultán azonban nem erősítette meg a kinevezéseket, mert emiitett kormányterületek la­A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A budapesti magyar dalcsarnok. Azt mondják: a jó pap holtig tanul, meg hogy: nyugta után dicsérd a napot. Két nagy igazság, s alkalmazható sok mindenre. Íme, én a mult héten elmentem hazánk édes szivébe, hogy ifjú szép Budapestünket és a hamar nagyhírűvé lett ma­gyar országos kiállítást szivem szerint megcsodáljam, és mikor már betelt a blkem ezerféle gyönyörűséggel, s majdnem só­bálványnyá bámultam magamat a városban és a városligeti tündérkertben látottakon, ekkor, egy heti szünetleD kóborlás után, kifáradtan, a mesés do'gokon elálmélkodva, a sok fény­től és művészettől szédületes álmodozásba ringatva egyszer megálltam egy zajos utcza sarkán, és ott a nem rég épült ma­gyar dalcsarnok színes hirdetése ötlö't Káprázó szebembe. El sem olvastam, mi mindent igér; ugy el voltam telve nemzeti büszkeséggel, önérzettel, hogy hazafias buzgóságomban elég volt a magyar vállalat czimét olvasnom, s rögtön elha­tároztam, hogy megnézem. Magyar dalcsarnok? — Ej, mit! Pártolni kell mindent, a mi magyar,!? Ez hazafias kötelesség! Oly sok kudarczután ismét egy lelkes kísérlet, melynek a főváros magyarosításában derék missziója van: itt szoruljon háttérbe a nagy várakozás, a müélvező érzék követelősége, itt hazafinak kell lenni min­denek fölött! Igy gondolkoztam, e eszembe jutott a régi jó Komló-kert, meg a Beleznay . .. Istenem, hányszor dupláztam meg ott a taksát, mikor a magyar múzsa kiéhezett papjait ós papnőit ós szánalmas vergődéseiket megláttam. Aztán meg mi tagadás, nem zúguk-e a megyei gyűléseken elégszer hazafias dörgedelmeket a bizoUmányi la 0ok bedu&oti íűléb-*, oUUoa név­napokon, disznótoron és más ily hazafias alkalommal nem hangoztatom-e folyvást, hogy a haza minden előtt? Egy szó mint száz, — elmegyek a magyar dalcsarnokba a legkisebb igény nélkül, csupán jámbor, türelmes, nagylelkű — hazahas­ságbóll S megkerestem a dohányuteza 4-ik számú házát, mely­nek fiomlokán a dalcsarnok kivilágított czégóre jelezte, hogy jó helyen járok. Jegyet váltottam és beléptem az első udvarra. Kőhalmaz, hordók, szekerek, szerszámok ... no, a dalcsarnok bizonyosan valamelyik sarokba van eldugva, — hizifi-iágom segits! De, ni az udvar végén egy ősz szolga megállít, ós kéri a jegyemet ... és ogy vasajtót tár föl előttem. Ab ! . . . ah! . . csakhogy el nem állt a lélegzetem. Minő kép ! Gyönyörű, nagy, szellős, cserjés kertbe léptem, mely­nek közepén óriási csarnok festett oszlopai emelkedtek, dél­czegen tartva a magyar dalcsarnok mgy tetőzetét. Körül szö­kőkút, bokrok, lombos fák közt díszes kerek asztalok, két kar­csú sátorpáholy, oldalt két sor zárt páholy, pompás szinpad, humorisztikusan feslett, szép függöny, jó ízlés, tetszős alak . . . ab, ah, ez igazán kedves hely! ugy látszik, nem bánom meg, hogy hazafi vagyok! Leíiltem. Finoman öltözött inas állt elém, nemzpti kokár­dáv»l a mellén, s étellappal kinált. Végig néztem. Lám . . . jó és változatos összeállítás 06 — feltűnően olcsó árakl No, bizonyosan rosz lesz minden! De megint csalódtam.Ugy meg­vacsoráltam, hogy legurmáaabb esp»ires-b<iráto n asztalánál se le­hetett volna különben. De hiszen ez mesés! Voltara én (szégyen biz az!) a német zengerájokban is; de ott valósággal nyúznak, fosztogatnak, s borunat, ételeiket négy napig is megfekszi az ember! Itt meg zamatos bort ittam, kitűnő sültet ettem, rá jó hazai sajtot . . . s egy garassal se került többe, mint bár­i mely tisztességes vendéglőben. Ezalatt a zenekar a Hunyadi László nyitányát játszotta. Milyen zenekar! Micsoda karmester! Akármelyik sainaázba beillenónek. Kezdett melegem lenni. Ez .a Solymosi Elek, ez a jeles művész, ugy tetszik még se azért fektetett bele a diszes magyar dalesarnokba sok ezer frtot ós 60 tagból álló személyzetet, magyar, franczia, angol, román, éneklő, előadó, ós tánezoló mű­vészeket ós 18 tagból álló kitűnő zenekart sem azért szerződ­tetett, hogy látogatóinak pusztán csak hazafias elnézésére, ha­zafias nagylelkűségére számítson! Meg is győződtem ón erről csakhamar. De ne kívánja senki tőlem, hogy poutról-pontra elmondjam, mi .ragadott el ! Csak annyit mondhatok, hogy egyik meglepetésből a másikba estem. Végül már szerettem volna az összes jelen voltakat sor­ba ölelgetni örömemben ! A rendkívüli változatosság, a művészi elrendezés, az egé­szen elömlő egészséges szellem, — mind azt bizonyítja, hogy Solymosy Elek művészi ambicziója ós hazafias törekvése teljes tudatával, jeles avatottsággal ós alapos ismeretekkel fogott na­gyon szép föladata megoldásához. A magyar dalcsarnok személyzete valóban kitűnő. Karmestere, Erdődi János, első rangú zenei erő, a ki pompásan dirigál ós 6ok ieléssel tanitja be jó zenekarát, Bo­kor József, a derék, szakavatott művezető, egyúttal igen jeles komikus, Dobocsányi Gyula, a vidék egyik legismertebb fi .tul színésze, kaczagtató kuplé-ónekes ós nagyszerű zsáner-szinósz, Lengyel Józsff, széphangu népénekes; Nagy Jakab ügyes ti­linkozó virtuóz ós Jeszenszky Lajos, a szép ballet karmestere, tűzzel, bájjal, kedélyesen rakja a tánezot. A női énekkar meg­lepő összhauggal énekel, s gyújtó dalait el is játsza, a mi még nagy színházaknál is szenzáeziós tünemény hnn°. És a női magau szereplők mind kepesek kielegíteni a legföicsigázottabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom