Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-06-04 / 45. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 45. szám. Csütörtök, juniushó 4-éii. iYEI kozlön i« Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer*: v|a sár nap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI MJ Helyben házhoz hordva vagy postán bermentve küldve : 6 frt 3 „ 1 „ 50 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogosítva : ÜAA.SENSTEIN és VOüLKR ezég, Béeg. Prága. Budapesten. Németország és Svájez minden fővárosaiban. S/opliO-í/tő-ió^ : APPONYI-utcza 891. számú háí, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. IC La, cl ó hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkeressedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r

u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatnak: vidéíen a póstahivaloknál 5 kros poitautalvannval A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. Á magyar gépipar az országos kíillitison, A magyar mezőgazdaság nagy lépésekkel való haladásának, mely a külföldi szakemberek előtt is elismerésre talált, különösen a magyar gépipar fejlődése adott hatalmas lendületet. A mi magát a mezőgazdasági gépipart illeti, eltekintve az állami gépgyáraktól, melyeknek termékei a nagy kereskedelmi forgalmon kivül esnek, ezen a téren föltétlenül a Schlik-féle gópgyártársaság foglalja el Magyarországon az első helyet. A magyar gépipar ismertetésénél épen ezért mindeuekelőtt azt a rohamos haladást kell jelezni, mely külöaösen a magyar mezőgazdasági gépek gyártásánál észlelhető. Ehez a valóban amerikai haladáshoz a legtalálóbb jellemvonást ama hazai vállalat szakértői leirása szolgáltatja, mely a mezőgazdasági gépek gyártásában kétségkívül első helyen áll. Sőt joggal mondhatni, hogy a Schlick-féle gyár kitűnő mérnökkarával a kisebb vidéki vállalatoknak mintaintézetül és úgyszólván magánegyetemül szolgált, a mi pedig a szakmérnökök és mezőgazdasági gépeket készítő fém-iparosok kiképzésénél kitűnő szolgálatot tett. Abban a versenyharczban irja a „Correspondance de Pesth," melyet Magyarország az orosz és teugerentuli mezőgazdasági termények behozatalával folytat, nélkülözhetetlen követelménnyé vált, hogy belterjes földmüveléssel, alkalmas gépek segítségül vétele mellett olcsóbbá tétessék a különféle mezőgazdasági termények áregysége. Ebben az irányban a Schlick-féle gyár az egész országban megindult reformtevékenységnek nagy szolgálatokat tett ós sikeresen működött közre annak az előítéletnek a leküzdésénél, mely bizonyos körökben még mindig uralkodik, melynélfogva gépészeti téren csak akkor ismerik el az eszköz jóságát, ha az külföldi gyár bélyegét viseli magán. E tekintetben nagyon sok jobbra változott. Ama műszaki érdemarisztokracziának köszönhető ez, mely egyes iparágakban még annyira fogja vinni, hogy magyar technikusok Ós szakmérnökök nemcsak egyenjogú, versenyképességet fognak magoknak kivívni, hanem mint már a magyar A „BÉKESMEfsYEI KÖZLÖNY" TABCZÁJA. Dobay János gyulai polgármester beszéde a rendezett tanács ellen beadott kérvényre. (Vége.) A panaszos kérvény 6-dik passzusa „az idei ujonczozás eredménytelensegével" foglalkozik. Szomorú dolog, hogy eredménytelen volt, de hát a nemzedéket 1865-ben nagyon tisztelt tanácsbuktató urak önöktől örököltük ! ! Milyen lesz e tekintetben a jövő: azt előre tudni nem leheti Ha nem lesz különb, annak nagy részben a szülei-ház az oka, mely hivatva van a nevelésnek irányt adni! Önök lesznek annak is az okai, mert épen az önök köréből kikerült sQuság dévajkodó, duhaj, 8 ezen változtatni az önök hivatása és kötelessége, mert azou szülei, ki gyermeke erkölcstelenségét elnézi, nemcsak a szülei, de az emberi névre sem érdemes. A kérvény 7-dik pontja az ártéri költségekkel foglalkozik. Ki az oka, hogy a költségek ugy felszaporodtak? 1 Ama múltból örökölt viszály, mely a legjobb igyekezetnek, a legönzetlenebb akaratnak a végrehajtásban gátlója. 1879-től húzódik az ügy, anélkül, hogy megoldatott volna, vagy megoldására a közeljövőben kilátás lenne. Ha majd eljön a megoldás malomépitési iparnál történt — bizonyos tóreken jól megérdemelt irányadó állást fognak nyerni. A megelőző években — irja a „Correspondance de Pesth" — a külföldi mezőgazdasági gépek magas ára mellett Magyarország az összes európai államok közül a legnagyobb járulékot szolgáltatta azokhoz a milliókhoz, melyeket angol gópgyárosok ezen a kiviteli czikken nyertek. Főképen a Schlick-féle gyár érdeme az, — melynek két óv óta a mezőgazdasági gépek számára külön osztálya van beren dezve, hogy különösen a tartalék-alkatrészek ára körülbelül 30°/

0-al olcsóbbodott, továbbá az is, hogy a mezőgazdasági gépek a hazai verseny folytán egyáltalában annyira jutányosabbakká lettek a magyar gazdák számára, hogy nem vándorolnak már többé ki a milliók külföldre. Különösen jellemzi a Schlick-féle gyárt gyártmányainak tökéletes eredetisége, mert ezek nem külföldi minták után vannak másolva, hanem a mezőgazdaság összes tapasztalatainak jeles alkalmazása mellett önállóan vannak szerkesztve ós a gyakorlati czólnak megfelelőleg alkalmazva a magyar mezőgazdaság különös követelményeihez. Az igazság kedvóért fel kell sorolnuak a következő tényeket, melyek a melfetí szólanak, hogy a fentebbieket a legmérvadóbb oldalról is elismerik, a mely tényeknek ékesszólása minden további magyarázatot fölöslegessé tesz. A legmagasabb elismerés rejlik ö Felsége nyilatkozatában, melyet a kiállítási gépcsarnokban való látogatása alkalmával a Sehlick-féle gyár műszaki vezetője előtt tett, miután előbb részletesen megmagyaráztatta magának a gőzesóplő berendezését ós szerkezetót: „Rendkívül örvendek, hogy ezeket a gépeket immár Magyarországon is ily kitűnő minőségben állítják elő, és hogy már nem kell őket többé külföldről hozatnunk További elismerést foglal magában a wűrtembergi királyi gépvizsgáló bizottság bizonyitváuya, a mely bizottság a világhírű hohenheiuii mezőgazdasági akadómiávaL a legszorosabb összeköttetésben áll, oly szakértői fórum ez, melynek európai tekintélyét nemcsak Magyarországon, hanem minden mezőgazdasági körben elismerik. Ez az elismerés főképen a méltán hiressó lett Schlickféle kettős ós hármas ekóknek jutott osztályrészül. A magyar ipar büszke lehet reá, hogy a mezőgazdasági góp ek külföldi versenyharczában egy magyar gyár, a Schlickféle gépgyár 25 hires angol ós német gyár elől ragadta el a győzelmet, továbbá arra is, hogy az ottani itólőbizottság elismerte, mi kópén ez a gyártmány minden eddig ismert ekeszerkezet között a legtökéletesebb. (Vége köv.) — A német kormány ama rendeletét, melyszerint Magyarországból juhot nem szabad a német határon áthozni, oly szigorúan fenntartja, hogy a külföldi kiállítóknak, még a németeknek sem engedtetett meg a nemzetközi juh-kiállitásra Budapestre hozott állataikat a némethatáron visszavinni, ugy hogy a tulajdonosok kónytelenitve voltak azokat egyáltalában bármi áron eladni, vagy bizományban eladásra itt hagyni. A magyar kormány a legszebb példányok némelyikét megvette. Hasonló más alkalmakkor a német kormány a német kiállítóknak még mindig megengedte — az eredetet jelző bizonyítvány alapján a juhok visszaszállítását. — Nemzetközi egészségi értekezlet. Ismeretes, hogy Rómában egészségügyi értekezlet foly, melyen Európa minden nemzete képviselve van. Az értekezlet feladata lett volna a járványok terjedése ellen valami okosat kieszelni. Mint most Rómából jelentik, az értekezleten ellentétes nézetek merültek fel s miután egy hatalom sincs kötelezve magát a többség akaratának alávetni, mindezeknél fogva f'ontosós döntő eredményt a konferencziától nem várhatni, mint hogy az érdeklődés iránta már csökkenőben van. — A képviselőválasztás az osztrák fővárosban és a Lipót külvárosban f. hó 1-én volt. „Az antiszemita uraságok" furkós botokkal kapaczitálták a tisztelt választókat, mely nem épen kíméletes eljárásnak több rendbeli orrok ós fejek estek áldozatul és az elvhü választók vére festette a kövezetet. Az osztrák hírlapok szörnyen meg vannak illetődve, hogy „ilyen még sohasem történt Bécsben." Bármennyire sajnálatos ós szokatlan e kihágás Bécsben, jelentősége csaknem elenyészik azon meglepetések mellett, melyeket az osztrák képviselőválasztások napról-napra ujabban hoznak. Az osztrák-német alkotmányos-párt váratlan súlyos vereségeket szenved. Bécsnek eddig mind a 12 képvise, lője e párthoz tartozott, most négy kerületet elvesztettek háromban demokrata-jelölt, a negyedikben az"-smert antiszemita Pattai győzött. ideje, majd fognak önök igazán könyezni, a melyet 1879 óta jósolgattam ós jósolgatok. A kérvény során a vadvizek is felhozattak, de vadvízről 4 év óta nincs tudomásom, mert inkább szái HZ évek jártak, de másfelől be tetszik látni, hogy ez nem az ügy komolyságához illő argumentum, mert a vadvizekről senki nem tehet, és igy érte semmi földi halandó felelősségre nem is vonható. „A földönfutóvá lett és boldogabb hazát kereső lakossáy * a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején távozott el. Elhagyta az ősi föld mivelését, a bizonytalan üzérkedés hóbortjába merült, és ez üzérkedés magas kamatú pénz által eszközöltetvén, az üzért ingatlan vagyonától megfosztotta. Példa rá a nagy oláh város! Dá kérdjük mi, jöttek-e az illetők az üzérkedés megkezdése előtt a rendezett tanácshoz véleményért: Egy sem és soha sem! Tulajdonítsák maguknakI Ezek után tessék tekintetbe venni, hogy a 74-diki árviz 8000, a 76. 78, 79,80,81-iki évi árviz 32000 frt összesen 40 ezer frtot vitt el. 1874 ben megkezdtük a világítást 140 lámpával, ma van 182. Kérdem igy volt-e ez a panaszosok idejében, vagy nem illik-e ez Gyula városához, s mint megyei székhelytől nem méltó joggal lehet-e m-gkövetelni?! A fentebb elősoroltakon íivtil szervezetett az ismétlő iskola, mely az egész megyében legnépesebb, megvétetett egy nagy legelő ép^n n pau^zos'>k érdnkóbea, mely 30 ezer írtba került. Megkezdtük a Köröspart rendezését, ültettünk 150 hold erdőt, készíttettünk körgátat, építtettünk járdát, palióztunk. Mindezek 1-ször sokba kerültek, 2-szor a város közvagyonát képezik ! Ezenkívül 1874-ben életbe léptettük a polg. fiúiskolát, mely évenként 4000 forintba kerül, s melyre méltó büszkeséggel tekintünk, mert ha az onnan kikerült ifjakból felnőtt iparosok, földészek stb. fognak a zöld asztal mellett tanácskozni, ugy hisszük jóval nagyobb szakértelem mellett a városi administráczió a város anyagi ós szellemi érdekében sokkal előnyösebben ós könnyebben lesz eszközölhető, mert bizonybizony valljuk be őszintén . . . ránk fór még egy kis világosság !! . . Ezek után Kötelességem a panaszos kérvény mellé csatolt költségvetésre megjegyezni, hogy ez alapon a nagy községi szervezet teljesen tarthatlan, mert oly fizetések mellettisztességes, szakértő emberek nem vállalkoznak, sőt nem is vállalkozhatnak. Az a kis megtakarítás, melyet ily uton tán elérnénk, kimutattuk semmi realalis appal nem bir, óp azért az állandó választmány határozatát ahpjában ós terjedelmében elfogadom, magamóvá teszem, s a tek. törvényhatósági közgyűlésnek elfogadásra ajánlom.