Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-24 / 42. szám

, Békésmegyei Közlöny * 48. szám. 1885. tegek kórházának tervezete ós agyagmintája és az uj te iriető beosztása. Az artézi kut és annak szelvénye a kő­zetekkel, melyek furásközben jöttek napfényre. Fővárosi fürdők tervezetes bel-és kültelki egészségügyi táblázatok s végül a főváros természetrajzi monographiája. Meny­nyiségre és minőségre nézve leggazdagabb s a város jö­vőjében is legnagyobb szereppel birna közoktatásügyi szakasz, hol uj iskolák tervezetei, reáliskolai polgári fin és leány-, úgyszintén elemi népiskolai tan ós tornaszerek, iskolai bútorok vannak kiállítva, melyekhez a magyaro­sodás táblázatos kimutatása járul. Ide sorakoznak továbbá a főváros tulajdonát képező elemi, polgári, reál s gym­náziumi, továbbá ipari szakiskolák által birt gyűjtemé­nyekkel, rajz, irás, festészeti faragványi s más ily ter­mékekkel, melyek közt kivált a mürajz, építészeti rajz, szobrászat, agyagmintázás ) üveg ós kerámiái festészet a növendékek által kiállítva igen szép példányokban van képviselve. A tanügy felvirágoztatása mellett a főváros, mint a nemzeti kulturának székhelye s mint a hazai mű­ipar központja nagy gondot fordit ós sok áldozatot hoz a kópzőmüvószet meghonosítására is. E czólból hirde­tett pályázatának eredménye készen áll előttünk. Mint a főváros tulajdona a középső nagy teremben Rauscher La­jos „Budapest távlata" czimü nagy képes; Scholz Károly „Justitia" czimü olajvázlata, továbbá a főváros szebb látképei. Ezen gyűjteményt kiegószitőleg van kiállítva az amphitheatrum ós a papföldi római fürdő alap­rajzai s az ásatások alkalmából színre került érdekesebb régészeti leletek. — Üdvös hatás. Schirmer János lelkésznek két évi súlyos börtönre való elítéltetése — mint Zágrábból jelen­tik — igen üdvös rémületet idézett elö Starcsevicsék Stroszmayerék pártjában. A horvát papság legnagyobb része követve Stroszmayer példáját, még a szószékről is izgatott Magyarország ellen. Ezentúl talán óvatosabbak lesznek. — Az országgyűlés mindkét háza csütörtökön tartotta záró üléseit az első ülésszakban. A képviselőház rövid vita után elfogadta a főrendiház által módosított vízjogi tör­vényjavaslatot. Tisza Kálmán miniszterelnök átnyújtotta a Jfeirályi leiratot, mely az országgyűlés első ülésszakát bere­keszté és a másodiknak megnyitását szept 26-ára tüzi. Végül Péchy Tamás elnök terjesztette be évi jelentését. Ülés után a jegyzői kar bucsut vett az elnöktől. — A főrendiházban szintén felolvasták a királyi leiratot Sennyei Pál báró el­nök búcsúbeszédet tartott. Haynald Lajos bibornok-érsek a főrendek mult évi tevékenységéről beszólt. Ez volt a régi főrendiház legutolsó ülése. JPolitils.ai hirelt. * Páris, május 21. Tien-Gsinből jelentik, hogy a tár­gyalások Patenotre és Li-Hung Csang közt a legbarátsá­gosabb módon folynak. Már eddig nyolcz pontra nézve jött létre megegyezés ós még két pont van hátra. ama szerencsétlen tégla égetési manipulaczionak következmé­ny 0, a melyben hiányos szerződés kötése következtében a tíz­ezer frt elmászott, de a mely nem a rendezett tanács fak­tuma volt! A rendezett tanács tartama alatt keletkezett adósságok következők : a) tai. pénztáraknak 1881-iki árviz után 25,600 frt — kr. b) tartalék alapnaK 1878-ból .... 4800 frt — kr. c) mértéihitesitési tárgyakért . . . liOO frt — kr. d) ártézi költségekben a város birtoka után 2880 frt 38 kr­e) a m. kormánynak . 3000 frt — kr. Összesen: 37,380 frt 38 kr. Ebből levonva az 1884-ik évi zárszámadás által kitün­tetett követelést 32,237 frt 26 kr., a rendezett tanácsú város tartozási állapota 5143 frt 12 kr., de ezen tartozási állapotból megszerezte a megyei epreskertet, melyből az összes iskolák részére a fa isk. illetmény kiadatott s ez által a városnak a tagosításkor adott 7 holdat tevő faiskolája megmaradt megmaradt ezenfelül ez epreskertből 5 hold föld rajta levő épülettel ós megszerezte a megyei kórház 9 holdat tevő földrészletét, felépítette a faiskola- kertész és vásári passzush°lyi ­séget 1800 frt költséggel, felépítette a gyepmesteri lakot két ízben 2000 fr tot meghaladó költséggel ós felépítette az élő­víz csatornán átmenő 3 kőhidat 15 ezer frt költséggel, 1874 -ik évben még a város által kisajátított vasúti útra a megtérített ÖBszegek leszámításával 22 ezer frtot költöt f. (Vége köv.) * Bécs, május 21. A „Pol. Corr" Kairóból azon hirt közli, hogy a dongolai kerületet a mahdi csapatai meg­szállották. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye törvényhatósági bizottságának f. év májuslió 18-án s folytatva tartott ülé­séről. Alispáni jelentés. (Folytatás.) III. Közmunka és közlekedési ügyek. Védtöltések. A f. évi közmunka felosztási terv és költségvetés sze­rint összeiratott az 1885.-ik évre 36,080 kétfogatú igás-és 102 576 kézi napszám, ebből megváltatott 35,8107a igás ós 97,859 kézi napszám, természetben leszolgálandó 269 1/* igás s 4717 kézi napszám. Ezen eredményt az 1884 évi adatokkal szembeállítva kitűnik, hogy a f. évi közmunka összeírás ered­ménye a tavalyinál 602 igás napszámmal több, ellenben a kézi napszámoknál 160-nal kevesebb. A bejelentett /áltságösszeg 19,586 forint 25 krral ha­ladja meg az 1884. évi hason összeget, minek oka az igás közmunka napszámok váltságdijának 1 forint 50 krról 2 FO­rintra törtónt felemelésében fekszik. A közmunkaalap 1885. évi fedezetének főezimei követ­kezők : a) mult évi maradvány 14,456 forint b) 1884. évi közmunka váltsági hátralék. 4869 forint c) 1885. évi közmunka váltsági járulók . 120,550 forint d) töke kamat járulék . . . . . . 550 forint Összesen 140,375 lorint. Ezen fedezeti alapot következő kiadások terhelik : a) kezelési czimen 4500 forint b) ut- és hidfentartási és hídépítési költ­ség járulókok 43,408 forint c) a rendkívüli építkezések czimén a mezö­berényi, csabai, gyulai és orosházai vasúti induló­házakhoz vezető kőutak létesítési költségeinek ez évre esö xészlótekép . 79,573 íorint Összesen 127,481 forint. Vagyis a pénztári maradvány 1886-dik évre 12,894 fo­rinttal van előirányozva. Ezen maradványi összegen felöl a szarvasi, gyomai, mező­berényi ós csabai kőutak 1885. cvi vámjövedelme 16,500 írt­tal van előirányozva, mely összeg kizárólag az említett utvona­lak fentartására fog fordíttatni. A tekintetes megyebizottság m. évi szeptemberhava 15. s folytatva tartott közgyűléséből 228. bgy. szám alatt kelt hatá­rozatával megbízott küldöttség a megyei kőutakon felállítandó vámtarifák egyenlősége tárgyában á nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedési miniszter úrhoz intézett feliratot, mult évi október havában a miniszter urnák személyesen átnyújt­ván, s ót a felterjesztésnek, a megyei határozat értelmében való megoldására élő szóval leikérvén, sajnálattal kell bejelentenem, hogy a miniszter ur a megye feliratát pártolni hajlandónak nem mutatkozott, miről később a megye közönségét mult évi november 1-én 38,781. sz. a. intézett rendeletével oly kijelen­téssel értesítette, hogy miután a vámszedési jog engedélyezésé­nek czélja s a befolyo jövedelmeknek rendeltetése nem lehet egyéb, mint az illető ut kiépítési és fenntartási költségeinek fedezhetése, miből folyólag ,csak is cly díjtételek engedélyez­hetők, melyek e czélt biztosítják, az e czélon tul menő oly díjtételek engedélyezés 0, melyek mellett bizonyos más czélok: elérésére és más érdekek kielégítésére szolgáló jövedelmi feles leg mutatkozhassék, nemcsak a vámüzető s az illető vámos,' utat hasíüáló közönség érdekei szempontjából volna sérelme?, sőt jogtalan, hanem ellenkeznék régibb, de még mindég él­vényben álló törvényeink azon szellemével, melyszerint csak; annyi vám szedessék, mennyi okvetlenül szükséges. Ugyanezen küldöttség, ugyanazon alkalommal a nagy­méltóságú közmunka és közlekedési m. kir. miniszter urnák személyesen átnyújtotta a megye bizottság m. évi májusi köz­gyűlésében 59. bgy. sz. a. kelt határozat alapján intézett fel­iratot is, a „Kálló" belvizóuek a Berettyóba tervezett levezetése tárgyában oly kérelemmel, hogy mihelyt a tervezett vizimüve­letre vonatkozó müiratok Biharmegye alispánja utján a köz­munka és közlekedési m. kir. miniszter úrhoz íelterjesztetnek, a megye alispánjának a berettyó-ivánfenók-mezőtur-mes­terszállási vizszabályozó és ármentesitő társulatnak azon hatá­rozata ellen, miszerint a Kálló belvizeinek szabályozására nézve ama javaslatot fogadta el, hogy a , Kálló," Konyár és Derecske biharmegyei községektől kiindulva a bóczi hosszabb vonal mel­lőzésével Berettyó-Újfalu község közelében Berettyó folyóba vezettessék le, Biharmegye alispánjához benyújtott felszólalá­sát figyelemre méltatni ós érvényesíteni méltóztassék, — mely felitatot a miniszter ur megnyugtató válaszszal elfogadni méltóz­tatott; s a mennyiben I iharmegye alispánja m. évi 17-dikén 7773. sz. a. hozott és Békésraegye alispánjával is közölt hatá­rozatával a berettyó-ivénfenék-mezőtur-mesterszállási yizszabá­lyozó és ármentesitő társulat fentjelzett határozatát feloldotta, s a szóban forgó második alternatív tervezetet, melyszerint a „Kék-Kálló" Berettyó, Újfalu község határában a Berettyó folyóba szándékoltatik levezettetni hatóságilag meg nem erősí tette, a kedvező eredmény biztosítottnak mutatkozik. (Folytatás köv ) Békésmegye törvényhatósági bizottságának f. évi májushó 18-ik és következő napjain tartott rendes közgyűlése. Hétfőn május 18-án reggel 10 órakor a középszámban összegyűlt bizottsági tagok főispán urat éjjenekkel fogadván, miután viszont elnöklő főispán ur a bizottsági tagokat szívé­lyesen üdvözölte, a közgyűlés kezdetét veszi. Olvastatik a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről szóló alispáni jelentés, a mely minden észrevétel nélkül tudo­másul vétetett. A közelmúlt napokban meghalt Németh József m. árva­széki ülnök, a megyének egyik legrégibb tisztviselője elhunyta felett a közgyűlés részvétét jegyzőkönyvbe iktatni rendeli. A Közigazgatási bizottság 1884. év II. feléről szóló jelen­tése, a mennyiben az egész terjedelmében a megyei lapok ut­ján hónaponkéntí részletenként eléggé ösmeretes, felolvasása mellőztetvén, tudomásul vétetik. Olvastatik a megyei árvaszék rendszerinti jelentése, mely szinte tudomásul vétetik. Ezzel kapcsolatosan a községi árva­tárak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mielőtt ér­demlegesen tárgyaltatnék, azzal adatik ki a megyei árvaszék­nek, hogy még ezen közgyűlés folyama alatt, véleményes és felvilágosító jelentésével felszerelten mutassa be, azaz hogy a vizsgálat során szükségesnek bizonyult intézkedések az .árva­szék áltíl ez ideig mennyiben foganatosíttattak-. A holnap kitűzött másod aljegyzői állomás választás ut­ján betöltés végett a kandidáló bizottság következőleg lett meg­alakítva, a közgyűlés részéről beválasztattak: Göndöcs Benedek, Urszinyi János és Zsilinszky Mihály, — a főispán részéről kineveztettek Kertay Zsigmond, Nóvák Kamii és Patay János bizottsági tag urak. Ez alkalommal a tett indítványok folytán, a mennyiben az üresedésbe jött m. árvaszéki ülnöki állás a helyettes el­nöki tiszttel Kapcsolatos, a tiszti fizetés 200 forinttal leendő fel­emelése határoztatott el, miért ezen állás végleges betöltése elhalasztatott a legközelebbi rendes azaz őszi közgyűlésre, ez idő szerint felkéretett a megye főispánja, hogy ez állást a válasz­tás idejéig helyettes által töltse be. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének meg­állapítására hivatott bizottságba újra beválasztattak dr. Hajoal István és dr. Télessi József tiszteletbeli megyei lőorvos urak. A magyar kir. belügyminiszter urnák rendelete a „WeDck­heim" családnévnek gróf Holyos Fülöp részére engedélyezett használata tárgyában tudomásul vétetik. Ugyancsak a m. kir. belügyminiszter urnák az 1883 dik évi gyámpénztári számadás ós mérleg megvizsgálása, valamiut az 1884. évi megyei gyám­pénztári mérleg felterjesztése, — továbbá a „Wodianer" árva­ház alapítványra vonatkozólag leérkezett válaszirata, illetőleg rendeletei tudomásul vétettek; — mely utóbbiról, az alapító Wodianer Albert nagybirtokos:órtesittetni rendeltetik. — Ugyan­csak a belügyminiszter urnák, az ártézi kutak segélyezését czélba vett megyebizottsági határozatra vonatkozó és jóváhagyó leirata tudomásul vétetvén, felhatalmaztatok a megye alispánja, hogy e segély összeget ki is utalványozhassa. Ugyancsak a m. kir. belügyminiszter urnák rendelete folytán a szüretelés és legeltetés idejének meghatározása iránt alkotott megyei szabályrendelet akként módosittatik, hogy a szüretelés és legeltetés határidejét a községi képviselőtestület állapítja meg. Ezzel az ülés délután 1 órakor végződött. (Folyt, köv.) MEGYEI HÍREK. — Póttárgyfcorozat Bókésvármegye törvényható­sági bizottságának 1885. óvi májushó 18-án s folytatva tartott közgyűlésére. 1. A megyei árvaszóknél megürült egyik ülnöki állás s az annak betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állás választás utján leendő betöltése. 2. A megyei központi vá'asztmányban, ugy szintén a me­gyei közkorházi igazgató választmányban megürült egy­egy tagsági hely betöltése. 3. A m. kir. belügyminiszter ur rendelete a megye házi pénztáráról 1883. évre szóló számadás felülvizsgálása tárgyában. 4. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter ur rendelete az ut,- hid,- rév­ós kövezetvám ügyekben való illetékesség szabá­lyozása iránt. 5. G-ömörmegye átirata a megyei tiszti,­segéd,- kezelő- ós szolgaszemélyzet nyugdíjazása ügyében. 6 A közigazgatási bizottság előterjesztései: a) a gyulai ós orosházai kőutakon szedendő vámdijak megállapítása, vala­mint a csabai köuton szedett vámdijtételek kiegészítése tár ­gyában; b) a m.-berényi községi területek beosztása tárgyában hozott határozata elleni felebbezós ügyében. 7. Aispáni jelentés a megyei toloncz állomások ujabb szervezetéről. 8. A kir. építészeti hivatal előterjesztései: a) a megyei épületek helyreállításáról; b) a gyomai határbeli utak ren­dezéséről. 9. a megyei kezelő személyzet kérvénye a fi­zetősökből 1884. évről visszamaradt 50 —50 frt utalványo­zása tárgyában. 10. Az állandó választmány előterjeszté­sei ós pedig: a) a községi pénzkezelési szabályzatról; b) a vásári rendtartásról szóló megyei szabályzat módosítá­sáról ;c) Puszta-Földvár község szervezési szabályzatának megállapítása iránt; d) B.-Gsaba községnek a marhavizs­gálatra vonatkozó szabályrendelete módosítása tárgyában, e) B.-Gsaba község telekkönyvi kiigazítás; í) ugyanannak adásvételi szerződés jóváhagyása iránti kérvénye felett; g) a csabai közsógjegyzői segédszemélyzet munkakörére vonatkozó szabályrendelet tárgyában; h) a megyei tiszti ügyész részére kijelölendő hivatalos helyiség, vagy tiszti hajda rendszeresítése tárgyában ; i) Doboz község jegyzői lakásának újonnan építése iránt; k) az ivánfenóki ármentesitő társulat és K.-Ladány község között létrejött egyezségek megerősítése tárgyában; 1) Csaba község ós Szeverényi András ugy Gerlei Dániel között kötött két rendbeli adásvételi ügylet jóváhagyása iránt; m) Békés község képviselőtestületének 60,000 frt kölcsön felvétele iránti kérvénye felett; n) Tót-Komlós község árvagyám­pénztárának Szabó Konstantin elleni követelésére nézve ; o) B.-Gryula városnak a népkert számára vásárolt szölötarii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom