Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-21 / 41. szám

„Békésmegyei Közlöny" 41. szám. 1885. előterjesztés tárgyalását s 54 szóval 26 ellenében elfogadta a kormányjavaslatát. Khuen-Hóderváry Károly gróf bán zárbeszédet a Starosevics-pártiak többször félbeszakították közbeszóllásaikkal. A szombati ülésen, mint Zágrábból táv­irják, a tartomány gyűlés folytatta a rendkívüli költségvetés tárgyalását. Simciklas az akadémia czimónél élesen meg­támadja a magyar akadémiát, hogy ez folyóiratában meg­támadja Horvátországot. Az elnök erre megvonja töle a szót. Még egy ülés volt vasárnap, mikor is a tartomány­gyűlés folyó ülésszakát bezárták. — A főrendiház kedden ülést tartott, melyen több apró ügyet intézett el. Szerdán a vízjogi törvényjavaslat került napirendre, melynek tárgyalá-át Apponyi György gróf a jövő ülésszakra kívánta halasztatni, nehogy felüle­tes eljárással vádolhassák a főrendiházat, Tisza Kálmán miniszterelnök azonban azzal érvelt, hogy kétséges, vájjon az uj főrendiház tárgyalhat e oly javaslatot, mely ezen ülésszakról elintézetlenül maradt. PolitJ.ls.ai hirelt. * Az orosz-angol viszály. Az afgán kérdésre vonat­kozó okiratokat ugy az angol kormány mint az orosz kor­mány most bocsátja a nyilvánosság elé. Az orosz kormány még Komarow tábornok leveleit sem átalja nyilvánosságra hozni, jóllehet kitűnik belőlük, hogy az egész zenebonát Komarow erőszakossága idézte elő. Az angol kormány ál­tal előterjesztett okiratok (kékkönyv) Angliában kellemet­len benyomást keltettek. Az ellenzék közlönyei Oroszor­szágot támadási szándékkal, vakmerőséggel és ravaszság­gal s az angol kormányt gyöngeséggel, hiszókenysóggel ós határtalan engedékenységgel vádolják. A Standard azt írja, hogy e kékkönyv bevallja a teljes kudarezot, mely meg­alázó Angolországra ós végzetes a kormány tekintélyére nézve. — A Daily News azt tanácsolja a kormánynak, hogy ne higyjen többé Oroszországnak. * Németországnak kellemetlensége akadt Kelet-Afri­kában. A zanzibari szultán Mathews tábornok vezénylete alatt 300 főből álló csapattal szállatta meg a német gyar­matot. A szultán e tényét, mint Németország jogainak meg­sértését tekintik ós a német lapok a merénylet erélyes meg­bosszulását helyezik kilátásba. Az eredmény előre látható, Németország Zanzibarba katonai erőt fog küldeni ós a szul­tán vagy meghunyászkodik, vagy a németek elkergetik trónjáról. Az eset nem bir valami kiválóbb fontossággal, de tanulságos arra nézve, hogy a gyarmati vállalatok ma­guk után vonják a kalandokat és e tekintetben Németor­szág sem képezhet kivételt. A zanzibári szultán az ango­lok által évi segélyben részesített uralkodó, minél előbbre fog haladni a német gyarmatosítás, annál élesebbé fog válni Anglia és Németország közt az érdekellentét. MEGYEI KÖZÜGYEK. Béfeésmegye törvényhatósági bizottságának f. év májushó lfc-án s folytatva tartott ülé­séről. Alispáni jelentés. I. Népmozgalmi viszonyok. Közegészségi állapot. A megye területén 1884. évben született 12.725 egyén, még pedig 6597 fi ós 6178 nó, meghalt 7666, jelesül 3877 li ós 3789 nő, vagyis a szaporodás 5059 lelek, mi által m i­gyénk népessége 145.465 főre emelkedett. A szülöttekből törvénytelen származású volt 530 gyer­mek, vagyis a szülötteknek 4.17 9/ 0-a Az emolkedés az 1883. évi adatokhoz képest hat századrész százalék. A felmerült 7666 halálozási esetből az öt éves, korig el­haltakra esik 4404 fő vagyis több mint 57°/ 0 8 igy az arány az 1883. évinél kedvezőtlenebbre hajlott 4°/ 0-kal. a 7 éven alul elhalt 4589 gyermekből orvosi gyógyke­zelésben nem részesült 1301 azaz a megbetegültek 29%-a. A javulás, az előző évi eredményhez képest 2%. A köteles gyógy­kezelés elmulasztásából eredt bírságolási esetek száma 94. A közegószsógi állapot megyeszerte megnyugtató /olt. — Járványos elterjedésre hajló, különösen ragályzó kóralakok járványnyá sehol sem fejlődtek. A kórállapot határozott jeleggel nem birt; a legkülön-1 bözőbb kórnemek vegyülete volt észlelhető. — A tüdőlobban és gümőkorban, valamint a gyermekeknél bélhurutban történt halálozások emelkedést mutatnak az,1883-ik évhez viszonyítva. Ez óv elején lehető szelíd lefolyással a roncsoló toroklob szór­ványos esetei mutatkoztak Békés-Csaba, Gyoma, Doboz, Szar­vas és Orosháza községekben; a himlő pedig Körös-Ladány, Körös-Tarcsa, Békés ós Alező-Beróny községek lakosságából szedett néhány főnyi áldozatot. A megyei egészségügyi személyzet létszáma az 1884. év végén ez volt: orvos tudor 44, sebószmester és polgári sebész 14, állatorvos 18, gyógyszertár-tulajdonos ós kezeléssel meg­bízott felügyelő 22, okleveles szülésznő 116, szabadalmazott bába 57. Az orvostartásra törvényileg kötelezett 17 községen ki­vül, az önként orvosttartó községek száma 11, — ugy, hogy Gyula-Vári községén kivül, mely e nembeli szügségletét az 5 kilométernyire eső B.-Gyula városból látja el, a megyének minden egyes községe rendes tiszti orvost tart. Az egészségre ártalmas italok és tápszerek valamint az egészségre veszélyes tárgyak iránt 1189 hatósági szemle fo­ganatosíttatott, elkobzás 111, lefoglalas 19 s vegyvizsgálat 24 esetben történt. A tanintézetek 271, a közhelyiségek 537, egészségtelen lakások 374 esetben vizsgáltattak meg. Védhimlő oltás 9962 gyermeken történt; 1202-vel több mint az 1883-ik évben. Újra oltás szüksége 1536 esetben merült fel. A hasznos hazi ós gazdasági álla'ok egészségi állapota teljesen kielégítő. — Szeghalom község borjugulyájában 27 esetben, az Öesöd községhez tartozó Báboczka pusztán a sasar­vas marhák között 5 esetben a lépfene, Gyula-Vári község lóállományában pedig 7 esetben takonykór jelentkezett ugyan, — az alkalmazott óv- és gyógyintózkedósek azonban e kórok tovaterjedését megakadályozták. II. Közbiztonság. A személybiztonság ellen elkövetett büntettek időszaki sorrendje ez: 1884. évi deczemberhó 13-ára viradólag Tót Sándornó öcsödi lakos s ennek Eszti nevü 7 éves s Lidi nevü csecsemő gyermeke, a család tűzhelyén, a lakó szobában, valószínűleg konyhakéssel lemészárolva találtattak. Daczára annak, hogy e hármas gyilkossági bűntényre nézve a szolgabiróság, csend­őrség, kir. ügyészség s járásbíróság részéről a nyomozás azon­nal megindittatott, a valódi tettes kipuhatolható nem volt. 1884. évi deczemberhó 29-én hajnalban, a szeghalon.­k.-Iadányi postaúton Patai János szeghalmi postakocsis meg­gyilkolva találtatott, s tőle a posta szállítmány elraboltatott. A tettet, saját vallomása szerint előre megfontolt szándékkal, Szivos Lajos szeghalmi illetőségű napszámos, hét kiskorú gyer­mek atyja követte el, ki az emiitett útvonalba eső Farkas­halmi hid alól leselkedve, orozva lőtte le a postakocsist s rablotta el a pénzszállítmányt. Az elrabolt érték hiány nélkül megkerült 8 a gyilkos a béKÓs-gyulai kir. törvéuyszók foghá­zában várja Ítéletét. Körös-Ladány községben t. évi áprilishó 26-án két köz­ségi rendőr hivatalos eljárása közben a mulató legénység megtámadásával oly véres összeütközést idézett elő, mely az egyik megtámadott fél G.tl István körös-ladányí lakos halálá­val végződött. Az eset a szeghalmi kir. jáiásbiróság vizsgálata alatt van. A vagyonbiztonság elleui büntettek száma a lefolyt 8 hó alatt 44 re megy t- azok tárgyát, leginkább lólopások képezik. A tűzrendészet a beérkezett jelentések szerint a megyé­ben kielégitő módon láttatik el. A községek elegendő tiizoltó­szerekkel vannitk ellátva, s minden község szabályrendeletileg szervezett tüzrendőrséggel bir. Az éjjeli tüzérséget a tüzreudőr­ség a toronyőrök, s egyed községek ben kirendelt községi lako­sok teljesitik. Gyula rendezett tanácsú város egy 12 egyénből álló rendszeres tü/.oltó csapat felállítását határozta el, s remél­hető, hogy ezen határozat legközelebo foganatosíttatni is fog. Békés-Csabán a tűzoltószereknek a tüzeset alkalmával való kezelésére 8 egyén van felfogadva, kik a tüzoltószerekkel való bánásmódra már eleve betanittattak. III. Közmunka is közlekedési ügyek. Védtöltésék. Az évi zárszámadás eredménye szerint a megyei köz­munka alap 1884-dik évi bevétele 118,105 frt; ugyanazon évi kiadasa 103,649 frt, maradványa 14,456 frt, s követelése 4869 forint 14 kr. A közmunka alap terhére a lefolyt 8 hó alatt következő nagyobb müépitinények nyertek befejezést; a) teljesen megnyittatott a békési kettős-körösi nagy csa­tornán levő faszerkezetű hii, b) a gyomai ós csabai indulóházakhoz vezető kőutak 1884. évi novemberhóban teljesen kiépítve, a forgalomnak átadattak. Ezenfelül ez idén indíttatott meg a csabai piaeztóren át­vonuló az élővizvezető csatornán lévő hidtól a régi postaházig terjedő útszakasz, valamint az orosházai indulóhazhoz vezető útvonal Kikövezóze. Valószínű, hogy mindezen munkálatok a jövő hó folyamán befejezést nyernek. Későbbi időre várható a gyulai vasúti indulóhazi ut kikövezése, melyre nézve a fóld­munkálatok különben már folyamatba tétettek. (Folytatás köv.) MEGYEI HÍREK. — Szarvason méhészeti előadást tartott f. hó 16-án délelőtt Nagy Zsigmond V-ik móhószkerületi vándorta­nító, a regale közbirtokosság piaeztóren levő házában. Az előadáson csak kilencz hallgató volt jelen. Hihetőleg a zord idő vagy a reklám hiányossága okozta e csekély szá­mot. A hallgatók Nagy urnák világos, könnyen érthető magyarázatairól elismerőleg szólnak. Szarvasról még az nap Szent-Andrásra ment át. — A szarvasi főgymnáziumí önképzőkör folytonos fönállásának 25-ik évfordulója alkalmából f. hó 14-ón, ál­dozó csütörtösön d. u. 4 órakor örömünnepet ült, mely­nek sorrendjót lapunk ma egy heti (40-ik) számában már jeleztük. Az ünnepélyen most korántsem volt oly nagy közönség, mint azt más ily alkalommal látni szoktuk, kü­lönösen hölgyek hiányoztak, de ezt a megeredt hűvös, sze­les eső okozhatta. Az önképzőkör tagjai közt két csá­szári arany is volt kitűzve pályadíjul, az egyik tudomá­nyos tárgyú, a másik költői pályaműre. Mindenikre többen versenyeztek, de a titkári jelentós szerint a „Buda jelleme ós halálának okai a krónikásokuál, Aranynál ós Vajdánál" czimü tudományos mü ós a „Jolán" czimü költői mü lett a biráló bizottság által jutalmazásra ajánlva. Az előbbinek szerzőjéül Italfay Sándor az utóbbinak pedig Melis János tünt ki a felbontott jeligés levélkékből. Ezenkívül dicsé­retre érdemesittetett a „Sámson" czimü költői mü, mely­nek szerzője Stein Béla. A szavalók közül Kojnok Tamás részesült legnagyobb tetszésben, ki Petőfinek a „Szomjas ember tűnődése" czimü humoros költeményét adta elő ügyesen. Az ünnepély végeztével lenn a tanári váróterem­ben Moravcsik Géza tanárnak mint az önképzőkör el­nökének egy feliratos szalagu koszorút nyújtottak át a kör tagjai. Ezzel az önképzőkör működése be lön fejezve a jelen tanévre. * Öngyilkosság. PappÁ Sándor 61 éves vésztői la­kos f. hó 17-ón virradóra az udvarán levő színben fel­akasztotta magát, mire családja észrevette az öngyilkos­ságot, már meg volt halva. Öngyilkosságának oka ismeretlen. * A vésztői ev. ref. egyházban a lelkószválasztás juniusbó 7-ik napján fog megtartatni. * Főtiszt, dr. Szcberényi Gusztáv ev. püspök ur a pünkösdi ünnepek után távozik körünkből. Előbb a bu­dapesti, majd ismét a selmeczbányai evang. főiskolák érett­ségi vizsgáin elnököl; utóbb pedig a zólyomi esperessóg • ben folytatandja fő pásztori kanonszerü egyházlátogatási útját, honnan csak hetek múlva tér vissza. Hozza isten oly egészséggel, mint a minővel távozik,{ismét körünkbe! — Beküldctett: Tekintetes szerkesztő ur! Lapja va­sárnapi május 17-iki számában a „Közönség köréből" czimü rovatban igénytelen egyéniségemre meg nem érdemelt di­cséret halmoz egy uj-kigyósi jó tanító ur. Az igazság ér­dekében suum cuique helyes elvnél fogva tehát megkö­szönve az irántam nyilvánított jó akaratát az illető ur­nák, ezennel hálás móltánylattal tudatom: hogy már év­tizedek óta vagyok egyedül csak kiosztója egy nemes, jó­tékony lélek nagylelkűen ós bőkezűen nyújtott iskola­ajándékainak, ós ez nem más mint nsgos Pozner Károly La­jos királyi tanácsos, lovag ur, ki ez évben is annak haza­zafias örömére, hogy ö felsége, urunk királyunk személye­sen kegyeskedett megnyitni országos kiállításunkat: 200 frt értékű, 20 csomagnyi tanszerekből álló ajándékot kül­dött kezemhez, hogy azokat belátásom szerint „vallás kü­lömbsóg nélkül," osszam ki a népiskoláknak szegényebb sorsú tanonezok részére, igy tehát valamint az érdem, ugy a dicséret is e szép tettért egyedül csak a fenttisztelt jól­tóvö urat illetheti, én megelégedvén azon örömmel, me­lyet az ö megtisztelő bizalma szerez nekem. Isten fizesse meg a lovag urnák áldozatát, ós éltesse öt sokáig boldo­gan ! Másokat pedig kiknek módot adott Jehovah jót tenni a szegényekkel, indítson követésre a jó példa. Oros ­háza, 1885. május 18. Tisztelettel: Lehóczky József, plé­bános. * B.-Osabán, 1885. évi május 25. (pünkösd másod­napján) a b.-csabai polgári leányoskola s részben az or­szágos tanítói árvaház javára, a „Széchenyi" liget szín­körében zártkörű tánczvigalom turtatik. A rendezőség: Németh Lajos, rend. b. elnök. Áchim Zsigmond, Dancs Ferencz. Galli Mihály, Kutka Géza, Launer Károly, Le­page Lajos, Lizsáki László, Lukáos Endre, Koipaszki László, Korosi László, Podhradszki Károly, Seiler Dénes ós Seiler Dezső, r. b. tagok. Kezdete fél 9 órakor. Belépti díj: személyenként 1 frt. Jegyek előre válthatók Gártner A. ós Podhradszki K. urak üzleteiben. — Találkozás tiz év múlva. A szarvasi fögymná­ziumnak 1876-ben érettségi vizsgát tett tanuló ifjai f. hó 15 -ón ötszejöttek Szarvason, mint azt egymásnak ezelőtt tiz évvel megígérték volt. Összejöttek, de a 32 ígórettevő közül csak 18-an; négyen meghaltak, néhányan tudatták elmaradásuknak okát, míg némelyikről mit sem tudnak. Adott szavukhoz hiven megjelentek a következők: Botka József t.-komlósi tanitó, Gsató Kálmán szentesi s. közjegy­ző, Gsernák János helybeli tanitó, Gally János b.-csabai tanitó, Grósz, most Nagy Ignácz dobronyai körorvos, Ke­mény Károly m.-berónyi tanitó, dr. Masznyik Endre "po­zsonyi akadémiai tanár, Mátófy Ferencz szentesi ügyvéd, Pollák, most Pethö Ignátz helybeli ügyvédjelölt, Sailer Gyula bodzási nagybérlő, Sárkány Jenő Béla makói polg. leányiskolái igazgató, Torkos Kálmán n.-szónási községi jegyző ós Vaikovszky Mihály szarvasi birtokos. A viszont­látás örömének örvendő barátok nevezett nap délben mar együtt ebédeltek a Bárány vendéglő éttermében, zene mellett; este pedig ugyanott rendezett vacsorájokra meg­hívták volt tanárjaikat is. Pohárfelköszöntöt mondtak Gsató ós Masznyik a tanári karra; Torkos a tanárok ós egykori iskola társainak nejeire, a tanárok nevében pedig Benka Gyula emelt poharat a baráti körre, megköszönvén annak hálás figyelmét. Végre a jelenvoltak abban állapod­tak meg, hogy az 1895-ik óv junius 5-én újra találkoznak Szarvason. — A b-gynlal nómetvárosi „Olvasókör" 1885. évi május hó 25-ón a „Nap" korcsma udvarán felállított sá­torban könyvtára ós házépítési alapja javára fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű táuczvigalmat rendez. Be­lépti dij: személyenkint 50 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfi­zetósek — a közművelődési czól iránti tekintetéből — kö­szönettel fogadtatnak. A tánczvigalom kedvezőtlen idő esetében a „Nap" korcsma helyiségeiben fog megtartatni. — Felelet „A nők tízparancsolata" czimü kis közleményre. Minthogy a férjeknek épen oly szükséges a tízparancsolat, mint a nőknek, — még talán igen sok könnyelmű férj meg is javulna, ha türelme volna elolvas­ni ós megtartani a következő tízparancsolatot- Első pa­rancs : Szeresd nődet igaz szivedből, ós ne prédált erődet egészségedet ós pénzedet másokra. Második parancs : Ne esküdjél neki hamis szerelmet, ós ne vedd el pénzért, ha­nem oly nőt végy el, a kit igazán szeretsz. Harmadik pa­rancs : Rajta légy, hogy mindig ünnepet szerezz nődnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom