Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-05-10 / 38. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 39. szám. Vasárnap, májushó 10-én. KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Meg jelenik hetenként kétszer*: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bermentve küldve : Egész évre . . . 6 frt Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN és VOG-LER ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Né­metország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPON Yl-utoza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. ECiadó hivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában ós Lepage Lajos könyvkeresKedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom ­dájában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is el fogadtatnak: vidéíen a póstahiva­loknál 5 kros poitautalvannyal A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. / fm jjS Az aradi kereskedelmi- és iparkamara felter­jesztése a földinivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi magyar királyi minisztériumhoz vé­leménynyel az alkotandó szabadalmi törvény föelvei iránt.*) Nagyméltóságú Miniszter ur! Az osztrák kereskedelmi minisztérium által kidol­gozott ós a tisztelettel alólirott kereskedelmi ós iparka­marával közölt munkálatot, mely egy uj szabadalmi tör­vény főbb elveit tartalmazza, beható tanácskozás tár­gyává tevén, vau szerencsónk arra vonatkozólag vélemé­nyünket a következőkben felterjeszteni: A kamara ^helyesli azt, hogy a munkálat az elő­vizsgálatot nem vette föl a törvény keretébe, mert azon tapasztalatok, melyeket vele ott szereztek, a hol alkal­mazva volt, különösen Németországon, egyáltalán nem tüntetik íel annak nálunk leendő meghonosítását kívá­natosnak. Alólirt kamara leghelyesebbnek vóloó, ha al-i kotandó szabadalmi törvényünk megmaradna azon beje­lentési rendszer mellett, mely náluuK most is érvényben van, s mely a monarchia két államában alkalmazásban levő szabadalmi nyílt parancsnak sok érdektelen gyakor­lati szakember nyilatkozata szerint is legnagyobb előnyét képezi. Ezen rendszer ugyanis a legtermészetesebb ós a legkevesebb valódi bajt idózi elő. Felszokták ugyan ellene hozni, hogy a mellett nagyon sok oly szabadalom kéretik ós nyeretik el, mely­nek semmi értéke sincs ós hogy a mellett sok oíy talál­mányra vesznek szabadalmat, mely nem uj vagy ugyan­azon tatálmányra szabadalom többeknek is adathatik ki. Ezen ellenvetések azonban nagy nyomatókkal alig bírhat­nak olyanok előtt, a kik tudják, hogy az értéktelen sza­badalmak úgyis rövid időn elszoktak ejtetni és igy sen­kinek sem okoznak komolyan vehető kárt vagy kelle­metlenséget. *) A hozzánk közlés végett beküldött e kitűnő munkálatot közér­dekénél fogva szivesen közöljük. Szerk. A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY" TA&CZAJA. Lyányka jösz te ... *) Lyánykajösz te, jösz te üljünk Egymás mellé kettecskén, Kandallónál szép regéket Tündérlányról mondok én. Volt egyszer egy — hogy is kezdjem, Nem tudom én igazán, — Volt egyszer egy angyal arczu, Szőke hajú kis leány. Volt egyszer egy — nem tudom én, E mese oly szomorú, — Volt egyszer egy ábrándozó, Sápadt arczu jó iiu. Oly szomorú, olyan bas volt, Arcza meg oly halovány . . 3. Mikor olyan nagyon szép volt Az a barna kis leány. A nem uj találmányok szabadalmazása, továbbá a kettős szabadalmak pedig minden rendszer mellett elő­fordulhatnak. És ha ez valahol megtörténik a bejelentési rendszer mellett, az államra ez sokkal kisebb baj, mintha ugyanaz a hirdetési eljárás ós különösen az elővizsgá­lat megejtóse után fordul elő. A hirdetési rendszer al­kalmazása nem okozhat ugyan komolyabb hátrányokat, de végeredménye szorosau véve alig lehet más, mint a bejelentési rendszeré. Ezt kiórezték a gondolkozó érde­keltek is, mert mig ott a hol órvónyben van, a na­gyobb és fontosabb szabadalmak tulajdonosai ezelőtt ren­des megbízottakat tartottak a főbb ipari központokon, a ki figyelemmel kisérni volt hivatva az uj szabadalmakat ós azután az illetők nevóben a hirdetési határidő lejárta előtt felszóllalt, addig később arra a meggyőződésre jut­ván, hogy ha a hirdetési határidő lejártával a magukéval azonos uj szabadalom tulajdonosa ellen a rendes peres eljárást indítják meg, még jobban járnak, mert ügyök­ben igy nem hatósági, hanem bírósági itólet szólhatott javukra, letettek a hirdetósi idő alatti felszóllalásról. A bejelentési ós a hirdetési rendszer eiőnyei azonosak, de ez utóbbinak terhei tetemesen nagyobbak lóvén, nagyon természetes tehát, hogy az előbbit sokkal helyesebbnek kell tekintenünk. És a költségek szempontja e részben fontos nemcsak a felekre, hanem az államra való tekintettel is, mert sokkal kevesebb kiadás mellett le­het szervezni a szabadalmi hivatalt, ha ennek feladatát a peren kívüli szabadalmi ügyeknek elintózóse csak any­oyiban képezi, a menynyiben az a bejelentési rendszer mellett is mellőz he tlen, mintha a hirdetósi eljárás kifo­lyásaként az ily ügyek nagy számmal merülnek fel, s midőn azok elintózóse sem oly egyszerű. És a takarókos szervezkedést, főleg ha ez, mint a jelenesetben, az ügy érdemének sem árt, két ok miatt mi nagyon kívánatos­nak tartjuk. Először azért, mivel, fájdalom, nálunk min­den intézmény a bürokratikus túltengés kórságában szen­ved ; másodszor mert hiszen, mint a legújabb hivatalos adatok is bizonyítják, a szabadalmak nálunk csak gyéren S bár szabódnám — nem lehet: Le kell csuknom szememet. Ébren vagyok s alszom is, Ah, ez álom de hamis 1 Messze, messze visz tova . . . Soha, soha ily csodál S osukva pillám, látok én, Tündéralak tart felém, Mennyi szépség, mennyi fény, Talán nem is földi lény 1 Édes álom, el ne szállj, Tündéralak, ah megállj I Csalfa álom — vége már Tündéralak meg nem vár. Ébren valék s álmodára, Nappal is van éjszakám. Ez nem álom, érezem, Ez való, a . . . szerelem. Gyomai Zsigmond. jelentkeznek. Igy a mult évben is a monarchiában en­gedélyezett 2580 szabadalomból mig a külföldre 1460, Ausztriára pedig 1012, addig Magyarországra csak 108 szabadalom esett, vagyis alig valamivel több nógy szá­zaléknál. A külföldi szabadalmakra vonatkozólag pedig azt jegyzi meg kiegészítésül a hivatalos jelentós, hogy csak 14 külföldi kórte szabadalmát Budapesten. Ily kö­rülmények között hibás, helytelen ós igazolhatlan eljárás lenne, ha mint azt sokan kívánják, nálunk is költséges szabadalmi hivatal szerveztetnók. Azt e kamara sem el­lenzi, hogy a szabadalmak kezelése egy szakavatott egyénekből álló külön hivatalra bízassák, mint ezt az 1873. óvi bécsi ós az 1878. évi párisi nemzetközi szabadalmi kongresszus is kívánta. Ez már csak azért is helyes lenne, hogy az ezen hivatal tényei ós határo­zatai elleni felebbezós a minisztériumhoz lehetővé válik az által. Határozottan fel kell azonban szólalnunk a többek által sürgetett nagyszerű szervezkedés ellen, melynek nálunk sem czélja, sem értelme nem lenne. Az elő­vizsgálati rendszer többek által ajánlott behozatalát ká­ros intézkedésnek tartanok, melynek előnyeit egyesek inkább elméleti, mint gyakorlati szempontból tekintik ós magasztalják. A technikai haladás mai stádiumában nem­csak nehéz, de merőben lehetetlen oly szabadalmi hiva­talt szervezni, mely nyugtatólag lenne képes a szaba­dalmakat tárgyuk újságának szempontjából helyesen meg­vizsgálni. Roppant aparatust kellene felállítani, hogy az csak némileg is alkalmas legyen e c^ólra. De a kettős sza­badalmazások ós sok nem uj találmány szabadalmazása akkor is napirenden lenne. És ez sokkal nagyobb baj, mintha ugyanaz a bejelentési rendszer uralma alatt történik, mert ez esetben az állam még erkölcsileg sem részesíti a szabadalmat tekintélyben, holott az elővizs­gálati rendszer mellett, ha az állam ki is jelenti azt, hogy az általa nyújtott szabadalom tárgyának újságáért ós hasznosságáért nem felel, bizonyos mórtókben, habár Jó darabig boldogok voltak a szerelmesek; de egyszer csak kezdett sötét felhő borulni szerelmiig egére, mit a követ­kező Kis epizód idézett elő. Irén egy délután barátnáját látogatta meg, hol már ak­kor többen is mulattak. Ott volt a háziak szomszédasszonya is, egy igazán kedves urnő, ki vacsora utánra az egész tár­saságot meghívta mulatságuk folytathatása végett. Irén is el­igérkezett fivérével együtt, s azután vacsorázni hazasiettek. Dolgukat végezve épen indulni akartak, midőn szobájokba be­toppant Lajos. És a helyett, hogy örült volna azon, mi­szerint Iróu is, — ki legtöbbnyire otthonülló volt, — társa­ságba megy: igen hosszú képet vágott s szótlanul kisérte Irént czéljáig. Útközben is nagyon meglátszott arczán a nem­tetszés érzelme s elváláskor bosszús hangon súgta oda Irénnek: „ha kegyed nagy urak Közzé megy mulatni: ugy ón is tu­dok magamnak mulató helyet találni" ! Szarait tett követte: elment egy olyan bálba, mellbe azelőtt gondolata sem volt menni. Már belépésekor föltűnt előtte egy sárga ruhás kis tün­dér, kinek később teljes odaadással udvarolt, Irén boszan­tása végett, s jól tudta, hogy egy ott levó kebelbarátnő hű referense lesz Irón előtt az ó tetteinek. Ez a hűség azonban nem sokáig tartott. De hiszen mi­ként történhetett volna meg az, hogy a könnyelmű s hirte­Álom. Fényes nappal — kész csodi — Rám borult az éjszaka, *) Mutatványok szerzőnek legközelebb megjelenendő Vftszi haj'ásek" czitaü müvéből. Szerk. „Ta­A lepke. — Rajz. Irta: Papp Ilona. — (Folytatás.) A szülők mit tegyenek? belenyugodtak Lajos határozatá­melyet Toronyit kai azonnal tu lattak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom