Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-01-11 / 4. szám

B .-Csabán, 1885. XII. évlolyarn, 4. szám. Vasárnap, januárhó 11-én. KESMEGYEI KOZLON Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap és osiitörttf köti. ELŐFIZETÉSI BIJ helyben házhoz hordva vagy postán bermeutve küldve : Egész évre . 6 írt Fél évre . . . 3 „ Évnegyedre . 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetése.': felvételére fel van jogosítva : 1UASKNSTEIN és V0ÖL1SR czég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Éiiadóhivatal: Kishid-utcza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. \apható a nyomdájában és Lepage Lajos" könyvkeresKedósében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r

u-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt airdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros po^tautalvannyal. A hirdetésekért járó összeg helyben lizeteudö Előfizetési felhivás KÖZLŐI" politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 1885. évi Xll-ik évfolyamára. Előfizetési dij: Ege'sz évre . . 8 frt. Félévre ... 3 frt. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay testvérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.-Osabáu deczeinber hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. A gentry, ii. (T.) És ezeket az embereket pártolni, a szorgalommal, a tanulmánnyal ós nemes törekvésekkel szemben. Hogy mikor akad, ki mindezeket elmondja, akkor fel" áll egyik, másik hizelgő kortes, az országházban és ezen kivül, s elkezdi a tanitó által pirongatott, vásott kölyköt czirógatni: „Jól teszed piczike. Te vagy a derék gyerek, az iskola szemefénye. Csak maradj te vásott kölyök mégis tied lószen a hatalom ós a dicsőssóg. Te vagy az igazi magyar atyafi! Ne fólj semmit, amig atyafit látsz, mert lószen addig protekczió!" És a gentrynek hizelgő ezen álbarátok azonkópen tartják az ó hízelgő dikcziójukat, mintha a habaróki ellenzék rettentően fel volna háborodva ezen méltánytalanságon, melyet (véletlenségből) egy kormánypárti iró a, gentry nagy reményű tagjaival szembea elkövetett, ós fordul ő kigyó mosolylyal a gentry felé; ide karjaim közé! Ti méltánytalanul ostorozott nurtyrok, fussatok a habaróki asiumba !" — És mig a habaróki dikczió meg vezórczikk ezenképpen hizeleg a léhaságnak, azalatt a gentry tiszteletreméltó tagjai, fiataljai ugy mint vénei, undorodva fordulnak el a paradicsomi kígyóktól, kik apának, anyának, s minden valamire való rokonok tanításaival, ösztönzéseivel, ösztökéléseivel szemben, védelmükbe veszik a lóhaságot. Mert tetszik talán az, a belátó apának avagy anyanak, ha gyermekeik a mai kor követelményeivel szemben is csak urizalni akarnak. Lovazni, kocsizni, sportot űzni, mágnást utánozni, divatot majmolni, a komoly teendőket pedig elhanyagolni. Megtanulni a költést, de nem tanulni meg a keresést. Megtanulni a pöffészkedóst az ősök ós rokonok érdemeiben, de nem tanulni meg az órdemszerzóst ? Tetszik talán az a belátó szüléknek ós rokonoknak, s örülnek talán a hizelkedőknek, kik a lóhaságot az igazmondással szemben támogatják? A gentry nem veszhet el! A gentry képezi a magyarság zömét ós fenntartóját ? A gentryhez fűződő dicső emlékek" — ós a többi frázisok bizony nem fogják megmenteni soha. Altató dalok ezek az ébresztés harsonái helyett, ós altató hizelgósek a valóság feltárása helyett. Mert legyen bár a riadó egetverő, legyen bár a valóság feltárása túlzott, de ha baj van, mindig töb- 0 bet érő az, mint az altató dal ós a valóságot elfedni akaró hizelgós. Mert ha a gentry az igazmondókra hallgat ? Elveszett inenthetlenül! Ma még lehetne a dolgon segiteni! Ma még az ország nagy része a gentry kezében. Ma még van eszköz, mely a sülyedőt visszatartsa ós ujóletre, elevenségre perditse. Igen] Ma még lehetne a dolgon segiteni, ha körös-körül és mindenütt megzendülnének az ébresztő harsonák, ha „Czenzor" lenne minden ember, ós nem akadna hizelgő család, hogy itt is a pártérdeket tolja előtérbe. De ha a legszentebb hazafiúi kötelességgel szemben is, ha a nap tiszta igazság legragyogóbb verőfónyóvel szemben is, mindig ós mindeuütt a fekete pírtérdek lidórczónek bozontos alakját látjuk előbújni, hogy a nemzeti ós emberi szeretet munkáját a rágalom agyaraival megsemmisítse, akkor nincs itt menteni való lehetőség. Am legyen hát az igazmondás tisztje a szabadéivüpárti irodalomé, ós legyen a hizelgós tisztje a hab aréki irodalomé: nem fogjuk irigyelni tőle a dicsőséget. Megszoktuk már tőle, hogy nála első a párt, ós csak azután a haza. Hogy kivánnók tehát, hogy a pártosKodást, bármi esetben is, a hazafiúi kötelesség után helyezze. Egyébiránt nem keli e dologhoz kommentár. Itt van a közönség józan esze ! Itt van a gentry ma, melynek legjelesebb tagjai hozzánk tartozaak. Mondjon e két eljárás között ítéletet ő maga. Most habárjnem édes az igazság ize, mikor hibáinkat sorolta elő, ámde a „A ÖÉKESMEGYEl &ÖEÖNY" TAMAM. A mulatókhoz. Dalra kelve, tánezra lépve Mulatóz a víg sereg : Buját, gondját elfeledve A farsangot üli meg. Szép az élet, szép, örömben, Ifjú napok hajnalán, — Nehezebb az öreg kornak : Azt se tudja — gondja hány ? Pezseg a bor, osörög a pénz, Es a jó kedv fesztelen, Nagy erőt vesz minden izen, Nagy erőt a lelkeken. És olyankor nincs megállás, Minősen hoszu, kurta vég, Ül a bánat, csapong a kedv, Ingerrel a sziv : „no még!" Csak vigyázva, csak vigyázva 1 Halld a titkos szózatot: Nem annyit ád mindig a sors Menyit igért, s már adott 1 Óh, a multak szárnya — szegre, Emlékünkben él csupán, S a jövőnek titkos leple üönynyüszivú, osalfa lyány. A multakra visazanézui, A jövőtől félni kell, Öntudatos élet nélkül Nem lel nyugtot a kebel. Gyakran lesz az élet méz« Szivettépő, rosz, fanyar, Feslő bimbó szine, éke Átváltozik oly hamar.! S hogyha ifjú napjaidban Könnyelmű ég rest valál: Maró gunynyal, ón-teherrel Jön el érted a halál 1 Am ha bölcsen élsz pályádon : Örömmel lesz szüd tele 1 . . . . Meggondolva vigadozz ál, Ez az élet gyógyszere 1 Nagy Károly. Képek altoumomlból. XXII. Mihálfi Jizsef. Egész életemben részvét ós tisztelettel viseltettem azon derék ifjak iránt, kik a tanári vagy tanítói pályára lépteit; részvéttel, mert egyén, ki úgyszólván egész életét a tudomá nyoknak, az ifjúság nevelésének, tanításának áldozza, ki tanul azért, hogy a tudomány kincseit másokkal megoszthassa, már magában véve is becsülendő, hát még ha azt is tudjuk, hogy mindezt majdnem a nélkülözésnek kitéve s legtöbb esetben hálátlanságot aratva teljesitik, lehetetlen, hogy érdeklődésünket, becsülés és tiszteletünket ne nyerjék ki azok, kik a háládatlan — bár nemes — hivatás teljesítésére áldozzák életüket. Ezen fárasztó, ezen legtöbbször hálátlan pályára lépett, s ezen működik már számos óv óta Mihálfi József, ki a szarvasi főgymnáziumnak egy negyedszázad óta tanára. Mihálfi J. irodalmi féráu is, a mit nemcsak az irodalom iránti rajongása, de több önálló müve is igazol. Irt számos tankönyvet; munkatársa volt több lapnak, nevezetesen a „Békésmegyei Közlöny"-nek főmunkatársa volt hosszabb ideig, s ugy itt, mint más lapokban számos irány társadalmi 4i tanügji czikke jelent meg. Elkészítette ós padig meglehetős alapossággal Békésmegye térképét, mely iskolai használatra el is lön fogadva. — Ez alkalommal tette azon érdekes felfedezést, hogy Magyarország közepe Szarvason es padig a Kreszan szélmalma tájékán van; mire a „Borszem Jankó" még tovább menvt kikutatta, hogy az a pont aszélmolnár nadrágszíja csatpeczkónek végpontján van 1 M. Józsefet mint tehetséges tanulót az esperesség az 50-e években kiküldte a külföldi egyetemek tanulmányozására, hon nét tudományokkal megrakódva tért vissza, s csakhamar rendes tanárul választatott meg a már akkor is jóhirü szarvas gymnáziumba. Jelenleg a „Szarvasi Ujság"-ot szerkeszti, s bá e téren is elég szakavatottságot tanúsít, még sem lehet lap jának hosszú ós virágzó életet jósolni, mert hiába már ai divat, hogy semmit a mi a mienk ne pártoljunk,] ez már „8chic"-hez tartozik! Mihálfi régóta viseli már a főiskolai könyvtárságot is, : mi nékie csak előnyére van, mert bár sok a teendője, de is mereteit a folytonos búvárkodással csak öregbiti, s hisszük hogy nemes ambicziójának paripája e téren is előre fog vél haladni, ós sokáig lesz még hasznos, tevékeny polgára Szar vas városának ép ugy, mint érdemekben folyton gyarapod tanára a főgymnáziumnak. XXIII. Moravcíik Géza. Ha már a gymnáziumban vagyunk, miért ne mutatnác be egy másik tanár kópét is, a ki ugyan még ifjú egyén, ( érdemei különösen a nyelvészet és irodalom történet terén, melyek szakmájához tartoznak, — már is bokrosak. Ritkaság a vidéken, de még ritkább a katedrán e{ olyan játszi szellemű, teljesen művelt, szellemes futai embe