Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-12-14 / 99. szám

B.-Csabán, 1884. XI. évfolyam, 99. szám. Vasárnap, deczemberhó 14-én BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI.í helyben házhoz hordva vagy postán bementve küldve : Egész évre . . . 6 írt Fél évre . • . 3 „ Évnegyedre . . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetései: felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bées, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPON YT-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető mindea közleményt ozimezui kérünk. Kiadóliivatal: Kishid-utoza 988. sz. ház, Povázsa;, Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. jEgyes szám ára 10 kr. kapható Povámy Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Blener B. ur nagytöMdéjében, ugyanitt nirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvannyal. A hirdetésekért jir6 össze? hetybau lizateudö üank-szabaűalom és valuta-szabályozás. Midőn hónapok előtt a lapok közölték, hogy a magyar kormány megkezdte a tárgyalásokat az osztrák-magyar bank igazgatóságával a bank-szabadalom ineghoszszabitása iránt, megírtuk, hogy e hir egy nonsens ós bizonyára onnan származott, hogy a tekintélyes kormánypárti képviselők utin, maga a kormányelnök is oly nyilatkozatokat tett az Ausztriával megújítandó kereskedelmi és vámszerződésről, melyekből a tárgyalások korai megkezdésére lehetett következtetni. Nagy killömbség van azonban az Ausztriával ós az osztrák-magyar bankkal folytatandó tárgyalások közt. Alig az elsőket a kormányok bármelyike, addig utóbbiakat csak az osztrákmagyar bank kezdeményezheti, mert ó élvezi a bank-szabadalmat ós a bankot illeti megkérdezni a kormányokat : hajlandók-e és mily föltótelek alatt meghosszabbítani a bank szabadalmat 1 Ugyanakkor megmondottuk, hogy a tárgyalásokat 2 évvel a bank-szabadalom lejárta előtt kell megkezdeni ós befejezni, hogy a tárgyalások meghiúsulása esetóu, a kormányok idővel rendelkezzenek, mas iránybani intézkedésre. E föltételnek megfelelőleg az osztrák-magyar bank rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli, tárgyát a bank-szabadalom kérdése képezte. A gyulósen tartott Moser bankkormányzó megnyitó beszéde több tekintetben oly fontos ós érdekes enuncziáczió, melyre vonatkozólag nem hallgathatjuk el némely megjegyzé seinket. Mindenekelőtt konstatálnunk kell a nagy fordulatot, mely az osztrák-magyar bank irányadó köreiben az utóbbi években beállott. E fordulat hatarozottan kedvező Magyarországra, mert a monarchia első pénzintézete is hosszas küzdelem után, kénytelen volt belátni ós elös merni, hogy Magyarország nem provincziája Ausztriának. Móg csak rövid idő előtt, az osztrák Auersperg-kormány alatt is, a bink mint a politikai ezentralizmus képviselője gerálta magát, miből aztán nagy kellemetlenségek támadtak. Kezdetben örvendtek ugyan Ausztriában a bank e magatartása felett, de midőn észrevették, hogy ezáltal egyre növekszik Magyarországon a külön bank feiállitásara irányuló mozgalom, ós az áramlat már oly mérveket ölt, hogy a magyar kormány ez ^ügyre nézve, kénytelen legmagasabb helyen előterjesztést tenni: Bécsben kormány- ós bankkörökben csakhamar belátták a helyzet veszedelmes voltát, mit növelt móg ő felségének nyilvánosságra is került nyilatkozata: hogy anem ellenzi egy külön magyar nemzeti bank felállítását. Az utolsó kiegyezés a bankkal, szerencsésen kiegyenlítette a valóban komoly konfliktusokat. Ausztriában meggyőződtek arról, hogy hiába való törekvés : Magyarország gazdasagi pantasat nem lehet elkobozni ós valljuk be: Magyarországon is az utóbbi óvekben lényegesen csökkent azok száma, kik egy független magyar nem zeti bank felállítására gondoluauak — a legközelebbi jövőben, mert ehez erőnk még nincs, és mig az osztrákmagyar bank móltányos, ós elismeri jogos követeléseinket, az ország közgazdasági írdekeit a közös bankiutézmóny mellett is ápolhatjuk. Midőn azonban egyfelől elösmerjük, hogy az osztrák-magyar bank az utolsó óvekben Magyarország érdekeivel szemben is méltányos tudott lenni, másfelől nem tagadhatjuk, hogy Moser bankkormányzó megnyitó beszéde, Magyararszág üzleti és parlamenti köreiben, kelleínetlen hatást gyakorolt. A kormányzó ur ugyanis a többi közt kijelenti, hogy a bank igazgatósága a szabadalomért az eddigieknél több ós nagyobb engedményeket tenni nem hajlandó. Ugy tudjuk, hogy a magyar kormány e tekintetben más vóleinóayben van, ós való. szinü, hogy erről az osztrák-magyar bank igazgatósága is informálva lesz. E nyilatkozat tehát legfeljebb a részvényesek megnyugtatására törtónhetett, mert meggyőződésünk szerint a bank alláspontja a tárgyalások folyamán okvetlen módosulni fog. (Vége köv.) * A magyar földhitelintézet elnöki állása. A magyar földhitelintézet alapitói br. Vay Miklós koronaőr elnöklete alatt gyűlést tartottak, melyen megejtették az intézet igazgatósági tisztjére a hármas kijelö lést. A szavazatszedő bizottság által beszedett szavazatok eredménye a következő: Beadatott 29 szavazat. Ebből kapott gr. Dessewify Aurél 65, Szlávy József 64, Korizmics László 44 szavazatot. Eszerint az elnöki tisztre kijelöltettek Dessewify Aurél gr., Szlávy József ós Korizmics László, az itt irt sorrendben. A mint hírlik Andrássy Gryula gróf lakásan értekezletet tartottak ós elhatarostak, hogy Dessewify "ellenében Szlávy Józsefet támogatjak. Széchenyi gróf földinivelósi miniszter nem reflektál a jelöltségre. Az indemnity. A képviselőház előreláthatólag nem tárgyalja le az idén a jövö évi költségvetést, mert majdnem minden tételnél váratlanul hosszú felszólalások történnek. Mivel igy a jövő évi költségvetés nem szavazható meg, az állami bevételek ós kiadasok eszközlése pedig már jövö évi január i-tol okvetetlenül szükséges; a pénzügyminiszter — javaslatot fog beterjeszteni az allami kiadások ós bevételek 1885.' január ós tebruár havában felhatalmazás alapján való eszközléséről. Politikai Ilirek. * Péter vár, deoz. 11. Az egyiptomi diplomáczia azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az egyiptomi helyzet tanulmányozása ós megbízható értesítések szerzése czóljábol nemzetközi eaqueti-bizottságot kellene alakítani, melyben Ndinet- ós Oroszország is rósztveune. A mérvadó körökben félig meddig hajlandók ezt az eszmét elfogadni. Orosz körökben isinetelten hangsúlyozzák Oroszországnak abbeli jogát, hogy egyptoint kérdés megoldásában részt vegyen, különösen a Szuez-csatorna ügyét illetőleg, melynél a A„BEKESME(iYEI KCZLONY" TUiMAJA. Minő a r. kath. egyliitz álíiíspoütja a babonával szemben? (Folytatás.*) Ezen példákból eléggé kiviláglik, bogy a kath. religió „nem ann»ira tág tért nyit a babona megtermésére,

a de mily részletes gondossággal járt el, mint kutatta ki az élet terén a babonát, és össz

js bölcsességével és egész erejével igyekezett azt megsemmisíteni. Hasonlóan nem kevésbé jelentőségteljes képét lehet adni ezen tevékenységnek Burchard vormii püspök 11. századbeli egyházi törvénygyűjteményéből. (Magnum decretoram volumen.) Leirja ebben a bübájosság és jóslás különféle nemeit, leirja a babona keresztényellenes voltát, a babona követőit és terjesztőit az egyház legszigorúbb büntető törvényeivel íenyageti ós a papoknak meghagyja, hogy az oktatást serényen használják föl ezen gyalázatos baj ellen. A mainzi tartományi zsinat 1310-ben kimondotta, „bogy minden jövendőmondó'kiközöpittetik és csak a püspök által oldozható föl, kivéve halála óráját. Ezt a lelkészek minden vasár- és ünnepnap hirdessék ki a templomokban.**) A kölni zsinat pedig 1356 ban ugy nyilatkozott: „Minthogy tudomásunkra jutott, hogy a babonás jövendőmondás ós *) Nyomdai elnézésből a lapunk legutóbbi számában megjelent folytatás elé „vége" volt szedve, mit ezennel helyreigazitunt. Szerk. *** Hartzheim : Oonc. Gterm IV. 21. bübájosság egyházmegyénkbe is terjedui kezd : aiért mindazokat, kik ily dolgokkal foglalkozn ik, kizárjuk *z agyiniz közönségéből, .... nehogy a Keresztény híve* ezen veszélyes esztelenség által bálványimádásra csabittassanak."***) Hasonló rendeletek fordulnak elő a következő századokban is. Kiválóan nevezetes a Henrik Miksa érsek által tartott kölnimegyei zsinat 1662-ben Statútumainak első részében (4 f-jj.) beható oktatást ós rendeleteket ad a babouaról áltálán és a jóslás es bübájosság egyes fajairól. Kimondja továbbá a zsinat, hogy a babonas szokások tíxjedásó.iek forrása részben a tudatlanság, részben a kiváacsisíg, a íiitközöay és az aka rat romlottsága. Végre megemlítésre méltó egy ujabb rendelet. 1856. aug. 4-én a római Cougregatio egy körrendeletet bocsátott ki a kath. világ püspökeihoz, hogy a „ magnetismus

a szemfényvesztéseinek gátat vessen. Ismeretes, — mondja a rendelet, — hogy a baboná nak egy ujabb ága kezd divatba jöuai a magueticus jelenségekben, a mennyiben ezeket nem a természettudományok fejlesztésére használják, — a mi rendón volna, — hanem az em berek ámitásara, azt hivun, hogy a magnetismus által elrejtett vagy jövő dolgokat feda/.nek föl bizonyos asszonyok segélyével, kik delejes befolyás alatt állanak. Az apostoli sseatszék bizonyos es»tek folytán már régebben is adott ki rendeleteket, melyek nem term^zete^ és becsületes czélból történnek es meg uein engedett eszközökkel idéztetnek elö. Az emberek gonoszsága oly fokra hágott, hogy mellőzve a tudomány helyes művelését, sót a lelkeknek ós a polgári társadalomnak ILirL.hoim 1 e 490. 1. legnagyobb kárára rendkívüli dolgok után kapkodva, azzal dicseKesznek, ho ;y a jövendőmondás egy ujabb faját találták föl. Ezután legkom ilyabban kárhoztatja a rendelet azoa asszonyok nem mindig ili iielmes magaviseletét, kik delejes álmukban azt állítják, hogy mindenféle láthatatlan dolgokat látnak, és arra vetemednek, hogy a vallásról beszélnek, szellemeket idéznek, azokat kérdezik, rejtett vagy távol eső dolgokat emlegetnek éa hasonló babonasigot cselekesznek, — kétségkívül, hogy maguk ós uraik szimára jó nagy nyereségre tegyenek szert. (Folyt, köv.) A próba év. (Vége.) — Csak 1 assan Margám. Higgadtság az első. Szólt mosolyogva a barátn". Aladár szeret, az igaz, de hát . . . — Mit há!? Valami baj van ? Hát neki is elvei vannak. Eáragadt az ón betegségem, vagyis világosan szólva, szivének kezd az ész parancsolni. — Hogy-hogy? Elhidegült talán? Ezt nem hiszem. Hiszen oly sokszor esküdött már örök szerelmet I — Jó, jo! Tudd meg hát, hogy őszeret téged, de háromszorosan imádna, ha jó háziasszony, s a konyhában is jártas nő volnál, mert azt mondja, hogy szerény fizetése nem bírja majd ki a íényes háztartást és sok cselédet. Nincs igaza? — Természetes, de hát nekem is lesz szép hozományom. Eu csak nem fogom magamat lealázni.