Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-10-19 / 84. szám

B.-Csabán, 1884. XL évfolyam, 8-3. szám. Csütörtök októberlió 19-én KÖZLÖ Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Meejelenik lie.enként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben hazhcz hordva vagy postán bérmentve küldve : Kgész évre . . . 6 ín Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ &0 kr. Lapunk számára hiidetése!. felvételére fel van jogosítva : AASJSNSTEIN és VUtíLER czég, Becs, Prága, Budapesten, metország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPO'NYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. HLiadótiivatal: Kishid-utoza 988. sz ház, Povázsáy Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. |Egyes szám ára 10 kr. Kapható Povázsáy Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 11 t é r'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsáy Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, agyanitt airdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvannyal. Irodalmi paraziták. * * * Rá kezd járui a rud az irodalmi parazitákra és szegény legényekre, és ha ugy lesz, uem is lesz abban semmi hiba, csak az a baj, hogy mir régen ugy kellett volna. Emlékezhetik rá az olvasó, hogy mi már évek óta sürgetjük, évek óta figyelmeztetjük a kormányt garázdálkodásaikra, mit a hírlapirodalom Bakonyjában elkövetnek. Nagyon is megtisztelte őket Tisza Kálmán, mikor azt mondta, hogy a szabadság védelmének ürügye alatt a szabadságot fenyegetik. Hiszen ha csak ugy is volna! Hiszen ha a szabadságot, habir ürügy alatt is csak védenék, ámde a maguk b.mditaságán kivül nem védenek azok semmit. Többnyire józan ész nélküli tanulatlan kicsapott diákok

( vagy a munkától fázó iparosok, kik felcsaptak az irodalom terére zebrákoknak és basibozukoknak, hol aztán előfizetők után portyáznak. Ez az ők egész czéljuk és törekvésük. Nem képesek irni a komoly észnek, hát iruak a tudatlanságnak és a kópzelgósuek, fanatizálják mindezeket csupán azért, hogy tűinél több előfizetőre tegyenek szert. Nincs hát itt semmi más ürügy a szabadság védelmére, csak a kenyér, s hogy a tisztességes munkától irtózó nyomorult életüket táplálják, lesznek nyugalomrablókká ós kedély gyujtogatókká, egy cseppet sem külömbek az irodalomban, mint a milyenek a Rózsa Sándorok ós Patkók a társadalomban valának. S a mint a szól fuvásából észleljük, el is énekelhetik nem sokára: „Csicsóóknál ég a világ, most viszik az öreg Csicsát" . . . Es ebben az egészben csakis az kellemetlen ós bosszantó, hogy kormányelleuességből ós pártszenvedély bői a tisztességes lapok is csőcseléknek állnakbe, s a rendőrség kezéből kiakarják szabadítani ez irodalmi csirke fogókat, még pedig a ,,sajtó-szabadság szent nevében," s csakugyan igy taposva sárba a sajtó-szabadság szentségét, minha azért állíttatott volna a szabat ság oltára, hogy a banditaságot az irodalomba ne csak behozza, hanem meg is védje, a becsületet lábbal tiporja, s a társadalom szemétjét gyújtogassa. Hiszen ugy kellene akkor vele tenni, miut egy egri íáztulajdouos tett szent Flóriánnal, kinek háza ép3n azért gyúlt meg, mert szent Flórián szobrának a háta mögé a verebek fészket raktak, valamelyik kéményből egy szikra a fészek szalmájába akadt, s a ház porrá égett, mikor tehát a háztulajdonos uj tetőt csináltatott, első gondja volt, hogy szent Flórián szobrát a tűzfal fülkéjéből ledobja. Hát a sajtó-szabadság is, ha arra való volna, hogy az efóle verébfészkeknek palladiumul szolgáljon, még ha olyan szent volna is, le kellene dobui a szabadság épületéről. Csak hogy véletlenségből uem olyan. Az 1848-diki háborgások alatt hirtelenében meghozott törvény az igen is olyan, de annyira taláu csak nem vagyunk még megőrülve, hjgy azt sajtó-szabadságnak nevezzüu. Angliában, Francziaországban, Belgiumban, bizonnyal vau sajtó-szabadság a nélkül, hogy a mi IáiS-iki rosz sajtótörvényeinket ismernék, és bizonnyal lesz sajtószabadság azután is, ha például ezen futva csinált törvények revidiálva lesznek. Har aknor sohase leune szabad törvényt javítani ós az előbbre hiladt kor ós társadalom igényéhez alkalmazni, a mint az orthodox zsidók teszik, hogy ínég mindig a Aíózes törvényeinek hódolnak s addig-addig hódolnak, hogy eltöröltetuek a földszínéről. A komolyabb lapoktól is több észt és hazafiságot várnánk tehát, s az óbégató csőcselék közt valóban nem jól veszik ki magukat, anuál inkább nem pedig, mert alig akad ma már józan einber, ki a sajtó e hárem basáitól meg ne lenne undorodva. tárgyalások alkalmából Prágában felállítandó önálló bankoszUlyra aspirálnak s ezen igény teljesítését tűzik ki a bankügyi kiegyezés elfogadásának előfeltételéül. Ez által a tárgyalások nagyon bonyolultakká váiuaii, mírt a lengyelek l<smbjrg részére hasonló követelést táplálnak. Az osztrák kormány aligha fog a kivánság teljesítésébe beleegyezni, s remélik, hogy a magyar kormáuy is vissza fogja azt utasítani. — A kúriai elnökségre vonatkozó tötvényjavaslat — mint az „0. É." írja, valószínűleg mindjárt a felirati vita ^befejezte után vétetik tárgyalás alá a vasúti-törvényjavaslattal együtt. A delegácziók ülésezése alatt a pénzügyi bizottság a költségvetést fogja tárgyalni, melyet a pénzügyminiszter a felirati vita után benyújt és expozéját előadja. — A csehek az osztrák-magyar bankkal megindítandó Politikai liirek. * Egyiptom és az európai hatalmak. Az európai hatalmak képviselői állást foglaltak az egyiptomi kormány ellen. A nemzetközi felszámoló bizottság egy panaszlevélben foglalta össze kívánságait, melyeknek teljesúesét várja az egyiptomi kormánytól. A panasz követelései ezek: 1. nyüvánittassék semmisnek a fizetésíelfüggesztós. 2. a bevételek ismét bizottsághoz folyjanak be; 3. minden jogosulatlanul elfogadott befizetés téríttessék meg kamatostul; 4. a kincstarral együtt a kárpótlásért tétessenek egyetemlegesen felelőssé Nubar Musztata Férni pasa, s mindazok a tartományi főnökök és közigazgatási hivatalok, melyek a fizetést felfüggesztő rendeletnek engedelmeskedtek; 5. ez az egyetemleges kárpótlási kötelezettség a perköltségekre is kiterjed. * Berlin, okt. 16. Az afrikai kérdés elintézése ügyében egybehívott értekezlet nov. első napjaiban ül össze. Portugalia szintén elfogadta a meghívást ; inig az Egyesült-Államoknak a legközelebbi napokban fog a meghívás Washingtonban kézbesittetni. Angoiországgal a targyalasok folynak. Az afrikai kérdésben nem -érdekelt nagyhatalmak, Mint Olaszország, "Aiisztria-Magyaros/.ág ós Oroszország ép ugy mint a közvetlen (érdekeltek, meghívást Kaptak, hogy a/, értekezlet tárgyalasaiban már kezdettől fogva részt vegvenek. Az afrikai nemzetközi társulat nem lesz képviselve a konferencziában. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. évi októberlió l3-án tartott üléséről. 1) Alispáni elöadmányok: Sztancsik József ésDrahó lstváu endrődi illetőségű vóiköteieseunek kivételes nösülhetós iránti felyamadványaik, a kellő földbirtok hiánya miatt mint nem pirtolhatók azzal adattak vissza, hogy ezen elutasító határozat kézbesítésétől számítandó 14 nap alatt felebbezéssel élhetnek. Pribolszki János szarvasi, Bandula Qunez kótegyházi, Hovoika Ádám tótkomlósi, Székely András b.-gyulai ós Brul „BEKÉSiMEGYEl KCm\Y" T-MAJl. Az én albumom. Talán emlékeznek tisztelt olvasóim, hogy e lap tárczájában egy hosszú sorozat jelent meg megyénk nobilitásainak arczkópeiröl, mely arczkóp nemcsak a külső — ha-, nem a belsőnek, a szellemnek is photographiája volt. E sorozatnak ozime „Képek albumomból" vala. A példa ragadós. Most ime én is albummal állok elő. Pedig az én albumom ám nem oly gazdag, ebben uem találok egy osztálytanácsost sem, sem nagy vagyonok örökösét. Egyszerű emberek vannak itt. Mellükön nincs gyémántos kereszt, nevükhöz nincsenek fűzve nagy események. Mi indított hát arra, hogy újságba hurczoljam őket? . A szellem arisztokracziája is megérdemli a nyomdafestéket. Ezúttal albumomnak egyik legkedvesebb alakját akarom neked bemutatni szives olvasóm. Talán ismered is öt ? Szellemének tiszta kristály forrásából talán már enyhítetted is lelked szomjúságát ? Igen nyájas olvasóm! Itt csakis szellemről lehet beszélni, mert birtoka, amint ö szokta mondani „a holdban vagyon." Magas hivatalnak polczán sem tündöklik ő. Pro fessor volna, ha volna . . De az nem az ö hibája, hogy nem az, hanem balsorsának iránta való szerelme részesité manapság e nem ritka szerencsében. Így törtónt az aztán, hogy ő veterán philosopter ma is. Véletlenségből — amint ő mondja — Aradmegyóben született; de testestöl-lelkestől megyénkbeli. Itt kergette ö a boldog gyermekkor tarka pillangóit, itt álmodta az arany ifjúság álmait, s építette a jövö fellengző várait. Ott a Körös partján fekvő falucskát mond ő édes otthonának. Ideszáll vissza most is legszívesebben. Ha lelkesedik, ha reményi, ha busul, ha örül, ide repül vissza lelke; ide : — „hol egy pár barna gyerek húzza S keservesen, fájón zokog húrja," — a hol egyszerű népdalban Zeng éneket az arató halkan." Hiszen ez az ö édes otthona, hogy ne vágyna hát kis falujába vissza! Es e vágynak, reménynek, örömnek ós búnak hangot is ad. Formába önti lelkének képeit, . . . költ, . . igen de nem pénzt, abból neki édes-kevés jutott, — hanem költeményt ir. 0 poéta ! Mintha hallanám a kicsinyeskedni akaró kérdését, hát mi van abban, hogy ő poéta. Hiszen ma mindenkinek megadják ezt a czimet, kinek egy pár verse újságba is megjelent; meg hát manapság mindenki verselő, no mert ez a legkönnyebb ut szert tenni az írói névre! Igaz igy áll a dolog. Pedig régen megíratott, hogy „Poéta non fit, sed nascitur." Nem elég rimbe szedni néhány sort, elön' teni azt affektált érzéssel, hanem iparnak kell lennie, mely szivből eredjen, mert csak igy repülhet szivbe, csak igy nemesíthet. Főleg nép-nemzetinek kell lenni a költő munkálkodásának, czólja csakis igy lehet. Kinél ez föltalálható, az a poéta, .ami Balog Pistánk valódi poéta. Költeményei közül talán a legtöbb e lap hasábjain látott napvilágot. Aki olvasta azokat, mondhatta : heüróka! És öt mégis olyan kevesen ismerik. Nagyobb lapokbin alig fordult elő neve. Ennek ő egyedül az oka. Tulságos szerény. Barátai unszolása egy párszor megtörtónt, hogy beleegyezett néhány versének nagyobb lapokba való adásába; de csak ugy, ha más viszi el a szerkesztőséghez. A mai költészet beteges, mert eredeti tehetsége alig van. Költészetünk fejedelme Arany régebben kosmopolita költésietnek nevezte a magyar költészetet, ma is alig mondhatunk rá mást. Beteges szerelmi lyra, divatos sallang, epigoni gyarlóság, üres rimpengetós jellemző sajátságai. Az a klasszikai tisztaság és nemesség, az az üdesóg, zamatos magyarság ós nemzeti érzelem csak itt-ott csillámlik fel. Pistánk költeményeinek értékét pedig épen e sajátságok adják meg. Általam ismert költeményei között nincs egy sem, mely különösen Magyarország tekintetében kifogásolható volna. Ez azonban még nem volna érdem, hanem igenis érdem az, hogy poezisa igaz, nemes mindig, az eredetiség bélyegét töle elvitatni lehetetlen. Szellemének fénye ott ragyog minden költeményén. Nem keresi a ozikornyás