Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-27 / 94. szám

B.-Csabán, 1884. XI. évfolyam, 94. szám. Csütörtök, novemberhó 27-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, tars^'Jalíni, koz^azdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hegenként kétszer: rasárnap és o^ütörtőkön. ELŐFIZETÉSI DIJ hílyben házhüi hordva vagy póitán bermentve küldve : Egétz évre ... 6 ír< Kél évre • • 8 „ Évnegyedre 1 „ &0 kr. Lapunk számár* hiid«téie felvételére fel van jogosítva : ii AASENSTEIN és VOGLKR czég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fóvaro*aiban. Tenni a jelszó szeretett barátim. (T.) Csupa kortes manőver volt az egész! Hol vannak hát azok a megyei hitelegyletek, melyek megmentik a megszorult gazda embert? Egyszer csak kiabál a „Pesti Napló," (persze választások előtt) nincs többé fogfájás! Nincs többé pénzszükség! Fel van találva a puskapor 1 Halljuk! Lássuk! Kiáltozánk mi, és telve voltunk kíváncsi várakozással. Hanem a „P. Napló" csak ugy gusztáltatta velünk a kártyát. A filkónak csak a fülét mutatta, a hetesnek csak a szegélyét, és kívánta sakkban tartani a közönséget. — Itt van, megvan! A partié megvan nyerve!" Még most csak ennyit lehet, mondani! Még most csak annyit lehet mondani, hogy a legnagyobb Apponyinak, a haza megmentőjének ós a gazdaközönség messiásának sikerült feltalálni a módot, hogy lehessen a pénzben megszorult gazdákon segíteni, De pppszszszt . . . Csssiiitt . . . Most ne tovább . . . Most még csak ennyit lehet mondani! Választók figyeljetek Apponyi Albert a mi emberünk. Ecce homo! A gazdák egyedüli reménye. De pppszszszt . . . Csssiiitt. . . Most ne többet. Végre kikaparta a tyúk, hogy a nagy agrár messiás mit akar. Megjelent ugyanis egy röpirat, melyben a megyei hitelegyletek eszméje volt hangoztatva, a mely hitelegyletek a megszorult gazdákat előlegekkel lennének kisegitendők. Apponyi Albert olvasta e röpiratot, a mi csak dicséretére válik ; magáévá tette az eszmét, az is csak dicséretére válik, de az már nem válik dicséretére, hogy pusztán kortesfogásul használta fel. Hogy telekürtölte az országot, mert tudta, hogy ez a gazdaközönségre nézye kedves csalétek, de a mint egyszer a választások elmultak a messiáskodás elhallgatott. De hát nem megmondtuk ? Nem megmondtuk, hogy az az egész gazda-kör nem egyéb, mint egy habaréki A „BEKBSMEGYEI KÖZLÖNY" TARMÁJ 4. A pusztaszeri apát ur egyik munkájáról, „Ugyan Sándor már megint azokra a könyvekre adtad a pénzt?" ,A könyvek kedvesem szükségesek pláne egy néptanítónak." .Jól van, jól, hiszen nem mondom én azt; de nézd Pistinek, Húsnak, Zoltinak czipő kellene.* „Bízzunk az Istenben kedves feleségem, ő nem hagy el minket. Azonban hála a Mindenhatónak e könyvekért nem adtam pénzt, — — aján dékba kaptam." A kedves anya eleinte kételkedett, nem akarta hinni, ho/y olyan is legyen, ki a néptanítónak ingyen adjon könyveket. Pedig asszonyom! hiába kételkedik, férje igazat mond, erősítjük ezt a Nagyvárad egyházmegyei róm. kath. „Néptanító-egylet" tanitó tagjai mindnyájan; mert egyenkint azon kitüntetésben részesültünk, hogy a pusztaszeri apát, gyulai plébános g orseág^yülési képviselő főtisztelendő Qöndöcs Benedek ő nagysága 6 müvei szerencséltetett bennünket, melyek közül négyet az apát ur maga irt Nevezetesen: „Pusztaszer és az évezredes ünnepély," „Pár őszinte szó a méhészet, gyümölcsészet és selymészetről.

u „Emlék az országos méhészegyleti kiállításról," „Hogyan lehet az országban elterjeszteni a selymészetet f* — — — „Fekete Pál szőlőszeti vándor tanár B.-Gyulán tartott, előadásait" és „Emlékkoszoru uagytiszteletü Frint Mihály ur aranymiséjére" (melyhez egy üdvözlet is van csatolva) ez utóbbi kettőtmások irták. Meg kell vallanunk főtisztelendő Göndöcs ur igazán nemesen járt el! Keblünk hullámzik, szivünk sebesen ver: a hála Szerkes/itősóg : APPONVI-utoza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető mindéu közleményt czimezni kérünk. K.iad.6 hivatal: Kishid-utcza 933. sz ház, PéVázsa;, Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. kortes sclub, a hol hangzatos frázisokban beszélnek, nagyon sokat Ígérnek, de semmit se tesznek. Az egész csak arra való, hogy a gazdaközönség figyelmét magára vonja, a kortes beszédeket korpoltálja, s Apponyitól várasson mindent. Nagy füst és semmi egyéb. Felkorbácsolni a gazdák reményeit a választásokig, aztán & választások után hagyni őket a faképnél. Ennyi volt még eddig az Apponyi működésének eredménye. Mindenütt csak beszélni, az egész országot bejárni ós tele beszólni, de semmit se tenni. Pedig hogy beszólai tud, ezen kiváló tehetségét már mindenki jól ismeri, csak a tettek mezején nem láttunk még tőle semmit. Pedig Schécheuyi István sem volt kormányon mikor a tettek mezejére lépett, s mégis óriási dolgokat müveit, még pedig parlament nélkül ós egy német kormánnyal szemben, ergo megmutatta, hogy a ki tenni akar a nélkül is lehet, hogy miniszteri székben üljön. Hanem Apponyi csak miniszteri székben akar ülni, csak azért beszél, hogy elhitesse mily nagy dolgokat művelne ő, ha kormányra segítené a nép bizalma. Pedig abból a sok be? édből_aligha kór magának a közönség, s egy tengernyi beszéd helyett jobban szeszetne egy cseppnyi tettet. Annyira nem kór már a beszédből, hogy alig-alig olvassa, de hacsak egy kicsinyke cselekedetet látna, a cselekvő előtt levenné a kalapot, sőt a kormány piedasztaljára is felsegitnó. Egy kis cselekedetet kérnénk tehát. Emelni akarnók a gróf ur népszerűségét minden áron, niert kell nekünk az okos ember, de nem az olyan aki csak beszélni, hanem aki teani is tud. Magáért tegyen tehát a gróf ur. Ne a gazdákon igyekezzék segíteni, még pedig nagy beszédekkel, ha magát igyekezzék népszerűsíteni, cselekedetekkel. Meglátja, hogy mindjárt zsákkal telik. E;ó kell állni azokkal a megyei takarékegyletekérzelmek csatáznak bennök. Korántsem azért küldte ő e munkákat, mintha a föltűnést hajhászná, hanem inert belátja, hogy a tanitó csekély fizetéséből nem tud még könyvek beszerzésére is fordítani, vagy ha fordít, más uton sinyli meg. A műveltség s képzettség terjesztésére segédeszközök sellenek — ezek a könyvek — a tanítóknak tehát — mint műveltség terjesztői tényezőiuek — könyveket ajándékozván, egyrészt alkalmat nyújt nekik a szellemi táp nyerésre, másrészt pedig az olvasottaknak az iskolában való felhasználasára. Miután azonban e könyvek mindegyikét átolvasgattuk, kedvünk jött: e munkák egyik legjelesebbjével behatón foglalkozni s ez által kitejezést adni, hogy a magasztos iránt mi is lelkesedvén, nem rakjuk már a meatergerendára könyveinket, hanem szabad időnkben — miként a méh a virág kelyhéböl a „legédesebbet" kiszívja, s hónába visszatérve mézet készít: uey mi is a könyvekből a lelkmt magunkhoz véve, — az iskolába menvén, tanitványink szivébe mézet — a vallás és hazaszeretet mézét csepegtetjük. De térjünk tárgyainkra ! Az ismertetendő mü czime: „Pusztaszer és az évezredes ünnepélyIrta: Göndöcs Benedek. A tiszta jövedelem felerészben a Pusztaszeren létesítendő emlékkápolna s másik felerészben a Szent-Gellérthegyen felállítandó magyar dicsőség csarnoka javára fog fordíttatni. Bolti ára 1 forint 50 krajczár.Nézzük közelebbről mi a czéíja e munkának? A mint a kézbe vesszük, már a külső csin megnyeri tetszésünket, jó minőségű velin-papir, díszes nyomdai kiállítás teszi ajánlatossá e könyvet, midőn pedig a czimót szemléljük, okvetlen egész érdekkel kezdünk olvasásához. jEgryes szám ára 10 kr. kapható Povázsáy Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttá r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagy tőzsdéjében, ugyanitt airdetések is el fogadtatnak : vidéken a postahivataloknál 5 kros poUautalvannyal. A hirdetésekért járó os«eg kelybea fizetendő kel! Igy kell megindítani az akeziot. Ezt már helyeselni fogja a közönség, jobban, mint azokat a beszédeket, melyekben azt fejtegeti, hogy a hadsereg európai színvonala uem szükséges. Meglássa a gróf ur a különbséget, mennyivel többre fogják becsülni egy mákszemnyi hazafias cselekedetért, mintha köbölszámra mondja a hosszabbnál hosszabb beszédeket. — Kitüntetés. Sz igyény-Marich László tárnokmestert ós főrendiházi elnököt a király az arany gyapjas-rend lovagjavá nevezte ki. Ez a legmagasabb kitüntetés, inelylyei Magyarországon a politikai pályáu szereplő egyéniségek közül csak gróf Andrássy (Jyula bir. E kitüntetéssel kapcsolatban hire jár, hogy Szógyóny a főrendiházi elnökségtől már e napokban megválik ós b. Szennyey Pál főrendiházi elnökké, valamint országbíróvá deczember elejón ki fog neveztetni. — A főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött '21-es bizottság megkezdte a tvjavaslat részletes tárgyalását. A javaslat cziinót egyelőre függőben hagyták. A részleteknél két szakaszt változtatott meg a bizottság. Az egyik az indigenákra vonatkozó, a melyet Szilágyi felszólalására, Tisza indítványára ekkóp módosított: „A kik nem születésüknél fogva nyertek magyar állampolgárságot, azok csak a törvényhozás beleegyezésével ruházhatók fel felsőházi tagsággal. Az 5. §. d) pontjánál Jókay azt indítványozta, hogy egy helyett két rabbinus neveztessék ki felsőházi taggá, mit a többség ellenzett; mire a következő módosítás fogadtatott el: „a felsőház tagja lesz egy izraelita hitközségi egyházi, vagy világi elöljáró." — Magyar-horvát ellentétek kiegyenlítése. A horvát kormány és a többség — mint Zágrábból jelentik — élénken óhajtják a Magyarország ós horvát tartomany közt tenforgó ellentétek sürgős elintézését. Enólkül lehetetlennek tartják a közgazdaság ós közigazgatás sikeres megjavítását és újjászervezését. A horvátok igen fontos ellentóteteket emlegetnek. Egy kiküldendő regnikoláris bizottságra akarják ,bizui a fennáló összes ellentétek kiegyenlít sót, a fiumei kérdéstől kezdve egész a czimerek kérdéséig, melyet Zágrábban móg mindig katonaság által őriztetnek. Csak ha ezek megtörténnek, áll helyre a rend ós nyugalom. A horvát kormány a maga körében is az újítások egész során dolgozik. Mindjárt az elején Vörösmartyval szól szerzőnk: „Pusztaszer a nevem, itt szerzett törvényeket Árpád Hőseivel, s » Hont biztos alapra tevé. S állt az, azóta kilenczszázadnak véridején tul, Várja virágzását, s vajha ne várja hiuu I" Azután találjuk egy mellékelt lapou „A magyar dicsőség csarnoka" tervképét.(i£ mű a magyar nemzetnek van ajánlva vsorán-rendén

u látjuk tehát, hogy a nemzet napszámosai közül is foglalkozzanak vele.) Vájjon mi adta szerzőnek az eszmét e mü megírásához? Az, hogy közeledik Magyarország állammá alakulásának ezeredik éve vagyis azon idő, melyben véreink alkotmányunkat szervező, Pusztaszeren megtartott első nagy nemzetgyűlésen, hazánk jövőjót országos törvények létrehozásával biztosították. A kegyelet adta tehát szerzőnek a gondolatot, minél nagyobb hosannával megszentelni, megünnepelni ama napot, melynek honunk fennállását — Isten után —köszönhetjük! Helyesen, nagyon helyesen óhajtja az apát ur az ünn> pély Kiinduló helyéül Pusztaszert, s ép azért, midőn jelen müvével egyrészt Árpád nemzetének figyelmét Pusztaszerre irányozza : másrészt fokozza az érdeklődést az évezredes ünnepély alkalmából a nemzet nagyjainak dicsőítésére hallhatatlan emléket íUlitani. Iparkodik lángra lobbantani a hazaszeretet tüzét, melynek világánál öt világrész bámulja a magyart, s csodálkozásabau felkiáltson: Ez volna az a barbár nép! Hogy az érdemes szerző czélját elérje, bemutatja nekünk Pusztaszer múltját, jelenét s előadja terveit az évezredes ünnepélylyel kapcsolatban jö\őre is. A mű első főrészében Pusztaszer múltjánál számos teljes eredeti idézetekkel, melyek nagyban emelik a mü becsét