Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-02 / 87. szám

„ Bekésmegyei Közlöny" 87. szám 1884. ne hálóznának, uaagyar hajók szelik át a világ tenge­reit ós hordják szét a magyar terményeket! Népnevelési ügyünk is óriási lendületet vett és népiskoláinkban majd­nem mindenütt magyarul oktatják a gyermekeket. Az alakulandó iskolaegyletek eléggé tanúsítják az élénk moz­galmat, mely ee irányban megindult. A kereskedelem ós ipar virágzásnak indult ós a jövő évi kiállítás tanúsá­got fog teuni az ez irányban tett fejlődésről. Szépirodalmunk terén is üdvös mozgalmak mutat­koznak, mióta az írói jogot védő törvény életbe lépett, ós a külföldi fércz müveket rosz forditásbau terjesztő vál­lalatok lassankint tünedezni kezdenek. Tekintsük azonban a jobbakat, minő: az „Ueber Land und Meer" „ Gartenlaube" és más ezekhez hasonló képes folyóiratokat, Ítéljünk elfogulatlanul és liasonlitsuk össze az ilynemű magyar vállalatokkal, mit találunk az ily képes lapokban? jó képeket, melyek azonban nem magyar jellegűek, ós laza tartalmat, mely nem művel­tet, de legtöbb esetben nem is szórakoztat . . . Hiába kutatnak az anyák, nem találnak olyat, melyet aggoda­lom nélkül adhatnának serdülő leányaik kezébe! pedig hiába neveljük jól gyermekeinket, olvasás nélkül valódi műveltséget soha se nyernek, mert az oktató, erkölcsös 'olvasmány adja meg a jó nevelés mását. Egy uj vállalat támadt szépirodalmunk egén, mely hivatva van arra, hogy a hiányt pótolja ós kiszorítsa ha zaukat sok ezer példányban elárasztó német folyóiratokat. Ez a vállalat a „Gondűző" c/,imü szépiro.dalmi he­tilap, mely Székely Aladár kiadásában, Martonffy Fri­gyes szerkesztése mellett október elején Budapesten meg­jelent. Figyelemmel tanulmányoztuk e kitűnő hetilapnak eddig megjelent számait ós nyugodt lelkiismerettel állit­hatjuk, hogy hozzá hasonló szépirodalmi heti vállalat eddig még uem jelent meg. A vállalkozó ügybuzgó kiadó czélul tűzte ki, hogy lapjában kizárólag elsőrendű iróink remekeit közölje, mostanig hiven teljesítette programmját ós áldozatkész­sége kezeskedik arról, hogy ezentúl is ragaszkodni fog hozzá. A „Gondűző" közleményei tősgyökeres magyarság­gal irvák, tanulságosak ós erkölcsi alapon s az irodalmi színvonal magaslatáu állanak. Az eddig megjelent számokban titálhozunk P. Szat­máry Károlylyal, Komócsy Józseffel, Kiss Józseffel, Mik­száth Kálmánnal, Margittay Dezsővel, Kazár Emillel, Dr. Sziklay Jánossal stb. Üdvözöljük a vállalkozó kiadót és szivünkből kíván­juk, hogy az annyi áldozattal elvetett mag megteremje gyümölcseit, szorítsa le az erkölcsöt rontó laza olvasmá­nyokat, mulattatva oktasson, nemesítse a szivet, ós tisz­tán tartsa az erkölcsöket. Meg vagyunk győződve, hogy a közönség méltá­nyolni fogja e nemes törekvést ós hisszük, hogy a, „ Gond­űző" nemsokára egyetlen magyar család asztaláról se fog hiányozni! Csak kitartás! Nerno.*) Szabályrendelet az építkezésekről. 1. §. B.Gyula rendezett tanácsú város kivételével vá­rosok vagy községek, mélyebben eső területén szándékolt *) A könnyebb olvasmányt szeretőknek a „Gondűző", a magasabb színvonalon álló, oktató, ismeretterjesztő olvasmányt kedvelőknek a „Ma­gyar Sálon" ajánlható. Szerk. megujulnak. A feudalismus, ultramontanismus és a nyers nép­nek barbarismusa egyesül újra egy munkás, felvilágosodott, te­lekezet ellen, hogy azt tönkretegye. Eszményük e laj kiirtása, kiűzése a haza területéről, vagyonuk elkobzása, földjeik el­foglalása, és a nép azt hiszi, hogy ezáltal jobb sorsa lesz. 400 óv előtt szintén igy volt ez. A feudalismus, az ultramoutanis­mus ós a közvélemény egy nagy része, rávette a bakó álar czát, akasztófákat vert a földbe, tüzet gyújtott a zsidók lábai alá ós 8 óv múlva lángostorral kergették ki ősét az 1500 éven át forrón szeretett haza földjéről, vagyonukat elkobozták, föld­jeiket lefoglalták, ós az ország, a nép, a nemzet — elsze­gényedett ! A pénz egy része a nép kezébe került, de a pénz k?­matoztatók nélkül holt tőke, a haszon egynehány izga­tóra hárult. Spanyolország elvesztette iparosait, kereske­dőit tudósait, és végsülyedósbe esett. íme a tanulság a történelemből ; 400 óv után nem ugyanazt hangoz­tatják-e az antiszemitikus düh betegei, nem igérik-e ama lel keden izgatók, hogy Magyarország akkor fog gazdagodni, erős­bülni, mikor zsidó nem lesz területén'?!Jlme mily boldog a zsidótól már 400 éve szabad Spanyolország. Ha a zsidó féreg a nemzet tölgyén, mily erősnek kellene lenni Spanyolországnak ! A nép most aévárog azután mit izgatói Ígérnek, szeret­nék a zsidókat vasvillával Magyarország határáig űzni, 20 épitkezóseknól a lakház alatt a talaj legalább oly magasra töltendő fel, hogy ez által az illető hely a lóg szabad áramlatának ki legyen téve. Legalább három lakszobából álló háznak úgynevezett talapzat készítendő. 2. §. Azon esetben, ha az emelni szándékolt épület talaját korhadó szerves anyagokkal telitett föld képezi, ez legalább fólmóter magasságban kihordandó száraz, a le­hetőséghez képest homok tartalmú földdel. 3 §. Az árnyókszókek, az emésztő és szeméi-gödrök a lakházaktól lehető legtávolabb tartandók, használatban lévő kuttól pedig legalább 8 méternyire. 4. §. Lakkázak ópitésónól száraz anyag használandA. Vert falakhoz szükséges földet az illető beltelek területé­ről használni tilos. Hol az építkezés téglából történik, az alap a nedvesség altat kevósbbó átjárható úgynevezett üvegezett (olvadt felületű) téglából építendő, s az alapzat felett a nedvességet át nem bocsátó réteg, úgymint sze­nesitett vagy kátrányozott deszka, űvegtönnelók, asphalt vagy betonréteg vagy ónlemez alkalmazandó. 5 §. Iskoláknál s oly helyiségeknél, melyek nagyobb embertömeg huzamosabb befogadására szánvák, eresztékei­ben gondosan elzárt deszka padlózat esetleg aszphalt al­kalmazandó. , ö. §. Lakszobák ós épületek festésénél, az arzént tar­talm izó zöldszin használata tilos. 7. § Uj épitkezóseknól a kémények kivétel nélkül tűzbiztos anyagból építeniük. Fenálló építkezéseknél, me­lyeknek falai tűzbiztos anyagból való kemények felépíté­sét elbírják, a mostani kémények 3 év lefolyása alatt tűz­biztos kéményekkel cserélendők ki. Vert tálból, vályogból vagy faszerkezetű falaza'ból álló épületeknél azonban csak nagyobb javítások alkalmával a kémények alapfala kicse­rélése mellett állitandók tel tűzbiztos kémények. 8. §. Oly épületben, mely csak egy lakszobával bír, ennek legkisebb hoszinórete 5 móternól, szélessége 5 mé­ternél, magassága pedig 3 móternól kisebb nem lehet. — Oly épületben, mely több lakszobábói áll, ejy la <szobának a fentebbi mói etekkel megegyezőnek kell lennie, a többi helyiségek kisebb méretűek is lehetuek, s legalább 3 mé­ter szóleseknek kell lenniök. 9. § A lakszobákon, azok magasságához arányos nagy­ságú ajtóknak, s nyitható szellőztetésre alkalmas ablakok­nak kell lenniök. 10. §. Az árnyókszókek elkülönítve, félre eső helyen építendők, lakházak közelében is építhetők, de ezen eset­ben azok emésztő gödre vízhatlan anyagból készítendő. 11. §. Újonnan épült házba beköltözni mindadd g ti­los, mig azt a községi egészségügyi bizottság meg nem engedi. 12. §. Építkezési szándékát az illető községi elöljá­róságnak bejelenteni köteles, hogy az elöljáróság ezen sza­bályok megtartását ellenőrizhesse. 13. §. AZ ezen szabályokba ütköző cselekmény vagy mulasztás kihágásnak tekintetik, ós 2-től 50 forintig ter­jedhető s az illető község szegény alapjajavára fordítandó pénzbüntetéssel büntettetik, a pénzbüntetés behajthatlan­sága esetére 12 órától 5 napig terjedhető elzárás fog al­kalmaztatni. 14. §. Kihágások elbírálásánál első sorban az illető lárás szolgabirája, másod sorban a megye alispánja, har­madsorban pedig a magyar királyi belügyminiszter bírás­kodik. 15. §. Ezen szabályrendelet hatalya B.-Gyula rende­zett tanácsú város területére nem terjed ki. Kelt Bó-ésmegye thatósági bizottságának B.-Gyulán 1884. szeptemberhó 15-ón ós folytatva tartott rendes köz­gyűléséből. MEGYEI HIBEK. * Halottak liapja. Nagy és kegyeletes napot ünnepel ma — az egész keresztény világ. E napot az elhunytak iránti emlékezet ós kegyelet avatják ünneppé. A holtak birodalmai: a temetők megnépesüluek, az élők fölkeresik az elhunytak sirját, viragokat szórnak a ne­héz hantokra, a keresztet tele agatják Koszorúkkal s ámitóját a képviselőház kapujáig viszi ingatag vállán; de csak­hamar meg fogja bánni tettét és fegyvere az izgatók ellen fog irányulni. Spanyo ország fel akarta nyitni kapuit az Oroszor­szágból menekülő zsidóknak, mikor elszegényedett, és jaj a nemzetnek, ha izgatóira hallgat, mely könnyen juthat Spanyol­ország sorsára! 1481—1484-ig tartott a tulajdonképpeni in­quisitió. 1492. tnárcz. 31-ig kellett elhagyniok azt a tőidet, melybe apáik, ősapáik voltak temetve. Előbb 1492. jul. 31-re, később agusztus 2-ra halasztatott a határidő. Augusztus 2-dika volt ama gyászos nap, midőn 300 e/,er zsidó koldus ós vándorbotot ragadott, egy kincset őrizvén szi­vében a reniithetlen hitet. — A mily kegyetlen volt Spanyol­ország eljárása, oly bátor is volt az. Önmagát megfosztani iparosaitól, tudósaitól, kereskedé­seitől, ez nem egyébb, mint bátorság. Bajazid a hires török szultán helyesen jegyzé meg! „Ti Ferdinándot okos királynak tartjátok, holott ő országát szegénynyé, az enyémet pedig gáz­daggá tevé." — (l. Grátz tört. VIII. 963. I.) História est magistra vitae! Jó lesz a multat a jelenre alkalmazni ós véle a jövőbe nézni, jó lesz azt a véres lapot mindenkinek elolvasni és akkor a parlament, a kő/élet nem fog antiszemitákat rejteni, akkor eldobja a magyar a visszavo­nás kétélű fegyverét, mely megsebzi az ütöttet, de az ütőt is. mikor a mécsek és gyertyák lángja fényárba sodorja a temetőt, megkondulnak a harangok ; kegyeletes érzé ö tölti be a sziveket s ki-ki hő imát rebeg szerettei sírja fölött, mert a halottak estéje az elköltözöttek emlékeze­tének van szentelve ! A naptár szerint tulajdonképpen tegnap volt halottak napja, az inban valójában mi va­sárnap tartja meg a kereszténység a szokásos ünnepélyes­ségeket. Már tegnap élénk volt a holtak birodalma, gondos kezek rendezgették a sírokat, sok helyen sír­emlékek felállításával foglalkoztak. Tegnap délután lát­tuk már a sírkertekbe vinni a szebbaél szebb koszorú­kat, melyek napok óta a helybeli kereskedők kirakatait diszitók ; ezekkel most soha nem látott fényűzést fejt ki a hallotairól megémlekező közönség A Széchényi­kert melletti róm kath. temetőbea a sirok tegnap este hagyományos szokás és kegyeletszerüleg különösen szé­pen kivilágítva s díszítve voltak. * Mezöberóiiybeil Harmati János, kinek — mint annak idejóbeu lapunkban is érintve volt — néhány ol­dalbordáját összetörte két vasúti kocsi-ütközöje: e bajá­ból teljesen fölépült s ismét folytatja már nagyobb vi­gyázattá a kocsi-tolás mesterségét. — Kápolnafel.szcutelós. Ma vasárnap délelőtt 9 órakor fog a Karassiay István csabai földbirtokos által a osabai Széchényi liget melletti róm. kath. temetőben épí­tett díszes, valóban impozáns kápolna, melyről már egy ízben megemlékeztünk, ünnepélyesen felszenteltetni. Fel­hivjük ez ünnepélyre a közönség figyelmét. A kápolna, mely remekmű a maga nemében, valóban méltó a megte­kintésre. — Zsilinszky Miu&ly orsz. képviselő úrtól, mint a békés-csanádi esperesség felügyelőjétől a következő leve­let vettük: „Tek. szerkesztő ur! Becses lapjáuak f. évi okt. 16-diki számában csodálkozva olvastam megyénk igen t. buzgó alispánjának jelentéséből a következő közleményt: „Különös figyelmét igényli a tek. bizottságnak az ágost. evang. esperességnek azon. intézkedése, melylyel a csorvási ág. ev. egyházban az isteni tiszteletnek ezentúl tót nyelven való tartását rendelte el. stb". Addig is, mig alkalmom lesz a maga helyén e közlemény eredeti forrását megtalálni, a megyei közönség megnyugtatására és felvilágosítására kö­telességem ez úttal röviden kijelenteni, hogy valaki igen méltatlan játékot űzött ö nagyságanak, az igen t. alispán urnák jóhiszeműségével. Mert a szóban való esperesség a csorvási ev. gyülekezet istenitiszteleti nyelvére nézve sem­miféle intézkedest nem tett. Az esperesssóg jegyzökönyvei nyomtatásban közkézen forognak. Aki valóban érdeklődik az egyházi ügyek iránt, az személyesen meggyözöthetik arról, hogy az esperességi gyűlésen ilyen tárgy elö nem fordult; nem is iordulhat elö, mert az esperessógnek ép oly kevés joga van egyes gyülekezetek istenitiszteleti uyelvóröl parancsolólag rendelkezni, mint a vármegyének. Kérem, méltóztassék ezen soraimnak becses lapjában he­lyet engedni. Zsilinszky Mihály, mint a bókóscsanádi ev. esperesség felügyelője." * A gyapjuteriuelö közönség figyelmébe. Több ol­dalról felmerült kívánalom folytán, hogy az 1885. évi bu­dapesti orsz. kiállítás IV csoportjában (állati termények) a részletes programmtól eltóröleg idei gyapjú helyett, jo­vö évi gyapjú kiállítása is megengedtessék: a kiállítási országos bizottság tekintettel azon körülményre, hogy a kiállítandó tárgyak jövö évi márcz. hó 1-töl 15-ig Buda­pestre szállitandók, s ez ideig a jövö évi nyirásu gyapjú a kiállításra még alig volna elkészíthető, olynemü intéz­kedést tett, hogy a gazdaközőnsóg a f. évi nyirásu már bejelentet gyapjút rendes időben ugyan beküldi, szabadsá­gában áll azonban e gyapjutermóket 1885. évi junius J 5-ig jövö évi nyirásu gyapjúval helyettesíteni. — Megjegyez­tetvón, hogy a két különböző évből származó gyapjuter­mókek külön-külön fognak bírálat alá vétetni. * Vashíd próba. A Sebes-Körös folyón keresztül az aliöldi vasút vonalán Gyula ós Nag/várad közt épült uj vashíd gróbája vasárnap délelőtt tog vógbemenni. A ter­helési próba, abból fog állani, hogy 50—50 méter E fegyver tönkre tenné a zsidódat századokra, de mélj sebet vágna Magyarorságon is. , ,Sok feinctcsel áldotta meg a természet hazánkat, — mondf a haza bölcse, — de az irigy sors megtagadta tőlünk a legszebl áldást, t;z egyetértést, talán azért, hogy a magyar soha virágzi nagyságra soha ne emelkedhessék, soha igazán szabad ésfüg gftlen ne lehessen. Nem is a külső erőszak fog minket el nyomni, hanem a befső egyenetlenség, mely a közerőt ós köz lekedést kifejteni nem engedi s polgári szabadságunk illeti gyökerén rágódva, dúlja fel végre nemzeti létünket; mert im> most is a legszentebb tárgy a vallás és lelkiismeret szababsá gának a legszebb tárgya, a visszavonás ós gyűlölség magvá hintó el közöttünk!!" így bzól a haza bölcse és történelmünk a mohácsi és i sajói vérmezőre mutat, a polgárt egyenetlenség intő jeleire; i világtörténelem pedig az inquisitióra irányozza ügyelmünket De ha az egész belátja tévedését, ós eldobja az antisemitis mus, a gyűlölség fegyvereit, akkor némi megelégedéssel fog juk megülni az inquisitió évfordulóit, mint olyan rémálomét melyből a népek szeretet,- egyezség,- testvériségre ébredtek E f-zent reménynyel tesszük az inquisitió 400 óves évfordulóját az emlékezet gyászkoszoruját a gyűlölség vértanúinak sírjaira

Next

/
Oldalképek
Tartalom