Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-10-23 / 84. szám

B.-Csabán, 18<S4. XI. évíolyarn, 84. skmiu. Csütörtök októberhó 23-án Y El KÖZLÖN Politikai, tárriödaimi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjeleuik lifettuként kétszer: vasárnap és osiitörtŐköu. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : 6 írt 3 „ 1 „ &0 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk számára hiidetése.' felvételére fel van jogositva : IUASENSTEIN és VütfLKR ezég, Bécs, Prága, Budapesten, ü". metország és Svájcz minden fővarosaiban. Szerkesztődé® : APPONYI-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közlemóifyt ozimezni kérünk. É£.iad.ótiivu,taL: Kishid-utcza, 988. sz ház, Povázsa., Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. jEgyes szám ára 10 kr. Kapható Povazsay Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 11 t é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagy tőzsdéjében, ugyanitt airdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvannyal. Kisebb méhész-telepek berendezése. A méhészet a mezei gazdálkodásuak egyik épen olyan fontos, jövedelmező ága, miut akármelyik másik. Sót kicsiben űzve, azt lehet mondani, hogy mindeu más ágat felülmúl. Kicsiben, majdnem a semmiből, minden befektetés nélkül jövedelmet ad. Kis gazda, a falusi iparos, lelkész, tauitó, önmaga elbibelődhetik, elmulathat vele. így mulatva, jövedelmet huz belőle ós az mind tiszta jövedelem leend. Bátran elmondhatjuk, hogy a méhészetből a hány forintot beveszünk, ugyanannyi százalékot jövedelmezett az nekünk; tizet, húszat, vagy talán két-három százat is. A méhészet mindenhol, minden viszonyok között ós bánniként kezeltessék, jövedelmet ad. Azonban a kezelőnek szakértelmétől függ főként, hogy több vagy kevesebb jövedelmet adjon. A méhészet üzésónól tehát, annak sikerére nézve, mindig a kellő szakavatottság főtényező. Midőn azért valaki a méhószkedóshez hozzá akar fogni, ne keresse a büvös-bájos mesterkedóseket; ne várja móhószkedésének sikerét az ugy mondott szerencsétől. Hanem iparkodjék a méhészeti szakértelmet, ügyeosóget megszerezni mindenekelő't. S a mennyiben azt csupán szakkönyvekből'megtanulni, elsajátítani nem lehet, keressen fel elismert és sikeresen működő szakavatott méhészeket s azok utasítása szerint induljon még, ós azok nyomdokain haladjon. A jó kezdet már félig moddig biztosítja a sikert. A jó berendezéstől tehát sok függ. Mindenesetre viszonyaink, tehetségünk szeriut fogjunk hozzá a méhószkedóshez. Nagyban kezdeni egyáltalán nem tanácsos, a magyar közmondás szeriut, „ki sokat markol keveset fog." Minda/.által semmiból sem állithatjuk azt fel A méhészet felől is ugy kell gondolkoznunk, miut p. o. az állattenyésztés felől. Ha t. i. csak 100 írtunk van, akkor csak egy tehenet vegyünk, ha több van, többet. E szeriut mérve tehetségünket, induljunk meg 100 frttal. A legelő mindenesetre a méhes. Mert igaz ügyan, hogy a méhes nélkül is lehet méhészkedni az úgynevezett stapel-ekbeu, oszlopba rakván össze a méhkasokat. Vagy pedig kasainkat a folyosóra rakjuk ki. Legjobb, legbiztosabb a jó méhes. A rossz méhesekben kényelmetlen dolgozni. A méhészeszközöket nincs hova elrakni. Mindenféle könnyei hozzáfér. Igen sokszor el is lopják a méheket. Az ilyen boszuságok pedig, már mindjárt kezdetben, elveszik a méhész ked'vót. Azért is, hát csak kezdjük azt jó méhessel. A méhest mindenesetre legt&uácsosabb lakásunkhoz közel a kertken feláliitaui, ugy hogy ablakunkból oda lássunk; vagy ha az nem lehet, akkor ugy, hogy azt a folyosóról vagy legalább az ajtó elől — az udvarról láthassuk. Semmi esetre se legyen azonban a méhes az embereknek vagy állatoknak járásában, hanem attól legalabb 15—20 méternyire félre essék. A méhes legyen egy hosszúkás, a kukoriczagórókhoz hasonló épület. Mely nyugotról Kiindulva, kelet felé nyúljék. Ugy legyen készítve, hogy a inóhek három irányban: észak, kelet ós déli irauybau repüljenek. Ez a hely ós anyag meggazdálkodása szempontjából történik. Nyugot felől a legzordonabb szelek járván, úgyszintén nyáron a napnak sokáig való odatüzése miatt legkellemetlenebb irány levén, méhkasokat nem állituuk fel, hanem oda a méhes ajtót tesszük. Sőt még egy szól- ós napfogót is jó lesz nyugot felől állitaui. A méhest pedig a következőkép csináljuk : Először is szerzünk 6 drb 300 czm. hosszú és 15 —30 czm. vastag, négyszögletűre kifaragott oszlopot, melyet két egymástól 3 méternyi Uvolságu sorokban párhuzamosan akként állituuk fel, hogy az oszlopok a sorban egymástól 2 méternyire legyenek. Ezeknek megfelelőleg belől szintén 6 drb vékonyabb, mintegy 10—10 czm. vastag ós 400 czm. hosszú oszlopokat állítunk fel. Az oszlopok a földbe 50 czrné ternyi mélységre ássasauak be. Ezeu oszlopokat azután bent a földben is összekapcsoljuk rászegezett keresztfákkal; ugyszintón a föld szine fölött 50 czm, 130 czm. ós 210 cztn. magasságban, hogy ezen három sor keresztléczekre három sor pócz he lyeztetvón, a kaptárok uarom sorban fórjenek, Az ajtó felől levő két belső oszlop beljebb ós a közepe feló állitassók akként, hogy egymástól csak 80 ozmuyire álljanak; a külső oszlopoktól pedig 110 czinuyire. A többi belső oszlopok a külsőkkel párhuzamosan futváu, azoktól 50 czuiuyi távolságra álljanak. Alól keresztlóczekkél lóvén összefoglalva az oszlopok ós a földbe ugy betemetve, azok igen erősen fognak állni, ugy, hogy a szól altal ki nem mozdithatók. A két első belső oszlop azért álljon egymástól 80 czm.uyire, hogy a közbe állítandó ajtókuak ajtófólül szolgáljanak. Úgyszintén a többi belsőktől vastagabbak is legyenek; olyanok mint a külsők, hogy két ajtót, külsőt ós belsőt lehessen hozzájuk illeszteni. Az alsó polcz 50 czmnyire levén a föld szinótől, a bókák, gyikok, kigyók a röplyukakat nem érik fel oly köuuyeu ós nem fognak a méhekben oly sok pusztitást tenni. De azért is, hogy a kezelósök könnyebb legyen. A méhész ne legyen kénytelen guggolni. — A képviselőház október 20-iüi ülésén Tisza Kálmán miniszterelnök bemutata a főrjudiüáznak, mint felsőüáznak szervezéséről szóló törvényj ivaslatot. A ház elhatározta, hogy ezen törvényjavaslat előzetes tárgyalására a szerdai ülésben etjy 21 ta*u bizottságot választ, i. horváth-szlavoa-dalmát országgyűlés által a magyar korona orsíágainaí országgyűléséit- kiküldött 40 képviselő igazoltnak jelentetvén ki, azoknak az osztályba sorsolása azonnal foganatosíttatott. — A felirati vitában, még oly sok szónok van följegyezve, bogy a sztvazás alig lesz csütörtök, esetleg péntei előtt megejthető. Gróf Szapary pénzügyminiszter szándósa, mint értesülünk, a jövő évi költségvetést egy rövid exposóval a képviselőház szombati ülésében beterjeszteni. \ „KEKÉSMEGYEI KCZL%\Y" T iRCZAJ Az ös-z. (Irmához,) Jer szép hány, járjuk még egyszer el Virágos kerted romjait — És jegyezzük fel sziveinkbe jól, Mi: e a hervadás tanit; Mert lásd az élet olyan, mint a kert Ezer virággal van tele, S e virágokat is letépi mind A csalódások bus szele. — Itt virágzott a fehér liliom — Es most milyen kopár a hely Elhervadott a nyárinap hevén Az édes-illatos kehely. — Lelkünknek szüzi-gyermek álmait S a tiszta ártatlan kedélyt, A futó évek elmúló során így dúlja fel a szenvedély . . . S mint a virágból nem maradt egyéb, Mint puszta szár s hervadt levél, | S az illatról, mely itt körülte szállt, A kósza szelló sem beszél : Ugy éltünk am i legszebb álmai A feledésbe szállanak — S más sem marad: — a bölcsődal egy-két Muló akkord foszlánya esak . . . Amott a rózsák, egykor társaid, Mig szépek voltak, mint te vagy — Azóta elhervasztá őket a Hő nyári nap s az őszi fagy : — így múlik el a rózsás ifjúság, Az arczrózsák igy hullnak el; Lelkünk rózsái állandók csupán, S e rózsákat ápolni kell . . . Az ember olyan mint a rózsaszál, Szépségire hivalkodó, — Nem gondolja meg, hogy a mit adott, El is veszi az alkotó, Csak az marad meg, mit maga teremt. A szirmok mind elhull mak, — A vesztett múltért kárpótlás csupán A gyümölcs, — a mi megmaradt . . . De lám a kert még sem egész tarolt, Vau még virág, mely zöldol, él : A virágágyakat szegélyező Puszpángbokor s az atraczél ; Ezeknek lásd, nem árt se nap, se dér, Olyanok, miut a hit s remény, Még akkor sem hervadnak el, ha majd Hóval boritja el a tél. — Ap' ld te, is szivedben a hitet, S remély! — ez örökéltet ád; Nyugodtan fogod elviselni, ha A jövő gondot mért reád ; S bár csaljanak meg legszebb álmaid, Hulljanak el ábrándjaid; Lelked nem marad soha puszta, ha Meg marad a remény s a hit ... A Lajos Arany (Coppéc Ferencz beszólykópe.j Midőn Hem Lucien utolsó száz frankját a roulette-n elveszt, tte s felkelt, ugy érezte magát, mintha nagy szédülés fogta volna el s rögtön el kell bukaia. Zavarodott eszmélettel, — ingadozó léptekkel vons/.olta magát a játékterem bőrpamlagjára; honnét pár perczig belebámult a terembe, melyben ifjúságának legszebb éveit tékozolta el, öntudatlanul nézve a játszók arczait s hallgatva a gördülő aranyok csengését. Érezte, hogy el van veszve. Semmije sem volt, mint két pisztoly, melyek apjától, — egy vitéz tábornoktól — maradtak reá. A kimerülés erőt vett rajta, — mély álomba merült. Midőn felébredt,^körül-belül egy fél óra telt el. Szabadba igyekezett, három negyed 12-re volt. Felegyenesedett a pamlagon; nyújtózkodás közben eszébe jutott, hogy ma karácsony estéje van. Emlékezetében gyermekkorának benyomásai oly élénken tükröződtek le, hogy önmagát látta kis fiúként, a mint czipőjét várakozástelten a kályhába dugja. E pillanatban közeledett üozzá az öreg terem szolga. — Ugyan uram. — szólt hozzá az öreg lengyel, — kölcsönözzön nekem 5 Iraus-ut; két nap óta ki sem mozdulhattam a