Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-11 / 81. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 81. szám. Kedd, juliushó 11-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, (féliven) és ostitörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 frt Fél évre . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetései- felvételére fel van j ogositva : Haascusteiu és Vogler ezég bóos, Prága, Budapesten, Németor­szág és a Svájez iniudon fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. szánta ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czímezni íériiak. Kéziratok nem adataah. vissza. Egyes szám ára 10 kr. A. keddi szára ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-beu egy sor közlési dija 25 kr. Eiőtlzethetui helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és Bie­nerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában ii fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a póstahivata­loknál 5 kros póstautalványnyal. MEGYEI HIKEK. — Előfizetési felliivás a „Békésmegyei Közlöny" 1882. évi II-dik felére. Előfizetési dij jul.­deozemberi félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. — A. ki­adó hivatal. — Békésmegye közig, bizottságának jul. 3-án tartott üléséből. Felolvastatott a közin. és közlekedési m. kir. min. leirata, melyben tudatja, hogy a Tisza Csongrád alatti alsó szakaszának, nem különben a Sörösöknek és Marosnak és az ezen folyók mentén foganatosítandó állami munkálatoknak fel­ügyeletével Pech József kir. közópitészeti felügyelőt bízta meg. Ugyanannak leirata, melyben tudatja, hogy a Vi-ik közópité­szeti felügyelői kerület felügyeletével a máshelyt alkalmazott Péch József felügyelő helyett Mihalovits Antal kir. közópité­szeti felügyelőt bizta meg. A belügyminiszter körrendelete a távirat feladási lapoknak, f. év aug. 1-től kezdve díjfizetés mellett való kiszolgáltatása értelmében. A szarvasi szbiró je­lentése a járás.abeli összes útjavítások tárgyában. A közm. és közi. m. kir. min. rendelete az aradmegyei védgátak jó karba helyezése a csahosórnek nyílt csatornává leendő átalakítása, valamint a körösi 18. 28. és 24. sz. átmetszések kikotrása tárgyában. Sziládi József sámsoni, Kucsara András b.-csabai, Borús M. István szeghalmi illetőségűek katonaelbocsátási kérvényük, Czinkóczki János m.-berónyi, fíapport István gyu­lai, Séllei Lajos orosházai ós Bolla Péter kótegyházai illető­ségűek nősülósi engedély iránti kérvényeik a honvédelmi mi­niszterhez felterjesztettek, Vésztő község a községi körgátak tervezetének elkészítése után íelmerült 83 frt 40 kr. költség mielőbbi beterjesztésére utasíttatott. A gyomai jszbiró jelentése folytán határoztatott, miszerint a gyomai 33. sz. átmetszési hid a meder mólyitési munkákkal kapcsolatban a hid alatt létesített árok folytán beállott omlások következtében a köz­lekedésre nézve veszélyessé vált, ennek folytán ezen hid erő­sítési munkálata sürgősen foganatosítandó, a gőzgépek átszállí­tása teljesen, a terhes kocsik pedig a jobb parti első járma becsuszás elleni kellő biztosításáig beszüntetendő. Popper István vállalkozó folyamodványa a békési nagyhid lebontása ós visszahelyezése körül felmerült 175 frtnyi költség megté­rítése iránt. Orosháza község elöljáróinak, Graoner Pál oros­házai lakos kereskedő elleni rendőr-egószsépi ügyben beter­jesztett felebbezóse. Körös-ladányi lakosok Márton Sándor és órdektársai, K.-Ladány község képviselőtestület közgyűlésének, — a hosszufoki vizszabályozó öblözet által a kincstárból köl­csön vett 500,000 frtból a község egyes ártórbirtokosai földje után esedékes 18,800 frt kölcs-ön kivetési ós beszedési módo­zata tárgyábani felebbezésnek helyt adva — a' község uj el­járásra utasíttatott. A gyulai községi iskolaszéknek — Papp János és Papp Mihály polg. iskolai IV. osztálybeli tanulók­nak a budapesti országos mintarajztanodába ós rajztanár ké­pezdébe államsegély mellett leendő felvótetóse iránti folyamod­ványa folytán, az 54 dbból álló kitűnő s meglepő szép rajz példányokkal pártolólag a vallás ós közoktatási m. kir. mi­niszterhez felterjesztetett. A vallás és közokt. m. kir. minister leirata, melylyel tudatja, nogy a k.-ládányi izr. lakosok, mind­addig, mig ujabban hitközséggé aem szervezkednek, iskolájuk nem felekezeti, hanem csak mint magán jellegű nyitható meg. A közmunka ós közlekedési m. kir. miniszter rendelete foly­tán a hámszáritó hidnak meghosszabbítása, az asztaléri áteresz kibővítése pedig egyelőre függőben tartatni határoztatott. — Szent-András község folyamodványa, az 1881. évi árvíz al­kalmával a megyei közmunka-alap pénztárából felvett 1000 frtnyi kölcsön elengedése tárgyában — a megyebizottsági Köz­gyűléshez áttétetni rendeltetett. A gyomai 33. sz. átmetszési hidnak uj építése helyben hagyott zárt ajánlat folytán Ducza Károly turkevei vállalkozónak engedtetett át. Farkas Béla, mint az Alsó-Fehér-Körös társulat elnökének folyamodványa, a békós-gyulai uton a medvesérnól építendő zsilip tárgyában, — minthogy a gyula-békési útnak a veszei üidtól Békésre ve­zető része nem megyei ut, annál fogva a beterjesztett kórvény illetékes elintézés végett a megye alispánjának kiadatni ren­deltetett. A megyében felállítandó körkentencze mikénti lóte­sithetése czóljából — megbízatott a megye alispánja ós az államépitószeti hivatal főnöke, hogy a szegedi, félegyházai, szent-lőrinczi ós rákosi körkemenczók megszemlélése és tanul­mányozása után az egyes rendszerek előnyeire ós hátrányaira nézve jelentésüket mielőbb terjesszék be. * Békésmegye községei a legutóbbi közigazgatási bizott­sági ülésből utasíttattak: 1. Hogy a község kebelében s a hozzá tartozó területén (tanyákon, pusztákon) levő összes tanköteles gyermekeket 6—12 ós 13—15 éves korukig felekezetek szerint A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖXY" TÁRCZÁJ\. Az én vasárnap délixtánj aim. (Olyan sirva vigadás-féle) (Vége.) Jár-kel künn a népség, lóvasúti kocsik örökké egyhangú tompa zörögése, éles csengetyüje hangzik ide hozzám. Mulat­ságra vágyva kisiet a zöldbe, ritka meleg sörre ós eczetes borra ez a pesti népség. Nem tartok ón velők. Itt maradok ülve, itt töltöm a csendes vasárnap délutánt. Mig a „kakas" bora el nem fogy s az ajtót nem csukják be, addig itt maradok én ez árva szűk zugolyban. De lelkem messze száll, e vörös abrosztól, befüstölt fa­laktól, aranyos Tercsitől elszáll messze, messze. . . . Othon ülünk együtt. Visszamegyünk egy-pár rövid esz­tendővel, ugy képzelem ón azt, mintha kót vagy három évvel ifjabb volnék. Ifjú szalmaözvegy, elvált kis menyecske szive még szabad volt, vidám patikárus kedves felesége még az élet­ben volt, pajkos szép leányok kedves teremtések sora még teljes volt, mulató fiuknak, igaz czimboráknak java még ki nem holt, jó magamnak kedve, fényes arany kedve megmér­gezve nem volt. .... Játszunk gondtalanul öreg, náthás szatócs viruló kertjében. Mindenütt virulnak illatozó rózsák, üde piros orczák, jó kpdv árad el a hajló lombok alatt, jó uzsonna-szülte. A ked­ves doktorleány, ő az erős mágnes; süldő patikárus, kis orvos­növendék körötte forognak; a menyecske körül egy rozzant poéta, meg egy pár vén legény; két testvórleánynak három deli legény udvarol serényen. Ki nyeri a pálmát, csak a falomb súgja: „balga gyász vitézek, egyik se, egyik se! nem tinektek valók!" Igazad van ákácz hajló lombozatja, meglenet, hogy nem is az ákáczlomb súgja, hanem az a mondás a levegőben száll, a tíszteletesnó ajkáról röppent el. Ott a keskeny völgy­ben, szőlőtőkék mellett andalog egy lányka; türelem, szelíd­ség, angyali megnyugvás, áldott jóság maga. Andalog, elme­reng . . a kit szive szeret egész melegével, nem szereti vi­szont, egy távoli város karu leánykája tartja fogva szivét. És ő azt jól tudja. Ah de ki parancsol a sziv parancsának, bár­hogy eltemetjük, mindig föltámad .... Andalog, elmereng, el is pirul olykor, megette, mellette áll is ideálja, a mi sze­münk fénye, kenyeres pajtásunk. Nem is háborgatjuk hadd szőjje szivárvány színekből az álmát ez a kók-szemü lány, a mi jó barátunk nem lesz oly kegyetlen, nem oszlatja azt el. Oh sziv édes álma, ha álom nem volnál, Pere rövid muló pere soha el nem múlnál. Eózsa mindig nyílnál, el nem is virulnál, Szerelem, szerelem, jaj be áldott volnál! „Jaj be áldott volnál, hogyha ő szeretne." Ne teltesd őt többé kedves jó leányka — nincs több vetélytársnőd, nem fogja ő többé azt a lányt szeretni, nem kell neki senki. Hat lábnyi mély alatt nem dobban a sziv föl .... ne féltsed őt lányka nem fog mást szeretni! . . . Alkonyodik, est van, de a mi jó kedvünk akkor lesz szilajjá, akkor féktelenné. Leányok, menyecskék majd­elkülönitve az ismeretes minták szerint azonnal összeírják. 2­A gyermekek tanköteles korának meghatározásánál mindig az iskolai ós nem polgári óv tartandó szem előtt, ugy hogy jel. a f. évi összeírás alkalmával első éves tankötelesül csak az lesz beírható, ki szeptember 30-áig |6-dik évét betölti, utolsó éves tankötelesül pedig az, ki a f. ó. szeptember 30-ig 14-ik óvót betölti, ugy hogy kilépéskor 15 éves lesz. 3. Az összeírás tör­ténik a mult évi összeírás 8 alsó korosztályának felhasználása mellett házanként és a kikérendő egyházi anyakönyvi kivona­tok oly fölhasználásával, hogy azok a kivándorlottak bejegy­zésével helyesbittessenek. 4. Az összeirási müvelet 3 példány­ban készítendő, melynek elseje a község házánál oly törzskönyv gyanánt őrzendő, melynek alapján az évenkénti összeirási mü­velet tetemesen könnyítve leend; másodika még a tanév kez­dete előtt kiadandó az egyes községbeli iskolai elöljáróságoknak, harmadika pedig szeptember 1-jéig ide beterjesztendő a •/• alatt ide csatolt sommás kimutatás kíséretében. 5. A nem nyilvá­nos elemi iskolába járó, hanem magán oktatásban részesülő, vagy más községben iskolába járó gyermekek nyilván tartha­tása czóljából a budapesti kir. egyetemi nyomda igazgatóság utján ivenként 5 Krjával összesen 20 kron beszerezendő 4 Ív­nyi nyilvántartási napló vezetendő, melynek egy betűrendbe szedett másolata az illető helybeli iskolai elöljáróságnak, egy másik másolata pedig a kir. tanfelügyelőségnek küldendő be, a fent kitett napig, mig eredetije szintén a község házánál őr­zendő. 6, Az 1878. évi julius 24-ón 882. kb. sz. a. kelt ren­delet 5. pontjának szigorú végrehajtása felelősség terhe alatt útra kötelességükké tétetik a községi elöljáróságoknak. * Békésmegye alispánja a kővetkező körrendeletet bo­csájtotta ki: Tekintetes járási szolgabiráknak ós Gyulaváros polgármesterének. A szikviz gyártása körül követendő rendsza­bályok a m. kir. belügyminiszter ur 1869. óvi január hó 27. 649. sz. alatt kibocsátott körrendeletben megállapittattak ugyan ; azokon kivül azonoan, mik ezen miniszteri rendeletben toglal­tatnak, a nyert tapasztalatok alapján, ugy a gyártásra, mint a felügyeletre nézve szükségesnek találom, tekintetes czimetek fi­gyelmét különösen a következőkre felüivni. Talajviszonyaink mel­lett az e megyei kutak általában igen csekély mólységüek, a felsőbb földrótegekből táplálkoznak, melyek igen sok esetben, korhadó szerves anyagokat tartalmaznak; ugyanez áll kisebb­uagyobb mérvben folyóink részéről is. Ennélfogva elengedhet­lennek tartom a szikviz gyárosokat szigorúan oda utasítani, nogy le nem dőlnek nagy kaczagásukban, tréfa ós dal járja nincs benne pihenés, nem fogy el a nóta, nem lankad el a kedv. Óh csak a világon gardedám ne volna, óh csak a vilá­gon minden mama olyan volna, mint a kedves, takaros dok­torné — maga is menyecske — Idussá mamája! De ha a többinek szive meg nem lágyul, legvidámabb körből veszi el a lányát, jól mulató lányát. De hát mit csínáljunK, jó képet kell vágnunk a kelletlen képhez, savanyu alvóhoz . . . Elkísérjük sorra a rideg mamá­kat kedves lányuk végett, a falunak egyik szélitől másikig, el­kísérjük rendre. Otthon mogorva nép, rosz kedvű emberek, de a mi jó kedvünk azok el nem rontják. Megtartjuk, őrizzük jövő vasár­napig, mint a harmat-csöppet szomjas virág kelyhe a hó nap­sugárban harmatos esteiig .... Nyájas kis falucskám, látod igy telnek az ón vasárnap­délutánjaim, szép emlékezésben, eltűnt derűs képek fölidézé­sében. Nem fognak lekemen a főváros zaja, inyelgő képei, csábító szavai, A hót nehéz, terhes fárasztó napjai, bús órái után, menekülve forró, álmos légköréből, eltérek pihenni ked­ves képek mellé, elhagyott falucska alakjai mellé — szép em­lékezetben. Elszállnak a képek, itt hagynak magamra, szomorodott lelkem nincs, ki vigasztalja, ha csak Tercsike nem ós gondűző bora, gondűző borának altató mámora. Én kedves falucskám, dehogy felejtelek el! Mészáros István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom