Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-05-23 / 61. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 58. szám. Kedd, május-hó 23-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd, fféliven) és ©stitör tökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre . 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van j ogositva : Iluasejisteiu és Vogler ezég Bées, Prága, Budapesten, Német), szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO 8YULA, SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezni Kórunk. Kéziratok nem adataaK vissza. Egyes SZÍ in ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben akiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és BienerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvány nyal. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésinogye törvényhatósági bizottságának máj 15-én tartott gyűlésén. (Vége.) A lefolyt tanévben működött 277 tanitó közül 235 képesített, 42 nem képesített; egy tanítóra jutott 104. 9, egy tanteremre 103. 8, tanítvány. Az iskolák tanítási nyelve magyar román 2, magyar- tót 10, tót 37, német 4, román 3 iskolában, vagyis a tannyelv nem magyar 44 iskolában. Az iskolák évi jövedelme kitett 177,554 frtot; ebből tanítói fizetésekre 147,168 frt forditottalott. A tanitók átlagos fizetése 533 frtra ment. 5. Minthogy ugy a tekintetes közönségnek mint a közigazgatási bizottságnak a község utezák szabályozása, mérnöki lejtmórezése s a községi utezák szélein összegyűlni szokott belvize'-; levezetése targyában hozott üatározatai nagyban és egészben még egyetlen községben sem foganatositattak, daczára annak, hogy az e tekintetben kitűzött egy évi határidő már letelt; f. évi 106. eln. szám alatt felhívtam a járási tisztviselőket hogy ezen határozatoknak most már minden további késedelem nélkül tegyenek eleget. B.-Gyula város polgármesterét különösen is felhívtam, hogy a „Hajós" ós „Merdák" ezek betöltése iránt intézkedjék. A polgármester jelentése szerint a város területe lejtmérezve van u^yan ; a vizek levezetésére nézve is történtek intézkedések ; az emiitett erek azonban még mindig betöltetlenül vaunak, mert a városi képviselő testület ezen kórdósben még most sem jutott megállapodásra. Tisztelettel kérem a tek. bizottságot, hogy ezen ugy közegészségi, mint közlekedési tekintetben felette nagy horderővel biró ügyben tett intézkedéseim hatályosságának emelése tekintetéből részéről is intézkedni méltóztassék, miszerint az általam e részben f. évi szeptemberhó 1-ső napjára kitűzött határideig, a kivánt eredmény biztosítva legyen. 6. A megyebeli összes községek 1882. évi költségvetései közöl, a mult évben megállapittatott 28, a jelen közgyűlés helybenhagyására vár 1, névszerinr Kétegyháza község költségvetése. Az 1881. évi 324 számú közgyűlési határozat ellenére, Békés, Mező-Berény, B.-Csaba, Gsorvás, B -Gyula, F.-Gyarmat, P.-Földvár, Kétegyháza, Uj-Kigyós, Kondoros, Tót-Komlós, Öcsöd, Körös-Tarcsa, P.-Szt.Turnya, Szabad-Szt.-Tornya, N.-Szénás, Szarvas és Sámson községek, a kitűzött határideig áprilishó 1-éig 1881. evi zárszámadásaikat be nem terjesztvén, ezen mulasztásra nézve, mindenünnen igazoló jelentést kívántam. Ezen jelentések alapján, a késedelem igazoltsága vagy igazolatlansága felett határozni és a mulasztás megtorlása iránt saját hatás körömben intézkedni fogok. 7. Röviden megemlékezem itt azon súlyos csapasról. mely B.-Gyula városát a f. évi márcziushó 25-ik napján törtónt tűzveszély oen érte. Az emiitett napon ugyanis, az úgynevezett német városi rósz 860. számú ház nádtetőzete kigyuladván, a tüz hihetetlen gyorsasággal, a keleti irányban fuvó erős szél altal táplálva, az egész utczát a német temetőig lángba borította s rövid másfél órai egés alatt a városban 48, a szőlőkben pedig 3 lakházat elhamvasztott. A kár értéke a 100,000 frtot megközelíti, mely a biztosítási összegekben csak azért nyert részleges inegteritóst, mivel a kár tetemes részét, a gabona neműek és élelmi szerek képezték. Emberélet nem esett áldozatul, súlyos égési sebeket szenvedett egy egyén. A kár enyhítése körül első volt a mkir. belügyminiszter ur 250 frt nyi adományával, ezen felül gróf Wenckheitn-család ós nagy számú egyesek ós a megyebeli községek siettek emberbaráti részvetők nyilvánításával. 8. A tekintetes megyei bizottság mult 1881. évi szeptemberük 12-én és folytatva tartott rendes közgyűlésén 217. bgy. sz. a. a szervezeti szabályzat IX. fejezete 12. §-a 4-ik pontjának, a levéltári kezelés tiiáuyainak pótlását ezólzó módosítása és az előző évekből származott irattári hátralékok rendezésének és kiselejtezésének költségei tárgyában hozott határozata azon részében, mely a szervezési szabályzat hivatkozott pontjának módosítását ezélozza, a mkir. belügyminiszter ur 1881. évi októberhó 13-án 48871. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatott; a határozat azon részére nézve azonban, melyben kimoudatik, hogy az előző évekből származó irattári hátralékok rendezésének ós a selejtezési munkálatoknak költsógi az 1882. évi költségvetésben előirányzott összegből lesznek fedezendők, ugyanazon miniszter ur Kijelenté, hogy miután a levéltár selejtezése csak is a részletesen kidolgozott s miniszterilég jóváhagyott tervezet elkészülte utáu lesz foganatosítható, az e czélra netán szükségelt költsegeií miként fedezésének kérdése is nem a költségvetés során, hanem a selejtezési munkálatok eszközlésének engedélyezése iránti tárgyalásokkal kapcsolatosan fog megoldást nyerni. A belügy mi nister ur ezen rendelete folytán, a további teendőkre nézve, véleményem a következő. Tekintve, hogy levéltári helyiségünk, czólszerübb ós már is foganatba vett másnemű beosztás mellett, irataink befogadására még igen elégséges; — minthogy továbbá a levéltárnak, a kétszeri költözködés következtében megbolygatott állapota, a selejtezési eljárás foganatosításának mindenesetre oly akadalyául tekintendő, mely a levéltár anyagának helyes megismerését, s igy tervezett elkészítésénél szükséges általános jrányelvek megállapítását szerfelett nehezíti: a selejtezés terve ezen emiitett akadály elhárításáig függőben tartandó. Ellenben feltétlenül szükséges, hogy az előző évekből származó irattári hátralékok rendezése késedelem nékül megkezdessék s a legnagyobb kitartással, lehető tövid idő alatt befejeztessék. Minthogy pedig a megyei levéltár személyzetének a folyó ügyek kezelése már magában is annyi dolgot ad, hogy annak végzése mellett, a régi hátralékok rendezésére ideje alig marad, s igy ezen valóban sürgős jellegű ügy rendbehozatala bizonytalan nagy időre elodáztatnék, a hátralékok rendezésére külön leifogadandó inuukaerőt tartok szüks'gesuek ; miért is felkérendőnek vélem a m. kir. belügyminiszter urat az iránt, hogy a jelzett munkálatok teljesítése czéljából 1000 frtnyi pótjavadalmazást engedélyezni s annak keretén belül a megye közönségét a szükséges kiadások megtételére felhatalmazni méltóztassék. B.-Gyulán, 1882. május 13. Jantsovits Pál, alispán. Politikai hirek. * A felkelők számára — mint Orsováról irják ottani montengrói ügynököK nyíltan toborzanak a kerületből önkénteseket. Ily toborzásnak a widdini osztrák-magyar konzul is tudomással bir. A mult hóban teljesen felszerelt, martini puskával és orosz útlevéllel ellátott 98 önkéntest indítottak útnak Boszniába. A konzul hiába reklamált e törvénytelen eljárás ellen. Az önkéntesek többnyire osztrák-magyar alattvalók. * A képviselőházban a bosnyák vitát még most sem fejezték be. A törvényjavaslat védelmére pénteken Jókai Mór nagyhatású beszédet mondott, melyet azonban zajos ellenmondásokkal kisért az ellenzék. Későbben Tisza Kálmán felelt Szilágyi Dezső támadásaira. * London, május 19. Beszélik, hogy összeesküvés terveztetik, melynek czélja meggyilkolni a walesi herczeget, a minisztereket és más magasrangu tisztviselőket. * Az egyptomi ügyek napról-napra bonyolódnak. — A franczia-angol fletta-tüntetós ellen már három helyről erélyes ifellépés hírét halljuk. Első helyen áll az egyptomi minisztérium , mely fegyveresen akar ellenállani bárminemű illetéktelen beavatkozásnak. Második helyen a porta fenyegetődzik. Végül Olaszország készül fellépni mint a harmadik egy tiltakozással az angol-franczia flotta-tüntetés ellen, mert szerinte erre csak fiz európai konczert van feljogosítva. Oroszország még mindeddig tartózkodó állást foglal el ez ügyben. MEGYEI HIREK. — Megllivás. A békésmegyei gazdasági egyletnek f. é. máj is 29-án, pünkösd tnásod napján, d. e. 10 órakor B.-Osabátl tartandó rendes évi közgyűlésére az egyletnek minden tagja tisztelettel meghivatik. Ugyanott és azonnap détután a szosott gyepen lóverseny tartatik. Az elnökség megbízásából: Mokry S<ímU9l, egyl. titkár. * A békés-csabai férfi-dalkar lobogóját, melynek anyai tisztét báró Splónyinó Blaha Luiza volt szíves elfogadni, B.-Osabán Pünkösd első napján f. óv május 28-án A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZAJj Irén. (Beszély ) Bácsy Istvántól. (Vége) Nem könnyezett Irén, mert vélte, hogy apja szivét megnyerheti. Eljött az este, s a lányka mosolyogva lépett apjához megcsókolván annak homlokát. Lefogta szemepilláit az álhaiál s tündér mennyországa, szerelmes Gyulája forró keblére varázsolta. Álom! S hol a való ? Itt a sirban ... Megtört Gyulában a hit s midőn kedvese álmában vele enyelgett, panaszt lehellő szivét elnémította a golyó. Igen, ő meghalt; de lelke telét itt hagyta. Ez csak két hét multán kiserte az örökéletre hogy ne válaszhassa el őket senki. Hajnalban busán szólaltak meg a harangok, busán hirdették a falut lakók Gyula halálát, A lényt, a gyilkosság okát senki sem tudta. Felhányták iratait, megvizsgálták zsebeit, s egy papíron kivül, melyre ez volt írva „szerelmemért" semmit sem találtak. Volt helye a találgatásnak, mindenki gondolt vagy beszólt valamit, a valótól messze eltérvén. Igy jutott el a hir Irón lakásáig. Szép tavaszi reggel volt, a kis madarak összhangzó éneke zengett a zöldellő ágon. Irón most kelt fel s az ablakhoz lépve hallgatta a tündér zenét. Elmerengett képzeletében s visszaidézte álmait. Egy mosoly játszott ajkán, mely csak akkor tüat el, midőn belépő barátnéjától hallja, hogy Gyula meghalt; agyon lőtte magát. Más nő leroskadt volna ily gyászos hir után, az ő lelke nem alélt el. Egy harmat csillogot fekete szemében s minden megdöbbenés nélkül feleié: „tudtam." Szegény Irén! felkereste apját s csókzáporral borította el, könnyezni nem tudott. Kérte zord apját, engedje elmenni Gyula temetésére. Kellett-e félni az apának akkor, midőn tudta, nem ól az, ki leányának férje akart lenni, s mért ne tenné meg lánya kívánságát? Gyász öltönyben jelent meg Irén s bátran lépett a koporsóhoz, csak halványsága vonta magára a figyelmet. Felemelte a szemfedőt s midőn megpillantotta kedvesének szívsebeit, saját szivéhez kapva hangos sikoltással öszszerogyott. Most lett világos a gyászoló közönség előtt minden, most siratták igazán Gyulát a szomorú szülők. Elhagyták a halottat s mindenki Irón segélyére sietett, — későn tért ő magához, teste, lelke törve volt. Apjához vitték Irént, Gyulát a temetőbe, — ezt nyugalomra, azt szenvedésre, — legalább azt hitték, hogy szenved; de ha kérdezték tőle, órez-e fájdalmat, tört arczárói egy mosoly lebbent el s mondá: „tövises-e az ut, melyen kedvesemhez érek?" Elkövetet az apja mindent egyetlen gyermeke megmentésére s midőn látta, hogy semmi sem használ, kérte maradjon nála. Irén megcsókolta a reá hajló, zokogó apa homlokát s csak annyit mondott: „nem tehetem." Három hétre, szép májusi reggelen, midőn a nap első vetette sugarait a földre, zárta le szemeit örök nyugalomra Irén. E sir alatt nyugszanak mindketten. Irén utolsó kérése volt ez, mit a sors bosszújától remegő apa megszegni nem mert. — Boldogok ők, de annál boldogtalanabb a gyermekét vesztette apa. Nincs semmi öröme; egyetlen ereklye leányától e sir, melyet megteKinteni ereje nincs; a lelkiismeret távol tartja őt ettől. Városunk legszebb leányai leszakgatták virágaikat s koszorúba kötve ide hozták megkoszorúzni az igaz szerelmet. Egymásért élni, egymásért meghalni napjainkban kevés tud. Elnémítja a szivet a külső csillogás. Nem nézi most meg senki e sirt. A szerelem, mi legdrágább kincs a szívnek, önérdekké fajult. Az emberek szelleme üzérség, s miben hasznot nem találnak, átadják az enyészetnek. Mily kopár e hant is, melynek kebléből drága könnyek tereainek 1 Nézze! ott fénylik a lecsüggő füznok levelén. S valóban a természet legszebb könnye, egy harmat rezgett a fa levelén, melynek ikertestvére lett az ón könnyem. Nem törültem le a könyet, mert a sir lakói érdemesek voltak arra . . r Nekem drága volt a köny, mert megtanított igazán szeretni. Menjetek a temetőbe s nézzétek meg Irén sirját. Ejtsetek rá egy könnyet: hadd tudjátok meg, mi a szerelem.