Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-01 / 64. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. dig a török intervenczió firedméDyteleD maradna, akkor a nyugati hatalmak anyagi támogatást fognak kifejteni A mészneinek és a czéinent. (Ismeretterjesztő.) (Vége) Ennyi időre pedig a „Cementprüfungs-Normen" nem terjednek ki, de nem is ilyen anyag megvizsgálására állíttattak azok össze ! Az ilyen anyaggal végrehajtott műnél, a benne lévő szabad mész, mint a kövér mész kimosódik, a tömeg összeáll és a példaként felhozott rakpart alászáll; a bétonrétegen át pedig a kimosódott szabad mész képezte finom ereken a viz betódul. Ha ez a „vizhatlan" mész 65 kgrammos hektoliterenkint, benne — számitásom szerint — 20 krgramm szabad mész van, és ez a 20 klgr. hektoliterenkint, meg az érte kiadott pénz elveszett. Minden további kommentár nélkül ajánlom: a „kaisson"-ok meg a szádfalak jókarban tartását, ahol a műtárgyak az ilyen fajta „vizhatlan" mészből épültek; mert ezek a viz mosását felfogják és a inü fenállását meghosszabbítják; ezek nélkül nem sokáig hirdetnék dicsőségét a „legcsekélyebb fajsúlyú vizhatlan mésznek." Vannak aztán hektliterkint 70 és több kgramm. könnyű „czémentmeszek" is, legalább annak csúfolják a produkensek skála szerint, a vállalkozók nagy gyönyörűségére. A hektoliterenként 90 grammnál csekélyebb súlyú hydraulikos meszek mindenikében van szabad mész, és azon mértékben a milyenben az jelentkezik az anyagban, annak szilárdsága idővel alászáll és vizáilósága csökken, és megfordítva: minél inkább közeledik súlyban hektoliterenkint a 90 kgrammhoz, annál kevesebb benne a szabad mész, annál szilárdabb és vízállóbb. És ha valamely hidraulikus mészben szabad mész van: akkor az nem vízhatlan, ha Kuífsteinból hozatjáü is, és ha mindjárt kriptákat csinálnak is belőle a fővárosban. Bármely hydraulikus anyagban ha szabad mész van, ezt igen csekély víznyomás még a nagyon vastag falakon át is kilúgozza; vide: a vár alatti tunelt, ott díszlik a falán fehér csapadék alakjában — a kilugaott ia lerakódott szabad méSZ. Hát mit szóljak még a pöczecsatornákról, melyek szintén ily mésszel feláztatnak, és a melyek teste menynyivel gyöngébb az alaguténál! Az a subickréteg, a mit a kőmivesek a csatorna belső felületére „portczément"-ből ráfennek, igen múlékony. Aztán az a drága nedv — a kutak közvetítésével — a nagyérdemű közönségen át folytatja körútját, Már ezt a természet törvényei ugy hozzák magukkal. Miután az ily könnyű fajta hydraulikus mésznek a szilárdsága: bliktri, a vizhatlanságáról meg szó sem lehet, de némi hydraulikus természete el nem tagadható, elnevezném vízálló mésznek. És felhasználnám nyírkos talajban az alapokhoz és mindenütt a kövér mész helyett, mert ennél jobb. Pinczefalazatnál vagy csak egy oldalt szabadon álló falaknál és nedvességben nem azért, mert a nedvesség a szabad meszet feloldja, ennek helyét a viz elfoglalja ós eltekintve attól, hogy már ez is kellemetlen, a falat még a fagy is megrongálhatja. „Czémentmeszel" vagy a lejárt „román czémentet" gyártották itt még magnesiatartalmu mészkőből, dolomitból is. Még most is gyártják-e nem tudem, de gyártották. De dolomitból „czémentmész" soha sem lehetett és nemis lesz, mint ahogy kutyából szalonna nem lesz. A magnesiának szintén vannak hydraulikus tulajdonságai, de a magnesia oly gyönge alj, hogy képtelen oly egyesülésre, mely azt az eredményt tüntetné fel, amelyet a „czémentmész"-től megkövetelünk. A dolomitból nyert hydraulikus mész szintén csak „vízálló" és helyesen használható mindenütt, ahol a vízálló mész alkalmazását elébb jeleztem, Folyó vízbe nem való. Van-e valamely czémentben szabad mész, azt csekélyebb súlyán kívül rövid uton — a többi mód közt — megtudjuk ugy, hogy próbadarabokat helyezünk viz alá, s ha az edényen fehér csapadék rakódik le : a czémentben van szabad mész. Talán elég is lesz egy szuszra ennyi. Ez ugyan a közleni valómnak csak a füle, de megírom a farkát is, ha vagy három kollegára attadok, aki ezt átolvasta (a szerkesztőség személyzetét ide nem számítva) és ha i^őrn engedi mielébb. Tiizköressy. A b.-csabai férfi-dalkar zászlószentelési ünnepélye. Az ünnepélynek a lebetö legszebb idő kedvezett, miért is a megye minden részéből jöttek kedves vendégek. Pontban 5 órakor gyűltek össze a városháza dísztermében majdnem teljes számmal a nyoszolyólányok és a vőfélyek, kiknek neveit lapunk legközelebbi számában közöljük. Innét szép rendben a vigadó nagy termébe vonultak. Elől a még kibontatlan, fekete hüvelybe zárt zászlóval Povázsay László ur zászlótartó, mellette az ünnepi szónoklat tartására felkórt Horváth János gymnaziumi igazgató ur. — Mindjárt a zászló után a helyettes zászlóanya, Szeberényi Isivánné úrhölgy Launer Károly ur, az egylet elnökének karján. Ezután következett Korosi Zsófi koszoruleány, utána a nyoszolyólányok, mindesryik vőfélye karján párosával, utánuk a hatóságok, egyletei, testületek küldöttei. A felavatás Launer Károly elnök ur átgondolt alkalomszerű beszédjével vette kezdetét, mely után a dalkar „Mi a harmat a virágnak Fáradt szivnek az a dal ? IJjra éleszt, enyhülést ad Bűvös édes hangival." kezdetű, egyszersmind annak jeligéjét képező gyönyörű dalt ónekló el sikerülten. A zászló kibontatván hüvelyéből, egész szépségében ragyogott a kellemesen meglepett nagyszámú közönség elölt. — Szine bordó-vörös; arany hímzéssel, ott diszlett a „b.-csabai férfi dalkar" felírás. A széles, nehéz szalagokon nagy aranybetükkel olvasható a fenti jelige, egyik szalag alján pedig „br. Splónyiné, Blaha Luiza

4 zászlóanya neve. Ezután Horváth János ur tartá a lapunk homlokán olvasható eszmeteljes beszédét, melyet a közönség élénk óljenzéssel fogadott. Következett a szegbeverés. A számos sikerült jelige között, melyeket a meghívott küldöttek mondottak, csak a következőket sikerült megszerezni: A zászlóanya a dalkar fentidózett jeligéjét mondá el. A koszoruleány, Korosi Zsófi kisasszony a következőt mondá el: „Virág a dal és mert sokra gyenge, Szüksége van ápoló kezekre." Melczer Kálmán ur, mint a csabai gymnazium küldöttje, a következő sikerült kis költeménynyel ragadta élénk tapsra a közönséget. „Illatát a virág himgoros kelyhében, Gyermekét az anya őrzi lagy ölében ; Kincseit a tőzsér gyűjti vas ládába : Szellemét a nemzet nemzeti dalába!" Battaszéki Lajosné, mint a b.-csabai nőegylet képviselője e sorokat mondá! „Dalban a sziv, szívben az élet, Nőegyletünk szive véled." Vidovszky János ur, a b.-csabai polgári kőr képviselője, igy tzólott zajos tapsok közt: -Ifjú egylet! lelkes énekedre Ébredezzen a honszeretet! Dicsőítsd a férfiút dalodban, Magasztald -a n» erényeket. Bordalodban tűz- és láng legyen, Szerelemről dalolj édesen . . S hatty udalod Ne zengd el sohasem!" Dr. Báttaszéki Lajos ur a „Bókésmegyei Közlöny" szerkesztősége nevében ezeket mondá: JSemcsak gyöngyöző borban, Igazság van a szengő dalban is, Igazság utja nehéz, De dal közt nem szúrja a tövis. Néhány lélekemelő, szép ós jól előadott dal eléneklése után beszegezve lett a felavatási ünnepély, mely minden tekintetben jól sikerült. Sikerüljön a debreczeni versenytéren is a küzdelem, ós hozza haza a dalkar koszoruzottan uj zászlóját a nemes küzdtérről ! * * Este 8 órakor vagy 300-an gyűltek össze a Fiume szálloda nyári éttermében mely az ablaktáblák és falak kivétele által, kellemes ós szellősre lett téve. Ott felváltva a dalkar ós Jancsi zenekara szórako/iatá kellemesen a jókedvű közönséget, melynek a nagy tolongás daczára, rendesen kiszolgálták. A férfi dalkar jövedelme igen jelentékeny volt, ós persze ínég fokozódik, ha Blaha Luiza úrhölgy személyesen eljöhetett volna. De a mi késik nem múlik. n n. MEGYEI HÍREK. — Szabad-Szt.-Tornyáról irják nekünk: Szabad-Szt. Tornya községben, Supkógel István ev. tanitó ur 6 osztályú vegyes iskolájában f. évi máj. 24-én tartatott meg az évzáró vizsgálat. A tanköteles s egyszersmind be is iratkozott gyermekek száma volt 154; jelen volt a vizsgálaton 127; a távollevők betegség, elhalálozás s elköltözés folytán nem jelentek meg. A 127 tanuló közül csak 7 nem olvasott folyékonyan; szintolv meglepő eredményt mutattak be: vallástan-, számtan-, folyó és ütenyirás-, földrajz és énekből; több tárgy az idö rövidsége miatt nem vétethetett elő. S tekintve, hogy a fentirt tanitó ur itteni 10 évi működése alatt diszes iskolahelyiség, kényelmes tanitói lak s mellék épületei, egy teljesen szilárd anyagból gyönyörű magtár építtetett; ez idö alatt az egyház fekvő birtokot is vévén, a mellett bizonyos készlet vagyonnal is rendelkezik: mindezek egyrészt Supkégel István tanitó s kántor ur ernyedetlen szorgalmát, kitartó ügybuzgóságát s tapintatos bánásmódját a legfényesebben tanúsítják; de kétségtelenné teszik azt is, hogy a szabad-szt.-tornyai, bár nagy részben szegény nép egyházát ós iskoláját a község legragyogóbb koronájának tekintve, érdekűkben minden áldozatot meghozni kész; egyúttal tanúbizonysága ez annak is, hogy buzgalom, kitartás, jóakarat s békés egyetértés mellett szegény faluhelyen is haladhat az egyház s virágozhatik a 'tanügy. Adja isten, hogy népünk minden rétege már valahára át legyen hatva azon magasztos eszmétől, hogy különösen a tanügy az, mely az összes közügyek éltető lelkét magában foglalja, s hogy e czólra áldozott minden félév hatványozott tökét biztosit a jövő nemzedéknek! * A b.-csabai izr. népiskola majálisát ma, azaz junius 1-ón, (csütörtökön) tartja meg, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja: a tantestület. * Hymeil. Szarvason máj. 28-án Winternitz Arnold uradalmi igazgató urnák kedves ós bájos leányát Mariska kisasszonyt eljegyzé Pintér Lajos dócs-pusztai uradalmi gazdatiszt ur. Legyon kötendő frigyükön isten áldása. — A mező herényi „Magyarvégesi független olvasó egylet" pünkösd ünnepe első napján a délutáni órákban tartotta meg félévi rendes közgyűlését, melyen volt elnök Dús Gerö ur az elnökségről Írásban leköszönt s helyette csaknem egyhangúlag Szentandrási Elek rektor ur választatott meg a független egylet elnökének. Adja isten, hogy a hazában fenn álló s virágzó egyletekhez mérten az egyetértés s béke szinoonalán bölcsen vezethesse az egyletet. * Nemes asszony. A nem rég elhalálozott Jánovszky Sámuel szarvasi polgárnak özvegye a szarvasi evangelikus egyház számára egy népiskolát ópittet saját költségén. A család egyetlen gyermeke még az 1855-ki cholerának áldozata lett, azóta a magokra hagyatott öregek lakhelyűk környékének gyermekeiben gyönyörködtek. A szeretet sugallta nekik, hogy ezek számára egy iskolát építtessenek, csak azt kötvén ki, hogy az Jánovszky-iskolának neveztessék. Az ópitós ma-holnap készen lesz, teljesen befejezett állapotában, tehát iskolapadokkal is ellátva, 5225 forintba kerül. Utánzásra méltó példa! * A szarvasi polgári leányiskola alaptökéjéhez Koncz Zsigmond uradalmi tiszttartó ur, alapítványul 50 forintnyi adománynyal járult. Fogadja a polgári leányiskolái társulatnak őszinte köszönetét. * Ismét tűzijáték. Quaissr pyrotechnikus megszerette Szarvast, máj. 28-án megint tűzijátékot rendezett. A sikerült előadást nagy közönség nézte. * A szarvasi lögymnaziumban az évzáró közvizsgálat jun. 20-án fog megtartatni. Ezt megelőzik 10 napon át a szigorlatok, követi az érettségi vizsgálat. A részletesebb programmot később fogjuk közölni. * Megkivás. A b.-csabai görög-keleti román népiskola folyó óv juniushó 4-én a vaspálya melletti görög-keleti temetőben tavaszi mulatságot vagy juniálist tartand, melyre a tekintetes városi érdemes elöljáróságot, tisztelt szülőket ós tanügybarátokat tisztelettel meghívja Bara Döme görögkeleti népiskola tanítója. * A békésmegyei község jegyzői nyugdíj intézeti választmányban Uipcsák József orosházai jegyző elhalázása következtében megürült helyre, Kóry Elek Doboz községi jegyző választatott meg. * Csaba város képviselőtestületének azon folyamodványa, melyben főbb utczáinak czólbavett kiköveztetése esetére az 1876. évi V. t. cz. 34. §-ával szemben az utvámszedési jogot a vasúton engedélyezni kéri, a kőut kiépítésre vonatkozó költségekről szóló előirányzattal együtt azon vélemény kíséretében rendelte felterjesztetni a megye a közmunka és közlekedési m. kir. miniszter úrhoz, hogy miután Orosháza község hasontárgyu kérvénye folytán az utvámszenvedés, a hivatkozott törvényczikk korlátozott engedménye daczára, azon község részére az emiitett miniszter ur által elvileg már megadandónak találtatott ezen kivételes kedvezmény a fejlettebb viszonyok között lévő B.-Csaba város részére szintén engedélyezendő volna. A tervezett kövezósi munkálat engedélyezése esetére műszaki szempontból szükségesnek tartja azonban olyatén módosítását, hogy a szegélykövek legalább is oly nagyságúak legyenek, hogy azok felső lapja az útburkolattal szineljen ós alsó lapja legalább 5—8 czentimóterrel a burkolat alá érjen. * Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúnmegye közönsége megküldvén megyénknek 1882. évi 810. kgy. szám alatt kelt átiratát, melylyel felhívja, hogy Magyarország első királyai Sz. István emlékére emelendő érezszobor tárgyában hozott határozatát magáévá tegye, — megyénk törvényhatósága a következő végzést hozta: A vármegye közönsége a legszívesebb örömmel üdvözli a testvértörvényhatóságnak az ép oly kegyeletes, mint hazafias czélját: a nemzet első nagy királya emlékének külső képen való megörökítése körül megindított buzgolkodását; s a nagy ősök iránt mindenkor igaz hazafiúi érzülettel istápolt kegyeletének saját erejéhez mért anyagi hozzájárulásával maga is kifejezést óhajt adni. Mielőtt azonban ez iránt végleges határozat hozatnék, s a kegyeletes czélra fordítható összeg mérve megállapittatnék, szükséges lévén, a rendelkezés alatti alapok ez idö szerinti állásának megismerése: a megye alispánjának elnöklete alatt Dr. Kovács István megyei főorvos ós Party Ferencz megyei föpénztárnok, mint küldöttségi tagok megbízatnak hogy a megjelölt értelemben a közönséget a közelebbi közgyűlésen kellőleg tájékoztassék, s ugyanakkor, a felajánlandó adomány összeg mórvét is hozzák javaslatba*