Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-12 / 31. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. a községi, megyei szekér-forgalomnak is átalad áthas­sanak (mint erre Schweizban több példa van.) A vas­utat építő konzorczium kötelezze magát ezen összege­ket, ezen hidakat, mig a vasút az állam tulajdonába át nem megy, mindig fentartani. Igy a helyi érdek, s az egész megye érdeke ki lesz elégítve, biztusitva; ezt Békésmegye megbírja s ily áldozat mellett teljesen hiszem, hogy az összes ter­vezett vasutakra a pénzt ideben megszerezhetjük, pe­dig én, mint mondani szokták, gazda nélkül nem be­szélek. Móricz Pál. IPolitiltai hirek. * Budapest, márcz. 9. A képviselőház mai ülésében tár­gyaltatott a szegedi ^ormánybiztosságról szóló 1879. évi XX. törvényczikk érvényének 1883. év végéig való meghosszabbítá­sát czélzó törvényjavaslat; továbbá a csendőrségnek a törvény­hatósággal felruházott városokban való szolgáiatnem teljesí­téséről szóló törvényjavaslat. A javaslatokat a többség elfo­gadta. A delmagyarországi Ínségekről szóló törvényjavaslat egyhangúlag elfogadtatott. * Czetinye, márcz. 9. Vjemercsica, az akcziópárt pénz­tárnoka, ama sebeiben, melyeket a közte és Popov orosz ezre­des közt történt tettlegesség közben kapott, ma meghalt. * Bécs, márcz. 9. Véglegesen el van határozva, hogy Wolkenstein grófot nevezik ki pétervári nagykövetté. Népszerű rövid ismertetése a vörlienynek és roncsoló toroklobnak. Ajánlva Békésmegye lakosságának figyelmébe. Irta: dr. Kovács István Hékésmegye főorvosa. A vörheny (scarlatina) és roncsoló torok ob (dipite­ritis) népszerű rövid ismertetése. (Vége.) Békésmegye lakosságának józan értelmétől jog­gal várhatja meg a hatóság azt, hogy nem a törvé­nyes közeg és rendőr, hanem a nép maga igyekez­zék egyszer valahára őrködni saját jóléte felett. A mi a betegség gyógyítását illeti, itt vegye szíves tudomásul az olvasó, hogy a vörheny is azon betegségek közzé tartozik, a melyeket igen csekély áru orvossággal el lehet látni, annyira, hogy nem atalom kimondani, hogy egy vörheny-beteg gyógy­kezeléséhez alig kell két vagy három forint áru or­vosság, söt, ha az illető szülők a beteget okszerüleg az orvosi tanácsra gondosai figyelve ápolják, a leg­több esetben alig van szükség orvosi szerre, — de aztán az ápolás a betegségnek mindenben megfelelő legyen. Hogy kell ápolni a vörheny-beteget? — A mint a betegség jelei mutatkozni kezdenek, a beteget azon­nal ágyba fektetjük; a szoba legyen mérsékelt meleg, kerülni kell a betegnek erős betakarását, a mely a beteg lázát csak fokozza s ugy is viszkető bőrének e viszketését még jobban elősegíti. A beteget szükségé­nek végzése végett semmi körülmények között kie­,Az életnek csomójába Lesz köttetve lelke, Irgalomnak osztásában A ki kedvét lelte . . . Szól Abigál . . . minden szava Méz Dávid szivének, — Szép termete, arczrózsái Tapadó szemének . . . „Áldott Izraelnek Ura, Ki e napon téged Küld" — szól igyen — hogy ne mennék Vérontása végett. Becsületes a beszéded, Te magad is áldott ; Térj békével, hova elébb Boszúm tüze vágyott . ." — — Mig igy beszél, Karmet felöl Jő gyors hirnek szava: Megveri az Úr, a kit nem Vert meg Dávid hada ; Meghalt Kábal, gonoszsága Fordult a fejére! — — Föllángol a király szive !Nábal özvegyére. „Áldott az ür! igazságos Keze ad hát nékem, Hogy te lennél koronámnak (iyöngye, feleségem. Menj, temesd, gyászold s mig illet Az özvegyi fátyol: Tárt karom vár s kebelem, mely Te éretted lángol!" (B.-Csabán, 1881.) Petrorics Soma. reszteni nem szabad ; kezdetben egy kis leves vagy tejen kivűl minden más táplálékot meg kell tőle vonni, itala legyen a szobában állott, tehát nem nyers hideg víz. - Ha őrös torokfájásról panaszkodik, hideg vizbe mártott és kifacsart ruha a nyakra körül borítva lényeges enyhülést fog okozni, épen ugy ha a láz nagy s a beteg félrebeszél, hideg vizes ruha a fejre, jó szolgálatot fog tenni; kerülni kell minden meleg theanak alkalmazását. Midőn a lehámlás korszaka megkezdődik, sőt bevégződött, szükséges a gyermekre a leggondosabban ügyelni, mert az ezen korszakban történő áthülés a legveszélyesebb tüneteket vonhatja maga után, nevezetesen veselobot s annak folytán vízi-betegséget. Átalában egyetlen vörheny-beteget is hat hét előtt, — bármily egészségesnek látszik is más különben — meggyógyultnak tekinteni nem lehet, te­hát hat hétig a figyelés gondjainak megszűnni nem szabad. — Ott pedig a hol orvos van, pedig hát me­gyénkben egy-két község kivételével mindenütt van, folyamodjék az illető orvoshoz, s különösen az ápo­lásra adandó bővebb utasításait, az orvosnak "ha meg­figyeli, látni fogja, hogy a vörhenybeteget bizon ke­vés gyógyszerrel meg lehet gyógyítani. Roncsoló toroklob. A roncsoló toroklob igen sokszor a vörheny kí­séretében, sokszor azonban vörheny nélkül, tehát ma­gában önállólag is szokott előfordulni. Jellemző tu­lajdonsága e betegségnek, hogy a beteg torka szürke­sárgás alhártyával húzódik be, mely először csak egyes foltokat képez, később aztán összefolyik. A betegség­gel kezdetben alig van valami láz, a torokfáj is sem valami nagy foku. Ha azonban azt látjuk, hogy a be­teg szokatlanul halvány, szeme bágyadt, általában semmi nem érdekli, s torkába nézve pedig, ott szür­ke-sárgás foltokat veszünk észre, legyenek azok bár­mily kicsinyek: azonnal orvoshoz forduljunk, mert e betegség különösebb eljárást kíván. Ha orvost hamar­jában nem kapunk, addig is, mig az orvos előkerülne, igen helyesen teszünk, ha a gyógytárbói mészvizet hozatunk, s azzal a gyermek torkát félóránkint gar­garizáltatjuk. A mit föntebb a vörhenynél annak ragályossá­gára, terjedésére, s aanak megakadályozására nézve mondottam: teljes mértékben igaz a roncsoló torok­lobra nézve is. Ugy hogy azt itt mint mar elmondott dolgokat mellőzhetem. Néhány komoly és intő szó. Általában elterjedt hit népünkről, hogy az gyermekeinek egészségével és éle­tével, mindaddig, mig azoknak hasznát nem veheti — keveset törődik. Nem tekinti a gyermeket áldásnak, sőt bizonyos fokban tehernek, némelyek azt is mond­ják, hogy e nem törődés sokaknál odáig fokozódik, hogy örülnek, ha egy angyalt adhattak az égnek, s ha az angyal nem rágódik itt e földön a családapa keresményén. Alig vagyok képes elhinni. — Nem birok meg­barátkozni azon gondolattal, hogy az Isten képére te­remtett ember, kinek keblébe az erények legnemes­bikét, a hozzánk tartozók iránti szeretet oltotta, ily szeretetlen birna lenni övéihez, midőn még az állat­nál is megható meleg ragaszkodást látunk kicsinyei iránt. Meggondolja-e az ily apa és anya azt, hogy az a gyermek nemcsak az övé, de a hazáé is, s hogy hazája iránti kötelessége azt annak felnevelni; meg­gondolja-e, hogy annak életeért felelős nemcsak az emberi, de az isteni törvények értelmében, s ha a gyermek egészségének ós életének megmentésére nem tett meg minden tőle kitelhetőt, ha elkerülte is az emberi igazságszolgáltatás sújtó kezét, de nem fogja elkerülni soha a felelősséget azon legfőbb biró előtt, ki reá az élet feletti örködés kötelességét róvta ! MEGYEI KÖZÜGYEK. A megyei közigazgatási bizottság gyűlése, már­czius 6-án. (Folyt, és vége.) A. m. kir. államépitészeti hivatal főnöke a f. évi febru­ár haváról beterjesztett s tudomásul vett havi jelentésében a közmunka-előirányzat megérintése mellett csupán a Gyula-vári gőzmalom mellett elhelyezett füllesztő vaskádnak az illető gé­pész mulasztása folytán történt felrobbanásáról tesz jelentést. Elénk érdeklődés között tárgyaltatott ezután a Békés és Csaba között létesített ni szándékolt szárnyvasutra vonatkozó tervek és költségvetések átvizsgálásával megbízott albizottság­nak javaslata és Békés város képviselő-testületének a fent jel­zett vonal kiépítése ellen hozott határozata, valamint Békés város elöljáróságának azon kérelme, a mely szerint a város megyei Közmunka ereje vaiut-épitésre a város rendelkezése ala bocsájtassék; — a melyekre nézve tekintetbe vételével azon körülménynek hogy a közigazgatási bizottság a Békés városa által építeni szándékolt békés-földvári vonalat, a me­gyei közlekedési érdekekre annyira előnyösnek el nem ismer­heti, hogy ennek létesítésére a megyei közműnka-alap igénybe vételét javasolhatná, — az összes iratokat a köztörvónyható­sági bizottság legközelebbi közgyűlése elé oly inditványnyal ha­tározza beterjeszteni, hogy Békés város képviselőtestülete az általa 1880. évi deczember hava 2-án 93. szám alatt hozott és a Békés-Csaba Között létesítendő vasút költségeinek fede­33 éven át évi 6200 forint kamat-biztositást ígérő határoza­tának kötelezettsége alul felmentessék. A kir. tanfelügyelő előterjeszti, hogy Lippert János csa­bai ovoda-vezető ovodája szükségleteinek fedezésére a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől 100 forint segélyben részesült, — miről nevezett ovodás azzal értesíttetik, hogy ta­nítványainak in. évi létszámát ós gyerm^kkertjének m. évi összes bevételei és kiadásairól szóló számadását mielőbb ter­jessze be. Ugyancsak a kir. tanfelügyelőnek azon előadása után, hogy a megyében lévő 28,638 gyermek közül csak 21,604 látogatta az iskolákat, 7034 pedig az előadásokról elmaradtak, — utasította a bizottság a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét, hogy a tanévet törvényellenesen megrövidítő • kön valamint a jogosulatlan kilépőkön a közoktasügyi törvény 4. §-ában emiitett bírságot az 1876 évi V. t. cz. 18 és 19. §§ ai alkalmazásának terhe alatt kórlelhetlen szigorral hajtsák végre. A kir. adójelügyelőnek tudomásul vett havi jelentéséből kitiinik, hogy a f. évi február havában a megye területén egyenes adók czimen 206,915 frt 87 y a kr. hadmentességi dij czimén 11,368 frt 6 kr. folyt be. A megyei főorvos havi jelentése szerint, a megye terü­letér) uralgó járványos betegségek a f. év február havában csök­kentek, — Orosháza községben a járvány miatt bezárt iskolák megnyittattak — és Csabán az ujjabban felmerült vörös himlő járvány is oda enged következtetni, hogy a sokkal veszé­lyesebb vörhenyjárvány nemsokára megszűnik. A megyei főorvos statisztikai jelentése szerint a mult 1881. évben a megye tei ületen 11,743 gyermek született, ezek kö/,­zül íinemü 5949, nőnemű 5794 és törvénytelen ágyból szüle­tett 504. A mult 1881-ik évben a megye területén meghalt össze­sen 8634 — ezek közű! felbonczoltatott 57 egyén. A vérhiinló-oltás örvendetes gyarapodására mutat, hogy a megye területén a mult évben 9418 egyén olta­tott be. Alispáni jelentés Békésmegye februárhavi álla­potáról. — Felolv. Békésmegye közigazg. bizottságának márcz. 6-án tartott gyűlésén. — Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi febr. havi állapotáról szóló rendszerint! jelentésemet az 1876. évi VI. törvényczikk alapján van szerencsém tisztelettel követke­zőkben előterjeszteni: I. Közegészségügy. A közegósíségi állapot, a mult hó folyamán örvendetes javulásnak indult, amennyiben némely községekben, mint Do­bozon, Gerlapósteleken, Uj-Kigyóson s Fűzes-Gyarmaton, az uralkodott vörhooyjárváuy teljesen megszűnt, a többi járvány által veszólyezett községekben pedig, ugyanannaK lefolyása lényegesen szelídült. A még uralkodó betegségek állása ez: a) B.-Csabin a vörhenyben megbetegült 1517, ebből meggyógyult 1014, meg­halt 453, további gyógykezelés alatt maradt 54 egyén; bj Békésen a vörhenyesetek száma 335 volt, melyből 99 eset halállal, 225 gyógyulással végződött; gyógykezelés alatt lévő egyének száma pedig 11; cj Orosházán a vörhenybetegsóg 265 esetben lépett fel; ebből meggyógyult 75, meghalt 156, gyógykezelés alatt ha­gyatott -34 egyén. — Az utolsó nyolcz napi betegedósi eset száma ll'-re apadván le, a szünetelő tanodai oktatás megkez­dése a harmadik elemi osztálytól felfelé megengedteti; d) S/arvason a roncsoló toroklob még most sem volt elfojtható; sőt tekintve, hogy az ujabb heti betegedósi esetek száma 14-re ment, a járvány egyenletes pusztításából mit sem vesztett. Az utolsó adatok szerint a járványban megbetegült 446 egyénből meggyógyult 209, meghalt 233 egyén; e) a vésztői vörhenyjárvány lehető szelid jellegű, mert a felmerült 56 esetből csakis 4 végződött halállal. E fejezet alatt felemlitendőnek tartom, hogy a megye tiszti főorvosa a roncsoló toroklob és vörhenyjárvány népszerű ismertetéséről szóló munkája 2000 példányban a nagy közön­ség közölt, a közelebbi napokban szétosztatott. Az állategészségügy állapota csupán Gyoma községben vált aggasztóvá, hol is a lóállományban 192 rühkóros ló ta­láltatott. A már foganatosított óvrendszabályok mellet faltehető, hogy a kór rövid idő alatt elfojtva leend. Különben a megyei állatorvos a tavaszi lóvizsgálatot a f. hó 6-án kezdődő lóosz­tályozási eljárással egyidejűleg megyeszerte meg fogja tartani; valamint nem hiányzik az intézkedés arra nézve sem, hogy a szarvasmarhaállomány a tavaszi legelőre kihajtást előzőleg, ugyancsak az állatorvos által megvizsgáltassók. II. Közbátorság. A személybiztonság a mult hó folyamán egy esetben sem zavartatott meg; a vagyonbiztonság ellen azonban 30 bűncselekmény követtetett el, melyből 20 eset kiderittelett, 10 pedig nyomozás alatt maradt. A régibb keletű kiderített lo­pási esetek száma 18-ra ment. Az elkövetett bűnesetek jelen­tékeny része sertéstolvajlások ós élelmi szertárak feltörése volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom