Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-01-08 / 4. szám
„Békésmegyei r:Közlöny" 19. szám. 1882. tákat szerezzenek, ugy számítván, hogy van az országban elég elégedetlen ember, ki csak a létező állapotok felforgatásából vár boldogulást s azért ahoz a párthoz csatlakozik, mely terveit leginkább előmozdíthatja, vagy mely hozzá legalább legközelebb áll. Mindazonáltal elhiszi az ország, ha Irányi mondja, hogy pártja, mint ilyen, nem akar forradalmat, de minek akkor Kossuth elveit czégérnek használni fel ? Csak azért, hogy a szélbali politika borának nagyobb kelendőség biztositassék ? Kinek higyjen azután a nép ós az ellenfél ? A pártnak vagy a vándorkorteseknek ? A nép közvetlenül ez utóbbiakkal érintkezik, a közvetlenség pedig itt is elhatározó, meggyőző befolyással bir. A nép tehát azt hiszi, hogy a kortespolitika a párt politikája is, és nem gondol arra, hogy majd mást beszél Bodóne, mikor a bor árát kérik tőle De az ellenfél is, mit tartson erről, melyikét tartsa az „igazinak" s némi malicziával, nem lehetne-e joggal azt mondani, hogy épen a „törvény," a „béke," az „alkotmányos uton való nemes czél elérése* - féle trázisok, csak a törvény büntető hatalmának kikerülése végett használtatnak némely szélbaliak által, s hogy a kortesek beszédje az igazi? No de, legalább részünkről föltétlenül elhisszük, hogy a szélbaliak is szeretik annyira hazájukat, mi_ szerint többet nem akarnak elérni a perszonaluniónál, mint azt, hogy egyéb ne legyen közös köztünk és Ausztria kőzött, az uralkodó személyénél. De akkor magyarázza meg Irányi ur alaposan és ismételve pártja vándor kor leseinek, hogy ne hitegessék a népet mással • magyarázza meg nekik, hogy tisztelhetik az önkéntes száműzésben élő nagy hazafit, de ne használják fel az ő elveit czégerül, mert, mint a fenti idézetből kitütünik, más bort árul Kossuth is, a szélbal is ! S most legyen nekünk megengedve egy harmadik és utolsó közleményben a perszonalunió és annak esetleges következményeiről szerény nézetünket elmondani. ') (III-ik közi. köv.) t' dr. bseket vontunk, de most maga a kilépés megczáfoltatik: mint loyalis ellenfelek, kötelességünknek véljük e ezáfolatot e helyen konstatálni, s ebből kifolyólag a kilépésből vont következtetéseket, téveseknek kijelenteni. S z e r k. * Egész határozottsággal ismétlődik az ahir, hogy Anglia ós Francziaország közös hadi akezióban állapodtak meg, arra az esetre ha a khedive országában ujabb zendülés törne ki. Békésvármegye tanügyi állapota 187 9/ s«—188 °A A. vallás és közoktatásügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentéséből. II. (Befejező közlemény.] A közoktatási törvény hatása a tankerületben annyiban észlelhető, hogy az iskolák száma 31-gyel, a tantermeké 81-gyei, a tanítóké 72-vel gyarapodott; ellenben kevesebb a tankötelesek száma 3780-nal, s több az iskolába járóké 8755-tel és az iskolák fentartási kiadása 51 °/ 0-kal. Időközben 39 iskoláház és 60 tanterem épült. Jelenleg valamennyi községben s 12 pusztán helyben van iskola, melyek szám szerint 198-ra mennek 273 tanteremmel és 274 tanítóval. A tantermek viszonyait vizsgálva, azok közt 52 %-nyit találunk teljes törvényszerű magasságút, 16 %-ék bir kellő térfogattal, 69 %-nak vannak czélszerű bútorai, és 46 °/o rendelkezik minden szükséges taneszközzel. Ezeket tekintve a tantermeknek 46 %-léka van törvényszerű állapotban. Számszerint véve hiányzik még 191 tanterem. A tanítók közt a közoktatási törvény 133, §-sa szempontjából véve törvényszerű képesítéssel bírt 83 °/ 0, s az 1879-ik évi 18. t. cz. követelményeinek megfelelhetett tökéletesen 97 %• Mindennek daczára 39 iskolában a magyar nyelv még most sem használtatott másod tannyelv gyanánt, jeléül annak, hogy az illetékes hatóságok ez irányban kevés erélyt fejtettek ki. A tanitók javadalmazása igen tiszteséges, mert mindenik rendes tanitó 536, s a segédek 325 frtnyi fizetés átlagban részesülnek. (Oda nem értve a szabad lakást.) A tankötelesek összeírása 173 tankötelest mutat föl minden 1000 lélek lnzött, s még sem mondható teljesnek, mert 10 év előtt 191 volt az arány. Iskolába járt pedig a 9 —12 éveseknek 85 4/o-a, s az általános 75-ön állott. Az 1869-ik évi látszámmal szemben az átlag 68 °/ 0. Minthogy azonban az iskoláknak 32 %-a nem fejezte be a tanévet s 409 ezernyi V» napos mulasztásoknak alig 0. 0 7 °/<rléke birságoltatott, észrevehető, hogy a törvényhatóság a közoktatási törvény I. fejezetével szemben igen közönyös. A törvényszabta tantárgyakat az iskoláknak 66 0/°-a használta nevelési eszközül, igy ezen tényezőnél f's erős hiányok mutatkoznak. A tanítási eredmény a 11 községi jellegű iskolában 25 °/ 0, az 5 gör. kel.-ben 11 °/ 0, az 50 helv. hitv. ev. iskolában 27 0I 0, s a 14 Mózes vall. jellegű ben 50 °U-nyi arányban jeleztetett jelesnek. A középszerűnél jobb eredményt e szerint 30 °/o fejezi ki. Rendkívüli tantárgy volt a rajz 12, a női kézimunka 21, s a házi ipar 1 iskolában. Iskolai könyvtár volt 45 helyen, de népkönyvtár egy sem. Iskolai takarékpénztár volt 1. A részvevők száma kitett 32-öt, s a betevés 24 frt 17 kr. Az állami egyenes adót az iskolai kiadások 12. 7 °/ 0-kal terhelték s igy még mintegy 20,000 frttal éretnék el az országos átlag. Nagyvilági események. * Angol herczegek Japánjában. Egy november elsejéről keltezett levél Tokióból jelenti, hogy a repülő angol hajóraj, mely Earl of Ciamvillian parancsnoksága alatt áll, s melynek legénysége között a „Bachante" födélzetén a walesi herczeg két fia: Albert Viktor és György, valamint Battenberg Lajos herczeg s tartózkodnak, október 21-én a yokahamai kikötőbe megérkezett. * Nagy ékszerlopás. A londoni rendőrség az európai összes rendőrigazgatóságokat és főkapitányságokat értesíti, hogy a mult héten a Brinkinaltban (London mellett) lakó lord Trevortól ismeretlen tettesek 50.000 forint értékű ékszert loptak el. A lopott tárgyak nyomára vezető 500 font sterling jutalomban részesül. Fővárosi dolgok. * Öngyilkos gyógyszerész. Göcz Árpád, Göcz Mihály fővárosi orvos egyetlen, 19 éves gyógyszerész fia, a napokban szüleinek hajó-utcza 5. szám alatti lakásán morfiummal megmérgezte magát s reggeli 5 órakor iszonyú kinok közt meghalt. * Egy 8 évi börtönre itélt rab megszökése. Lengyel Lajos bajai születésű, 30 éves, nyolcz évi börtönre ítélt fogoly, mult hó 29-én virradóra a kecskeméti fogházból megszökött. A szökevényt országszerte körözik. * Szerencsétlenség az ó-budai festó'-gyárban. Pollák Jakab várpalotai születésű, 19 éves napszámos az ó-budai Spitzer-féle festő-gyárban 5-ón délelőtt fél 10 órakor a gyár nagy forgó kereke alá került, s az testét irtózatosan összezúzta. * A Schmerling ezred mozgositása. Nagy sürgés-forgás van a Károly kaszárnyábán. Az 5-én éjjel vett mozgósítási parancs folytán a legénységet hadi lábra kellett felszerelni. — Minden ember kapott uj bakkancsot, blúzt, nadrágot, 6 csomag — egy-egy csomagban 12 — éles töltést. Hazai hirek. * Temesmegye alispánja, ki maga ellen vizsgálatot kért, fényes elégtételt kaputt a legutóbbi közgyűlésen. A vádakat alaptalanoknak találták. * A temesvári r. k. egyházban ezután nemcsak német, hanem magyar nyelven is fognak tartani pródikácziót, ez iránt kórelmet intéztek Bonnáz püspökhöz. Ausztriai hirek. * Hitvesgyilkosság. Bécsből távirják a tóvárosi lapoknk Eckmüller hernalsi czipósz 5-ikén délután meggyilkolta nejét s önmagát is két lövéssel megsebesítette. * Kitűnő egészségnek örvend Mödring nevű falu lakossága Alsó-Ausztriában. E falunak 100 házszáma és több mint Politikai események. * Raguza, jan. 5. Krivescsiában tegnapelőtt állítólag komoly összeütközés volt. Több katona elesett. * Kattaro, jan. 5. A. csendőröknek Kaineno mellett történt megtámadása miatt elrendelt vizsgálatból kitűnt, hogy abban krivoscsiaiak is vettek részt. * Zágráb, jan. 5. A pénzügyi bizottság tagjai ellen a zágrábi tanulók csapatja demonstrált. *) Első közleményünk megírása és kinyomatása közben, az „Egyetértés" kinyilvánítja, miszerint A s b a s h kilépett ugyan a pártkörból, de nem a pártból, Vidovics pedig még a körből sem lépett ki. Minthogy mi ezen közleményünkben e kilépésből bizonyos kövdíkeztetósokszor órák hosszat kényelmesen szuudikálva találtáí a zöldben, a hol dolgoznia kellett volna. A házikó, melyben lakott szintén nem tett oly benyomást, mintha jóravaló legénynek ad na szállást. Akár a szomszéd Gagny romjainak farkasaival is lehetett volna összeköttetésben, a nélkül, hogy az öreg aszszonyokat meglepné. De azért a leányok néha védelmökbe vették őt, mert ez a barátságtalan vendég hatalmas szál legény volt, karcsú és nagy, mint egy jegenye, bőre fehér ós gyöngéd vala, szakála és szőke haja ugy fénylett a napfényen, mint a tiszta arany. Egy szép reggel aztán Frangoise Merlier apó előtt kereken kimondta, hogy ő szereti Domokost ós soha nem megy más legényhez nőül, miát hozzá. (Folyt, köv.) A nagylelkűség hatalmasabb fegyver minta kegyetlenség. Elmefuttatás, irta: Pick J. János. (Folytatás.) Valamint a gyümölcsről a fára, a csendes oczeánról, mélységéri, a sárban és tündöklő tárgyakról, a gyémántra, szóval valamint mi csak a külsőről következhetünk a belsőre: ugy a nagylelkűt is csak külső, tárgyilagos tetteiről ismerhetjük meg; s ha végig nézünk azon kevés számú halandókon kik a valódi nagylelkűséghez megkívánt magasztos tulajdonokkal felruházva, csillagonként ragyognak emberiségünk történetében : ugy találjuk, hogy a nemest s jót nemesen s jól vitték véghez. És azért vannak kevesen e követésre méltó férfiak, mert a valódi nagylelkűség önmegtagadisával jár személyünknek, feláldozásával kincseinknek s ha kell életünknek. Szolgáljanak erre, 8 az előbb mondottra például a keresztyénysóg megváltója Jézus Krisztus tettei, Jakab fiai, József előtt Egyptomban, Aeneas, ki a lángok közül atyját Anchisest, Nagy Lajos, ki a robanó árból katonáját szabaditá ki. Hogy minő fűszere e fenséges gondolkozásmód, e nemes érzés, forgandó életünknek: csak azok képesek megítélni, kik a nagylelkűség érdemeit érezik. Ti boldogok, kiket hevit a nagylelkűség szent tüze, mondjátok meg, üáuyszor szolgált oázul, melynek forrása szomjatokat csillapitá, árnyókul, hol fáradt testetek pihenhetett az élet fáradalmai közt ? Hányszor enyhité fájdalmatokat azon köny, melyet mások szemeiről letöröltettek ? Az életben sok mindenféle fájdalmak gyötrik az embert 8 senki sem mondhatja előre, hogy — a bánatnak valamely neme ellen biztosítva van; de ép oly sokfélék vigasztalásaink is. Egyiknek részvét kell, más könnyebben túri baját s annak jól esik, ha szerencsétlenségének okát önmagában keresi ; ez inkább az embereknek tulajdonítja szenvedéseit, s a gyűlöletben, melyre magát jogosítva érzi, keresi vigasztalását. Semmi sincs, minek vigasztaló hatása nagyobb, mintha szenvedéseink közepette, az ád vigaszt, hogy azokkal, kik szenvedéseinknek szülőokai voltak, ját akartunk, irigyeinknek szívesen segítettünk, hogy ellenségeinkkel jót tettünk. Világos tehát, hogy nemes a nagylelkű tette, söt mondhatni nagyszerű, mert meg van benne a gondolkozásmód s a jellem azon erkölcsi ereje, mely képessé teszi saját érdekét mások javáért feláldozni, hogy abszolúte jó, mert nem kötelességből, hanem teljes szabad akaratból teszi. Nem népszerűségért vagy jutalomért, hanem egyedül magas rendeltetése iránti meggyőződósbői, nem dicsvágyból, — bár Heine szerint nincs érzéki, eszes lény, kiben a dicsvágy szikrája legalább a hamu alatt ne lappangna — hanem az emberiség iránti szeretetből cselekedett ugy, a hogy cselekedett. Mélián érdemlik tehát, hogy nevüket a történet megörökítse, hogy homlokukat az emberiség babérokkal koszorúzza. Bitka, mert emberinél feljebb való érdem az, mely csupán magában találja jutalmát. (Folyt, köv.)
