Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-02-21 / 23. szám
B.-Csaba, 1882 IX. évfolyam, 21. szám. - Csütörtök , februárhó 21-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasár-nap, kedd, (féliven) és ostitöi*tÖlc.Ön. fSÍJ U9«it)JS liijyyöá -"í•;•/•:: • "• ;•'.'/» i • " w S" ,, i ""' "'' J k • 1 • n i' > v ''l S J • ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Eifész évre 8 frt Fél évre . . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasensteln és Yogler qzég Bécs, Prága, Budapesten, Németország és a Svájez minden fővárosaiban. Békésmegye állapota az 1881. év ll-ik felében. — Békésmegye közigazgatási bizottságának jelentése a kormányhoz. — (Folyt, és vége.) Ezek rövid jelzése után még egy észrevételünk van. B«t töri vizsgáló, küldöttségeink jelentéseiből ugyanis folyton arról értesülünk,, -h&gy a foglyok helyzete annyira gjndozott, miszerint azok a szabadi ág korlátozásán kívül, tulajdonkép ogyéb büntetésben nem részesülnék, mert az életrend legkiel'-gitőbb megtartására kiterjedő felügyelet, az élelmezés kiválóan jó . minőségére fordított gondozás és a zárkák tisztaságira, sőt mondhatni kényelmességére irányult felvizsgálat folytan á foglyok oly kényelmes életmódba helyeztetnek, mi nőt rendes társadalmi foglalkozásuk közben nélkülözni kénytelenem A fogház kormányzatát vezető kir. ügyészünk természetesen a börtönutasitások szabályainak hódolva, a fennebb ismertetett fogházi életmódon változásokat önkörében nem tehet; sőt a felsőbb utasításokban és börtönrendszabásban foglalt intézkedesek minéi teljesebb foganatosítására, hivatásszerűen, a legbuzgóbban törekszik; mi a magunk rés/.éről azanban indokoltnak tartjuk kijelenteni, hogy azon túlságos kímélet és gondozás, mely a raboanak osztályrésze, a büntető igazságszolgáltatás súlyát az elítéltekre nézve annyira enyhévé teszi, míkép félő, hogy a tág lelkiismeretű s a társadalmi bélyegzés szégyenérzete iránt kevés fogékonysággal biró bűnösök a börtönhelyiségekben csaknem nyugalmas menedék helyeket keresnek ; miért is e tekintetben, már csak az államháztartás iránti takarékosság szempontjából nagyobb megszorítás látszik szükségesnek^?) valamint nem találjuk helyét azon felette gyengéd bánásmódnak és védelemnek sem, melyben a bűntettesek az előpyomozást vezető közegekkel szemben igen gyakran, a való tényállás kiderítésének rovására részesittetnek(?) Végül, az ezen szakra vonatkozó adatokat tartalmazó IV. mintájú kimutatásokat tisztelettel ide csatoljuk. VI. A honvédelmi minisztérium ügykörét érintöleg. Az ezen minisztérium ügykörére vonatkozó adatokat a VI. minta szerinti táblázatban előtüntetven itt csak röviden emiitjük, hogy megyénk területén jelenleg a in. kir. 7. ós 8-ik számú honvédzászlóaljak, a m. kir. 2. honvédlovasezred 1. és 2-ik százada s .a cs. és kir. 14. számú huszárezred 3-ik százada vaunak állandóan elhelyezve, s hogy ugy ezen állandóan elhelyezett, mint ideiglenesen átkelő katonaság és honvédség elszállásolása után származott veszteségek megiérítése czimén e megye katonaelszállásolási pótadója az 1881. évben 12,000 Főszerkesztő : SAFíZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ES KI ADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú, ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető mindek közfeaénjt czimizni kérünk. ICóilratok nem adittnak vissza. forint volt, — 1882. évre pedig 15,000 forintban lőn előirányozva. VII. A földmioelés ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztérium ügykörét érintöleg. Mezőgazdasági viszonyainkra?órdekes világot vetnek a következő adatok. Az 1880. évi őszi és 1881. évi tavaszi vetés alá használt terület 330,118 kataszt. holdat tett ki; ebből az őszi búzára esett 166,936, tengerire 87,423, ő<li repeze 11,018, tavaszi árpára 54,465, tavaszi zabra 19,18j.jhold ; a többi terület egyéb terményuemek között oszlott el, — látni való a fennebbiekből, hogy a búzatermelés az összes bevetett területnek kcrüibelül 40°/ 0 át foglalta el. Jelentékenyebb búzatermelő községek: Békés 21,846, B.-Csaba 17,717, B -Gyui i 12,000, Szarvas 10,608, M.-Berény 9200, K.-Ladány 8300 ós Öcsöd 8000 kat. holddal. Legnagyobb repezetermelő község volt Ernlrőd 978, aztán Szeghalom 875, Sámson 808, Öcsöd és Szent-András egyenkint'800 uat.holddal, legtöbb tengerit vetett B.-Csaba 12,513, aztán Békés 9347 és Gyula 800 holdat. A megyében ültetett 5182 holdnyi dohányterületből 1712 hold Uj-Kigyósra, 1015 hold B>Csabára, 683 hold Békésre esett. — A Jentermelés leginkább űzetett Füzes-Gyarmaton hol 225, és Békésen, hol 154 hold volt bevetve. Más helyt ezen termény 25 holdat is alig foglalt el. A kendertermelós leginkább B.-Csabán űzetik, hol 9ÍT3 holdat foglalt el. A természetes kaszáló 42,752, az ugar 34,694 holdra ment. A természetes kaszáló legn -.gyobb része a sárréti járási községekre, továbbá Gyoina, Békési Szent-András és Öcsöd községekre ese't. Ugarban leggazdagabbak voltak ismét a sárréti községek Vésztő kivételével, Gyula város ós Doboz községek. A bevetett terület imént méltányolt adataival szemben tanúságos megismerkednünk a vetésekben okozott károkról szóló statisztikai adatokkal is. A 380,118 kat. kold bevetett területből ugyanis elemi és egyéb csapások által megsemmisült 84,968 kat. hold, vagyis a bevetett területnek több mint 20°/o-a Leginkább sutjva volt az őszi buza, melynek 52,044 kat. holdja, vagyis a vetésnek egy harmad része megsemmisült. Legnagyobb volt, a veszteség K.-Ladányban és K.-Tarcsán, hol az egész búzával bevetett terület, továbbá B -Gyulán hol 6000, Békésen 4945, M.-Berónyben 4000 s Endrődön 4050 kat. hold buza terület lőn semmive téve. Ezen elemi károk mérvének megítéléséhez elég tájékozást nyújthat azon egyetlen adat is, hogy elemi csapások czimén csak az 1881. óv második felében több mint 136,000 forint egyenes állami adóleirás eszközöltetett. A mezőgazdasági munkás kézerő viszonyokra nézve tisztelettel megemlítjük, hogy a Középszerűn is alól maradt araEgyes sz»m ára 10 kr. A keddi száin ára 5 kr. JJapUitó Klein Öiou íö.iyvárus urnái és nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „ITyilttér''-b«n egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhi?;ítaf5ujPiteiu Ödön urnái ás Biener B. ur nagytőzsdéjébea, de Povázsay ^ásno úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetés ik; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. tási eredményeink, a napszámdijakat nem szökkenthótték: fel oly mértékre, hogy a miatt a gazdasági munkás kózerő kalamitás ellen panaszkodhatnánk. így az aratási időszakban is, az ellátás nélküli napszámdij csupán Orosháza ós B.-Gyula város hátárában emelkedett 2 trt 50 krig, Gyula-Váriban 2 20 krig, Uj-Kigyóson, Öcsödön ós Csorváson2 frtig, a többi helyeken a napszámdij 1.70—1.20 kiajczár kőzött hullámzott. A legalacsonyabb napszámdij átlaga, természetesen a téli hónapokban 40 kr. volt. Az 1881. évi szüreti eredmények főbb adatai következők : Készült a megye területén összesen 16,933 hectoliter bor; még pedig közönséges fehér 8421, közönséges veres 1405, siller 7197 hectoliter. Legtöbb bor készült K.-Ladányban, 2820 hectoliter, aztán Békésen. Csabán és Gyula-Váriban. A bor hectoliterenkónti ára 4 — 12 frt között váltahozott; leggyakoribb ár 6—8 trt volt. Gerlapósteleken, Kondoros, NagySzénás, Sámson ós Puszta-Földvár községekben szőlőskertek nincsenek. A megye területén a kamara választójoggal biró kereskedőd száine 884, ipirosok sz ima 3235. A kereskedők legszímosabbau vannak B.-Csabán 142, kik 8-325 frt, Szarvason 141, kik 4458 frt, Orosházán 100, Kik 53lO ét> B.-Gyulán85, kik 7814 frt kereseti adót fizetlek. Az iparosztály legnagyobb ismét B.-Csabán 583, kiknek 7321 frt, ós B.-Gyulán 451, kiknek 5753 frt kereseti adójuk van. Végül örömünkre szolgál felemlíteni, hogy a budapesti országos nőiparkiállitás bizonyságot szolgáltatott arra nézve, hogy a nép körében létező házi iparbani foglalkozások közül a szövószet külömböző ágai megyénkben, s tulajdonkóp annak Csaba városában nagyobb mérvű elterjedtségnek örvendenek s hogy a csabai népnek a szövószet iránt különös hajlama, fogékonysága s dicséretes műérzéke van. A szövészeti ipar már megindult fejlesztése tehát megyénkben mindenesetre hálás térre találand. B.-Gyulán, 1882. február 2. Jegyzette Márki Lajos, m. főjegyző. MEGYEI HÍREK. — B.-Csabán folyó hó 18-án tartatott Vidovits István vendéglős helyiségében az úgynevezett „ kovács-iparos bál u melyen a csabai legelőkelőbb iparosok leányaivettek AJÉKESMEGYEI KÖZLÖNY^ TÁRCZÜ4. Kereskedelmi bál Csabán. (Üzleti tudósítás.) Épen az „Union-Genérale" bank bukásával és a csabai kaszinóbál deficzitjével foglalkoztunk, midőn néhány hót előtt hirül hozták, hogy a csabai fiatal kereskedők, nem riadva vissza a nálunk már a levegőben rejlő örökös deliczit és bukástól „kereskedelmi bál" czég alatt nagyszerű vállatot akarnak indítani. Szánó mosolylyal fogadtuk e hirt. Óva intettük őket a Dagy veszélyre, mely a vállalatot tánezosok hiányában, ós a csabai közönség azon furcsa szokásában fenyegeti, hogy az ily vállalatoknál legfőlebb a felső regiókban a néző szerepét viszi. Nem is vettük volna részvényeiket még parin alul sem. S ha ez órában tettel van megezáfolva peszimistikus nézetünk, ez csak azt bizonyítja, hogy nem értünk a kereskedelmi ügyletekhez. Lateiner eszünkkel, nem tudtuk előre kitalálni, miért biznak a fiatal kereskedők oly rendetlenül a sikerben és miért szálnak napról-napra feljebb a czég részvényei Pedig egy csepp kereskedelmi szellemmel megmagyarázható az egész. A vállalat élére egy díszes lady patronesxe nevü állást szerveztek, melyről ugyan a keresk. törvény nem szól, de ennek betöltésénél elég szerencsések voltak oly névre szert tenni, mely egyértelmű a — sikerrel. Ha nem is irnók ki, mindenki tudná, hogy ez csak Bartóky Lászlónó urnő lehet. Valóban jó részben neki köszönhető, hogy mult szombaton a vigadó fényárban uszó termeiben oly szép közönség gyűlt össze. Minden ponton látszott, hugy itt a buzgó rendezők mellett oly asszony keze is működött, kinek rendezési tehetségét már egy országnak volt alkalma bámulni. A lépcsőház, a tánezterem oly iziésteljesen voltak díszítve, minden csak ugy ragyogott a tisztaságtól, hogy elmondhatjuk: a vigadó ritkán látott ily fényes mulatságot. De e jetaő nem csak a diszités és termekre vonatkozik, mert ugyanilyen volt a hangulat ós minden tekintetben ezt kell állítanunk. Kezdjük tehát a részletes tudósítást, hogy bebizonyítsuk állításunkat. 8 órakor teljes díszben állottak a „gründer"-ek, várva a bájos lady patronesset, ki a b. b. elnök karján gyönyörű virágcsokorral kezében lépett a terembe és a főoldalán felállított diszes emelvényen foglalt helyet. A czég belépti jegy nevü részvényei után nemsokára óriási lett a kereslet ennek követ-! keztében akadt még olyan is ki parin felül vette (mi különben annak idején hirlapilag nyugtáztatík.) De a részvényesek nem is panaszkodhatnak. Hisz a bálanya részéről mindenki oly szeretetreméltó előzékenységgel, a rendezőség részéről oly gondos figyelemmel fogadtatott, hogy nem csudáljuk, ha Jancsi Hegedűjének lelkes szava oly derült hangulatot varázsolt a terembe, hogy azonnal élénk üzlet fejlődött ki. Miután azonban feladatunk a lendes (báli) tudósításoktól eltérőleg, a ragyogó szemek, karcsú termet, bájos mosoly, elragadó pillantás és több ily rózsaszínű farsangi frázisok helyett, egyszerű hü leírást adni: ki kell jelentenünk, hogy az est elején mi (t. í. a tánezosok) nagy előnyben voltunk, mert a hölgyek nagyobb száma mellett nagyobb volt a kínálat mint részünkről a kereslet. De nemsokáig tartott dicsőségünk. Sürgönyök érkeztek (nem párizsi vagy bécsi jegyzések) hanem a ket ruhatárból, melyek lakonice jelentették, hogy nagyszámú vidéki tanczos-czégek jelentek meg, leirhatlan vétel illetőleg tánczkedvet hozva magukkal. E hirek hatása rendkívüli volt. A helyzet megváltozott. Míg addig részünkről csárdás, keringő, és négyes értékekben egész kényelmesen csaK oly kötések történtek, melyek azonnal' realizálhatók voltak, e váratlan fordulat által kénytelen voltunk tánczsziiksógletünkről más módon gondoskodni. Hála a derék rendezőségnek, ennek lehetősége sem volt ki/árva, ós mi a prompt-üzletek helyett időre szóló ügyletek (Zeitgeschátt) kötésére vetettük magunkat. A hölgyek megnyitották tánezrend-főkönyvüket ós mi egész tőzsdeszerüleg ebbe jegyeztük az éjfél előtt ós utánra szóló souper-csárdás, kotillon és más kötelezettségeket. Ha mégis előfordul, hogy ily biztosíték daczára egy-egy táncz kezdetén két-három hitelező lépett fel, kinek állítólag igérve lett, ennek nem annyira a szokott tévedés lehetett oka, mint az, hogy annyi ragyogó szépségű tánezosnő mellett, minőket ott láttunk, lehetetlen volt egyszerűen belenyugodni a nem teljesen bebizonyított megelőzási rendszerbe. Hogy a hitelezők ily száma nem vont maga után bukást, annak tulajdonitható, hogy ily esetben a kónysz^regyessóget ajánlottuk (természetes, hogy a jogtanácsért honorárium fejiben legalább is egy tourt kötöttünk ki.) Legkeresettebb czikk volt az éjen át az I. négyes. Ennek lebonyolításánál 64 pár vett részt. S most a legnehezebb feladat várna reánk; tudósítani a vidéki és helybeli czégekröl (természetes csak hölgyekről), kik a parketton megjelentek. De erre lollunk gyenge. Nehezebb volna itt szerepünk, mint Parisé. Három istennő közt csak megjelölnetle a legszebbet; de hogy tehetuők azt mi, midőn annyi pályázó volt ott a „legszebb" czimre, felfegyverkezve ragyogó szépséggel, elragadó báj- és kellemmel, hogy részrehajlónak kellene lennünk, ha egyet jelölnénk meg. Nem is volna tanácsos ily merényletet elkövetni, mert bizonyára magunkra vonnók a mellőzöttek kérlelhetlen haragját. S méltán ! Mert ki tudta volna megjelölni az est hősnőjét, midőn Csaba, Gerendás, Kigyós, Gyula legxzebb leányai Jancsi zenekarának emelvénye elé vonultak és oly tűzzel, lelkesedéssel járták vagy másfél óráig a számtalanszor újrázott csárdást, hogy e pompás látvány elragadta volna még a leghidegvórűbb szemlélőt is. De nem folytatjuk. Mert ha magunk eló varázsoljuk az eltűnt szép képet, üzleti tudósítás helyett könnyen átcsapunk a farsangi tárcza birodalmába. Pedig csak az előbbit Ígértük. Aliquis.
