Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-02-19 / 22. szám

B.-Csaba, 1882 IX. évfolyam, 21. szám. - C sütörtök, februárhó 51-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, k.edd, (féliven) és osütörtölcön. ELOFIZETESI DIJ helybea házhoz hordva vagy póstá 1 bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre . 4 „ Évnegyedre ....... 2 „' Lapunk számára hirdetések felvételén) fel vau jogosítva : Haasenstein és Vogler ezég Bécs, Prága, Budapesten, Néme' >. szag--é» a Svájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő : öiARZO GYULA. ftflKRKfl.S^TQSSG &> KIAQÓHIVATAL ; Apponyi-utcza H91. számu, káz, : hová a lap szellemi és anyagi részét illéto iáiniea kozle üéayt cziinezai serünk. Jtóíiratolt nem alacnctkL vissza. szun ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Kluu Qii i i.o iv.vái-ju i;; ni •*» a ayomiiban. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér '-ben egy sor köaJási dija 25 kr j / I! . * j . ' " , . , Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, ECleiu Ödön urnái és Bie­ner B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsa^ László úr nyomdájában lg fogadtatnak el előfizetések és fyirdetesek', vidéken a postahivata­loknál 3 kros póstautalványnyál. ' A tervezett csata-békési szlrnjvasut miiszakí leírása, Békés városa, - érezvén lakosainak anyagi sü­lyedését és azon általános hátrányt, mely e nagy vá­rosnak közlekedés tekintetéből mindinkább sújtó elszi­geteltségéből, kereskedelmi czikkeinek nehéz kivitelé­ből származik — a megye törvényhatóságához oly értelmit folyamodványt adott be, miszerint a megye anyagi támogatása által Békés városára annyira fon­tos és tovább nem nélkülözhető vasúti összeköttetés létesitessék oly alapon, hogy a város ezen vasút épí­tési költségeinek kamatozását, amennyiben ez a vasút jövedeltneaéséből nem fedezhető, — 6200 frtig. terjedő évi hozzájárulás által biztosítja. Fzen folyamodvány a megyei közig bízottság által tárgy altatván, 233/1881. kb. sz. a. felhívatott az áüamépitészeti hivatal, hogy a Békés és Csaba közt letesitendő vasút tervéi készítse el. A vasúti vonal megállapításánál mindenekelőtt tekintetbe veendőnek tartottainT hogy Békés városa Csabával, mint már meglevő vasúti csomóponttal legkö­zelebbi uton köttessék össze, és ez áital Békés négy irányba terjedő vasúti vonatokkal hozassék közvetléji ériutkezésbe. E szárnyvasut a Tisza-vidéki vasúttal s. p. az 57 és 58. számu őrházak közt levő nullponttól ága­zik el és 600 üitr. sugárral elfordulván, egyenqs irányban a megyeri földeken át Békés felé halad, mig végre 1000 mtrnyi sugárral a békési vásártérié fordul, hová az indóház terveztetik. A békési indó­ház eltielyozésevel azon fölötte fontos és figyelembe veendő körülmény volt irányadó, hogy a város köz­pontját az „Élőviz csatorna" körül a régi Fekete öö Fehér-Körözs közti rész képezi ós ennek folytán az indóház minél közelebb helyezendő el e központhoz!; miyel tudvalevőleg itt az alföldön nagyobb műutak kiépítése aránytalan nagy költségbe kerül, iparkod­nom kellett ezen indóházi utat — ennek kiépítésit tekintve — minél rövidebbre tervezni. — Azon he­lyen a hol a vasút a vásártérre befordul, két, egyen­ként 300—400 frtra becsülhető háztelek sajátítandó ki. — A terv hoszszelvényére nézve megjegyzem, hogy a legnagyobb emelkedés 2% — a vasúti töl­tés 70 czmtrrel magasabbra terveztetett a belvizek legmagasabb állásánál. — A keresztszelvények szer­kezete a tervből vetiető ki ; — itt szükségesnek tar­tom még emliteni, hogy a talpfák beágyazására nem az e vidéken rendkívül költséges kavics, hanem ho­mok alkalmazása iuditványoztatik. A 100 mm. magas sinek „bessemer"-aczélból vé­tettek számításba. A talpfáK 14/21 czmtresek 2—2 mtr. hoszuak és tölgyfából vétettek fel. A békési indóház berendezése egy téglából épí­tendő felvételi épületből tiszti lakokkal, továbbá egy gabonaszinből, áruraktárból, r; \odóból, két mozdonyra tervezett mozdony SZÍP 1™ 1 •'gyuttal kézi szi­vattyúval ellátott viz áii ... -juztetik el — ár­nyék.székből és egy kettős őrtiíWól áll. — Őrházak a szabad pálya mentén nem terveztetnek, minek folytán minden ut átjárónál két jelző oszlop helyezendő el, a vonatok sebességének mérséklése végett. A 220,000 frtra menő költségvetésben a szüksé­ges két könnyebb mozdony beszerzéséről is gondos­kodva van; a többi forgalmi eszközök a magy. államvasuttól bérszerződós mellett kiícölcsönözendők lesznek. Végre szükségesnek tartom a tervezett csaba-bé­kési szárnyvasutnak előre látható forgalmára nem kü­iöüben az évi forgalmi es fentartási költségekre nézve véleményemet előadni. A tiszavideki vasút képviselője Kis Gryuia akkori vasúti felügyelő által 1879. évi január 19-én Béké­sen összeállított és a legkedvezőtlenebb viszonyoknak megfelelően általam lejebb szállított forgalmi adatok Békés városára nézve következők s. p : i ; .. n; kivitel .... 20,000 tonna bevitel . . . . 6000 , Összés 1 teherforgalom 26,000 tonna. Plessner német vasutépitészeti tanácsos által a vár­ható forgalom megállapítására — több viczinális va­sútnál tapasztalt forgalmi adatok nyomán összeállított elvek szerint, a forgalom kiszámítása a csaba-békési szárnyvasutnál következő eredményre vezet, s p: a vasút hosszát a csabai indóháztól Békésig 12 kimtr­rel; Békés város lakosságát mintegy 23,000 lélekkel számitva és végre a számitásba vehető szomszédos terület Békés város határára, Grerla és Doboz hatá­rának egy csekély részére kiterjeszkedve, volna Pless­ner adatai szerint — a forgalom 46,000 tonna. Részemről azonban Csak a fentemiitett ós köz­vetlen felvétel utján összeállított, sokkal csekélyebb de biztosabb adatokat tartom számitásba vehetőnek, t. 26,000 tonnát; ez jelen vasút hossza mellett 312,000 tonnakilométert — va'gyis Kikerekítve 300,ooo tonna­kilométert tesz. Haasz József, kir. főmérnök. „Egy rongyos egyletről" • ii. De honan vegyük a pénzt arra a teméntelen gyermekruhára? Ha az ország nem bir el ilyen költ­séget; bizony nem lesz erre pénze se megyének, se községnek! A közönség — a jó szivü emberek er­szénye is annyiféléi van már igénybevóve ezerféle kéregetéssel, hogy aláirási ivek kibocsátásától is igen keveset remélhetünk. Két-három gyermek felruházá­sa: csöpp a tenger vizében. A bajt inkább növeli, mint enyhíti: mert több irigység és gyűlölet kél nyo­mában, mitsem háláérzelem. A probléma az lenne, hogy ne legyen egyetlen olyan tanköteles gyermek se, a ki ruházathiány miatt nem járhat iskolába. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁKCZÁJ —~ . •! • ' . ~ ' I IV é p <i a 1. Gyöngyözó bor. vidám zene, vigalom, Mit nem tennék teéretted angyalom! Örömében dagadozik kebelem: Örö' ömnek végit-hosszát nem lelem. Ügy szeretlek mint a méh a virágot Melyre édes mézet szedni leszállott; Ugy szeretlek, mint a csillag az eget Forró szivem téged soha nem feled ! De ha tudom, hogy szerelmed áltatás, Es szivedet nem ón birom — bírja más : liánatomból köny fakadjon szememben íj mire lehull — holt testemre peregjen I Nagy Károly. Apróságok B.-Csaba múltjából. Mikor ásatott a Körösnek mostani kanálisa, azt mutatja a következő, a városi levéltárban levő bizonyítvány. Alább irt ezen levelemnek rendivel vallom, és bizonyítom ugy igazán, hogy ezen igazságra az életemet is tiszta lelkem ismeretivel el vegezni kiviinoin. hogy én egész 21 esztendeig csabai helységnek első nótáriussá lóvén, még 1777-ik eszten­dőben, amidőn ezen tájékon nagyobb szárazság, mint más esz­tendőkben vala, önön akaratból, saját magok munkájával, nem földes uraság robotból vagy más obligatiobol, becsületes Csaba helység lakosai az magok bíráinak egy híradására, fogván ma­gokat. minden erejekkel és igy tehát feleségestül, gyermekes­tül, i>-ányaistal (így!) szolgástul, egy szóval minden cselédes­tül, mnj(i tizezer személyek, ugy, amint a helység eiőljárói velem együtt, kinek-kinek legnagyobb tehetségéhez képest ki­mérték hosszaságra öt, hét, tiz, és több öleket, szélességre pe­dig hármat, nébutt többet, majd két mértföldnyire veszei pusz­tánál Fehér-Köröstől fogva helység alatt menvén Fabian foká­ig, ahol a Sebestyén fia foka Fábián fokával egyeztetik ós a fok Fehér-Körösbe való árkot mutat, ós bemegy, kiástak egy nagy s akkoron majd 25,000 négyszegletű öleket foglaló Ka­nálist. Nem különben Gyula városán tul Sarkad felöl a legmé­lyebb retségen is nádasokon ilyeten saját magok munkájával hosszaságra 1109 ölekből álló Kanálist megkészítettek, hogy Fekete-Köröst a Fehér-Körössel Gyula városa mellett összekap­csolhatok és ez által Fekete-Körösből Feher-Körnsbe való fa­lápoknak utat mutathassák. Ugv nem különben békési' határ­ban is hasonló Kanálist Borosgyán felől ugyan Fábián foká ból Békés felé 800 ölnyi hosszaságban kiástak. Gyula német városi hidat magok munkájával ós 60 forint Költséggel felbont­ván és a hajóknak alatta menedékhelyet csinálván, helyrehoz­ták azon Kanálisokat, da kivált Csaba alá hozott Kanálist, egymás után mind uyolez egész esztendeig, sokszor egy rész sokszor pedig egesz helység jobb ós jobb perfutióra munka által hozni igyekeztek, raár mosc pedig, hogy a tek. nemes vármegye hasznát látja, ezen 1701 esztendőben maga a vár­megye protokollumába is legeslegelőször beíratta ezen Kana­lisoknak csabai helység által való repurgatióját. Mely saját muukájok által készült Kanálisokkal azt is cselekedték, hogy mind tek. nemes Biharvármegyében némely helységeknek vízálló határait, ós a sarkadi nevezetes vót, Gyula városa határait is részről a csabai határt is az ilyetén káros vízállásoktól megszabadították, annyira, hogy ahol annakeiőtte viz miatt semmi hasznát a földnek a lakosok nem vehették, mostan urbanális szántó ós kaszáló földeket bírnak ottan ós a gyulai mólt. földesurasság az ilyetén lapály, de ezen kanáli­sok által kiszárított helyeken, most egy néhány ezer boglya szénát esztendőnként kaszáltatni szosott. Hasznosak lettek ezen munkájok által a publikumnak is azzal, hogy contributionalis t'unduso at, mint tek. nemes Bi­li arvármegy ében, .mint pedig ezen tek. Békésvármegyében sza­porították és a magok mólt. földesuraknak egy közönséges helység jövedelméhez képest jövedelmet szerzettek, hajókázás­nak is ez ál al kereskedésnek u at nyitottak és a gyulai mélt. uraság vízimalmait ezen Kanálisoknak kiásásával, melyek min­denfelé téves utat adnának, helyeiken megerősítették. Milynek nagyobb bizonyságára és elhitelére adtain ezen igaz vallomásomat és neogrationiat, nevein subsepptiójáva! es usualis nemesi pecsétemmel megerősítve. Sigüatura, B.-Csabi nov. 5. 1792. Pozváczi Omazta Tóbiás János, m. k. (P. H.) orosházi postamester. Ezen bizonyítvány valóban igen szép adat, mely a csa­bai nép roppant munkásságát tanúsítja. Közli: Haan Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom