Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-02-09 / 18. szám
„Békésmegyei r:Közlöny" 19. szám. 1882. nem teszik, addig mi kántortanítók elmondhatjuk Arany János koszorús költőnkkel; ili az élet . . . ? Rongyos csárda, ROÍZ menedék télbe nyárba. Nyárban ázol, télben fázol, Még is benne éjszakázol . . . y f• Békésmegye állapota az 1881. év ll-ik felében. — Béké«megye közigazgatási bizottságinak jelentése a kormányhoz. — A közigazgatási bizottságokról szóló 1876. évi VI. t. cz. 60, illetve 74. §-a értelmében, a megyén cbeli közigazgatás összes ágai állapotáról szóló rendszerinti jelentésünket, az 1881. év második felére vonatkozólag következőkben van szerencsénk tisztelelettel előterjeszteni : I. A belügyminisztérium ügykörét érintöleg. 1. Fejezet. 1. A közigazgatási bizottságban a lefolyt félév alatt azon változás törtónt, hogy Máriássy György kir. adófélügyelő a m. ki*-, pénzügyminiszter ur által ellene elrendelt s még most is folyamatban lévő fegyelmi vizsgálat tartama alatt hivatalos teendői végzésétől tartózkodván, helyette az adófelügyelői teendőket, Orosz László kir. adófelügyelői helyettes látta el. A közigazgatási bizottságnak az 1881. év végén kilépett öt választott tagja a törvényhatósági bizottság által kivétel nélkül újonnan megválasztatott. 2. A megyei központi közigazgatás menetét az ezen jelentéshez csatolt II. mintájú kimutatás számszerű adatokban is feltüntetvén, daczára azon körülménynek, hogy a tisztikar tevékenysége a felmerült ügyek elintézésében kifogásra alkalmat nem nyújtott, kénytelenek vagyunk itt ismételni azon körülmenyeket, melyek vármegyénk közönségének a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz és az országgyűlés képviselőházához 1881. évi 216 s illetőleg 344. számú felirataiban egy másod-aljegyzői állás rendszeresítésére iráuyult kérelmi feliratainak indokolásául szolgáltak. Ugyanis a megyei központi közigazgatásnál, az alispáni ügykör az 1876. év óta hozott fontos közigazgatási törvenyek következtében annyira kibővittetett, hogy az ott működő fogalmi személyzet, jelesül a megyei főjegyző ós egyetlen aljegyző, az ezen ügykörhöz tartozó teendőket a közszolgálat érdekeinek hátrányára, kellőleg annál kevósbbó láthatja el, mivel még ezen két főnyi létszám is, az árviz-veszélyek, a közel két hóig tartó ujonczozási eljárás ós egyéb megbízatások által igényelt kiküldetésekkel terhelve, a székhelytől felváltva, hetekig távoltartózKodni kénytelen. Annak igazolására, hogy az alispáni munkakör, az 1872. évtől, vagyis törvényhatóságunknak az 1870. évi XLII. t. cz. alapján történt szervezési idejétől kezdve, mily arányban terjedi, bemutatta törvényhatósági bizottságunk a nagyméltóságú m. kir. miniszter úrhoz iktató könyveink 1870—1880 évi zárlatát; miből kitűnik, hogy a teendők a szervezés ideje óta számszerűit is megkétszereződtek, a mellett, hogy az egyes közigazgatási ágak az intézkedésekben nagyobb belterjességet nyertek. S hogy ezen teendők a jövőben nem hogy csökkenni, de sőt szaporodni fogüak, annak már a lefolyt évben is szembeötlő bizonyságait láttuk a kihágási ügyek nagy részének a közigazgatási hatóságok hatásköre alá törtónt utalása, az 1879. évi XXXI. t. cz. végrehajtása, a czukor-, kávé- és sör-fogyasztásról szóló 1881. évi IV. t. czikkel az alispáni hivatalra rótt ujabb és lényeges teendők, valamint a közigazgatási bizottság hatáskörének minden irányban eszközölt bővítése által; mihez járulván még a közigazgatás fontosabb ágainak kilátásban lévő szabályozása ós a szervezet czélba vett reformja: kétséget nem szenved, hogy megyénk jegyzőinek aránylag az országban úgyis legcsekélyebbre szabott létszáma a reá nehezedő teendők gyors és alapos teljesítésére a legjobb szándék mellett is elégtelen. Miért is egy másod-aljegyzői állomás rendszeresítését a közszolgálat érdekében mellőzhetlen szükségnek tartjuk s a megfelelő intézkedések megtételére a m. kir. belügyminiszter urat, ez uton is kérjük. 3. A megyei kezelés alatt lévő pénztárak és alapitványo k az 1870. évi XLI. t. cz. 58, §-a értelmében havonkint, rendszeresen megvizsgáltatván, azok mindannyiszor rendben lévőknek találtattak Az egyes pénztárak állaga, illetve pénztári maradványa, az 1881. évi deczember hó 21-ik napj ín megtartott alispáni vizsgálatról szóló jegyzőkönyv szerint következő volt: a) a megyei házi pénztár készpénzben 1521 Irt 79 kr. b) a közmunkaváltsági pénztár keszpénzben 21.950 frt 91 kr. c) az endrődi Vida-féle szegényápoló intézet pénztára kötvényekben . . 17.265 frt — kr. készpénzben . . . 25.774 frt 61 kr. összesen . . 43.039 frt 61 kr. d) a megyei házi tartalék-pénztár kötvényekben . . 35.774 frt 68 kr. készpénzben . . . 10.946 frt 35 kr. összesen . . 46.721 frt 03 kr. c.) a Nagy Márton-féle (M.-Berény, K.-Tarcsa, Szeghalom és Vésztő szegényei segélyezésére alapított) pénztár készpénzben . . •. 4200 frt — kr. f) a megyei ipar és kereskedelmi iskola-alap készpénzben . . . 913 frt 28 kr. g) a nyilvános betegápolási alap-pénztár készpénzben . . . 17.710 frt 92 kr. h) a megyei közkórház pénztára kötvényekben . . 9.762 frt 20 kr. készpénzben . . . > 25.728 frt 57 kr. összesen . . 35.490 frt 77 kr. i) a megyei szeretecház pénztára készpénzben . . . 2688 frt 19 kr. j) a vakok intézeti pénztára kötvényekben . . . 420 frt — kr. készpénzben . . . 2195 frt 42 kr. összesen . . . 2615 frt 42 kr. k) a magyarító pénztár kötvényekben ... 262 frt 50 kr. készpénzben . . . 918 frt 87 kr. összesen . . . 1181 frt 37 kr. 1) a megyei községjegyzői ayugdijintézeti pénztár kötvényekben . . . 3.652 frt 23 kr. készpénzben . . . 34.376 frt 65 kr. összesen . . . 38 028 frt 88 kr. m) az árvatáraik önálló kezelésére nem jogosított kilencz község központositott árvapénztára kötvényekben . . 71.332 frt 08 kr. készpénzben . . . 12.515 frt 88 kr. összesen . . 83.847 frt 9tí kr. n) a katona-elszállásolasi alap-pénztár készpénzben . . . 5481 frt 80 kr. o) Báró Wenckheim (Béla és László) emléke megörökítésére alapított pénztár készpénzben . . . 3811 frt 80 kr. Vagyis a fennebb elősorolt 15 pénztárban megyeileg kezelt összegek a lefolyt félévben 309.203 frt 62 krt tettek ki, mely összeget az 1880. év II. felében kezelt 286.978 frt 47 krral egybevetve, az 1881. év javára 32.225 frt. 15 kr. többlet mutatkozik. Ezen kedvezőbb eredmény annak tulajdonítandó. hogy a közmunka váltsági pénztár a mult évben csekélyebb mérvben vétetett igénybe, továbbá a jegyzői nyugdij-járulókok befolyása a jegyzői nyugdij-alapot 13 ezer forinttal növelte, végre a 3811 frt 80 kr. összeget tevő Báró Wenckheim-aiap csak a mult évben vétetett megyei kezelés alá. 4) A megyében létező egy rendezett tanácsú város és 23 nagy község közül egyetlenegy sincs, melynek 1882. évi költségvetési előirányzata törvényhatóságilag felülvizsgálva meg nem állapíttatott volna. A költségvetési eredmények csak igen lényegtelen mérvben térnek el azon adatoktól, melyeket az 1881. költségvetésekről az 1880. óv hasonidőszakáről szóló jelentésünkben közöltünk; vagyis T.-Kom!óson és Orosházán községi pótadó kivetésének szüksége ezen évben sem merült fel; a többi községeben pedig, kivéve Bánfáivá községét, hol a községi pótadó az 50%-ot ez évben is meghaladja a községi pótadó az állami egyenes adók arányában a 4—25% között hullámzik. Csupán K.-Tarcsa községre nézve kell megemlitenünk, hogy ezen község közkormányzati szükségleteit az 1881 évben nem községi pótadóval, nanem a belügyminiszter ur ő nagyméltósága kegyességéből engedélyezett állami segélyből fedeztetett. A községi zárszámadások közül csupán Csorvás község nem terjesztette még be az 1881. évről 3 drb. számadását; számvevői vizsgálat alatt nincs Öcsöd község 1872—1880. évi hidpénztári számadása; továbbá K.-Ladány község 1880. évi gazdai számadása. A többi község ugy 1880. évi mint az előző időkhői keletkezett számadásai törvényhatóságilag felülvizsgálva és megállapítva vannak, s igy a mig egyrészt községeinket az 1871. évi XVIII. t. cz. 115. §-ában megszabott teendőik teljesítésében általánosságban mulasztás nem tprheli, addig másfelől nem jelezhetünk oly akadályt sem, mely ezen számadások törvényszerű időbeu való felülvizsgálását gátolta volna. 5. Hogy községeink az 1871. évi XVIII. t. cz 131. §-sa rendelkezésének megfelelvén, a szegényügy ellátásáról az 1881. évben iniképen gondoskodtak, megvilágítják a következő adatok. a) B.-Gyula rendezett tanácsú városban a havonkint 50 krtól 5 frtig terjedő összeggel segélyezett 90 szegény között 1300 forint összeg osztatott ki. E kiadás fedezésére szolgált a 60 holdat tévő városi szegények földjének jövedelme, valamint a közpónztárból ugyan e czólra fordított 550 frt. Ezenfelül a városi ápoldában volt 26 szegény élelmezésére, ruházatára ós egyéb nélkülözhetlen szükségletére kiadatott 2300 frt. Ezen kiadást fedezték : a 17,019 frt tőkét képező ápoldai pénz kamatai és a befolyt bírságpénzek. b) A gyulai járásbeli községek közül: Kótegyháza községben a 987 frt 82 kr. tőkét képező községi szegényalap, továbbá a gróf Almássy Kálmán által alapított három rendbeli tőkepénztár 13962 frt 50 krnyi tőkéjének kamatai fedezték a szegények számára igényelt 793 frt 39 krt tett kiadásokat. Gyula-Vári községben a községi szegény-alap 751 frt 18 krt, a gróf Almássy Kálmán alapitvánvát képező tőkepónztár 4650 fr*ot tett ki, mely kót alapból a 18 szegény részére igényelt segély annyira fedezhető volt, hogy az emiitett alapok folytonos gyarapodásnak örvendenek. Doboz községben a 29 szegény számára tett 114 fit 35 krnyi t-ególykiadás a 2346 frt 48 kr. tőkét képviselő községi szegéuyalapból nyerte fedezetét. Gerlapóslelek községben az 566 frt 66 krból álló községi szegényalapnak kiadása nem volt. cj A csabai járásban. B.-Csaba község szegényeiről akként gondoskodik, hogy a helybeli illetőségű elaggott munka- és keresetképtelenné vált szegények számára egy apoldát tart fenn, melyben a szegények élelemmel ós ruházattal lattatnak el. Uj-Kigyós községben a magánkönyörületesség enyhíti a szegénység terheit. d) A békési járásban Békés községben a szegények, a számukra fentartott menedekházban nyernek élelmet ós ruházatot ; ezenfelül 88 szegény havi segélyben részesült. A készpénzbeli kiadások összege 1294 frtra rúgott. Mező-B^rény község szegény alapja a mult óv folyamán 271 frt 72 kr. erejéig vétetett igénybe. K.-Tarcsa községnek pedig ugyanezen czimen 234 frt 30 kr. kiadása volt. c) A gyomai járásban. Gyoma község 69 szegény számára a 2251 frt 93 krra menő szegenyalapból 29J frt 84 kr. kiadást tőn, mely összeg az emiitett tőkepónztár kamatjövedelmében teljes fedezetet nyert. Endrőd község a megyeileg kezelt s 41,000 frt tőkét meghaladó Vida-féle alapból fentartott szegónyápoló intézetben szegényeiről fényesen gondoskodik, ezen felül 58 szegény 136 frt 57 kr. segélyösszegben részesült. f) A szarvasi jarasban : Szarvas községnek, a szegényekre 6000 frtnyi kiadása volt, mely összeg magassága, a község emberszeretettől áthatott áldozatkészségét eléggé dicséri. Szent-András községben 13 szegény részesült közsegélyben. Öcsöd község szegónyalapja az év végén csak 594 frtot tévén ki, a 17 szegény fentartása jobbára a magánkönyörületesség feladatává jutott. Kondoros községnek segélyre utalt szegényei nincsenek. g) A szeghalmi járásban ; Szeghalom község szegényí pénztárából 60 egyént részesít közsefiélyben. K.-Ladány községben a 63 szegény a téli hónapokban, a havi dijakon kivül liszttel láttatott el. A segélyösszegek a Községi szegény pénztárból és a szegények földjének jövedelmiből fedeztettek. F.-Gyarmat község az ottani uradalom által adományozott 60 hold föld jövedelméből létesített „szegények házában" ápolja gyámolitásra szorult szegényeit; ezenfelül ugyancsak beli nőreporter kolléga, ki már előbb az összeirt tánczosnék névsorát szíves volt nekem az enyémnek kiegészítése végett átengedni. Köszönet szívességükért. Ha még igy is kimarad valaki, én mosom kezeimet. Ott voltak: Kovács Mihályné, Flaskay Dezsőné, S^uiiman Akosnó (D-Ványa), Dr. Chrisztó Pálnó, Dr. Papp Józsefné, .lánosy Jánosné (Csökmő), Kolozsváry Eleknó (Vésztő,) Berger Emánuelné (Szarvas,) Dr. Strasser Morné (M.-Berény), Altdorfer Gyulánó (P.-Mágor), Kálló Antalné, Sánta Józsefné, Epstein Ignáczné (T.-Abád), Eozenfeld Zsigmondné (Csökmő,) Mittner Lászlónó úrnők stb. Továbbá: Swáoy Irón (Szarvas) Wittman Teréz, Csákly Ida, Papp Mariska, Badivojevics Nelli, Popovics Flóra, Panics Emma (Vésztő,) Bencze Juliska, Domokos Mariska, Seres Lujza, Tatár nővérek, Weiszbrunn Nelli, Grosz Lina, Breuer N. (D.-Ványa), Szőke Irma (T.-Szt.-Miklós,) Gacsári Emma (F.-Gyarmat), Altdorfer Mari (P.-Magor,) Szilágyi Mariska és Szilágyi Róza kisasszonyok. Castor. Roham a inalom ellen. Elbeszéléi, Zola Emiitfii. (Vége.) „A francziák! a francziák!" tombolt Frangoise, és örömében tapsolt kezeivel. Olyan volt, mint a bolond, kiterjesztette karjait ós hangosan felkaczagottt. Végre mégis megjöttek, és épen a legjobb időben jöttek meg, mert Domokos még életben volt. Egy borzasztó sortüzelés, mely mint dörgő menykőcsapás zúgott füleikbe, kónyszeritette őket, hogy megforduljanak. A tiszt épen az előbb mormogott magában : „Mindenekelőtt ezt a dolgot kell rendbe hoznunk." E szavakkal Domokost maga egy szín falához nyomta, s tüzet vezényelt. Amint Frangoise megfordult, Domokos tizenkét golyóval a mellében, a földön hevert. Megzsibbadva állt meg, de egy köny nem jött szemeibe. Szilárd léptekkel ment a szin alá, s leült, a holttetem mellé, szemlélve azt, s egyre semmit mondó kézmozdulatokat téve, mint valami öntudatlan gyermek. A közben a poroszok elfogták Merlier apót, kit hasonlóan kezesül tekintettek. Most egy kemény csata kezdődött. A tiszt gyorsan helyezte el legénységét, mert belátta, hogy a gyors visszavonulás egészen megsemmisíti őt. Úgy meg jobb lesz, ha ő életét oly drágán adja el, a hogy esak lehet. Most a poroszok a malom védői lettek, a francziák pedig támadók. Tartós hévvel kezdődött a tüzelés, és egy félóra hosszat megszakítás nélkül tartott. Ekkor egy tompa dörejt lehetett hallani, s egy golyó a tiszteletre méltó szilfának egy napy ágát szakította le. Tehát a francziák ágyúval, ós egy ágyutelep, mely épen azon az árkon jött, melyben Domokos rejtőzködött volt, Eocruese ?őutezáját lövöldözték. Erre csakhamar vége kellett hogy szakadjon a barcznak. Ah! a szegény malom! Minden felől csapódtak bele a golyók, a fél fedele szótforgácsolódott, s kót fala összeomlott. De különösen siralmasan nézett ki az az oldala, mely a folyó felé eseti. Az összedőlt falaktól elszakadozott repkényfonatok mint valami rongyok függtek le; a folyó mindenféle omladékkal volt belepve, és egy réten keresztül be lehetett Frangoise szobájába látni, hol a fehér ágyfüggönyök gondosan össze voltak vonva. Lövés lövésre következett, az öreg malomkerék két golyót kapott, még egyszer felcsikorgott, s azsal vége lett: a lapátok a folyóval elúsztak, s végtére maga a törzs is összerogyott. Azzal a derült, vidám malom kilehelte lelkét. Most a francziák rohamot intéztek, ós egy dühöngő küzdelem kezdődött meztelen karddal. A felhőktől sötét ég alatt a völgyfenék holtakkal tölt meg. ü széles mezők, hatalmas fáikkal, s árnyas jegenye soraikkal, elpusztulva látszottak; jobra és balra az erdők úgy zárták be a küzdőket, mint egy czirkus talai, mig a források ós patakok, a környék felett uralkodó rémület alatt sóhajtozni látszottak. Frangoise meg mindig ott kuporgott Djmokos holtteste mellett. Atyját épen most teritette le egy golyó . . . Mikor végre minden porosz meg volt semmisítve, a franczia kapitány volt az első, a ki belépett az udvarba. A háború kezdete óta csak ezt az egyetlen sikert jegyezhette fel, és igy büszkén lépett be, kétkedve és molyogva, mint egy finom gavallér. Amint Frangoiset kedvesének és atyjának holttetemei mellett a malom füstölgő romjai közt megpillantotta, módosan üdvözölte őt kardjával s kiáltott: „Győzelem, győzelemI"
