Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-11-28 / 141. szám

„"Béliésmegvei Közlöny" 141. szám. 1882. dön egy rossz kinézésű férfi öt czukorral magához édes­gette s ölébe kapva eltűnt vele. Huverda itteni szabó 15—16 éves tanoncza a leányt öléban vivő férfival vélet­lenül találkozott — ki állítása szerint veres szakállú, rosz­szul öltözött egyén volt. A tanoncz a kis leányt megis­merte s kérdé: „Hova viszi Mariskát ? u — mire kérdett feleié: „Szeghalomra. 1 1 A tanoncz előtt gyanúsnak tűnvén fel a dolog, elszaladt Krupicskáékhoz és elbeszélte a látot­takat. A kétségbeesett szülök s két fiuk, leányuk, illetve nővérük keresésére indultak. Az utóbbiak a „sugár-út u-on észrevették, a mint egy férfi kis hugukat kézen vezeti s rávevÖleg beszélget vele. A férfi mozdulataiból legalább ez tünt ki. Utána kiáltottak, hogy álljon meg; de ez a helyett ölébe kapta a leányt s meggyorsitá lépteit. A testvérek lélekszakadva utána futnak, elérik, s a leány átadására szólítják fel, mit a leányrabló tenni nem akart s most va­lóságos heczcz fejlődött ki közöttük. A rablót aljas szen­vedélye kielégítésre tüzelő, mig a fiukat a testvéri szere­tet nemes érzete bátoritá. A fiúknak végre sikerült a le­ányt elvenni, kézen fogva nővérükkel hazaindulnak, hogy a kétségbeesett szülőket mielőbb megnyugtathassák. De a gyermekrabló nem akarta elveszteni a zsákmányt, még kétszer vette ki testvérei kezéből a kis leányt; de a fiuk által csapott zajra más emberek is jöttek segítségül s igy mind kétszer kiengedte kezéből ártatlan zsákmányát. Meg­jegyzendő, hogy a testvérek egyike 8, másika 12 éves. A kis leány naiv elbeszéléséből világosan kitűnik, hogy e férfi rajta egy gyalázatos bűntényt akart elkövetni, miben azonban a még jókor érkező testvérek által megakadályoz­tatott. Azon kérdésemre, hogy miért nem jelentették fel a férfit, az anyától ezt a választ nyertem: „Csakhogy leá­nyomat megtaláltam, örömömben a bűnös elfogatása eszembe se jutott!" — Hét évvel ezelőtt igy veszett el Balogh rendőr )3 éves leánya s az még ma sem került meg. A rendőrség tudomására a kis leány elveszése egy itteni orvos értesítése folytán jutott, ki ez esetet látogatá­sai közben hallotta. Városunkban a felháborodás nagy; vádlott még nem került kézre. Castor.*) * Síeru Sámuel orosházi kereskedő leányát Juliska kisasszonyt e hó 28-án vezeti oltárhoz Orosházán Schle­singer Adolf adai kereskedő. * Agyonütötte a mult héten Horváth András két hosszusori tanyai lakos egyik szomszédnéját, Horváth Istvánuét. Horváth István tanyájáról ugyan is az ő állí­tása szerint egy kas méhet elloptak. 0 azt keresni ment sötét este Horváth István tanyájára magával vivén pus­káját is. Itt aztán keresni, kutatni kezdett, mert, mint mondá, meg van róla győződve, hogy az ellopott méhkas­nak ott kell lennie. Horváth Istvánná tiltakozott a gya­núsítás és motozás ellen s e miatt összeszólalkoztak, Hor­váth András puskatusával Horváth Istvánnónak oly erő­vel sújtott fejére, hogy az összerogyott s negyednapra mégis halt. A tettes nyomban letartóztatott, vallaui azon­ban teljességgel nem akar. * Az orosházi izr. hitközségnél mult vasárnap dél­után szavazattöbbséggel Fülöp Jakab kereskedő lön a gyülekezet alelnökének megválasztva. Azt hisszik, hogy a közbizalom e kitüntetése nem rosz kezekbe helyeztet ett. * Orosháza községe s a m. kir. pénzügyigazgatÓ3ág megbízottá és kiküldötte között a bor és fogyasztási adóra vonatkozó egyezség f. hó 22-ón ejtetett meg. AZ egyezség három egymásután következő évre köttetett s e szerint *) Más forrás szerint az egész dolog nem igaz szerk. ugy mint eddig, fizet ezután is évenkint Orosháza községe i bor ós husfogyasztási adót 8000 frtot. — P.-Szt.-Tornya község képviselőihez a j.-szolga­biró ur a következő felhívást intézte : Járási kormányzás s a község közérdekéből P.-Szt.-Tornya csatlakozási vaju­dásos állapotának vógetvetendö — hivatalos tisztelettel felkérem czimet, hogy az ezennel P.-Szt.-Tornya községébe a Székács majorba f. é. decz. hó 10-nek d. e. 9 órájára kitűzött képviselő-testületi gyűlésen leendő okvetlen sze­mélyes megjelenéssel ez ügy teljes tisztába hozatalát czólzc döntő határozat hozatalába befolyni szíveskedjék. Orosháza nov. 20. 1882. Eördögh Lajos szolgabíró. * Wagner János urnák az uj-kigyósi uradalom volt jószágfolügyelőjének ked^dfcs ós szeretetreméltó leányát, Mari kisasszoyt, vasárnap, 'f. hó 26-án jegyezte el Widovszky László ur, gróf Apponyi Sándor tolnamegyei jószágainak felügyelője. Boldogságot kívánunk a megkötendő frigyhez! * Vasárnap délután a csabai kaszinóban Nagy Ja­kab tilinkó-müvész produkálta magát a szép számmal ösz­szegyült tagok előtt. Valóban szépen játsza az említett hangszert s a legegyszerűbb darabnak sikerült variácziók által vonzerőt ós kellemet tud nyújtani ós nem rajta mú­lik ha a hatás még sem nagy, hanem a primitív hangsze­ren, melyet, ha legművésziesebben játszanak, mégis csak tiiinkó marad. M i n d E SÍ I é 1 e. * Nyíregyháza, nov. 25. Illetékes helyről vett infor­máczió szerint a tisza-dadai hulla kiásatását Megyeri, ez ügyben kirendelt vizsgálóbíró, deczember 5-én eszkö­zölteti. Az agnoszkálásnái ós bonczolásnái annak idején jelenvolt bírósági tagok, tanuk ós szakértők a kiásatásnái mind jelen lesznek. A szakértőktől kérendő vélemény pre­cziz themákra fog szorítkozni: a hulla korát, haját (hogy leberetválták-e, vagy ugy vált le a fejről feloszlás miatti') és a lábon levő hegedést illetőleg. Az ügyészség részéről ajánlott törvészéki orvost-, dr. Flegmánt, a törvényszék mint zsidót el nem fogadta. Heumann, mind a tutajosok védője, kiknek — meglehet — ártatlanságukat fogja a ki­ásatás kideritem, jelenlétét igényli. — ííyy vasúti híd tissze­üiniása. Londonból sürgönyzik: Bromley rneiiett London közelében a Ghathain-űower vonalon tegnap este egy vas­úti hid omiott össze, közvetlen azután, hogy a Dower felé tartó postavonat rajta átrobogott. A (^ueensborough­Flushing postavonat, meiy pár percczei később jött, mái­nem mehetett at rajta. A hidon épen dolgoztak munkasok, mikor a hid összeomlott. Két munkás életét veszté, többen megsebesültek. — Kilencz nap óta ég. Orenburg, oroszor­szági város 9 napja, hogy lángban áii. A város nagy ré­sze már elhamvadt. A tüz rendesen éjjeli 2 órakor üt ki. Házonkint találni névtelen papírszeleteket az utczákon, melyeken a várost vógroiniással fenyegetik. Oly nagy a rettegés a lakosok közt, hogy le sem feküsznek aludni. — Szörnyű öngyilkosság. Morvaujvárosból irják, hogy e hó 21-én a Medlben lakó Raschendörfer József bányamunkás borzasztó módon vetett végett életének. Dinamit töltényt vett a szájába ós felrobbantotta, minek következtében felső teste darabokra szétszakadt. Öngyilkosságának indító oka családi viszály. — Megfulladt herczeg. Lisszábói jelen­tik, hogy Sulkowszki Ágoston herczeg szóngöztöl fulladt meg. Inasa hétfőn reggel halva találta, a szoba padlózatán feküdve. Minden élesztési kísérlet hasztalan volt. Szerkesztői pó^ta. — lí. J. urnák helyben Az A—r csabai adótárnok elleni köz­leményt nem hozhatjuk. Az illetőelőzékeny, kitűnő lelkiismeretű hivatal­noknak ismertetik, ki a törvény korlátai közt, a vele érintkező közönség minden jogos igényeinek megfelel. Hogy délelőtt, midőn annyi dologgal elhalmozott hivatalban más, sürgőfebb teendők is vannau, a váltóürlapo­kat fölül nem bélyegezteti, hanem délutánra rendeli a feleket : abban sérelmet nem tudunk látni, és abból, hogy az Ön princzipálisának a vál­tókat még délelőtt kellett volna elküldenie, nem az következik, miszerint a hivatalnokkötele3 más sürgősebb teendők abbanhagyásával Önnek szol­gálni, hanem az, hogy hát vigyék a váltókat előtte való délután az adó­hivatalba felbélyegzés végett és ne hagyják maguk az utolsó peiczre. Mi továbbá azt illeti, hogy Önt rendreutasította, mert saját előadása szerint, füstölő szivarral jött a hivatalba, az megint olyan dolog,amihez A—urnák, nézetünk szerint, teljes joga volt, még akkor is, ha ő maga igenis pipázik, mert ő egész nap ott van, ott dolgozik, 8 munka közben sok embernek ekerülhetlen a pipa, de Ön egyszer jő oda és idegen he­lyen letehette volna a szivart. Külömben megvagyunk győződve, hogy A —r,mikor a felekkei érintkezik, nem pipázik, legfeljebb le pip ál­j a az oly tulkövetelő egyéneket, kik azt hiszik, hogy csupán az ő ügyük körül forog a világ és más sürgősobb ügyeket miattuk félbe kell hagy­ni, mert méltóztattak utolsó perezre hagyui a uiaguk teendőiket. — It. L. Nagyvárad. Légy szives az „Alföld-' legközelebbi szá­mait figyelemmel kisérni, ott megtudod mikép végződött az aradi ügy. Legujdbbak. * Lonuísti, nov. 26. A kormány részéről az ex­pediczionális csapatok viszonyainak megvizsgálása czéljábói Egyiptomba küldött Olarke tábornoK igen sötét színekben festi a brit csapaton állapotát; a be­tegek és hatoltak száma napról-napra növekszik, mi a Katonaság .szellemére is kedvezőtlen befolyást kezd gyakorolni. * Berlin, nov. 20. Mindinkább megerősül, hogy (jiers Varzinban a politikai napi kérdéseit is szóba hozta s leplezetien kifejezést adott egyebek közt an­nak, hogy pétervári politikai kö.oKUoa Angolország egyptomi eljárását bizalmatlan szunekkel nézik. * Áz orszaygyüiassíi vasárnap sem fejezték be a hevesi kérvény tárgyalását és több szónoklat hét­tőre marad. Zárt ülés is tartottak, melyet a szélső­balokkal kivánt s melyben az elnöknek akart volna szemrehányásokat tenni, de azokat a ház többsége magáévá nem tette. * Odessza, nov. 26. Az idevaló haditörvényszék megint elhalasztotta bizonytalan időre annak a nagy politikai pörnek tárgyalását, melyet még a meggyil­kolt Sztrelníkov tábornok mditott a szocziálisták el­len. A legújabb tanúvallomások következtében har­madszor is megváltoztatták a vádlevele,. Eddig ki­lencz ven négy embert fogtak el szoczíalisztikus üzel­mek miatt. A kilenozvennégy fogoiy közül csak 24 szerepel e pörben, 70-et Szibériába küldöttek admi­nisztratív uton. éme két év e, hogy házaskép élek egy kitűnő leánnyal, szavam Kötelez, hogy nóül vegyem. Apám nagyon is a becsület em­bere, anyám meg sokkal gyöngédebb irányomban, mitsem hogy ellenkeznék. — Hm, hm! nem rossz. — Oh, igazán igy gondolkozott abban a pillanatban. Röviden, annyira hittem szavának és mindezt oly természe­tesnek találtam, hogy később elhagytam helyem s házasul éltem. Ekkor adta Maurice a gyűrűt. — Mindig jegygyűrű. — Jó, hazudott nekem, de én nem hittem neki, bámu­latos, mi mindent meg nem tesznek a nők hiszékenységből. De mit akarsz ! Ha nem volna bizalmunk, ugy meg ezt nem szeretnék. Az hiszem, hogy ez mentségemül használ. — Kétségkívül. — Kedves Jeanotn igazi jegyeséből Maurice ur szere­tőjébe lettem. Jól éreztem, hogy lefelé haladok, hogy nem merem bevallani szerelmemet oly szabadon, mint odahaza tettem, de igy szóltam magamhoz: a jövő ki fogja menteni a multat; ha neje leszek s nem keil előtte pirulnom, ez engem kielé^itend. -- Es a legény-háztartás ? — Két évet töltöttünk együtt a lehető legboldogabban. Maurice mindig jobban szeretett. Ő nem olyan volt. mint Jean ; minden vasárnap bálba mentünk, ó hagyott kedvemre tánczol­ni, keringőzni barátaival; a mily büszke volt reám, anynyira elragadónak talált azokkal a csecsebecsékkel, melyeket pénzér­kezéskor adott. Ha a forrás kiapadt, olcsó ebédet rögtönöztem, a mely mégis jó volt. Minden jó, ha egy tányérról eszünk. Aztán el mentem venni sült burgonyát, sült halat. Mindezt könnyedén vettük, elmúlt, mint a nyári zápor. Ha a hónap végén vizre szorultunk, Maurice, hogy szomjassá tegyen, nagy poharakkal ivott, megmagyarázván nekem, hogy a Szajna vize igen egészséges azért, mert . . . istenem ! én nem tudom már mikép mondta ezt! de oly szépen beszélt , . . — Ne sirj hát édesem. — Eöviden, letéve utolsó szigorlatát, hazatért Toulou­seba, hogy mint orvos berendezkedjék. írnia kellett volna, — nem kapok semmit, írok én neki, nem jön válasz. Nyugtalan­ságom négy-öt hónapig tartott, mikor megtudtam egyik föl­dijétől, hogy megházasodott. Barátja megmagyarázta nekem, hogy nem cselekedhetett máskép foglalkozásánál, családja ál­lásánál fogva, s mit tudom én, még mi más okból, hozzátette mégis, hogy ő ezt helytelennek találja s ő nem cselekednék igy. Megértettem, elbúcsúztam tőle s két het múlva kórházba mentem, hol három hónapig kinzott a sorvadás egy neme. — Es a harmadik gyűrű. Ez szép, nagyon szép, gyé­mánt, sokba kerülhetett. — Ez nekem közömbös, nem adok rá semmit. — Ez a harmadik állomás, ennek is meg lesz a maga története. — Történet, mely nem érdemli meg az elbeszélést, a magam forma bukottak története. — E/,t nem szokták megval­lani, ez titokban emészt. — Mondd el mégis, hiszen van mentséged. — Távoztam a kórházból, nemde? Nem volt többé egy sou-m, egy ékszerem s bátorságom sem dolgozni, mint haj­dan, mikor szolgálatba álltam, összeakadtam régi gazdámmal. Emlékszel, azzal a vén gazdaggal, kihez Maurice járt. Ismerte történetemet. Annál jóbb, gondoltom, nem kel! hazudnom. Tud­ta hogy elbuktam. Nem sokat teketóriázott, kereken fölaján­lotta, hogy legyek maitresse-e; 700 frank havonkint s aján­dékok. Szép vásár ugy-e? ulyan, mely egyrészről kéjvágyat, a másikról undort hoz össze. — És mostan, nein vagyok sem jegyes, sem szerető, kitartott nő vagyok; szomorú foglalkozás halljuk! — Ha a nőt nem tartja fenn a szerelem, nagyon mélyre bukik, kivált saját szemei előtt. -- Kívüled nincsen senki más, kinek magam ilyenül mutatni merném. — Mert én ismerem a kezdetet. De ugy veszem észre, hogy történeteimmel rabolo időd; távozom, a napokban újra meglátogatlak. — A mikor tetszik, édesem, mindig siv.-nen látlak . — Köszönöm! köszönöm! 11—i b. Felelős szerkesztő : !>?. B&ttas^kf Lsjos. Főmunkatárs : Mihálti József, Nyomatott GgsMa, Povásaay uásaló konyrayosadájábaiL 1882'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom