Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-01-31 / 14. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 14. szám. Csütörtök, januárhó 19-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, ífóliven) és ostltörtökön. ELŐFIZETÉSI 1)1J helyben há/.hoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre . 4 „ Éviiegyedre . . 2 „ Lapunk számára hirdetésük felvételére fel van j ogositva : Uaaseustein és Vogler ezég Bées, Prága, tiudapesfcen, Nómeio.szág és a Svájc/, minden fővárosaiban. MEGYEI HIHETŐT" * Gróf Weuckhoiui Frigyes ur a napokban Csabán járt és a csabai házi-iparczikkekböl- egész szobára valót rendelt.. Midőn a t. gróf urnák a megyei házi-ipar emelésére irányuló törekvésének e tényét, szószaporítás nélkül megemlitjük, csabai gazdasszonyainkat saját érdekükben figyelmeztetjük, hogy áruikat ne tartsák nevetséges magas áron, mert nem ám az a feladat, hogy minden 10-ik esztendőben adjanak el egy 100 frtos abroszt, hanem, hogy minél jobban és lehetőleg olcsón dolgozva, a keresletet fokozzák ós igy minél több darabot adjanak el, mert ez által forog gyorsan ós biztosan a pénz. * A b.-csabai keresk. ifjúság az általa rendezendő bálra Bartóky Lászlóné úrhölgyet kérte fel bálanyául, ki e tisztet szokott nyájasságával elfogadta. - (löudöcs Benedek, Gyula város orsz. képviselője ellen a „Békés" legújabb száma, ugy látszik, hadjáratot kezdett. Nemcsak a budapesti csintalan ujdonság-irók malicziozus megjegyzéseit közli egész terjedelemben, s a legnagyobb kárörömmel, hanem vezórczikket is megereszt Göndőcs ellen azért, mert az általános költségvetési vita után nem szavazott. Mi nem tudjuk minő okok tartották vissza az igen tisztelt képviselő urat a szavazástól, s igy nem mondhatunk felette sem kárhoztató, sem helyeslő Ítéletet: de sokkal jobban ismerjük férfias jellemét, semhogy politikailag „erkölcstelen" indokokból származottnak tekintsük a szavazástól való tartózkodását. Mindenesetre feltűnő dolog, hogy a „Békés" szerkesztője, a ki köztudomás szerint ez elmúlt választáskor Göndöcsnek jelentékeny kisebbségben maradt ellenjelöltje volt, már az első alkalmat oly lázasan megragadja, hogy öt — a kinek megyénk közéletében igen nagy érdemei vannak, s bizonyára nagyobbak, mint igen-igen sok fiatal óriásnak — választói, de ez egész megye előtt is kisebbítse. * Eljegyzés. Szarvason Krebsz Ferencz szentandrási főjegyző ur eljegyzé Réthy Vilma kisasszonyt, Róthy Vilmos kereskedő ur bájos ós kedves leányát. Kísérje kötendő frigyüket zavartalan boldogság! * Színészet B.-Csabáu. Vasárnap jan. 24-én adatott Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG &S KtAOÓHIVATAL : Apponyi-atcza 891. számú ház, tnvá a lap szellemi és anyagi részét illető minden közlegényt cíiraezni Kérünk. Kéziratok nőin adatnak vissza. „a Molinari baka,

u Berzsenyi K. 3 felvonásos népszínműve, melyben ugyan nagyon sovány a cselekmény, de melynek néhány igen mulattató jelenete, van. Liny ur (Matyi baka) a karzatot, HoLloiy ur (Péter) az egész közönséget nevetette meg jóízű humora által, (iyöriaé asszony (Zsuzsi) pedig élénk játéka ós kellemes óa^ke által aratott tetszést, Biróné asszony (Anna) is, a vén anyókák szerepkörében értelmesen alakit; közönség csekély számmal. * A ó.-csabai szövőiskolába a beiratások megkezdődtek Patay András házában 1058. szám alatt az egyházutczában. A havi dij 2 frt, mi előre fizetendő. A beiratások naponta délelőtt 10—12-ig történhetnek a nevezett házban. — Bartóky Lászlóné urhiH^y B.-Csabán, az országos nöiparkiáilitás körül szerzett érdemei elismeróseül a földmivelés-ipar- ós kereskedelmi miniszter úrtól egy az íparkiállitáson kiváló figyelmet keltett nöi munkálatot tartarmazó albumot kapott, a következő levél kíséretében : „Bartóky Lászlóné asszony ő nagyságának. Midőn az 1881 évi országos magyar nöiparkiáilitás rendezése körül kifejtett kiváló buzgalmáért nagyságodnak köszönetemet fejezem ki, egyúttal ezen kiállítás kiválóbb díszítené nyeit tartalmazó s a vezetésem alatt álló minisztérium altal kiadott gyűjteményt szerencsém van nagyságodnak emlékül megküldeni. Budapest, decz. 23-án, báró Kemény." * Egésségteieil jég. Hetek óta szállítják a jeget a nyári jógszüksógletre a közegóssógügyi hatóságok minden ellenőrzése nélkül. Tekintve pedig, hogy ezen jeget élelmi szerek behütósóre, sőt azok keverésére, továbbá betegségek esetén is használják: közegóssógügyi szempontból kívánatos annak ellenőrzése, hogy vájjon egóssóges jeget szereznek-e be az illetők. Felhívjuk ennélfogva az egészségügyi bizottságot e fontos körülményre, hogy vegyószetileg vizsgáltassa meg a nyári szükséglet fedezésére megtöltött jégvermeket. * A b.-csabai nőegylet közgyűlésén a következő elnöki jelentós olvastatott fel egyleti jagyzö Vidovszky János ur által: „Tisztelt közgyűlés! Az 1878-ik év október havában alakult b.-csabai nőegylet immár 3 és l/

í éve áll fenn s a mult óv végén fejezte be fenállásának első háKgyes sz tm ára 10 kr. A keddi szátu ára 5 kr. Kapható KI hu öli a íyvirai arail és a nyom lábán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-bon egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ődon urnái éj Biener ö. ur nagytőzsdéjébea, de Povázsay László úr nyomdijában is fogadtatnak el előfizetések ós hirdetések; vidéken a póit&hivataloknál 5 kros póstautalványnyal. rom éves czyklusát. Az alakuló közgyűlés által ezen időszakra megválasztott tisztség, három évi működéséről következőkben számol a tiszteit egyesületnek. Mindenekelőtt a tagok létszámáról kellene a tisztelt közgyűlésnek jelentést tennünk, ma azonban ez még pontosan nem mutatható ki, miután a 3 évi kötelezett rendes tagok közül, uj belépésre a vidéki tagok nem voltak eddig felszólíthatok s ez csupán a helybelieknél teljesíttetett; annyit azonban örömmel jelezhetünk: hogy a helybeli tagok számában örvendetes gyarapodás mutatkozik, mert az elköltözött, vagy más okból kilépettek számát — az újonnan belépett tagok száma jóval fölülhaladja. Az egyesület működéséről legvilágosabb képet fog nyújtani, ha a lefolyt időszak pénztári összes bevételeit ós kiadásait részletesen kimutatjuk. E czólból az évenként rendesen átvizsgált ós mindég legjobb rendben talált pénztári naplóból következő kimutatást áli tottuk össze: A csabai nőegylet összes bevétele 3 ós óv alatt tesz: 1967 frt 56 kr. Összes kiadása ugyanazon idö alatt volt 1850 frt 56 kr. Pénztári készlet az 1882-ik évi januárhó 1-ón 137 frt. Ha már most, mind a bevételek, mind a kiadások főösszegét részletezzük — honnan származnak azok, ós hová fordítattak — az egyesület működésének hü képe fog előttünk állani. Az 1967 frtöökrnyi összes bevétel következő tételekből áll, mint a pénztári napló egyes bevételi tételeiből összevonatott: Befizetett alapítványból bejött 25 frt. Évdijak ós alapítványi kamatokból, 3 ós Vt évre 1148 frt 05 kr. Pártoló tagok, egyszer mindenkorra befizetett dijaiból 79 frt 70 kr. Csabán rendezett gyümölcskiállitás jövedelméből (bruttó) 25 frt 40 kr. Lovardai előadásból a nőegylet javára 44 frt a nőegylet által rendezett műkedvelői előadás fél jövedelme 76 frt. Geröfi színigazgató által a nőegylet javára adott előadás fél jövedelme, a nőegy. választmány jegyárulása mellett 58 frt 32 kr. A nőegylet által rendezett sótahangversenyek jövedelme 4 frt 68 kr. Takarékpénztári kamatok, az időközben betett tőkék után 18 frt 75 kr. A csabai jbiroság szíves adománya, büntetés pénzekből 5 frt 30 k '. A nőegylet által rendezett nyári ünnepély jövedelr me 104 frt 15 kr. A csabai kisdedvédő egylettől, az óvoda sególyzósóre fordított összeg részbeni pótlására 122 frt 46 A „IMÉSMEíJYEl KÚZMXY" TÁliCMJA. Roham a inalom ellen. Elbeszélés, Zola Emiltől. (Folytatás.) Most azonban felkelt Frangoise s ezt rebegte: „Kegyelem, uram! ne bántsa atyámat

1 Öljön meg inkább engem helyette .... Én segítettem Domokosnak a szökésben. Egyedül ón vagyok a bűnös," „Hallgass, jó leány," kiáltott Merlier apó, „Minek ha,zudsz? . . . Ő egész éjen át szobájaba volt bezárva, uram. Ő hazudik, biztosítom önt." „Nem, ón nem hazudom," felelt szenvedéllyel a fiatal leány. „Én az ablakon kimásztam, s Domokost ón csábítottam a szökésre ... Ez a valóság, az egyedüli valósáé''' . . . Az agg ember egész elhalványodott. 0 jói kiolvasta a szemeiből, hogy nem hazudik, s ép ezért borzadály fogta el. Oh, hogy elrontanak ezek a gyerekek mindent az ő szerelmükkel.,, „0 eszét vesztette, ne hallgasson az ö csacsogásaira," szólt haragosan. „0 egész esztelen dolgokat beszél önnek . . . Eleve vessük végét a dolognak." A leány még mindig ellenvetést akart tenni Letérdepelt s kinyújtotta kezeit, mialatt a tiszt csendes szemlélője volt e fájdalom kitörésnek. „Nos hát" szólt végre, „én az ön atyját viszem el, mivel a másik nincs itt többé . . . Igyekezzék ön a másikat megkeresni, s akkor az ön atyja azonnal szabad lesz." E kegyetlen határozatra egy pillanatig merev szemekkel nézte őt; végre elfojtott hangon szólt: „Ez „borzasztó. Hol találom én meg Domokost ebben az órában? 0 elment; de ón nem tudora, üová." „Egy szó, mint száz, ön választhat: vagy ő, vagy atyja!" w0h istenem 1 vájjon választhatok-e ? De ha tudnám is, hol van Domokos, akkor sem tudnék választani ... Ez megtöri a szivemet . . . inkább e helyt meghalnék. Igen, akkor előbb lenne béke. Öljön meg engem, kerern, öljön meg engem" . . . A kétségbeesés ós gyász e jelenetére a tiszt végre til relmetlen iett, s felkiáltott; „Most már elég! Még egyszer irgalmat akarok gyakorolni, s önnek két órai időt adok ... Ha két óra múlva nem kerül meg az ön kedvese, akkor atyja fog helyette bűnhődni." Arra Merlier apót abba a szobába vezette, mely homokosnak börtönül szolgáit. Az öreg dohányt kórt, s a legnagyobb lelki nyugalommal elkezdett pipájából füstölni. Az ő meghatottság nélküli arczán a legkisebb télindulást nem lehetett észre venni. Csak mikor egyedül volt, gördült végig arczán két kövér kőny; csepp, a nélkül, hogy abba hagyta volna a pipázást. Az ő szegény jó leánya, mily nagyon szenved az még is! Frangoise az udvar közepén maradt állva, s a porosz katonák nevetve mentek el előtte, bizonyos élezés megjegy?éseket téve, melyeket ő nem értett. Elnézett arra az ajtóra, mely mögött épen az imént tünt el az atyja, és lassan homlokára tette kezeit, mintha az megrepedni akarna. A tiszt még egyszer feléje fordult, ós ismételte : „Két órai szabad ideje van, igyekezzék azt felhasználni. Két órai idő: e mondás lorgott, zúgot t a fejében.. A nélkül, hogy tisztába lenne, elhagyta az udvart, s gondolatokba merülve tovább ment. Hova forduljon? mit tegyen? Nem is kisórlette meg valami határozatba megállapodni, mert törekvésének hasztalanságát jól érezte. Daczára ennek szerette volna Domokost látni; legalább néznek egymást, s talán mentő gondolatot találnának. E gondolatzavarban eltévedve, a folyócska partjához ment s által ment azon a zsilipen alul oly helyen, a hol sok nagy kő nyúlt ki a vizből. Igy jutott el a rét szögletén álló első fűzía alá, s mint lehajolt, egy vértócsát látott meg, melynek megpillantására elhalványult. Itt történt hát a gyilkosság. Most követte Domokos nyomát a legázolt fűben; nagyon kellett futnia, keresztül a réten egymástól messze eső lábnyomokat lehetett észrevenni. Távolabb elvesztek a nyomok, de egy szomszédos réten ismét íelfedezni vélte a nyomokat, s igy az erdő széléhez jutott, a hol minden jele elenyészett. Csak ugy találomra nyomult Frangoise előre a fák között. Bizonyos megkönnyebbülést érzett az egyedüllét gondolatára s egy pillanatra leült. De a pontosan megszabott időre gondolva, rögtön felkelt. Mily régen hagyta el a malmot? Öt percze vagy félórája ? Nem volt képes többé az időt számba tartani. Talán Domokos egy sűrűségbe rejtőzött, melyet ő is ismert, s a hol egy délután együtt mogyorót szedtek. Azért a sűrűség felé ment, s azt átkutatta; de esak egy rigó repült ki belőle, az ő mélabús nótáját hallatva. Arra aztán azt gondolta, hogy talán valera

uly szikla üregbe menekült, s ott mindjárt lesbe is állt, de a barlang üres volt. Lassannént a vágya ót feltalálni, szenvedéllyé lett, és megkettőztette lépteit. Hirtelen ismét az a gondolata támadt, hogy bi zonyosan valamely fára mászott fel; azért ettől fogva folytonosan felfelé nézett, ós mivel közel gondolta őt, minden tizenöt lépésnyire nevét kiáltotta. De csak a kakuk kiáltása hangzott fel, mint felelet, mialatt minden levegő mozgás, mely a galyakat megmozdította, beléje azt a hitet csepegtette, hogy kedvese ott van, s lejön. Egyszer azt képzelte, hogy látja; megijedve állott meg, s ugy tünt fel, mint ha neki elfutnia kellene előle. Mit fog neki mondani ? Csak azért jött, hogy őt magával és a halál karjába vezesse. Óh netn! arról nem akart beszólni neki, csak azt akarta neki mondani, hogy mentse meg magát s ne tartózkodjék tovább e környéken Akkor aztán ismét atyiára gondolt, a ki őt fájdalommal várja, s e gondolat keserű fájdalmat okozott neki. (Folyt, köv.)