Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-23 / 86. szám

„Békésmegyei KÖZIÖP " 86. szám. 1882. A buza ára öszi szállításra jelenleg alacsonyabb, mint 1877. óta bármikor volt az év megfelelő szakában, az üzleti világ tehát az árak hanyatlását várja, uemcsak a belföldön, hanem a külföldön is. Az árak, ha kedvezőtlen idő nem áll be az aratás alatt, még jelentékeny mértékben hanyatlani fognak. Ezért csak azt ajánlhatjuk gazdáinknak, hogy igyekezzenek az aratást minél gyorsabban bevégezni s eladásra szánt terményeiket minél hamarább értékesítem. Politiltai liir-o * A kereskedelmi és iparkamara azon kérelemmel fordult a pénzügyi igazgatósághoz, ho^y akávé-,czukor- és sörfogyasztási adó necsak a hordóban kiszállított, hanem a paíaczkokban kiszállított czikkek után is téríttessék vissza. A pénzügyi igazgazgatóság, minthogy a kérdés a község pénztárát is érdekli, véleményezés végett e kérvényt a fővároshoz tette át. * London, jul. 20. itt kárhoztatják a kormányt a miatt, hogy a bombázás támogatása végett nem küldött csapatokat, üladstone, ámbár a hatalmak beleegyezese nélkül nem akar döntő lépést tenni, kénytelen lesz engedni a kö .véleménynek, na rövid időn nem nyeri meg a hatalmak beleegyezését. * Páris, jul. 20. Ma délelőtt minisztertanács tartatott, melyben Grévy elnöl: ismételten ós sürgősen felkérte a kormány elnököt, hogy lemondási szándékától álljon el. * Pétervár, jul. 20. Péterhoíban nagy csaladi tanács volt ma ós fölolvastatott Lorisz Melikovnik az alkotmányos reformokra vonatkozó emlékirata, de a családi tanács nem hozott határozatot. * Konstantinápoly, jul. 20. A konferenczia tegnapi ülésében Noailles marquis ós Duffjrin hivaUlosau előterjesztették a Suez-csatorna megvédesének tervét. * Konstantinápoly, jul. 20. A porta az azonos jegyzékre válaszolván, uj konferencia egybehivásat javasolja. * Washington, jul. 20. A senatus a dohány - adót 1883. lt br. l-től fogva pontonkint 12 czentben állapította meg. Alexandria fénykora. (Alkalmi művelődéstani vázlat.) Az egész müveit világ megdöbbenve fogadta a hírt e kikötő város pusztulásáról. Alexandria ma romokban hever. Az angol ütegek ezúttal is igazolták borzasztó hírüket s az angol golyók nyomában most is rombolás, tűzvész járt. A tűzvész után a pusztulás, az ínség. Az angol golyók rombolása azonban esak az elődöket illette, a várost Arabi pasa katonái s az általa szabadon bocsátott rabok gyújtották föl. A romboló angol golyók előtt tisztelettel hajlunk meg, az arab>k fáklyáitól undorral fordulunk el. Arabi pasa nagyon rettentő, de más részről nagyon rosz fegyvert használt, mert mig saját városát gyújtotta föl, addig saját nemzetének dühét ingerelte inaga ellen. Moszkva fölgyújtása lebeghetett szeme előtt, csakhogy ő nem volt abban a kényszeredett helyzetben, mint a moszkvai polgármester s öeymournak akármilyen flottája vau, az angol szárazföldi katonák még sem Napoleon katonái. És most nem lesz érdektelen, ha e virágzó, most romban heverő város fénykoráról írunk. Megérdemli a város, nemcsak azért, mivel most alkalomszerű vele tagja, (ugy látszik, hogy az egykori Pilvax — mai Sehova, most is kedvencz gyülhelye a „fiatal Magyarország"-ns.^, mint akkor nevezték,) — s az uj jövevény egyenesen az én asztalomnál foglalt helyet, egy idősebb kollegája mellett, és igy akaratlanul is fültanuja (?) lettem a köveUező párbeszédnek : — Tetszeti már hullani ? — Mit kérem ? — A . . . (itt két nevet említett, de miután különben is az illetők mindketten testvéreim — a pennaforgatásban, nem akarok gyöngédtelenséget elkövetni nevök kiírása által, s azért nevezzük csak mennyisógtaailag, betűkkel a történet hőseit) X. és Y. közötti botrányt ? — Biz ón nem hallottam. — Csodálom, — pedig már minden szerkesztőségben arról beszélnek. — Na hát mondja ! — Hát tetszik tudni: X.-nek volt egy igen csinos, kedvencz kis ollója ... (X. hirlapiró, és kedvencz kis olló f — gondolám magamban, — ez nem rosz; különben — ez is a mesterséghez tartozik!) — Y. a napokban tréfából elvette tőle, ós aztán nem adta vissza. X. mihelyt észrevette, hogy eltűnt az ollója, eszébe jutván, hogy az csak Y.-nál lehet, azonnal reklamálta; de Y. csak nem akarta vissza adni. — X. erre dühbe jött

t és erélyesen követelte vissza a kis ollót... foglalkoznunk, hanem mivel oly nagy, oly hatalmas és oly fényes volt, hogy kimagaslott a többi ókori város felett s három világrész — akkor az egész világ! — bámulattal hajolt meg előtte. Az ifjabb Scipio, Karthagó legyőzője és földulója két emberöltővel Kleopatra születése előtt járta be Róma északafrikai tartományait s utazása közben Alexandriát is meglátogatta. E város pompája, épületének nagyszerűsége és fénye, a nyüzsögő, tolongó emberár mind arról beszéltek neki, hogy a világ csodája előtt áll. Két világrész csomó-pontjában feküdt e város, s egy harmadik közt pedig kapcsot képezte, egyesítve magában mindama követ ményeket, melyek egy birodalom fővárosát kiemelik; mint azt építője, alapitója álmodá, Alexandriát leírta *abo, Kleopatra kortársa, csakhogy már a pusztu/, s után, midőn a háború nyomai látszottak mindem.'t, de akkor is ugy tűnt föl, mint „minden városok cs sspontja." Hat év tűntél a g)\ yörü Kleopatra halála után. Ekkor jött el Strabo s a Paneion magaslatáról uezte a fenséges várost. A Par ion egy óriási Beivedere volt a város délnyugati részében, sziklatömbökből emberkezek által körformában építve, tornyositva; csigaút vezetett tetejére, a hol teljes pompájában lehetett látni a várost, magasztalva alkotóját, a ki fölismerve hogy e város egy világkereskedelem központja lehet előnyös természeti fekvése miatt. A keskeny partvonal előtt, mely a középtenger és a Mareotis-tó között elterül, feküdt Pharoe szigete.'E sziget .zárta el a partot, a hol Alexandria állt, annak öble é's keletre s nyugoton kifutó kikötője". Pharos szigetét a várossal egy mesterséges gát kötötte össze, mely az alexandriai öblöt két részre osztotta. Az egyik felébe a lejárás szük volt, telve szirtekkel s csak hajókalauzok segítségével lehetett beevezni. Az éjjel északról jövő hajók útját egy pompás világító torony jelölte meg. A szem bámulattal allt meg e márványtömbökbői tornyosult, égbe meredő épület előtt, melyet Ptolomáus Fülöp király „a mentő isteneknek" a Dioskuroknak emelt. A Lochias földnyelvvel szemben a nagy kikötő balján emelkedett a királyi palota, tovább a tengerpart hosszában a többi királyi épület terült el egy zárt s mesterségesen épült királyi kikötőt képezve. P közelében állt a színház. A nagy kikötő "rnenteOen"elterültek továbbá Caesar temploma, a vásártér, az árucsarnok ós a hajógyár. A kikötő viüe oly mély volt, hogy a legnagyobb hajók is egészen a part mellett vethettek horgonyt. Kevésbbé volt védve a nyugati kikötő, melyből a Marectis-tóba egy hajózható csatorna nyúlt ki. Midőn iStrabo Egyptomba jött, Pharos szigete már sivár, romok halmaza volt. Más kilátást nyújtott azonban harmincz évvel ezelőtt, hogy Caesar elpusztította. A főkikötő körül terült el Alexandria városa egy kiterített macedou lovaglóköpeny alakjában. Tervezetét ugyanaz a Dínokrates építész és szobrász készité, ki Athos hegyét Sándor szobrává akarta változtatni; mellette Cleomenes és Naukratis, kiket S.indor Egyptom vezetésével bízott meg, vitték véghez az építkezést. A görög királyok később csaknem három századon keresztül itt ütötték föl székhelyüket s a város szépítéséért roppant áldozatokat hoztak. Az italiaí és görög városokkal ellentétben, melyeknek utczái szabálytalanul épitvék, szűkek ós sötétek voltak s Alexandriát széles és mind lovaglásra mind kocsizásra alkalEkkor Y. kijelenté neki, hogy fizessen 14 forintot, mert máskép az ollót nem adja vissza. — Quo jure követelte Y. a 14 forintot? — Azt már nem tudom ; meglehet, hogy X. tartozik vele. Elég az hozzá, kegyetlenül összevesztek, ós lehunczutgazemberezték egymást. — X. még egyszer kérdezó: „Nem adod vissza rögtön a kis ollómat?-' — „Nóra!" — kiáltott Y. dühösen. Ekkor X. kapta magát, elvette Y.-nak a kalapját és elment vele. — Y. hagyta, hogy menjen ós ő meg kapta magát, feladta X.-et, mint kalaptolvajt. — Lehetetlen! — De igen, kérem, szemeimmel láttam X.-nél a inegczitálást. — Na, ez valami ! — Ugyebár ? -— És mi lesz még ennek a vége ? ! . . . bizonyára párbajra kerül a dolog, s vér fog folyni köztök. . . Hm, bizony ez valami! — Nem hallgathattam tovább ; — tüstént világos lőn előttem az összefüggés, az előbbi zajos disputa, és az elmondott eset közt, — tehát a „móres"-bői tanítást adni készülő fiatal ember az esemény hőse, a mi X.-ünk; — mint emiitóm: erőt vett rajtam a csuklás, — pedig resteltem volna asztaltársaimnak a szemökbe nevetni. Távozám. «. . . Egy hirlapiró elveszi a másik hírlapírónak a — mas, nyilt utak szelték át. Leghatalmasabb látványt nyújtott azonban két fő-utja, melyek száznál több római láb szélességüek voltak és két oldalukon oszlopcsarnokok ékeskedtek. Straho azt mondja, hogy a legszebb nyilvános terek és legpompásabb királyi paloták, melyek a város területének harmadrészét foglalják el, itt voltak. Mert minden király egy külön palotát építtetett magának. Ezen, az egymással folyosók cs csarnokok által összekötött épületekhez tartozott a muzeum is, melyekhez két oszlopcsarnoka a sétálók számára épült, kolosszális étterme pedig a muzeumiiitl alkalmazott minden rangú tudósok számára. Odább volt a Suma, a királyi sírboltokkal. tVége köv.) Mészáros István. MEGYEI íiiKEK. — Elöíizetési íeihivás a „Békésmegyei Közlöny" 1882 óvi lí-dik felére. Előfizetési díj jut.deczemberi félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. — Kérjük az eiőtizetes minél előbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. — A adóliivatal. * Sziuészet Csabán. A b.-csabai szolgabírói hivatalhoz, több színigazgató folyamodott, színházi engedélyért, kik közül azt Aradi Grerö igazgató nyerte inog, ki jól szervezett társulatával augusztus 20-án kezdi meg előadásait a b.-csabai színkörben. * H.-Berénybeu a mult héten egy jól megtermett, bajor születésű, 3 mázsás s magát 19 évesnek (?) valló szőke hajadon mutogatta magát. De inintjól észrevettük: többet bevett ő a sörből, mint kellett volna, s igy oly magánviseletet tanúsított a látogatókkal szemben, a milyet egy becsületes ember sem óhajt. Szerencsére korán elkotródott hazug plakátjaival együtt, melyek liliputi-párt, 8 iábu ökröt, krokodilt s kigyót is ajánlottak ugyanott láthatás végett, melyekből azonban egy szó sem volt igaz. * Szikviz-vizsgálat. A Csabán lévő Metzner Manó és tíchlesinger Káiman-féle szikviz-gyárak szolgabírói rendelet folytán mult héten dr. üóthy Pál m. t. t. főorvos és Badics Elek gyógyszerész urak által alapos vizsgálat alá vétetvén: azok a legnagyobb rendben ós az azokban készült szik-vizek minden fertözmónyéktől mentnek találtattak. * Erdélyi Marietta kisasszony csakugyan megérkezett B.-Gyulára Csóka színtársulatához ós tegnap „Boccaccio"-ban lépett fel; ma egy népszínműben mutatja be magát. — Több csabai polgár a b.-csabai algymnázium eltörlése ellen a következő felebbezést nyújtotta be a városi képviselőtestülethez : „Hogy ezen alreálgymnázium, Csaba városa minden irányban való haladásának tagadhatlanul egyik legnagyobb tényezője volt, azt fejtegetni feleslegesnek tartjuk. Áldás volt ez a 32.000 lelket számláló város minden osztályú lakosaira, mert alkalma volt mindenkinek gyermekét 14—15 éves koráig csekély áldozattal, helyben, a szülei felügyelet alatt neveltetni. — Már az 1881. evben akadtak egyesek az evang. egyház prezbytóriumának tagjai között, kik az algymnázium iránti gyűlöletüknek nyilt kifejezést adtak, holott annak sem felemeléséhez, sem fenntartásához az egyház áldozattal nem járult, mert az intézet az alapítványi kamatok és tandijakból eddig is ós ma is képes magát fentartani — hanem ezen prezbyter urak törekvése egyenesen oda irányult: hogy az algymnázium megsemmisítésé vei, a 43000 forintnyi alapítványi tökét saját ezóijaikra, egyházi adójuk kedvencz kis ollóját! — ez fatális dolog! — a másik elveszi amannak a — kalapját! — ez még totálisabb! — (kivált ha nincs egynél több kalapja!) — az pedig bünfenyitő perbe fogja mint kalaptolvajt ! — ez legfatálisabb ! ... Mi lesz ennek a vége?! — Én is azt mondom : párbaj! — bizonyára „vér fog folyni köztök A szerencsétlen Abdul-Aziz szultán állítólagos öngyilkosságán kivül, tudtommal még soha nem csinált ilyen galibát egy — olló .... Előre érzem, hogy az éjjel nem leszek képes elaludni. Már is látom magam előtt a két ellenfélt, korán reggel, kinn a rákos-palotai erdőben, közökben vértől csepegő kardokkal, ádázul egymásra törve, — amint meg vagyon irva Csokonaynak „ Béka-egér-harcz"-áb'Aü : „Hétszer vágják egymás nyakát, Hétszer mondnak jóéjszakát Mindketten az életnek!" Bo-hor-zasz-to-hó ! . , . . Lám, nem hiában irtam ón czikkem fölé azt a sokat jelentő hármas czimet! . . . Szerkesztő ur, kérem, hagyja meg mind a hármat ! Miskey J. Béla.