Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-20 / 85. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 186. szám. Csütörtök, novemberhó 16-áti, BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd., (féliven) és osiitörtőkön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre . 2 „ Lapunk számára hirdetése!- felvételére fel vau jogositva : lluasenstein és Vogler ezég Bé'S, Prága, Budapesten, Németjiszag ós a Svájíz minden fővárosaiban. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRMÁJ i. A gyermekgyülölö. — RAJZ. Irta :Ktiuliegyi Miklós. (Vége.) — Oh kedves Tenyeres ur — sóhajtá Prágernó aszszonyság, — Asszonyom! folytatá Jeromos és kétségbeesett erőlködést tett — asszonyom! ezennel azon szerény ajánlatot tenném . . . És mielőtt ajánlatát kimondta volna, az asszonyság gyengéd sikojjal karjaiba rogyott. Jeromos segítségért kiáltott és az első a ki jött — az örökös kőlikában szenvedő gyermek anyja volt. Ez berohant és Tenyeres ur felé fordul t : Ugyan mit mivel ön ? Mi történik itt ? — uh, felelt elfogultan a megijedt agglegény — csak egy szerény ajánlatot akartam koczkáztatni . . . — Most már értem! Tehát ezért . . .? Szíveskedjék uram elhagyni a szobát. Ki volt boldogabb Talpas urnái? De missiója balul végződött és inkább a pokolban töltötte volna az éjt, mintsem ezen lakásban. A mint alkonyodott, összeszedte holmiját, a/.t kiadván Főszerkesztő : GARZŰ GYULA. SZSRKSS&TŐSJSG SS KXAOÓíItVATAO Appongi-utcza 891. számu. ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezui (térünk. Kéziratok, nem adatnak vissia. az ablakon, előre elküldó és ő maga mint a zsivány, szökve kisurrant a háznól. A szállodából, ideiglenes lakásáról, néhány sornyi levelet irt volt háziasszonyának, engedelmet kérve a szónélküli távozásért. De a távozás okáról ismét hallgatott. Néhány nap múlva Tenyeres ur Zúghy Pepi ügyvédtől a következő levelet kapta: „Tisztelt uram! Kliensem, Prágernó asszonyság tudni kívánja általam, mikor lesz kegyes, házassági ígéretét beváltani ? Gyors ós pontos választ kérek! Elveszi On a hölgyet ? vagy nem ? tisztelője: ZúghyPepi. U. i. Szolgálatára állok „Szolgálatára állok." Ez alá volt húzva. Tenyeres ur rohant Zúghy ügyvéd úrhoz. — Mit csináljak ? kérdé az ügyvédhez érve. — Mindenek előtt a hölgyet el kell vennie. Tenyeres ur összerezzent. — Hát menekülni nem lehet .... ? — Lehet. De ez már üzleti titok. — Nem sajnálom az áldozatot. — Jól van tehát, vonuljunk hátra egy kissé. Hogy ezentúl mit beszéltek azt már nem tudjuk, de annyit kivehettünk, hogy Tenyeres ur mosolyogva kézbesített Zughy ügyvédnek egy csomó bankjegyet. A pör tárgyalási napja elérkezett. A hölgy Zúghy ügyvéddel már megjelent volt a tárgyalási teremben. Ugyancsak Tenyeres ur ügyvédje is. Többen közt ezeket is mondá Zúghy ur: Egyes sziin ára 10 kr. A keddi szá;n ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „líyilttér'-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödöu urnái és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. hetnek meg érte, mert hát miért volna éppen a magyar köteles arra, hogy saját országában is idegen nyelvet használjon. Igaz ugyan, hogy e vétkes udvariasságot annyira megszokták már tőlünk a más ajkú polgártársak, hogy meg is követelik. Na de hát erről le kell őket szoktatnunk. És ehhez nem kell egyletezés, feltünösködés és provokálás, csak egy kis szilárd elhatározás, ami aztán minden egyletezésnél többet ér. Aki Magyarországban sem e hatóságokkal, sem a magyar társadalommal nem érintkezhetik, az itt vagy nem élhet meg, vagy megtanul magyarul és pedig a nélkül, hogy kényszereszközöket kellene alkalmazni. Függjön egvszerüen ő tőle, hogy meg akar-e tanulni avagy nem. Az iskolákban köteles tantárgy, hát ott muszáj neki, hanem a társadalomban nem kell erőltetni reá: és meg fog tanulni, higyjék meg, még ha azt mondjuk is neki, hogy ne tanuljon. És ez ellen senkinek som lehet semmi kifogása, hanem az erőszakosicodás ellen, a személyi szabad akarat korlátozása ellen, vagy pressiok ellen igen is. Az felingerelné Európa közvéleményét, mig ellenben a dolgok természetes folyása még csak figyelmet sem kelt, de nem is kifogásolható, hatására nézve pedig biztos. Magyarosodásunkat illetőleg ezek lennének tehát az én nézeteim. Politikai hirek, * Páris, jul. 17. A franczia kormány lolyton érintkezésben van az angol kormány nyal. Franciaország csak a hatalinak akaratának ellenére vonakodik beavatkozni, de Angliával együtt hajlandó beavatkozni, ha meghatalmazást nyernek Európától és ha a porta visszautasítja a konferenczia ajánlatát. * Moszkva, jul. 17. A Kreml-palota földalatti részeit 3 sapeur csapat kutatja ós aknákat keres. Azt hiszik, hogy a koronázás mégis meg fog történni augusztusban Moszkvában. „Az ügy egyszerű. Kliensem vallomását igazolja többrendbeli tanu. A házasságnak meg kell történnie!" „Másként nem lehet?-- szólt az alperes ügyvéd. „Nem! soha sem !" „Talán a hölgy vonakodik." „Semmi esetre!" szólt Prágernó „én hozzá megyek! Én nem akarok disputálni és argumentálni" szólt Tenyeres ur ügyvédje, „én meghajlok a törvény előtt." Zúghy úr elégedetten mosolygott. „Kérem" szólt Tenyeres úr ügyvédje „szíveskedjék azon úri embert behivatni, ki odakünn áll és tessék figyelmeztetni, hogy a nála lévő zsákot is hozza be magával." Néhány perez multva kinyílt az ajtó ós azon belépett egy összetört ember, egy lábbal, egy szemmel, kopasz fejjel, fognólküli szájjal és beesett mellkassal; követte őt egy törvényszolga a zsákkal kezében. „Mi ez?" kiáltott fel Prágernó asszonyság. „Semmi" szólt az ügyvéd. „Van szerencsém Tenyeres urat bemutatni. Másik,lába, üveg szeme, fogai, parókája és magas melle, a zsákban vannak; tapintsa meg asszonyom, itt benn van az igazi Tenyeres Jeromos, ez az ur itt hátul csak félig az." Ezután nagy tableau következett. Prágernó asszonyság futva hagyta el a termet. A két ügyvéd elégedetten mosolygott és . . . Tenyeres Jeromos ur agglegény imradt. jiíisisfiísiiiuíir iX-ik évfolyam ínak 2-ik felére. Előfizetési dij: Félévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint A/, előfizetési pózt kérjük postautalvány utján alólirott kiadóhivatalhoz czimezni. B.-Csabán, 1881 junius hóban. A „Sékésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, A dolog ^természete. (t—sz.) Magyarosodási egyletek alakulnak az or szágban. Csak aztán használjanak az ügynek, melyet előmozdítani igyekeznek, hanem én Tamás vagyok benne. Nagy füst, kevés tűz. Nagy lárma, nagy feltűnés, kevés siker. Magunkra vonjuk a nemzetiségek figyelmét, lovat adunk a BSchulferein

a-ek alá ós alig ha fogunk czélt érni. Mert hát nem vagyunk mi ki tartó nemzet. Nálunk az olyan egyletek, melyek nem jövedelmeznek vagy nem mulattatnak, a hazafiságnak egy-egy hevesebb pillanatában fellobbanó tüzénél megalakulnak, és a tüz apadásával eizüllenek. Csak mél tóztassanak körültekinteni, hát látni fogják, hogy a legtöbb egylet ily sorsra jutott. Volt sok egylet, melynek létezése nem valami nagy hasznára volt az ügynek, melyet czélba vett. Volt olyan is, a mely használt, de ha csak személves érdek nem fűzte hozzá az embereket, elzüllött a legtöbb, a nélkül hogy elzüllését észrevettük volna. Htnem a magyarosodási egyletekkel nem jó lenne igy tréfálni. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az e féle egyletek évtizedekig fennállnak? Akkor hozzájok se fogjunk. Lármát c-sapni, akczióval reakeziót költeni, az illető elemeket magunk ellen ingerelni, aztán a dologba beleunva a boltot bezárni: nagyobb kárára lenne az ügynek, mintlia szép csendesen hagyjuk folyni a lassú vizet, mely partot mos. De azon feliil is, megvallom, nem vagyok hajlandó hitelt adni annak, hogy az ily egyietezéssel vagy társulással, sokra tudnánk meuni. Azok az eszközök, melyeket ezen egyletek működésbe hozhatnának, koránt sem közelithetik meg azokat, melyeket maga az állam léptetett életbe, melyek kötelességévé teszik minden tanult embernek a magyar nyelv beszélését. Ahol a magyar nyelv tudása nélkül nem lehet hivatalt viselni és a hatóságokkal érintkezni, ott a magyar nyelv tudása nélkül nem is lehet megélni, ós habár a magyar nyelv ma még csak is a műveltebb körökben terjed észrevehetően, terjed az már lefelé is, és csak annyit mondok, hogy a dolgot talán nem is egészen észszerű provokálásokkal megzavarni nem kell. Egyet igenis megtehet a magyar társadalom, még pedig a nélkül, h )gy egy tetezósre lenne szüksége, azt t. i. hogy kizárólag magyarul beszél. A németesítés, az elterjedt német hivatalos elem ós sok más, mintegy szokásává tette a magyar társadalomnak, hogy mindenkivel azon a nyelven beszélt (ha csak tudta) mely az illetőnek könnyebben esett. Nem hogy kényszeritett volna valakit a magyar nyelv tanítására, hanem saját magát kényszeritette arra, hogy a magyar nyelvet másokra nézve nélkülözhetővé tegye. Hát ne cselekedje ezt továbbra is. Nem kívánhatja azt tőle senki, de még csak nem is neheztel-