Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-13 / 82. szám

Melléklet. „Békésmegyei Közlöny" 1882. 74. szám. f) Méltóságos Gróf Hackhammer-féle két rátán levő 2 száraz malom anyagainak árában 2000 frt. g) Az országos és hetivásárok királyi kisebb haszonvételeiért ahhoz tartozó 50 holdnyi vásártérrel együtt inegállapittatott átaljában 20,000 frt. h) A postajog fentartására engedett földekért 600 frt. i) Minthogy azon msjorságos foldok, melyeket magunknak a mult 1844, évben létesült legelő elkü­lönözési egyességben szabad földek nevezete alatt a város körül megtartáuk, továbbá jelenleg szolgabírói használat alatt levő 137 holdak s végre a vészén levő 102 holdak a miatt, mivel részint keskeny vonalban a város körül messze elnyúlnak, minőségükre nézve pedig felette különbözők, részint kisebb darabokban a város határában beszegelve vannak, részünkre ke­vés hasznot ígérnek s az osztályt is csaknem lehe­tetlenné teszik, ellenben Csaba mezővárosának rende­zéséhez és czélszerü terjesztéséhez múlhatatlan szük­ségesek, ennélfogva azokból 256 holdakra nézve kü­löu 3-ik pont alatt rendelkezést tévén a többi 765 holdak a városnak átaljában át engedtetnek 39,600 frt. S eként összesen ezüstben 314,109 frt. Ornazta József. (3-dik közlemény következik.) JPolitiltai hirek * Alexandria, jul. 10. Az angol konzul megszakította a viszonyt az egyptomi kormánnyal. — A khedive életóért fe­lelőssé tette Dervis pasát. Seymour lord megizeuti Alexandriába, hogy a város bombázását kedden reggel 4 órakor megkezdeti. A francziák nem vesznek részt a bombázásban. * London, jul. 10. A „Standard" arról értesül, hogy a hadsereg tartaléka mára behivatott. * Alexandria, jul. 10. Az emissariusok Egyptomban mindenütt az ellenállást hirdetik, továbbá tömeges toborzás folyik. Azok számát, a kik Alexandriában kereset nélkül ma­radtak, húszezerre becsülik. * Konstantinápoly, jul 10. A szultán „Izzeddin* gőzha­jóját bocsátotta Arabi pasa rendelkezésére, ha Alexandria csakugyan bombáztatnók. Ez is vívmány! Budapest, jul. 10. (E—r) Ismét egy vívmány és pedig egy oly vív­mány, melyet a nemzet egyedül saját higgadtságának és méltóságos magatartásának köszönhet ós a mi azt bizonyítja, hogy a komoly törekvés tisztességes utján mindig többet lehet elérni, mint a handabandázással, fenyegetéssel és izgatással. Mert iine a magyar had­sereg minden ezrede haza kerül és kiegészítő kerü­leteibe fog állomásozni. A magyar fiu többé nem sza­kutatik el szüleitől, hazájától, ismerőseitől, és játék lesz neki a katonáskodás ezentúl. A tartalékban lévő családapákat pedig az az áldés éri, miszerint nem félhetnek ezentúl, hogy mozgósítás esetén befognak hivatni, mert oly intézkedések történnek, hogy a tar­talékosokra csakis rendkívüli esetekben kerül a sor. Miután pedig ezen intézkedéseket az ellenzéki lapok elferdítve adják elő, hogy öröm helyett avval is csak rosz vért csináljanak, ime, hogy ismerje a közönség, és tudja, ide iktatjuk, a mint következik. Eddig volt 80 gyalogezred, ugyanannyi tartalék­parancsnoksággal és karral és egyenkint öt zászlóalj­jal. A tartalékezred-parancsnokságok és karok megszűn­nek, a mi jelentékeny egyszerűsítés és megtakarítás, és a mi már azért is lehetséges, mert ezentúl az ezredek rendesen hadkiegészítési kerületeikben fognak állomásozni. A gyalogos zászlóaljak száma felemeltetik 8-al, de csak az által, hogy 8 vadászzászlóalj gyalogos zász­lóaljjá alakittatik, tehát minden effektív szaporulat, a hadsereg minden nagyobbitása nélkül. Öt helyett ezentúl négy zászlóalj fog egy ezredet képezni, lesz tehát összesen: 102 ezred, de sem em­ber, sem tiszt, sem köllségszaporulut nem lesz itt sem, mert az uj ezredek parancsnokságai és karai bőven ki­telnek a felhagyott tartalékezred-parancsnokságokból, ugy, hogy még effektív megtakarítás marad. Minden ezred egyik zászlóalja végre mobilis zászlóaljat képes. Azaz részleges mózgósitás esetén kiegészíti magát hadilábra, nem mint eddig történt, tartalékosokból, hanem a má­sik három zászlóalj tettleges katonáiból. Esetleg esz­közölhető a dolog megfordítva is, hogy egyik zászló­alj kiegészíti a másik hármat. Az igy kiegészített zászlóaljak lépnek aztán ak­czióba, a tartalékosok pedig békén otthon ma­radnak. AZ igy kiürített zászlóaljak benső ós hely­őrségi békeszolgálatra bevonható a póttartalék. íme tebát mint ezekből látni lehet, hogy ellen­zéki lapjaink megint csak elferdítették a dolgot és nem akarták megengedni, hogy egy régi óhajtásának teljesülése felett a nemzet örömet érezzen, és nem akarták megengedni azon családoknak, hol a családfő katona, hogy hálát érezzen azok iránt, kik ime meg­adják nekik a nyugalmat, mely pedig oly szomorú és keserves véletleneknek volt dteve eddigelé. De nehogy azt gondolja a közönség, miszerint e vívmányt a Tisza kormány magának tulajdonítja, ime egész készséggel ós örömmel jelentjük ki, hogy semmi másnak, mint a nemzet komoly magatartásának tu­lajdonitható és bizonyságául szolgál annak : „Hogy mindenki saját szerencséjének kovácsa !" Mert igen is az előbbi kormányok is megmoz­dítottak már minden követ, csakhogy a mag) ar ka­tonaságnak Magyarországban történő végleges elhe­lyezését kieszközöljék. De nem lehetett! A magas ka­tonai körökben mindig-azt hozták íol ellenvetésül: hogy Magyarországban a sajtó féktelenül viseli ma­gát, hogy a hadsereget rontja és lázítja stb. stb. Tör­téntek azonban események, melyekuel a szélsőbalt sajtó minden erejét és tehetségét összeszedte, hogy lázithasson; hogy a közönséget a hadsereg ellen, a hadsereget pedig a közönség ellen izgassa, hogy a katonaságot fegyelmezetlenségre ösztönözze ós fellebb­valói ellen lázítsa: de mivel a nemzet komoly ma­gatartását ezen izgatások egy pillanatra sem zavar­ták meg, mert a katonaságnál egy fegyelmi kihágást sem idéztek elő, hát a magyar kormanynak alkalma nyilt ezen tényekre rá mutatni és a bizalmat a ma­gyar nemzet higgadtsága ós méltósága iránt a felsőbb körökben felkelteni. És hogy e nemzeti méltóság be­bizonyítása és elismerése mindeneknél többet ér, csak maradjunk meg mellette, hát tapasztalni fogjuk lép­ten-nyomon. Miután pedig az ellenzéki lapok ezen intézkedé­sek áldásos jelentőségót az által akarják kisebbíteni, miszerint azzal ijesztgetik a közönséget, hogy sok pénzbe fog kerülni, hát ni meg ellenkezően azt mond­juk, hogy megtakarításokat fog okozni. Mert ha meg­gondoljuk, hogy mennyibe kerültek a tartalék parancs­nokságok, a katonáknak az ezredekhez ós az ezredek­től történő hazaszállítása, a mi mind el fog maradni: hát a megtakarítás előttünk áll. MEGYEI KÖZÜGYEK. Jegyző köny v. Békésvármegye központi választmányának Gyulán, 1882. évi junius hó 15-én és folytatva tartott üléséről. 4. A m- kir. belügyminiszter ur f. évi májushó 4-én 26307. sz. a. kelt rendeletével /elhívja a központi választmányt, ttogy az 1881. évi LXIII. t. cz. alapján e megyéből Jász-Nagy­kun-Szolnokmegyébe kebelezett Bánréve puszta országgyűlési képviselő-választóinak 1883. évre érvényes névjegyzékét neve­zett megye központi választmányához tegye át. Minthogy Bánréve pusztán országgyűlési képviselő válasz­fásra jogosított polgárok nincsenek s ezen körülményről ugy a m. kir. belügyminisztei ur, mint Jász-Nagykun Szolaok­megye alispánja ann:ik idején a megye alispánja által érte­síttetik: ezen miniszteri rendelet további intézkedést nem igényel. 5. A megye alispánja f. évi május hó 21-én 303. eln. sz. a. tudatja, miszerint a gyomai választó kerület Il-ik alke­rületében működött összeíró küldöttség egyik tagjául a lemon­dott Ozeglédi Lajos helyett Ambrus Lajos szeghalmi lakost ne­vezte ki. Tudomásul vétetik. 6. A gyulai, szarvasi és szeghalmi járási szolgabirók je­lentik, hogy a képviselő-választók összeíró küldöttségeinek el­nökei és tagjai az 1874. évi XXXIII. t. cz. 21. § ában meg­szabott esküt előttük letették. Tudomásul vétetik. 7. Az összeiró küldöttségek elnökei az országos képviselő­választásra jogosultak 1883. évi névjegyzékeinek beterjesztése mellett az 1874. évi XXXIII. t, cz. 4. és 35. §§-ai értelmében jelentést tesznek a legkevésbbé megrótt egy negyed úrbéri tel­kek adójáról, mely szerint a legkevésbbé megrótt egy negyed úrbéri telek adója Gyoma községben 7 frt 70 kr. Endrőd köz­ségben 11 frt 32 kr. Szeghalom községben 8 frt 35 kr. Fü­zes-Gyarmat községben 7 írt 79 kr. Körös-Ladány községben 7 frt. Vésztő községben 7 frt 84 kr. Mező-Báróny községben 9 frt 81 kr. Körös-Tarcsa községben 8 frt 89 kr. Doboz köz­ségben 11 frt 57 kr. Öcsöd községben 8 frt 45 kr. Szent-András községben 6 frt 51 kr. Kétegyháza községben 6 frt 4 kr. és Gyulavári községben 9 frt 61 kr. A legkevésbbé megrótt egy negyed úrbéri telkek adója tárgyában tett ezen jelentések tudomásul vétetnek. Minthogy azonban Orosháza, Tót-Komlós és Csorvás községekben ezen legkissebb adómennyisóg ki nem nyomoztatott, az orosházi választókerület első alkerületének összeiró küldöttségi elnöke Dr. Márki János ügyvéd felhivatik, hogy az ide vonatkozó bizonyítványokat e központi választmány f. évi 2. számu ha­tározatának V. pontjáház képest ide pótlólag terjessze be. 8. Elnök az országgyűlési képviselő választók 1883. évre összeállított ideiglenes névjegyzékének megvizsgálására hiván fel a választmányt, az alábbi sorrendben vizsgálat alá vett egyes névjegyzé­kekre uézve köveikező észrevételek merültek fel; ós pedig: I. a gyomai választó-kerületben. 1. Gyoma. 2. Endrőd községekben az összeirási lajstrom folyó szám­mal ellátva nem lévén: ezen hiány, a tisztázatok alkalmával, az irodai személyzet által pótlandó. 11. Az orosházi választó-kerületben. 1. Orosháza község névjegyzékében 116. folyó száma alatt Benkó József földmives jövedelem alapjáu lóvén beírva, ezen jogalap bővebben iudokolandó, illetőleg e jogalap, a fog­lalkozásnak megfelelően, a közszemlén leendő kitétel alatt az összeiró küldöttség elnöke által helyesbítendő. Az ideiglenes névjegyzékben 381. ós 382. tétel alatt fel­vett Geiszt Gáspár ós Geiszt Gyula Kondoros községben, ren­des lakhelyükön is beirva lóvén, ezen választók a'. 1874 évi XXXIII. t. cz. 38. §-a aiapján ezen névjegyzékből töröltetnek, Ugyanezen község választói az 1250. folyószámtól vé­géig a közigazgazgatási iroda személyzet által betűrendben ve­/etendők be. (Vége köv.) MEGYEI HIKEK. — Előfizetési felliivás a „Békésmegyei Közlöny" 1882, évi il-dik felére. Előtizetési dij juí.­deczemberi félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. — ki­adó liivata I. * A magyar királyi belügyminiszter a következő körrendeletet intézte megyénk törvényhatóságához. A ma­gyar szinósz egyesület igazgató tanácsa előterjesztést tett hozzám, melyben a vidéki magyar szinószet fejlődése egyik akadályául az országban nagyobb mérvben elszaporodó azon műkedvelő társulatokat jelöli meg, a melyek, nem egyes jótékony czólokra koronként, hanem állandóan ós pedig üzleti czélra rendeznek előadásokat. Felhívom ennek folytán a törvényhatóságot, hogy a helyi hatóságokat uta­sítsa, miszerint azon idő alatt, a melyet egy színtársulat egy helyen tölt, műkedvelői előadásokra engedélyt ne ad­janak. Magától értetődik, hogy kizárólag jótékony czélra műkedvelői előadások mindig tarthatók. Budapesten, 1882. évi juniushó 25-dikón a miniszter megbízásából: Lukács György, s. k. miniszteri tanácsos. fp B.-Gulán e hó 8-án d. e. 11 órakor Ulich János nómetvárosi háza gyuladt ki, s ha gyors segély nem ér­kezik — tekintve a nagy hőséget, s szelet — ugy bizo­nyára a márcziusi nagy tűzvészhez hasonló eset állott volna be. A háztető kivül gyuladt ki, s fele égett le; mint mondják, szándékos gyújtogatás következtében borult volna lángba. Kern Márton gyulai németet, s kétes jellemű em­bert a rendőrség be is fogta, s nem alaptalan gyanú miatt mert ma talán már a kir. ügyészségnek át adva is van. fl: B.-Gyulán a nagy templomban e hó 9-ón mondta el fényes segédlet mellett Karácsony József gyulai szüle­tésű. papjelölt elsö szónoklatát. A plébánián, ugy délben, mint este nagyszámú teritókü ebéd s estebéd tartatott. ft A Gyulán keresztül vonuló Fehér-Körös (alias csatorna) zsilipjót Péól alatt leeresztették, s igy a viz fo­lyását teljesen meggátolták, mig végre is a városi kapi­tányság vétó magát közbe, s a helyszínére ment ki, hol arról győződött meg, hogy pajkosságból tétetett a dolog. Elhatároztatott tehát, hogy a zsilipre erős vaslakatott tesznek. Az országos vásár Gyulán e hó 12-én vette kez­detét, midőn is a sertósvásár tartatott; ma 13-án juh ós kecske, 14-ón szarvasmarha, 15-ón ló, 26 ós 17-én belső, azaz lerakodó vásár fog tartatni. — Színészet. Gyulán e hó 10-ón adatott a Hegedűs pár jutalomjátókára „A tiszt urak a zárdában" cz. vígjá­ték ; felvonások között pedig Koller Josefa úrhölgy, mint műkedvelő énekelt, egy magyar, s egy olasz darabot, mit a közönség nagy tetszéssel fogadott. — Közönség közép számmal. * Békésmegye bizottságának, 1882. óv május hava

Next

/
Oldalképek
Tartalom