Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-15 / 70. szám

„Bélvésmegyei Közlöny'' 70. szám. 1882. De Önök gyanúsítanak ós gyaláznak bennünket, és hazaszeretetünket is kétségbe vonják. Önök nem mondják „és hallgass meg," hanem „hadd magad ütni és hallgass." Mi azonban nem hallgatunk és nem hagyjuk magunkat ütni, hanem beszélünk ós felvilágositjuk a népet, hogy ne siessen újra feleleveníteni a háromszáz évig tartott, most szűnő viszályt ! xy. JPoliti^tai li iro Is. * London, jan. 12. Tegnap az osztrák-magyar fökonznl nejét, a mint rendes sétája után lakására akart visszatérni, az utczán megtámadták és bántalmazták. * Pétervár, junius 12, A ezárnak a szenátushoz intézett parancsa felmenté Ignatiev tábornokot belügyminiszteri méltóságától és Tolstoj grótot, az akadémia elnökét, nevezési belügyminiszterré. Az aiitisemitizmus. Egy őrjöngő, kötözni való bolond föltette tnagá ban, hogy ő minden áron halhatatlan lesz. Épugy mint Herosztratosz, a ki Diana templomát gyujtá föl, vagy tiphiáltesz, a ki Leonidást elárulta. A moderia Herosztratosz többé nem gyújtja föl a templomot, de fölgyújtja a gyarló ember^ keblében szunyadó ős-szenvedélyt: a fajgyűlöletet. Es van ebben az eszmében éppen annyi ratio, mint a Diána-íemp. felgyujtásában. S Herosztratosz halhatatlan, halhatatlan lesz Istóczy is, a kit kinevettem, kigúnyoltak már eszelősségeért, csak csupán meg nem büntettek, a mit pedig el nem kerülhet. Mert ha bűn az az uralkodó törvények ellen szítani, bujtogatni, bűn a lázítás, a rablás, tolvajság, gyújtogatás, akkor bűn az emberek békés nyugalmat is megzavarni, elhinteni egy oly viszály magvát, mely véres ggümölcsöt teremhet. Íme egy ezred év viharzott el a magyar haza egén, egy ezred óv véres küzdel mei, nyert s vesztett csatái, öröme s bűja, könye s mobolya hirdeti, hogy a magyar nép él s élni fog Az az ezredév hirdeti a magyar nép bűnét, erényeit, melyek között a faji gyűlölet sem mint bün, sem mint erény föl nem található. Egy ezredév sötét törtenete irj a le a barbárság végtelen botlásait, melyek ITözöTt minüen, csak laji gyűlölet nem található. A mióta „ól magyar, áll Buda" azóta e honban a faji gyűlölet, mint emésztő láng végig nem járta az em bereket, s ha itt-ott mint szilánk föUobogott, legott eloltotta azt a józan ész, a romlatlan magyar erköics. S íme a XIX. század második felében, mivel a muszka, mivel a német üldözi a zsidókat, hát azt hiszi Istóczy, hogy ez a csufs heczcz jó lesz a magyarnak is. Mintha bizony a magyar valaha is olyan gondolkodású lett volna, mint a muszka vagy a német. Mintha a magyar is királygyilkos akart volna lenni épugy, mint az orosz és német. Mintha a magyar rokon tudna lenni az oro^z vagy némettel, ha mindjárt zsidó-gyűlöletben is. Tréfénak csúf tréfa, komolynak gyaláza tos dolog, s a ki elhiszi, hogy ez fog a magyaron, az nagyon lenézi a magyart. Távol legyen tőlünk, hogy mi a dolognak némi fontosságot akarjunk tulajdonítani. De a tisza-eszlári eset fölvette a zsidó-kérdést, mely a napi sajtót váltig foglalkoztatja s igy időszerűnek tartjuk e tárgy fölötti nézetünknek kifejezést adni A zsidó-kérdés, mint a társadalmi kérdés, nem most szülemlett meg, nem uj, nem is titokszerü. Egy olyan probléma az, mely igen könnyen megoldható. De nem Istóczy az, a ki megteremte, a ki őrületes konsekvencziával hirdeti a faji gyűlölet tanait; — az idő hulláma fölsziare vetette ezt a kérdést, mint rég eltemetett hullát, melyet ha bonczolgatunk, bűzt áraszt maga körül. Hogy mi a zsidó-kérdés, ime a következőkben vélj tfk megoldhatni. Mióta az emberiség történetét irják, azóta min dig az képezi aunak fontos mozzanatát, hogy mint, mikor s meddig haladtunk előre? Az előrehaladás, a fejlédés, a czivilizáczió, nem mesterséges uton, — természetszerűleg jött létre. De ez a természetszerű előrehaladás lassanként szenvedélyes vágygyá nőtte ki magát: rohamosau kifejlődni, minél gyorsabban érni el a czivilizáczió zenithjét. Ez költé föl a nemzetek között a versenyt, egyikét-másikát műveltség, felvilágosultság tekintetében lölülmulni. Mentül kevésbé sikerült az egyik vagy másik nemzetnek, annál türelmetlenebbül kutatta a hátramaradás okait, melyek feküdhettem égalji vagy nemzeti viszonyokban, de abban anépeh-mben is, melyből a nemzettest állt. Ott, a hol a természet maga vetett gátat a nemzet szellemi előrehaladásának, ott megszűnt a heves küzdelem, s helyébe szelid, olykor rothasztó resignaczió lépett. Ellenben, a hol nemzeti viszonyok merülik föl gátló akadályok gyanánt, ott a terjeszkedési háború ütött ki. A hol azonban a különböző népelem, fajok s szokások neheziték a czivilizáczió lépteit, ott létre jött a faji gyűlölet. íme a példa. Az angol, a franczia a czivilizáczió Parnasszusán lépdel, -- ott hasztalan keresünk zsidókérdést. Ellenben a német, nemzetiségi viszonyoknál fogva, a soczialismus s kommunismusoál fogva gátoltatik törekvéseiben, innen a terjeszkedési vágy, a faji gyűlölség. Az orosz nép a barbár, a homályban tévelygő nép, világosság után sovárog s vakságában ép oly könnyelműen ragadtatja el magát templom-dulásra, czár-gyiikolasra, mint a mily tetszetős előtte a zsidó-üldözés. Végül a magyar népnek is van oka amaz ele mekkel meg nem elégedni, melyekből mint nemzet fennáll. Csakhogy a magyar nép eleven, erőteljes s a czivilizáczióra minden tekintetben alkalmas nép, a faji gyűlöletig, a faj-üldözésig soha se jutott. Hanem igen is sokszor s méltán hallatta az elégületlenség szavát az intő szót, nem ritkán a fenyegetőt is. Nem vonatkozott ez éppen a zsidóra. Vonatkozott ez elsőben is a szerb, az oláh, a rácz, a német, stb. elemre, mely a nemzet-testben helyet talált, s s csak kevésbé vonatkozott végül a zsidóra. Ez a szózat azt mondta: „Legyünk mindannyiunk magyarok, ne csak szívben, külsőleg is, viseletben épugy, mint nyelvben 1" S mert a népelem ez intő szót nem méltatta íi gyeimére, kezdetét vette a faji ellenségeskedés. S igy kimondhatjuk, hogy igen is ellensége a magyar mindama népfajnak, mely vele egy kenyéren ól s nem akar vele együtt érezni, s viszont barátja mindazon népfajnak, mely vele testvérileg összeolvadt. Da szorítkozzunk speczialiter a zsidó-kérdésre. Z V. (Folyt, köv.) talajnak erejét visszaszerezni szándékozó türelmes a jövö számára épité áldozatkész gazdálkodását. És ennyiben, nem szólva az egyes miveletek helyességéről, sem a fenyészirányok megválasztásának ós kivitelének szerencséjéről, a miket megbírálni nem is tűztek feladatunkul s részben csak a jövő fog igazolni, tisztelettel hajlunk meg az előretörekvésnek e kimagasló példája előtt. Az egész birtok területre nézve egymással csaknem egyenlő kezelésre nézve nem csak elkülönített, de csaknem egészen függetlenített esetekből áll, névszerínt Kardinatér, Mórtelek és Kisrátából, az első egy tiszttartónak, az utóbbi kettő ispánoknak vezetése alatt, kik az előirt rendszer kezelésen egymástól függetlenül működnek. Az uradalom igazdatását a Bécsben székelő jószágigazgatósággal a tiszttartó közvetíti. Az összes tiszti és szolga személyzet áll 1 tiszttartó, 1 számvevő, 2 ispán, 2 segéd, összesen 6 tiszt, továbbá 18 felsőbb szolga, (gazda, csősz, magtáros, mesterek), végre 133 c?elédből. A személyzetnek összes száma tehát 157. A kezelő személyzet, fizetésén kivül, igen okszerűen a tisztajövedelemnek meghatározott százalékában is részesül. E százalék az első 10,000 forint után 5 °/

0-ot, minden további 10,000 Irt után Va °/oa' kevesebbet tesz és aként osztatik fel, hogy az összegnek 40%-át a jószág igazgató kapja, 60°/

0-a a gazdatisztek közt és 10%-a a segédek és gazdák közt osztatik tel, az illető birtoktest tiszta jövedelmének aránya szerint. A gazdálkodás beosztása és a fordák sora világosan bizonyítja, hogy az uralkodó rendszer: a kimerült talaj termőerejének visszaállítása. E dicséretes czélt az uradalom sajátságos és igen érdekes eljárással igyekszik elérni, mely eljárásnak főbb vonásai a következők: 1. Mind a 3 birtoktest külön 3--3 mivelési területre van felosztva, melyeknek a) a majorhoz legközelebb eső elsején belterjes gabona termelés, mesterséges legelőhasználattal űzetik, megfelelő trágyázás mellett, b) másodikán főleg lóhere és egyébb takarmány termesztetik, c) harmadikán, mely a majortól legtávolabb esik, külterjes gabona termelés, felette ugar és trágyázás folyik. (Vége köv.) Jelentés b. Königswarter Mór csaba-csüdi gazdaságának a békésmegyei gazdasági egylet küldöttsége által 1882. máj. 8-án történt megszemléléséről. A Dókésmegyei gazdasági egylet fenállása óta feladatai egyikének ismerte egyes olyan gazdságoknak küldöttségek általi meg.-zemléltetését és ismertetését, melyek akár a birtoklás természete, akár a rajtuk űzött gazdálkodásnak a környék átlaga feletti tökélye által a közfigyelmet és érdeket megórdem lették és ugy hasznos tanulságoknak merítésére, mint az utánozási vágynak felébresztésére alkalmasoknak látszottak. E czélból a gazd. egylet, mely az 1874-ben megejtett mezőkegyesi szemle óta a jelen évig nem tartott birtokszemlét, f. é. január 8-án tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a f. évben, a birtokosnak beleegyezése esetén, b. Kőnigs warter Mórnak Békésmegyében fekvő cs.-csüdi gazdaságát szemlélteti meg és miután erre nézve a birtokos bárónak szives beleegyezését megnyerte, april 2-iki ülésében a szemle megejtésére egy 15 tagból álló küldöttséget nevezett ki, — más egyleti tagoknak is szabad csatlakozásával — ós a szemlének május 8-án megtartását elrendelte. E napon a küldöttségnek 9 tagja, névszerint Beliczey István elnök ő mlgának vezetése alatt Winternitz Arnold, Zlinsz ky J., Monszpart Gy, Kilián Gy., Bauer Gy., Baghy J., Sánta G., és Mokry Sámuel, továbbá a küldöttséghez csatlakozott 10 egyleti tag, u. m. Kontár J., Salacz Ferencz, Bakay S. Janurik J., Kis M., üérczy F., Debreczenyi E., Szerető J., Pó D. ós Badics E., számszerint összesen 19-en reggeli 9 óra körül a fennevezett birtoknak főtiszti lakásán egybegyülekeztek ugy a birtokos bárónak (őt távollétében képviselő) rokona Wertheimstein Alfréd kapitány, mint az összes gazdasági tisz tikár által a legszivélyesebben fogadtattak. Előleges bemutatás és értekezés után 10 órakor a küldöttség, az uradalmi tisztségnek előzékeny és mindenekben teljes nyíltsággal közlékeny vezetése mellett, nagy részben ura dalmi fogatokon a gazdaságnak megtekiutésére iudult ós e szemlét délutáni 3 óráig be is fejezte. A birtok Békésmegyében, Szarvas városától deli irányban egy órányira, téglány alakú egy tagban fekszik és 7673 (1100 • öles) holdnyi kiterjedésű. Felszíne egészen sik, te temes részében annyira lapályos, hogy a l?gközelebbi esős évek óta mintegy 1600 holdja fakadó viz alatt áll, a mi a birtok jövedelmében érzékeny csorbát üt. Korbanyos agyagból álló feltalaja 30—50 emuéi nem igen vastagabb s néhol szikes agyaggal váltakozik, mindenüt viz át nem bocsátó agyagos talajjal, a mi együttvéve a termő erőnek nem igen magas fokára, de annál nagyobb tnivelési nehézségekre mutat. A birtok maga 1853-ban vásároltatott a tulajdonos által ós 1870-ben némely részlettel kiegészítve fel leit szerelve Az egész területen nemcsak a vételt megelőzőleg, de az uradalomnak saját bevallása szerinl egész 1874-ik a föld erejét annyira kimerítő rablógazdálkodás űzetett, hogy a gazdálkodásnak e rendszerét teljesen és gyökeresen változtatni kellett. Es épen e változtatás szükségének beismerése, a régi, kényelmes, gondtalan eljárással történt szakításnak teljessége, a talajkimélés és javításnak Alföldünkön nem gyakori nagy szabású terve és következetes kivitele, kapcsolatban a marhatenyósztés teren foganatosított uj tenyószirány követésével azon nagy mértékben érdekgerjesztő benyomást teszi a szemlélőre, hogy itt nem az ősi nyomon veszteglő felületesség, hanem erősen gondolkozó szellemmel szövetkezett vállalkozási bátorság űzi nem. annyira a jövedelmet hirtelen felcsavarni, mint inkább a A bekésmegyei gazdasági egylet elnökének évi jelentése az 1882. május 29-ikén tartott közgyűlésen. (Vége.) Mezőgazdaságunk terén egyletünknek tavaly a) az állattenyésztés érdekében az ismeretes lábasjószág pályázatot ismét megtartotta, azonbon oly gyenge eredménnyel (csupán ketten pályáztak,) hogy a választmány e pályázatot egyidőre beszüntetni határozta ; számra nézve töbüen, de tartalomra szintén nem kielógitőleg pályáztak az istálózás kérdésében immár harmad izben tartott irodalmi pályázaton, mert a beérkezet 7 mű közül 5 teljesen silány, a többi 2 pedig csak teljes átalakítás esetén lehetett díjazható. Ez utóbbi pályázatot, minthogy megyénk viszonyaira nézve fontos kérdést tűz ki megoldásul, a választmány negyedszer is kihirdetni határozta ; az állattenyésztés emelése körül egyletünk a mult évben is a m. kormánnyal annak több rendbeli fontos intézkedésében közreműködött: községeinkben közhírré lett téve, hogy M.-tíegyeten állami tenyész bikákat részletfizetésre kaphatnak s ilyeuekben Gyoma városa valósággal részesült is; jállami móncsikók vásárlását ós az állami lótenyész dijak kiosztását közvetítette; — a katona ós tiszti lovak vásádását megyeszerte meghirdette; sertésfajunk kiegyenlítése és ennek folytán jonb kelendősége ozdjából felszólította a m. kormányt, hogy M.-Hegyesen, a hol különben is már nagy mérvű sertéstenyésztés űzetik, a jelesebb állatok tenyész czélra meghagyassanak és ne oizlalókuak, hauem kisebb tenyésztőknek árusittassauak el ; a selyemtenyósztés házi iparának megyénk föld népe közötti felébresztése czéljából ajánlatot tett a m. kormánynak, üogy ez ipar legnagyobb akadályát a gubók beváltásának közvetítése által elhárítani kész. Sajnálattal kell felemlítenünk, hogy a két utóbbi felszólítás illetékes helyen kellő figyelemre nem lett méltatva; az országos gazd. egyletnek azon fontos felhívása folytán, jelölné ki egyletünk azon nemes gyümölcsfajokat, melyek megyéje területén leghálásabban teremnek, a választmány egy szakértő bizottságot küldött ki ós annak nagy gonddal és buzgalommal összeállított munkálatát az orsz. egyletnek íelkiildötte s a lapokbau közzé tette; hanyatló kendertennelésünket arra hajlammal biró köznépünk között nagyobb és hálásabb mérvben újból felélesztendő, egyletünk a mult ós jelen óv folyamán a mesterséges áztatóknak terjesztését tűzte egyik feladatául és mindenekelőtt egy szemlebizottságnak Thaisz Gyula megyes-bodzási mesterséges áztatójának megszemlélése végett történt kiküldése által meggyőződést szerezvén arról, hogy az ily féle áztató alkalmazása csakugyan előfeltétele ugy a száraz vidéken való kendertermelésnek, mint a kender finomabb és értékesebb kikészítésének: egy ily Csabáu felállítandó és a megyének mintául szolgálandó áztatóuak tervét és költségvetését oly kérelemmel küldte fel a m. kormánynak, hogy annak létrehozására államsegélyt utalványozzon. A m. kormánynak válasza ép e napokban érkezett meg s abban az áztatónak terve jóváhagyatván, felépítésére 1000 frt kiutalványoztatok;