Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-08 / 67. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. IPolitilta,i hirek * A képviselőházban junius 5-ón Helly Ignácz Garibaldi érdemeit méltatván, arra kérte a házat, hogy fejezze ki jkönyvileg meleg részvétét azon veszteség fölött, mely Garibaldi halála által az olasz nemzetet s általa az emberiséget érte, s bizza meg a ház elnökét, hogy a képviselő e határozatát a jegyzőkönyvi kivonat kíséretében legyen szíves az olasz képviselőház elnökével közölni. A ház ez indítvány első részét elfogadta. Ezután következett a magyar katonai alapítványi helyek tárgyalása, azaz a magyar ifjak részére alapítandó katonai alapítványokról szóló törvényjavaslat. Az eredmény még nem döntetett el. * Bécs, jun. 5. A Fremdenblatt szerint Kállay Béla közös pénzügyminiszteri minőségben ma az uralkodó kezeibe letette az esküt. * London, jun. 5. A porta jun. 4-én egy körlevelet küldött szét, melyben visszautasítja a konferenczia javaslatát. * Br. Kemény Gábor miniszter kitüntetése. Milán király, Kemény Gábor br. magyar kereskedelmi miniszternek a Takova-rend nagykeresztjét adományozta. Hiu dicsekvésünk. Szörnyen szeretünk kérkedni, hogy az érzelem és felvilágosodás fáklyája eloszlatta a középkor sötét századainak tudatlanságát, mint a napsugár a borús felhőket. Ha csak a régi tudatlanságot, és ezzel az illető nem rovására eső bármily félszegséget ujabban guny tárgyává kell tenni, itt vau az ujabb nemzedéü; készen áll hahotájával minden kegyeletet az ó kor iránt megtagadva. Mindenről, ami régebben volt. kicsinylőleg, mindenről ami, létezik, magasztalólag szólani, ez a jelszó. Bizony pedig parányi a jogosultság ebben a kérdésben, s száz gyakorlati érvét lehetne felhozni arra nézve, hogy ezen — felvilágosodás századának nevezett utolsó előtti tizedében sincs valami nagy ok arra, miszerint a régi ártatlanság együgyüségét gunynyal illessük Az a hirhedt fénysugara a müveit észnek, a vastag tudatlanság igen SOK odújába nem birt még bevilágitani. Az a fennen emlegetett népnevelés — mai téves irányában „oktatás" inkább, miként üzi vissza a lelki szegénységet a tudatlanság sötét fészkébe? ha még anapság is ilyet kell olvasnunk: „Egy paraszt makacs lázba esvén, kuruzsolónál keresett segitséget. tinnek a tanácsára levágott egy jegenyefa ágat, azon Kilovagolt a vizhez, s egymásután háromszor ivott abból, azután lefeküdt, várva a babona csudahatását. Meg is gyógyult, mert jól áthülvén, félóra múlva kiterítették." A kuruzslás és babonának ez^n szánandó áldozata, véletlenül egy laptudósító serényssge folytán a nagyközönség tudomására hozatott. De hány restelkedő és hanyag levelező van, ki ilyen eseteket nem regisztrál, pedig a babona ma is nagyban burjánzik. Például az öngyilkosságok száma, melyek a fővárosban előfordulnak, statisztikailag felvéve átlag kettőt mutat naponta. Koránt sem kell hinni, hogy csak annyi. Ezen irtózatos mánia áldozatainak fele sem kerül nyilvánosságra. Igy a babona áldozatai is. Azonban nem a babona ós kuruzslás zsákmányának száma felett akaruak versengeni. Ha csak az egy év alatt előfordulókat is valaki gyűjteménybe szedni időt venne magának, jókora szám kerülne össze, az bizonyos. De bármily szórványosan fordulna is elő ily eset, szomorú világot vet a mai kultur állapotra, s a nép értelmiségének fokára, azon népére, melyről m r azt kelle hinnünk, hogy bejutott az értelmesség birodalmába. Es hogy a babona és kuruzslás a mai nap is bir áldozatokat találni a tömeg értelmetlensége folytán, az nem oly másod- vagy harmadrendű nemzeti veszély, mint első tekintetre látszanék. Hova-tovább öntudatos lelki éberséggel széttekintünk, s a készülődő nagy megpróbáltatás előjeleit sejtjük: annál hosszabb ós sötétebb árnyat vet lelkünkre a gondolat, hogy mily kevesen vagyunk! Ha azt a parányi létszámot is a társadalmi mizériák minden fajával, kivándorlással, párbajjal, öngyilkossággal, a városokban lábra kapott prostitúcióval, babona és kuruzslással pusztulásnak indulni engedjük, hova csökken a nemzetet alkotó nép lélekszáma ? s merjük-e hinni, hogy a megméretés viharos napjaiban nem fogunk könnyüknek találtatni? Négy évtizedénél több, hogy egy a haza sorsán aggódó hazafi, a babonáról értekezvén igy irt: „A XIX. század derekán szólni a babonáról! Vájjon nem mosolygsz-e nyájas olvasó, midőn az ész fáklyájának magas fellobogásánál minden szép fénybe kezd öltözködni — de azt az ész szövétneke mai napig ki nem irthatá. S ma négy évtized múlva is ott állunk, hogy e .árgyra fel kell hívnunk ügyeimét azoknak, kiknek fezeibe a népnevelés ügye közvetlen letéteményezve van. Ma már, midőn az értelmesség terjesztése által akarjuk boldogítani a nemzetet, szégyen, de a mi több, aggasztó is, hogy ama czéltól még most is oly távol állunk. Lelkészek, néptanítók kik a nép agyába értelmet, szivébe erényeket oltogatni vagytok hivatva, javítsatok az állapoton, s a babona átkos ködét oszlassátok el az értelem szövetnekének fényével! e fáradozást a hon érdeke igényli. ** MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye törvényhatósági bizottságának jun. 5-én tartott gyűlésén Méltóságos Főispáft ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A hatáskörömnöz tartozó ágak f. évi május havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. cz. alapján következőkben van szerencsém előterjeszteni. I. Közegészségügy. Jóllehet a megye területen uralkodó járványos betegségek lefolyása leüető szelid jelleggel bir, mindazonáltal a közegészségügyi helyzet annyiban aggasztónak mondható, hogy a jáivány alig szűnik meg egyik községben, ugyanaz más község lakosságát támadja o*eg, vagy más alakban ugyanazon község közegészségi állapotát veszelyezteti. igy Csabán a vörhenyjái vány megszűnt ugyan, a menynyiben az utóbbi 8 nap alatt csupán 2 ujabb betegedósi eset merült fel; de ugyanezen községben a kaayaró járvány anynyira elhatalmasodott, hogy ezeu kórban eddigelé 528 gyermek betegedett meg, kikből 475 meggyógyult, 32 pedig meghalt. Békésen az időközben teljesen megszűnt vörheny járvány helyét szintén a szelídebb lefolyású kanyaró foglalta el, mely betegség által temérdek gyermek vau megtámadva, de azok között alig 5 —6 halálozási eset fordult elő. A Szarvas városában {öbb mint más fél év óta uralkodó roncsoló toroklobnau az utót nyolcz nap alatt 5 ujabb esete merült fel; Kondoros Községben pedig f. évi ápriiishó 17-én a kanyaró járvány ütött ki, eddig a következő lefolyással: megbetegült 53, meggyógyult 28, meghalt 11, gyógykezelés alatt maradt 14 egyén. Szeghalom községben a iooos betegségek kiváló számban fordulnak elő s a Halálozási esetek számaránya meglehetősen kedvezőtlenül alakul, a mennyiben mig a havi halálesetek száma ezen községben rendszerint 15—18 között szokott váltakozni, addig most a halálesetek száma havonta a 40-et felülhaladja. Ezen lobos betegségeken kivül K.-Ladány és Szeghalom Községekben a vörös himlő uralkodik, oly szelid lefolyással azonban, hogy eddig halálozás nem történt. A hasznos házi és gazdasági állatok között ragályos és járványos kórok a mult hó folyamán sem urakodlak. E hó elején vettem azonöau az értesítést, hogy az orosházai járásban a szarvasmarhák között többrendbeli lépfene (antrax) eset merült fel; minek Következteben, a megyei állatorvost azonnal a helyszínére küldöttem, ki is a körfolyam megállapítása után, a szükséges óv- és gyógyintézkedéseket a jáiási szolgabiróval egyetértőleg kötelességszerűen megteendi. 11. Közbiztonság. A személybiztonság a mult hó folyamán egyetlen esetben sem lön megtámadva; a vagyonbiztonság ellen 17 lopási eset követtetfctt el; melyből kiderittetett 14, nyomozás alatt maradt 3 t-set. — A régibb keletű lopásokból kiderittetett egy eset. Jelentékenyebb lopási esetek: Orosházán ápnlhó 30-kán Paulik János orosházai lakostol 355 frt készpénz eltolvajlása ; Orosházán Bozás János kárára 2 ló és kocsi ellopatása. Általában a megyei közbiztonsági közegek a mult hó folyamán a szolgálati utasításnak megfelelően, az őrjáratokat Kellő számban teljesítették s a csendlegénység magaviselete fegyelmi tekintetben kifogásra nem adott okot. Hl. Közutak. VédtöLtések. A közlekedési utak lehető jó karban vannak s azokon az utkaparók elég sikerrel teljesitik kötelességöket. A folyó óvré kitűzött közmunka feladatok részint már végrehajtattak, részint azok teljesítése folyamatban van. A hidaK közöl a hosszufoki hid teljesen elkészült és inájushó 30-án felülvizsgáltatván, a íorgalomuak átadatott. A Békés alatti nagy hid, a kotrógép keresztül szállithatása czéljából május 22-én történt felbontását szerencsésen kiáilotta s a következő nap ismét helyreállíttatott. A védtöltések közöl a fehér-körösi nagycsatorna balparti töltésének szélesítése a dobozi határban a mu't hó elején megkezdetett. A Sebes-Körös szab. társulat vállalkozója, a mult év őszén hatósági rendelet következtében megszakított töltés építési munkálatokat ugy a jobb, — vagyis az ismeretes szarka szigeti oldalon -- valamint a baloldalon április hóban 1200 főnyi munkáserővel folyamatba tette s ez ideig annyira előre haladt, hogy jóllehet a májusi esőzések miatt felduzzadt 'Sebes-Körös a munkatért teljesen elborította, mindazonáltal a viz a jobb oldalon elterülő szeghalmi földekre már nem talált utat. A Hortobágy-Berettyó vidéki belvizek levezetésére kinevezeti kormánybiztos a Berettyó csatorna kiépithetóse czéljából a holt Berettyó medrén összegyűlni szokott csapadék vizeknek a Sima-fok u való levezethetése tárgyában mult hó 25-én Gyomán értekezletét tartott, melyre Bekésmegye törvényhatóságát is meghívta. Az értekezleten jelen volt összes érdekeltség a Sima-foknak a kormánybiztos által czélzott ideiglenes kinyittatását a kellő biztosítékok kikötése mellett nem ellenezte, mely megállapodáshoz magam is hozzájárultam oly feltétel alatt, hogy gyoma-mezőturi utón a közlekedes folytonossága biztosittassék s az előbbi állapot annak idején az érdekelt társulat költségen helyreállittassék. E fejezet alatt nem mulaszthatom el a tekintetes bizottság tudomására hozni, hogy Horváth Gyula töhésépitési kormánybiztos a szt.-andrás-öcsödi útnak a téglahalomtól- a mogyorósi halomig terjedő rész kiszélesítése továbbá a Kisés Nagyfok Közötti útrésznek a kijelölt uj útvonallal leendő helyettesítése tárgyában három ízben is ismételt megkeresésekre ez ideig sem adott választ. Minthogy pedig a szóban levő közlekedési vonalak, a mint azt már mult havi jelentésemben is emiitettem jelen állapotukban a közlekedés igényeinek megfelelnek, sőt különösen az öcsöd-szt.-andrási útrész rendkívül keskenysége miatt hova-hamarabb szerencsétlenségek oka is lehet: előállott annak szüksége, hogy a tekintetes bizottság ezen útrészek helyreállítása iránt az eddig sikertelenül megkisérlett módozattól eltérőleg, saját maga hatáskörében intézkedjék. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a lefolyt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lévőknek találtattak. 2. A f. óv elején eszKözölt ióösszeirás alapján, a lóostályozási eljárás megyeszene befejeztetett. Az eredmén"

f • ban csak akkor lesz módom a tekintetes bizottsággal 0a a több tekintetben helyesbítést igénylő egyes járás, tatások kiigazítva s a gyomai járásra nézve elrendelt pó lyozás adatai előttem ismeretesek lesznek. 3. Tapasztaltatván, hogy a közutaKon való legeltek tiltása aa

o/a8i • bgy- szám alatt alkotott ós meghirdetett uu gyei szabályrendelet daczára a legeltetés széltiben gyakoroltatik; sőt panasz emeltetvén az iránt is, hogy a községi közlekedési és mezei utakon a járás kelés az ott legeltetni szokott jószágok miatt szerfelett nehezíttetik, sőt veszélyeztetik is: a járási szolgabirákat és B.-Gyula város polgármesterét f. evi 349. eln. szám alatt kelt rendelemmel utasítottam, hogy az emiitett szabályrendeletnek érvényt szerezzenek, a tilalmat ismételten tegyék közhírré, a tilalom ellen vetőKet, a szabályrendelet értelmében büntessék meg s intézkedjenek az iránt is, hogy a községi közlekedési és mezei utakon a legeltetés hasonló módon eltiltassók s az ily legeltetés által okozott károk Közlekedési akadályok elhárittassanak. B.-Gyulán, 1882. jünius 4. Jantsovits Pál, alispán. MEGYEI HIREK. * A legutóbbi megyegyűlésen tárgyaltatott a megyei magyarító alap pénztárnak 1881. évről vezetett számadása, a megyei számvevőség ós állandó választmány ide vonatkozó véleményével együtt s eme megvizsgált számadás 1231 frt 37 kr. bevétel 50 frt, kiadás 1181 frt 37 kr. maradvánnyal elfogadtatott s helyben hagyatott, számadó Party Ferencz fő- ós Körös Kálmán alpónztárnokok pedig e számadás iránti felelősségüknek terhe alól feloldatván részükre jelen végzés felmentési okmányként kiadatni rendeltetik. A mennyibeu pedig ezen pénztár jövedelme a magyar nyelv ápolása s anuak mennél szélesebb körben leendő terjesztésére lenne fordítandó s minthogy czóljától eltérőleg a jövedelem a honvéd menház javára szolgáltatik ki, — mindezeknél fogva a nemes czélnak megfelelendő azon még hátra lévő 5 évi idö tartam lejárta után, a mely idö tartamra ezen pénztár jövedelme a honvódmenháznak felajánltatott — ezen pénztár kamatai oly békésmegyei tanitók részére fognak kiszolgáltatni, a kiknek a magyar nyelv terjesztése körül a legtöbb s legsikeresebb érdemei vannak. Egyideüleg pedig felhivattak a járási szolgabirák ós Gyula város polgármestere, hogy ezen alap gyarapithatása czéljából hatóságuk területén gyűjtéseket eszközöljenek, s eljárásuk eredményét a megye alispánjának bejelentsék, s miután a hason czélra már egy alkalommal elrendelt s folyamatba tett gyűjtés csupán 7 frtot eredményezett, a járási szolgabiráktól ós Gyula város polgármos-