Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-05-25 / 62. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. * Kairó, máj. 22. Az „Agence Havas" jelenti: Biztos értesülés szerint a fükonzulok a következő feltótelek^teljesitósót fogják kivánni: „A kormány leköszön; Arabi bej és a mozgalom VHzetői mind száműzetnek." * A rendkívüli hadiszükséglet felett megindult vita vége egyelőre beláthatatlan, mert a feliratkozó szónokok száma nem fogy. hanem szaporodik. * Kairó, május 28. Az Arabi bej és Sienkievicz közt tegnap folyt értekezletnek nem volt eredménye. — Arabi azt mondá, hogy az ország az ő pártján van és támogatja az ellenállást. Sienkievicz azt válaszolta, hogy Arabi rosszul van értesülve ; az előkelők gyűlése egyhangúlag ellene nyilatkozott. * Kairó, május 23. Az uj kabinet vezére gyanánt Serif, Haidar és Szultán pasákat emlegetik. Ámbár a miniszterek azt. mondották, hogy'biztosítják a rendet, sok európai ember távozott Kairóból, úgyszintén a száműzetésre itélt tisztek is, a kik azonban amnestiát fognak kapni. a nedvesség fölvétele által megkeményednek, kővé lesznek. Hogy a kiégetett czémentmész-darabokat malerkészítésre fel lehessen használni: porrá kell őrölni (Vége köv.) A mészneinek és a czément. (Ismeretterjesztő.) A hydraulikus, vízálló, vízhatlan, ezómentiuész, és czémentről való fogalom iránt a tájékozatlanság oly uagy, hogy még a gyárosok legnagyobb része sem tudja valójában: mit gyárt. Tetszése szerint választ magának a fenti kifejezésekből egyet vagy mást, s arra kereszteli gyártmányát. Mikép igazodjék el most mar a konsüinmens publikum ! A műépitményeket tervező és azok végrehajtását vezénylő épitész vagy mérnök tanult ember, már az iskolákból ösmeri a mésznek tulajdonságait s jól tudja azt, hogy művének milyen felel meg leginkább. De a kritériumra nézve, mely az egyik mésznemek a másikával való összetévesztését kizárja, nincsen tisztában sok ember s nem csakhogy megesik, de mégis történt — nem egyszer, — bogy pl. czémentmész vagy vízhatlan mész helyett oly anyagot használt, a mely ennek a tnlajdonságaival nem is birt. Ebből az eljárásból pedig esetleg vastag hiba •származhatik. Az ily eshetőség megakadályozása czél jából irom e sorokat és ajánlom a t közönség becses figyelmébe. Az egy-két hónapos szilárdsági próbák nagyon csalékonyak a külömböző mésznemek megbirálására nézve, mert azon szép szilárdsági eredmények, melyeket némely mésznem az első napokban feltüntet, nem mindig azon tényezőknek a kifolyása, mint a inelyik nek tartja az ember. Kezdem a kövér mészen. Csak annyit említek meg felőle, a mennyi szigorúan véve tárgyamhoz tartozik. A kiégetett — szénsavától megfosztott — kövér mészkő fajsúlya mindjárt az égetés után és tömören 12. Egy hektoliter súlya pedig 120, ós egy köbméteré 1200 kilogramm Kiese Ádám szerint. Ha egy hektoliternyi edényt kiégetett kövérmészdarabokkal lazán megrakunk és azt megmérjük — mint számtalanszor megtettem — k b. 90 kgrarnmot nyom az edény nélkül, melyben a mész volt; ós egy köbméter 900 kgrarnmot. Á kövérmésznek tömör és laza állapota közötti sulykülönbözete e szerint 25 %. A kiégetett kövórmész vizbe mártva nagy meleg fejlesztése közben megdagad, felpuffad; térfogata nagyobbodik. Nedves légben vagy vizzel fecskendezve, porrá mállik, még pedig igen rövid idő alatt; ós minél kisebbek a inószdarabok, annál gyorsabbau. Az igy porrá mállott kövérmésznek egy hektoliterje csak 40, egy köbmétere csaic 400 kilogrammot nyom. A kövérmészből készített malter csak száraz helyen Keményedik és szilárdul meg ; nyirkos, vagy a nedvességtől gyakran ért helyen elporlik, a viz alatt pedig kimosódik, kilugzódik; a folyó vizben előbb, mint az álló vizben. Nedves helyen és vizben tehát a kövérmészből készült malter semmi szilárdságot sem nyújt. Bár a kövérmészmalter e tulajdonságait ismerjük mindnyájan, nem ok nélkül emlitem föl azokat. Nézzük most a „czémentmeszet." A „czémentmész" oly márgából égettetik, melynek főalkatrészeit a kövérmész és a kovasavas agyag képezi. A hőfok, melynél a márgák czémentmésszé égettetnek olyan, milyen az a közönséges téglák égetésénél szokott lenni. A czémentmészben a mész és a kovasav oly arányban vau jelen, hogy a mész a kovasavval vegyileg teljesen egyesülhet. Minélfogva : a kiégetett czémentmész-darabok viz al i meritve, meleget, fejleszteni nem képesek, szét nem mállhatnak, nedves helyütt porrá nem válhatnak, térfogatuk, alakjuk változatlan marad, de a viz vagy MEGYEI KÖZÜGYEK. Szeghalom községének az 1881-ik évi árviz alkalmával felhasznált közmunkájáról. A békésmegyei kir. építészeti hivatal folyó évi áprilishó 6-án 152. szám alatt kelt jelentése mellett Szeghalom község részéről az 1881. évi árviz idején felhasznált vódmunkaerő és anyagok értékének megállapítása tárgyában folyó évi januárhó 30-án meg tartott helys/.ini tárgyalás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, műszaki véleménye kifejtésével, az összes iratok kapcsában, határozat hozatal végett beterjeszti. Határozat. A mult 1881. évi márczius ós áprilishónapokbau lezaj lott árvízveszély alkalmával Sze^halomközsóg részéről a Berettyót szabályozo társulatnak, az Ivánfenéki ánnentesitő társulat gátjai kezdő pontjáig terjedő védvonala megvédésére az 1881. évi márcziushó 9-től ugyanazon évi áprilishó 1 l-ig közbe esett idő alatt felhasznált munkaerő ós anyagok költségeinek megállapitasa és a védinunkálatok által okozott károk értékének kiegyenlítése iránt a közmunka és közlekedési m. kir miniszter ur, 1881. évi novemberhó 24-én 33186. szám almit kelt tendelete következtében, az 1871. évi XL. t. cz. §-a alap ján a szeghalmi járási szbiróság által Szeghalom község ós Berettyót szabályozó társulat mint érdekelt felek kihallgatása, valamint a békesmegyei kir. építészeti hivatal főnöke, mint szakértő közben jötte mellett, a helyszíni szemle és tárgyalás megtartatván, minthogy a követelés kiegyenlítése a két fél kö zött ezen másodizi tárgyalás alkalmával sem sikerült az idézett törvényczikk hivatkozott § ának rendelkezéséhez képest, elő állott annak szüksége, hogy az emiitett költségek hivatalból állapíttassanak meg. A határozat hozatalánál első sorban tekintetbe veendő volt a teljesített védmunkálatok mérve, melyek a kir. építészeti hivatal által a helyszínén következőkben ismertettek fel. 1. Az Ökrös Bálintféle teleknél, hol a község közvetlen fenyegetve volt, nagyobbb mérvű gáterősitós ós biztosítás tétetett. 2. A kenderes kerti ós Szeles- töltéseknél hasonlóképen nagy munkaerő és számos anyag használtatott fel, a sikerült védelem alkalmával; 3. A farkas foki gát magasabb lévén, ennek megvédése erősebb karózást igényelt, s rőzse alkalmazását ós deszkafal létesítését tette szükségessé; 4. a kernyezugi töltésnél, mely nagy lapályon vonul keresztül erös karozás és rőzsézés alkalmaztatott; 5. a kernye- magaslaton, mely az árviz által helyenkint meghágatott, hosszú nyúlgát lőn ópitve. Jóllehet, hogy az emiitett munkálatok alkalmával felhasznált védanyag és munkrjerő részletesen ós biztosan műszakilag a helyszíni tárgyalás alkalmával már nem volt megállapítható azért, mivel a Berettyót szabályozó társulat, időközben a védelmezett vonalokon az előbbi állapotot csakuem felismerhetetlenné tevő munkálatokat teljesített mindazonáltal a bemutatott hiteles munka napló és anyag kimutatás, az alkalmazott munkaerő és a felhasznált anyagok mérvére ós értékére nézv6 teljesen elfogadható támpontul szolgál. Ezek előre bocsájtása után, tekintettel arra, hogy a Szeghalom község által bemutatott költségjegyzékekben felszámított, munkadijak ós anyagárak mérsékeltek, s azon költségjegyzékek hitelessége kétségbe nem vonható, azért mivel ezek ugy az, elöljáróság, mint védmunkálatokat vezető járási szbiró altal állíttattak ki: a Szeghalom község által teljesített védmunkák költség összege az alkalmszott munkaerő czimén 12,892 frt 50 krban, a felhasznált anyagok ára fejében pedig 2034 frl 43 krban összesen 14,926 frt 93 krajczárban állapittatnak meg. A költségviselésre nézve: Minthogy a Berettyót szabályozó társulat védelmi vonala és árterülete egész a Sebes-Körözs torkolatáig, vagyis a jobbparton az Ivánfenéki társulat védvonalának kezdő pontjáig terjed s a társulat épen azon czólból alakult ós áll fenn, hogy a működési körébe vont árterületeket az árviz veszély ellen megoltalmazza; minthogy továbbá a Berettyót szaoályozó társulat, a Szeghalom község alatt lévő ördögárki hídtól az Ivánfenéki védvonal kezdő pontjáig terjedő töltésszakaszt,f Szeghalom község ismételt sürgetései daczára ki nem építette nemcsak de sőt a községet a Berettyó ós Sebes-Körözs folyók egyesülési pontján, tehát, az évenkint megujult árvíznek épen legveszélyesebb részén, mindenkor a község által tartozatlanul épített ós fentartott ideiglenes gátak hiányos védelme alatt hagyta; figyelembe véve továbbá az 1871. évi XL t. cz. 26, §-ának rendelkezését, mely szerint csak azon esetben használandó fel minden eszköz a legvégsőig (tehát a közerő beszámítás nélküli kirendelése is) ha a társulat ereje, a védelem nem elégséges; mely eset azonban a szeghalmi védmunkálatoknál nem állott be azért, mivel az emiitett társulat egyrészt az 1881. évi árviz előtt, gátjait egész védvonalán ki nem építette, másrészt pedig Szeghalom község határába eső vonalának, tehát saját árterének megvédése iránt nem intézkedett; de viszont más oldalról tagadhatlan lóvén, hogy a Szeghalom község által teljesített védmunkálatok ép oly mérvben magának Szeghalom községnek is érdekében állottak, s a társulat árterének, valamint Szeghalom község belterületének érdeke, a teljesített védmunkálatok által egyaránt biztositatni czé'oztatott: mindezeknél fogva Szeghalom községnek a helyszíni tárgyalás során megkísértett egyezség alkalmával tett, s e helyütt igen is méltányosnak felismert ajánlata elfogadásával a felhasznált védanyagok 2034 frt 43 krnyi értékének, továbbá az alkalmazott munkaerő 12,892 frt 50 krra számolt munkadija fele részének azaz 6446 írt 25 krnak és igy összesen 8480 frt, 89 krnak 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő megtérítésében a törvény rendes utjának birtokon kívüli fenhagyásával a Berettyót szabályozó társulat ezennel elmarasztaltaik; a munkaerő másik fele része Szeghalom község terhét képezvén. M^ről a Berettyót szabályozó társulat a ./• és 2 ./• alatti kkltsóg kimutatások közlése mellett Biharvármegye alispánja utján, Szeghalom község pedig a szeghalmi járás szolgabirája utján ezen határozattal értesitendők. B.-öyul»n, 1882. májushó 14. az alispán helyett: Márki Lajos, m. főjegyző. MEGYEÍ HÍREK. * Bekiüdetett: B.-Csabán a szarvasi ut járdájáról a Rákóczy-utczába vezető átjáró annyira veszélyes, hogy csodálkoznunk keh azon, hogy ott az érd. városi elöljáróság, mint a közbiztonság öre, nagyobb bajok elhárítása végett még nem intézkedett. Mert nem kell ám nevetnünk azon arra menő kicsikéken, kik még nem levének beleavatva az egyensúlyozás tanába, egymásután elcsúsznak ós ruhájuk tisztaságának rovására ós szüleik legnagyobb boszankodására a testlenyomatok művészetében gyakorolják magukat. Es jaj aztán a kicsinek, ha sírva ós nem vigyázva tovább halad, mert ekkor meg nyüik a föld ós elnyeli zsákmányát. Igy törtónt hétfőn d. u. is, (ós sötét estvóken már többször is,) hogy egy lányka semmit sem sejtve, hirtelen azon vette észre, hogy nagy sebesen lefelé halad. Szerencsére azonban ijedtségen ós egy hideg fürdőn kivül más baja nem törtónt. Az arra menők segélyével juthatott csak ismét napfényre. Ehhez több szószaporítás nem kell. Kívánatos volna tehát, ha az érd. városi elöljáróság a bajon mielőbb segítene. Ajánlatos volna egy kövezet átjárót ós egy lámpát alkalmazni. Xy. — Mtíghivás. Alulírott tisztelettel meghívja a KL. ó. közönséget, f. hó 28-án, (vasárnap) a „Széchényi "-liget nyári helyiségének zene mellett tartandó kertmegnyitási ünnepélyére; — valamint az ugyanott hétfőn este 8 órakor tartandó polgári tánczvigalomra, 20 kr. beíóptt díj mellett. Tisztelettel: Micskó Gusztáv. * Mkir. houv. miniszter Bókósvármegye közönségéhez a következő leiratot intézte. F. ó. márc. 24. 12805. sz. a. k. rendeletemre való hivatkozással értesítem a megye közönségét, hogy részint költségkímélés tekintetéből, részint a felülvizsgálatra kijelölt nagyobb számú hadkötelesek könynyebbsóge végett, f. évi május 30-án B.-Gyulán, a gyulai, csabai, békési, szarvasi, szeghalmi, orosházai, gyomai ós gyulavárosi sorozó járásákra nézve, rendkívüli felülvizsgáló bizottság fog működni, melynek polgári elnöáóül Grucz Albert osztálytanácsos urat nevezem ki. — Ezen bizottságban, a hadsereg részéről egy magasabb rangú törzstiszt, egy császári ós királyi törzsorvos, ós egy főtiszt, mint katonai tollvivö, fognak részt venni, a kiknek neveit a közönségével utólagosan közlendőm, a honvédség részéről pedig Say Győző alezredes ós dr. Kepes Gyula fötörzsorvos urak fognak közre működni. Felhívom ennélfogva a megye közönségét: hogy rögtön tegye meg a kellő intézkedéseket az iránt, hogy a felülvizsgálatra kijelölt hadkötelesek s egyúttal, a mennyiben ilyenek is voíuának felülvizsgálatra rendelve, a hadköteleseknek munkaképtelenségük tekintetében felülvizsgálandó atyjai, avagy más férfi rokonai is, a kitűzött felülvizsgálati helyre ós napra, reggeli 8 órára, a legnagyobb pontossággal ós teljes számmal vezettessenek ezen felülvizsgáló bizottság elé; s másfelöl a szükséges és alkalmas felülvizsgálati helyiségekről, ugy szintén a polgári elnökből, s a hadsereget ós a honvédséget képviselő két magasabb rangú törzstisztből, két törzsorvosból ós egy hadseregbeli főtisztből alakított felülvizsgáló bizottság tagjainak illendő elszállásáról is, kellőleg gondoskodjék. — Önként értendő, hogy a katonai és honvédségi bizottsági tagok, szállásaikórt csakis a szabályszerű átvonulási dijakat kötelesek fizetni a polgári elnök részére pedig csakis olyan helyen fogadandó fel más szállás, a hol alkalmas vendégfogadói helyiség nem volna megrendelhető. S a mennyiben nem egyszer megtörtént, hogy a mult években eljárt bizottság tagjainak elszállásolására nézve, daczára e részbeni rendeletemnek, némely helyeken vagy éppen nem törtónt, vagy csakis a bizottság tagjainak megérkezésekor tétetett intézkedés, vagy pedig némely bizottsági tag részére oly lakás mutattatott ki, a mely az illető egyén állásával semmi tekintetben sem volt összeegyeztethető: figyelmeztetem a megye közönségét, hogy a szükséges ós illő szállások, ós megkívántató előfogatok, illetőleg fuvarok megrendelése iránt idejében ós előlegesen, akként intézkedni el ne mulassza, hogy e tekintetben alapos panaszra ne nyujtassók ok. Az állítási lajstrom kivonatok, mindenik sorozó járásra nézve külön, három-három példányban is hiteles alakban s az illető járás tisztviselőjének aláiratával ós pecsétjével ellátva, készítendők el, s azoknak „észrevétel" czimü rovata, a felülvizsgáló bizottság keletének ós határozatának beiktatása végett üresen hagyandó. Ezen állítási lajstrom-kivonatok, mindenik példányának külső lapjára, feljegyzendök egyúttal azon zárszámok is, a melyekkai a ujjoncz s esetleg a póttartalóki jutalék, az illető sorozó já