Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-23 / 48. szám

0 „Békésmegyei Közlöny" 1882. 48. szám. lettek, addig — mondjuk ki őszintén — a vidék ínég ma is fészke az arisztokratizmusnak, a kaszt-rendszer­nek s az ezekből származó fennhéjázásnak és gőgnek. Nagy városokbau az egyéni érdemeknek nagy mennyi­ségével kell birnia annak, a kit a közönség megkülön­böztető figyelmére méltat; ott senkinek sincs a nyilvá­nos életben előjoga mások fölött azért, mert magas ál­lású, nagy névvel biró, nagy hírneves ősöktől származó, ily indokokból előnyt, vagy megkülönböztetést nein merne magának senki sem követelni, mert nevetségessé válnék. Ellenben a vidéken egy kis hivatalocska, fekvő birtok, vagy a származás már jogot ad nemcsak a hi­vatal viselőjének, a birtok tulajdonosának, vagy a nagy nevü ős unokájának, hanem ezek rokonainak is arra, hogy minden egyéni érdem nélkül megkülönböztetést, elsőbbséget, előnyöket követeljenek. — Egy-egy, talán egykor vagyonos, a szó valódi értelmében „nemes" csa­ládnak elszegényedett s valamely kis hivatalocskára rá­szorult sarja gőgben, büszkeségben most is utánozni igyekezik őseit. Egy másik — urnák született — abban tünteti ki rangosságát, hogy lenézi a napi munkája után élő embert, előtte niucs egyéni érdem, nincs ész, nincs szorgalom, melyet tiszteletben tartana. A harmadik közönyösséget szenvelg s a közügyeket szolgálni csak akor nem tartja rangján alólinak, ha előre is kitüntető állást biztosítanak számára. Másik igen lényeges betegsége a vidék társadalmi életének egyes emberek magánügyeibe való avatkozás. Nagy városokban a családi élet szentnek tartatik; „az én házain, az én váram "-féle, az egyéni szabadságot tiszta világításba helyező angol közmondás ott érvény­ben áll. Szigor van, de igazságosan ítélik ott meg min­denkinek nyilvános szereplését, más emberek irányábani eljárását, de a családi- és magán-ügyeknek, melyekhez senkinek semmi köze, békét hagynak. Nem igy a vidé­ken. Itt az „ember-szólás" egy neme a sportuak, melyet sokan szinte életszükségből gyakorolnak. Egy élezés em­bertől hallottam, hogy N. város lakossága jobban tudja, valakinek hány inge van, mint az illető maga. S ez nem túlzás. A vidéken szász meg száz vizsga szem ku­tatja magánügyeidet; hol jársz, mit csinálsz, mit eszel, mit iszol, mennyit költesz, mit beszélsz otthon, miről álmodozol, mire törekszel, - ez mind fontos napi kér­dés, melyre ki-ki kikérdezésed nélkül adja meg a fele­letet s meghallgatásod nélkül Ítélnek el. A közügyek­ben, a nyilvánosság elé tartozó eljárásban a vidéki kö­zönség sokszor túlságosan is elnéző; a hivatalnok ha­nyagsága, egy kis visszaélés könnyen kiinenthetők, ki­vált ha az illető ügyes ember és jó barátságban áll a vezér-szereplőkkel; de ha magánügyeidben, ha házad­ban rejtegetsz valamit a kíváncsi szemek elől, ha nincs kedved privát-ügyeidet a bámész hir-lesők orrára kötni: akkor biztos lehetsz a felől, hogy hivatalod, munka­köröd pontos betöltése esetén is kíméletlenül meghurczo és elítél a pletyka-világ. A vidéki társadalmi élet ezen kórtüneteire kíván­tunk ezúttal rámutatni. Sokan vannak már a vidéken is, a kik emelkedett gondolkodásban, a kor uralkodó eszméi tisztelésében lépést tartanak a közművelődés gyupontjain lakókkal; ezek ha figyelinöket a vidék társadalmi ba­jaira fordítják, egyesült erővel, következetes kitartássa lassanként orvosolhatják ezen bajokat, anélkül, hogy a vidék által ápolt ősi erényeket föláldoznák s a nélkül, hogy a czivilizáczió ferde kinövéseit elplántálnák az et­től eddig mentesített vidéki társadalmi élet körébe. E. K. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhivás a „3ékés;n3jyei Köz­löny" 1882-ik évi folyamának 2-dik negyedére. Azon tiszteit előfizetőinket, kiknek előfizeti m. hó végé­vel lejárt: kérjük azt minél előnh, legíeijeiu e hó vé­géig megújítani, hogy a szétküldésben akadály fe ne merüljön. Előfizetési díj a hátralevő három ne­gyed évre 6 frt, fáiévre 4 frt, évnegyedre 2 frt, A kiadóhivatal. * A b.-csabai közbirtokosság f. hó 17-én közgyűlést tartott, melynek egyik tárgya az volt, hogy a vasúti in­dóházzal szemben levő portának a vasút melleti sarkára egy csinos vendéglő ós szálloda építése határoztatott el. Legfontosabb határozata az volt, hogy a még mindig Csaba város nevén irva levő épületek ós földjeinek saját nevére leendő átíratását elrendelte foganatosítani, s keresztül akarja vinni. * Hymcn. Grimm Sámuel ur, gyomai tekintélyes pol­gár fia, Grimm Izidor ur, a napokban jegyezte el magá­nak Königsthal Teréz kisasszonyt Pócskáról. — Szerencsét kívánunk a kötendő frigyhez. (r) Áchim Elek, Áchim János b.-csabai polgártár­sunk legidősb fia haláláról még a következőket közlik ve­ünk: Szegeden, hol az első asztalos műhelyben ifjú kora daczára, szorgalma által, — különösen a müfaragászatban, — az elsőséget kiérdemlő, hosszabb betegségének, a typhus­nak krizisón már tul volt, midőn erős torokgyuladásba esett, mely szegényt ma egy hete a sírba vitte. Társadal­munk, mely eléggé érzi a tökéletes képzett iparosok hiá­nyát, s a szülő, mely boldog jövőt látott jó gyermekében, sokat vesztett ez ifjúban. — „Isten vele! Legyen béke, nyugvó helye !" — Az Orosházán törtónt, Fridmann kárára elköve­tett ókszerlopás még sem oly kismérvű, mint azt eleinte gondolták; igaz, hogy a tajtpipák, egy-két ezüst tárgy érintetlenül ott maradtak, de az értékesebb tárgyak közül egy sem, kivévén azokat, melyek rendesen a Wertheim kasz­szába voltak elzárva. Az ellopott tárgyak közt ott volt több orosházi lakos tulajdona, igy több nagy értéket kép­viselő női ékszernek hült helye találtatott. A tulajdonos vagy kétezer frtra teszi szenvedett kárát. Ilyen esetben sok mindenféle verzió, mende-monda szállong, a melyet regisztrálni haszontalan időtöltés volna. Majd kitetszik itt rendőrségünk ügyessége ós tapintatossága, mely tagad ha t­lanúl már többször bebizonyult, bármint szeretnének is egynémelyek róla másként vélekedni. Aztán majd a tör­téntek körülményesen felvilágosittatnak. -j- .1 mező herényi „Népnevelési-egylet" f. hó 19-ón d. u. tartotta alakuló közgyűlését, melyen a tagok nagy számmal jelentek meg. Igen szép tünemény, hogy ez eszme megvalósítására, melyet jeizett. egylet tűzött maga elé lelkes hölgyeink is törekednek s a rendes tagok sorában több mint 20 hölgy van A tisztviselők igy választattak, természetesen az alapszabályok által meghatározott titkos szavazat utján. Elnök: Bonyhay .Benjámin. Alelnökid. Jeszenszky Károly. Jegyző Minich Endre. Pénztárnok Kollár János ügyvéd. Számvizsgáló bizottsági tagok Megele Bertalan, Szentand­rássi István, és Nyemecz János. Ezután a külömböző szak­osztályok alakultak a bizottság javaslata szerint s mind­egyik választott egy-egy vezető elnököt a közgyűléssel egyetértve. A fanemesitósi szak vezetője Megele Bertalan, a selyemtermelósi szaké Wallner János, mely szakba azon­ban ifj. Jeszenszky Károiynó és Kollárné úrnők is bevá­lasztattak. A méhészeti szak vezetője Brózik Gusztáv. A szövószeti s fonászati ipar fejlesztő szak vezetője nt. Túry Dánielné urnő, ki igen sok érmet s diszokmányt kiérde­melt már a nagyobb városok által rendezett iparkiállitáso­íon saját fonásu, gyönyörű vásznaival. A kosár- gyékóny­s vesszöfonászati szak vezetőjével Dús Gerö ref. tanitó lön elválasztva. — A mezöberónyi „Népnevelési egylet" tehát ekkóp megalakulva: megkezdheti nemes czólját elérni, mely elé a szegények gyámolitása s az árvák ruházása és se­gélyezése is kitüzetett. — Adja isten, hogy áldás koronáz­za működését s mielőbbi fölvirágzását szivünkből óhajtjuk! — Beküldettett. Müller KLára k. a. Csabán május hó 1-töl kezdve az özv. Lánginó-fóle házban a szabászat ós nöruha-kószitóst fogja tanítani. Ugyanott lehet jövö hó 1-töl fogva mindennemű finom kézimunkából oktatást nyerni. Bővebb értesítést ad Müller Klára k. a. (lakik vasut-uteza Freund-féle házban) mindennap délután 3 -5-ig. * Bckésmegi e alispánja a lóállitási bizottságokat ez évre következőleg állapította meg: 1. A békési járási 39-ik számu polgári bizottság (állítási hely Békés,) elnök: Wie­land János békési, becslök: Koszta Sándor ós Jantyik Mi­hály békési ós Megele Bertalan m.-berényi, állatorvos: Roscher János békési lakosok. 2. A gyomai járási 182. számu polgári bizottság (állítási hely Gyoma,) elnök : Kherndl György gyomai, becslök: Szerető Imre ós Szabó Gábor gyomai ós Timár István Pál biró endrödi, állator­vos : Kruchió Dávid gyomai lakosok. 3. A csabai járási 43-ik számu polgári bizottság (állítási hely B.-Csaba) el­nök: Simay Lajos csabai, becslök: Fejér Béla, RimlerPá. ós Lepény Pál, állatorvos: Bajcsi János b.-csabai lakosok. 4. A gyulai járási ós B.-Gyula városi 99-ik számu polgári bizottság (állítási hely B.-Gyula) elnök: Szekér Gyula gy.-vári, becslők: Szabó Pál, Lukács Károly ós Szabados József, állatorvos: Petrovits János gyulai lakosok. 5. Az orosházi járási 66-ik számu polgári bizottság (állítási hely Orosháza) elnök: Székács István orosházi, becslök: Kilián Gyula, Bokor Mihály és üavasz Ferencz állatorvos: Ku­noss János orosházi lakosok. 6. A szarvasi járási 61. számu polgári bizottság (állítási hely Szarvas) elnök: Koncz Zsig­mond szarvasi, becslök: Melich Márton, Janurik János ós Ponyiczki Máté, álllatorvos: Kristóőy János szarvasi la­kosok. 7. A szeghalmi járási 41-ik számu polgári bizottság (állítási hely K.-Lany) elnök: Fejér Imre k.-ladányi, becs­lök: Péfcer András szeghalmi, Kis György vésztői ós Sze­keres Pál (volt biró) szeghalmi, állatorvos: .Roscher János békési lakos. — Színészet Orosházán. Mult heti repertoir: Ked­den : „Czifra nyomorúság" másodszor; ha az első előadása jól sikerűit, ez még inkább. Közönség is volt, nem valami rendkívüli nagy számmal ugyan, mert a karzat és föld­szint nem volt igen népes, de annál sűrűbben voltak el­foglalva a kör- és zártszókek a legdíszesebb közönséggel. Szerdán: „Falusiak" vígjáték; — Yécsey Anna (Irma), Megyeri Dezső (Erdei Zoltán) ós Kőmives (Ováry) érde­melnek említést, különösen az első mutatta magát teljes jelessógóben; a szende szerepekben Vécsey Anna ritkítja íárját. — Az előadás végét a Munkácsi „Krisztus Pilátus előtt" ólőképcsoport képezte. Az alakok nem egészen sike­rűitek, a görögtűz e hiányon épen nem volt képes segí­teni. Egy két alak, mint pl. Oseas, Kaifás, a nő a kisded­del megközelítette a képet, de a kiválóbbak, mint Krisztus Pilátus, nem elégítettek ki. A jelmezek némely tekintet­jen találók voltak. Csütörtökön adatott: „Kisasszony fele­sége)n" Leeoq operettje. Az előadás a legjobban sikerültek iözé számítandó az eddigiek közül. Pesti Mariska (Marjo­aine) jól énekelt és kitűnően játszotta szerepét, Várady (Hanibál), Megyeri (Palamed báró) és Kőmives (Petersop) a szokott bravourral játszottak s szintén sok tetszésben részesültek. Kápolnai (Frikkel) is megállta helyét. — Ami pedig a jelmezeket illeti, azok bármely társulatnak is di­cséretére válnának. Közönség mindkét este csekély szám­mal volt, pedig Szegedy társulata ellen épen nem tehető kifogás, sőt általános a vélemény, miképen Krecsányi ós Aradin kivül nem volt jobb társulat Orosházán. Egyébként nem valami könnyű helyzete van egy nagyobb színtársu­latnak ily helységben, hol az intelligenczia aránylag kis számmal van képviselve; csaknem minden este egy s ugyanazon közönség. Meg talán az évszak sem elég alkal­mas. Ennélfogva nem lehetetlen, hogy Szegedy, tartva a mutatkozó részvétlenség következményeitől, megrövidíti Orosházán való tartózkodását. (r) „Az első vidéki daltársulat" ütötte fel sátorfáját Csabán tegnap előtt Sütkei V. igazgatása alatt, s ültette fel a megjelent kis közönséget, Murányi éttermében. Mi szerencsések voltunk, mert csak egy dalnak a végig kiabá­lását hallgattuk, de a korábban érkezettek iránt — kik­nek 3 pontnál kellett hallási érzékeiket koczkáztatni, s minduntalan a körüljáró táleza kielégítésére zsebeiket ron­gálni, panaszaik folytán, — részvéttel voltunk. A „volk­sangerei" német találmány. Ezeknek nyelvezete, szájjátóka táj szokása inkább használható fel kétértelmű, frivol elő­adásnál, hogy ELZj clZ^ illetőket lelkesítse. Minket fel tud villanyozni egy jó magyar népdal, de megkívánjuk, hogy az korrekt, érzéssel legyen előadva s ne végig kiabálva. Fordítson több gondot Sütkei uram a magyar dalok, kü­lönösen quartettek betanulására, akkor sütkérezhet közöt­tünk, különben jéghideg levegőre talál. — A bésmegyei régészeti és mivelödéstörténelmi társulat pünkösd utáni vasárnapon Orosházán fogja tartani ez idei vidéki kirándulását. Ez alkalommal Göndöcs Bene­dek elnök ós Szilágyi Sándor tiszteleti tag fognak tartani érdekes felolvasásokat, melyekre előre is felhívjuk olvasó­ink szíves figyelmét. — A tisza-fiiredi régészeti egylet Zsilinszky Mihály orsz. képviselő urat tiszteletbeli tagjául választotta, miről szóló díszoklevelét e napokban küldötték le B.-Csabára. — Zlinszky István, megyénk egyik kiváló jeles gaz­dája és gazdasági írója nemcsak a szántás-vetés körül, ha­nem a társadalom és közügy minden terén a józan haladás tevékeny előmozdítója lóvén, ujabban egy csomó régi iro­mányokat küldött Zsilinszky Mihály orsz. képviselő úrhoz tudományos felhasználás végett. Érdekes okmányai ezek a múltnak, melynek felderítése mindenkor tanulságos ós hasznos foglalkozás. Milyen szép dolog lenne, ha a békés­megyei előkelőbb családok az olyan regi okmányokat, me­lyek birtokukban vannak, a megyei régészeti levéltárba helyez­nék el megőrzés végett, hol aztán a szakértők is, kőnyeben férhetnének hozzájok ós a közönség számára feldolgozhat­nák azokat! * Nyizsnay Gusztávnak, a most januárban elhalt ge­nialis és termékeny zeneszerzőnek összes zeneműveit ren­dezi sajtó alá Langer Viktor (Tisza Aladár.) Nyizsnayt, kinek népdallamai és müdarabjai széles körben és kü­lönösen megyénkben is ismeretesek, halála gátolta meg összegyűjtött müveinek közrebocsátásában, melyek között foglaltatnak: egy magyar mise énekhangra, orgona- vagy zongora-késérettel, 6 -nál több dal egy énekhangra zon­gora-késére ttel. (Műdalok, románezok és népdalok); 10 férfi négyes (ezek közt van a magyar mise is); 33 zongora da­rabb (csárdások), magába foglalva 58 lassút, 76 frisset; 5 palotás zongorára; 2 palotás hegedűre ; 3 zongora-áb ránd: 1 hegedű ábránd; 1 gyász-induló; 5 hallgató magyar zon­gorára. A gyűjtemény Endrényi Lajos és társa szegedi könyvkereskedő czógnól fog megjelenni diszes kiállítású 6 fűzetben, zeneivrótben szerző arczkópóvel. Az egyes, 8 iv terjedelmű füzet előfizetési ára 1 frt 20 kr. Az első füzet juniushó közepén küldetik szét, az előfizetők mind a hat füzetre előjegyezhetik magukat, üe csak|az illető füzetek tény­leges átvételekor, tehát] utólag fizetnek. A tiszta jövedelem egy részét az elhunyt zeneszerző síremlékére fordítják. Az előfizetési határidő május 5-ón jár le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom