Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-04-09 / 43. szám

Melléklet a „Béli és megyei Közlönyt 43-lk számához. ból való Sárréti János exisztál, ha.nem ugy véltük, hogy álnév, ismeretlen valami s igy még legjobb akarattal — sem személyeskedhettünk volna ellene. Nekie személyeskedés, ha azt mondja az ember, czikkével nem érdemes foglalkozni, de ha ök személyek megnevezésével, mamelukokról s tübb effélékről beszélnek, ezt mi tiszta bóknak vegyük. * Külömben Sárréti ur igen sokoldalú, termékeny iró. A történelem, politika ós a „nyilttór" terén egyaránt otthonosan mozog. A kis ujjában hordja ezeket. Azért bocsássuk meg neki ez érzókenykedósót. Igy például nagyon szerencsésen a külön vámterület mellett szól s csodálkozik az ezt ellenzők „rövidlátó

u-ságán. Egyszerűen csak azt löki oda a világba, hogy hiába való azaz érv, melyszerint ha mi vámot vetünk az osztrák iparczikkekre, vámot vetnek majd ök a mi nyers terményeinkre, mivel hát „ha iparos állam leszünk, nem lesz szükség nyers terményeinket külföldi piaczra szállítanunk." No hát persze! ! Ha leszünk, hát akkor ugy lesz. De épen ez a „ha

u veszi el Sárréti ur okoskodása alól a reális alapot. „Ha

u leszünk iparállam, kát akkor nem kell kivinni a nyers terményt, hanem feldolgozzuk magunk. De hát még nem vagyunk iparos állam. Hát addig mit csináljunk? Erre is kész Sárréti ur feleletével. Kát ha a mi szomszédaink a mi nyers terményeinkre vetnek vámot, megfizettetjük velük az árát, mert ránk szorultak. Hát ha ebben is téved Sárréti ur ? Még Amerikából is helyrepótolható, olcsóbb azon nyers termék melyet mi drágábban akarnánk adni, nem is emlitve Orosz- ós Oláhországot. Mi tehát kót szók közt a földre buknánk. Iparos állam még nem vagyunk, Sárréti ur saját előadása szerint s igy mi nem fogyaszthatjuk nyers terményeinket ; a külföld nem venné, ha a vám árát rajta akarnók bevenni, mert máshol olcsóbban kapná. Mi tehát isten igazában bent maradnánk Sárréti úrral ós theoriájával együtt a sárban, s akkor egy terményt, a bort, csak ugyan itt bent fogyasztanék el minden ipar nélkül, de búval. Hadd várjunk hát még egy kicsit, legalább addig, mig iparos állam leszünk, azzal az önálló vámterülettel. . . * De Sárréti ur nemcsak kitünö független történész, politikus ós nyilterezö, hanem legújabban perfekt chemimikusnak is mutaja be magát, „schwarcz auf weisz" bebizonyítván, hogy a Magyar- ós Osztrákország közti közösügyi szövetség nem egyéb mint a legvalóságosabb — czinóber. Erre a czinóberre azonban csak akkor leszünk bátrak visszatérni, ha szerencsénk lesz a vegyi proczeszus végét elolvashatni. A legválogatottabb kifejezésekkel élünk, hogy Sárréti urnák ne legyen ismét oka érzékenykedni, kit valóban a legtávolabbról sem volt szándékunkban személyében sérteni, mert kezdettől fogva csak azzal foglalkoztunk a mit irt, azt sem tudván ki irta, kihez legyen szerencsénk. Fájdalomtelt, de férfias rezignaczióval türjük el tehát — ártatlanságunk öntudatában — nyilt téri váratlan ós meg nem érdemelt rohamát s épen azért, mivel, legalább vele szemközt, oly ártatlanoknak érezzük magunkat mint a ma született gyerekek — nem védekezünk méltatlan kifakadásai ellen, mert „qui s'excuse s'acuse." De azért engedje meg, hogy ne töle tanuljunk tisztességet. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhivás a „Békésmákéi Közlöny" 1882-ik évi folyamának 2-úik negyedére. A?on tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése ni- hó végével lejárt: kérjük azt minél előbb, legfeljebb e hé végéig megujitani, hogy a szétküldésben akadály feí ne merüljön. Eiőíizeiesi dij a hatralevő három negyed évre e frt, felévre 4 frt, évnegyedre & frt, A kiadóhivatal. — Tisttelt olvasóinknak boldog húsvéti ünneplést kívánunk. — Az időjárás, mint különben a korai tavasz után előresejthető volt, hidegre fordult. Volt fagy már néhány éj óta. A gyümölcsfáknak, különösen a baraczknak megártott, a repeze is szenvedett. * Az „Arad és Yidéke" csütörtöki számában kővetkező közleményt hozta: ..Munkácsy Mihály „Búsuló betyárjáról, mely — állítólag — nálunk volt kiállítva s melyet a kiállító szerint a bécsi „Kunstverein" 22,000 forintért megvett volna, azt irják a fővárosi lapok, hogy a festmény régi tulajdonosánál, Budapest egyik tekintélyes ügyvédónéi van, ki semmiképen sem engedné, hogy a műkincs külföldre kerüljön. — Hát akkor a Osatáry százados (?!) vagyaiezredes (? !) által kiállított kép mi volt?! „Ezen közlemény folytán Csabán időző Csatáry József ur szerkesztőségünkben megjelenvén, bemutatta nekünk azon eredeti okmányokat, melyekből kitűnik, hogy az Aradon s Csabán kiállitott kép csakugyan egy budapesti ügyvéd, Guthy Benő ur tulajdonát képezte, de hogy azt töle Csatáry ur megvette ós vételárát kifizette. Erről eladó Guthy Benő ur sajátkezüleg irt és aláirt okmányából meggyőzödtünk. Igaz, hogy Guthy ur ez okmányban visszavásárlási jogról is szól, de világosan ugy, hogy, ha vevő visszaadni akarja; ha nem akarja, kötelezi magát vevő Csatári József a már kifizetett vételáron fölül, márcz. 15-ig még 550 forintot fizetni. Márcz. 15-ke előtt már hirre járván, hogy Csatáry ur előnyösen eladta a képet, Guthy ur nem a mondott értelemben, hanem föltétlenül akarta érvényesíteni a visszavásárlást, mire Csatáry ur az 550 frtot még márcz. 13-án birói kézhez tette le. Ezen tényállást az igazsághoz hiven közöljük, megjegyezvén, hogy kit illet tulajdonjogilag a íóp, utóvégre is a biróság dolga lesz meghatározni; bennünket csak az érdekel, hogy kétségtelen, miszerint az Aradon és Csabán kiállitott „Busuló betyár" eredeti Munkácsy kép volt, ugyanaz, melyre Guthy ügyvéd ur tulajdoni igényt tart, mely azomban — annyi bizonyos — jelenleg nem az ö, hanem Csatáry ur birtokában van. (r) Uj tekepálya megnyitása. B.-Osabán Hornyacsek József, a „zöld fához-' czimzett vendéglő bérlője, nyári mulató helylyé átalakított udvarán épitett tekepályáját holnap délután nyitja meg, a midőn is egy ártatlan húsvéti bárányka adatik dijul, a legjobb dobónak. (r) A B.-Csaban működö jövedelmi adókivető bizottságot a napokban egy vendéglős kérte, hogy szállítsa le az adóját, mert hát ö a város széle felé lakik s csakis akkor csinálhat valami „geschaftet", ha arra felé egy jókora temetés, vagy egy sikerült tűz van. A bizottság ezen állításának igaz voltát elösmerve, az illetőnek jövedelmi adóját 10 frttal lejebb szállitá. (r) Gyulán ég! Ez a rómhir terjedt el tegnap Csabán. Távirati kérdezősködés folytán azonban kiderült, hogy ott nincsen semmi veszély. Többek állítása szerint, az egekig emelkedő sűrű füstfellegröl következtetve, a tüz lieraetón dühönghetett. * A ina iiatal gyilkos — ki a mult év vége felé Krmeczky János 14 éves fiút — azon okból mivel az neki kitérni nem akart — veszélyesen hasba szúrt s azt vérében hagyva elfutott — az időközben meggyógyult sebesült fiu által, Paulik András 15 éves fiu személyében az utczán felösmertetvén, ez a rendőrség által elfogatott. * Blaskovics Béla ur, csabai dohány beváltó hivatali tisztviselő, hason minőségben Fólegyházára helyeztetett át, 12 évig volt Csabán. * A b.-csabai szinügyi egyesület alapszabályai a nmlgu m. kir. belügyminiszter által megerősíttettek. * Orosházán a fösorozásnál két oly egyén fordult elő, kinek mind kót kezén egy ujjal több vagy is mind a két kezén tökéletesen kifejlett hat-hat ujja van. * Csabáról a f. óv első negyed évben összesen 63 egyén tolonezoztatott el. * Aradi társulata, ugy látszik gondolt egyet ós nem jö Csabára. Legalább eddig nem tett lépést, mi arra lótszik mutatni, hogy komoly szándéka nincs eljönni. — A gyulai tüzkárosultak részére Csaba város elöljárói 187 frt 21 kr készpénzt 816 liter búzát, 866 liter árpát, 236 liter kukoriczát ós 32 liter főzeléket gyűjtöttek. Az esküdt urak, kik a gyűjtést személyesen eszközölték, az elért ily szép gyűjtési eredményért méltán dicséretet érdemelnek. A fenti adományhoz Kovács György esküdt ur 29 frt készpénzt 310 liter búzát, 253 liter árpát, 37 liter kukoriczát ós 29 liter búzát ós 29 liter főzeléket, Jánocszky György esküdt ur 32 frt 20 kr készpénzt, 135 liter búzát, 284 liter árpát és 92 liter kukoriczát; Uhiin János 24 frt 90 kr. készpénzt, 89 liter búzát, 51 liter árpát ós 26 liter kukoriczát; Griecs Tome Mihály esküdt ur 30 frt készpénzt 186 liter búzát, 152 liter árpát, 9 liter kukoriczát ós 3 liter főzeléket; Rricsovinyi János esküdt ur 13 frt 50 kr. készpénzt, 38 liter búzát, 20 liter árpát ós 11 liter kukoriczát. Maczák Márton esküdt ur 18 frt 58 kr. készpénzt, 20 liter búzát, 53 liter árpát, ós 15 liter kukoriczát, végre kót esküdt együtt gyűjtött 34 frt készpénzt, 38 liter búzát, 53 liter árpát ós 56 liter kukoriczát. A befolyt 187 frt 21 kr. pénzbeli adomány kiosztás végett Gyula város polgármesterének megküldetett. * A csabai sorozás a húsvéti ünnepek miatt csak 11-ón kedden fogja kezdetét venni, még pedig mindjárt az 1-sö korosztálybeli hadkötelesek megvizsgálásával, miután a felszólamlási kérvények f. hó 6-án letárgyalva — elintéztettek. Tárgyalás alá vétetett összesen 63 felszólamlási kérvény. Ezek közül felmentő határozattal 59, elutasító határozattal 4 lett elintézve. * Az orosházi járásban a f. évre kivetett ujonczjutalók, a felhivott 3 korosztályból nem telt ki ós igy következéskópen a póttartalóki jutalók sem. (i) Békésen Eottmann Farkas ismert fényképész a napokban állította fel fónyirdáját özv. Mezey Balázsné házában. A nevezett fényképész több izben tartózkodott már Békésen s igy a közönség, valamint akkor, ugy most méltányolni fogja itteni iparkodó munkálkodását. (i) A békés-földvári vasutat mérik s pár nap múlva be lesz végezve a felmérés. Kevés város, vagy talán egy sem részesült oly szerencsében, mint épen iíékós városa, hogy az indóházat a város belsejében bírhassa. Békésen az indóház a vásártéren leend, a város kettős szárazmalmának helyén, az uradalmi magtár szomszédságában, a mi felette előnyös a lakosságra, ép ugy mint az érkező idegenekre nézve. Hir gyanánt felemlítjük, miszerint vannak Békésen egyének, kik oda igyekezenek kapaczitálni az embereket, miként kérelmezzék a minisztériumnál a lakosság megszavaztatását a vasutügyre vonatkozólag. * B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása 1882. óv januárhó elsejétől, márcziushó (I-sö negyed) végéig. Szüetett összesen 433, finemü 227, nőnemű 206, ezek közt volt törvénytelen 11, iker 1 esetben. — Házasult 92 pár. — A halottak száma összesen 357, finemü 209, nö 148. — Az életkort tekintve: 0-tól 1 évig 81, 1-töl 5-ig 102, 5— 10-ig 48, 10—20-ig 15, 20—30-ig 13, 30—40-ig 19,40—50-ig 17, 50—60-ig 13, 60—70-ig 25, 70—80-ig 18, 80—90-ig 5, 90—100 évig 1, összesen 357. — A kórnemeket tekintve: agylob 1, agyhártyalob 8, aggkór 5, agyvizkór 1, bólhurut 11, bubor 2, béllob 18, gümökór 36, gyermekek állgörcse 17, gutaütés 1, hártyás torokgyik 10, hörghurut 1, hökhurut 6, hagymáz 12, holtszülött 5, égési seb 1, idétlen 3, kanyaró 8, mellhártyalob 2, móhelfajulás 3, roncsoló torokob 11, szélhűdés 7, született gyengeség 18, szervi szivbaj 3, tüdölob 50, tüdölógeny 2, tűdöhüdós 2, váltó láz 3, vörheny 84, veselob 2, vizkór 7, vérhas 8, végelgyengülés 8, zúzódás 1, összesen 357. Ezek közül nem orvosoltatott 67. Orvos rendőri bonczolat csupán egy esetben vitetett véghez. A kórnemeket és az életkort mutató rovatból látható, hogy az elmúlt 'évnegyedben a gyermekbetegségek uralkodtak leginkább, a folyton tartó vörheny-járványnak mindég sok áldozata volt, ellenben az ujabban föllépett kanyarójárvány eddigelé a legenyhébb lefolyású, még a felnőtteknél a légzési szervek betegségei nagy mérvben fordultak elö, melynél fogva tüdölob ós gümökórban sokan halták el. Kelt B.-Csabán, 1882. áprilishó 6-án. Dr. Itéthy Pál városi t. orvos. Dr. Bende Albert városi t. orvos. Kulpin Dániel városi t. alorvos. (r) A vészharangok verték szót Csabán tegnap délelőtt 10 órakor a heti vásáron összegyűlt népet, a midőn is Karácsonyi József derék iparosegósz háza a pusztitó lángok martalékává lett. Az azonnal megkondult harangoknak, a korán érkezett elegendő fecskendezőknek s vizes hordóknak, különösen pedig azon körülménynek köszönhető, hogy a tűz a nagy viharban tovább nem terjedt, hogy ez úttal derék tűzoltóinknak az oltásnál erélyesen nyújtott a nép segédkezet. Ugy látszik, volt hatása érdemes elöljáróságunk azon hirdetésének, melyet műit vasárnap a templom előtt a népnek tett, a midőn is tudomására adta, hogy tűzoltóink minden dij nélkül társultak lakostársai vagyonának megmentésére s igy óvakodjanak attól, hogy azokat munkájukban becsméreljék — mint eddig többször tették — ellenkezőleg kötelességüknek ösmerjók, azoknak minden telhető módon segédkezet nyújtani. * Az állami csendőrség kvalifikácziója. Az állami csendőrség keretébe belépni szándékozó egyénekre nézve a belügyminiszter következő kvalifikácziót állított fel: 1. kell, hogy az illető magyar honpolgár legyen, 2. fedhetetlen jellem ós megfelelő képesség mellett, tisztességes ós ildomos magatartással birjon, 3. 20 évnél fiatalabb és 40 évnél idősebb ne legyen, 4. nőtlen, vagy gyermek nélküli özvegy legyen, 5. legalább 163 cmeter magassággal birjon, 6. a magyar nyelven kivül azon vidék nyelvét kell ismernie, a melyre folyamodik, 7. végül kell, hogy az illető az iíásban, olvasásban ós számvetésben lehetőleg jártas legyen. Egy pótrendeletóvel azomban kivételt tesz a jelenleg alkalmazásban levő csendbiztosokra ós csendlegónyekre nezve, a mennyiben ezeknél, ha a csendőrség keretébe be akarnak lépni, az életkor ós családi viszonyok nem jönnek tekintetbe. * Megyei apró hirek. Az orosházi tűzoltó-egylet m. hó 29-én közgyűlést tartott, melyen az alapszabáyok mómódositására egy dr. László Elek, Szeberényi József, Krishaber Mór urakból álló küldöttséget küldött ki. — Szombat éjjel Orosházán Gy. Molnár János házába az ablakon át betörtek és 125 frt kész pénzt ós több ruhanemet vittek el. A tetteseknek nyomában vannak. — A szarvasi izr. imaházban az első magyar hitszónoklatot Elfér Jakab rabbi ur folyó hó 5-ón tartott. — Az orosházi ev. egyház tornyán levő 6 mazsazs harang megreped t. — Orosházán egy szárazmalomban játszó gyermek Szalay István fia, fejét a forgó malom keresztfáján megütvén, azonnal szörnyet halt. — Csorváson felállítandó gyógyszertárt a megyei közegészségügyi bizottság engedólyezhe tőnek véleményezte. * A szombaton, áprilhó 8-án Csabán támadt tűzről hivatalos adatok. A tűz Karácsonyi József csabai lakosnak 1106. sz. a. lakházát egészen elhamvasztotta. A tüz az épít-