Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-01-01 / 1. szám

„Békésmegyei Közlöny* 1. szám. 1882. -v előrelátó buzgalma folytán, nem fogja jijt

1 készületlenül megrohanhatni ? pusztító árvíz. A politikáról szólva, konstatáljuk, hogy az elmúlt évben történt országgyűlési képviselőválasztások, habár, kivéve Békés városát, mindenhol két táborra voltak osztva a polgárok : oly rendben és kölcsönösen megtisztelő loyalis politikai türelmesség tanúsítása mellett folytak le megyeszerte, mint tái*.-sehol sem a hazában. A választás végeredménye három szélsőbali (Glyoma, Orosháza és Békés) és három szabadelvűpárti (Csaba, Gyula. Szarvas.) A szabadelvűpárt tehát két kerületet vesztett megyénkben, az egyikben azonban, Orosházán, jelöltje sem volt. Az irodalom és művészet terén észlelt nevezetesebb mozgalmakat alig jegyezhetünk fel. Megyénk ugyan mult évben eleinte őt, később négy hírlapot tartott fenn és ez évben ismét ötöt lesz hivatva fenntartani ; de ismerve a viszonyokat, bátran azt mondhatjuk : valamenyi megyénkben megjelenő újságnak együtt sincsen ezer előfizetője, ugy hogy ha csak egy hírlap volna s valamennyi előfizető e körül csoportosulna, akkor j; legfeljebb a kiállítási költséget fedezné az ilynemű v.jjalat, ha hetenként többször megjelenő és a napi eseményekkel némileg lépést tartani kiVSfiő hírlap óhajt lenni. llttjpl Művészet dolgában, az egyetlen állandó színház Csabán léteznék, de több évi tapasztalás bizonyítja, hogy a gyulai, szarvasi fabódékban, vagy az orosházi szűk, rögtöuzött szinteremben jobban tudja magát fenntartani a magyar Múzsa, mint a csabai állandó színházban, mely ugy látszik, csak mutatóul létezik. Annál nagyobb dicsőség háramlott Csabára a nőiparkiállításon, honnét 40 érmet sikerült hazahoznia. Tehát ipar tekintetében pótolja Csaba azt, mi a művészet pártolásában hiányzani látszik nála. Persze még szebb volna, ha a hasznost a mulattatóval kötné össze, különösen midőn a mulattató a hazai nyelv ápolásában, magyar színészek pártolásában nyilatkozik. Iiíaz. hogv a doloo. a munka mindenekelőtt való kell hogy legyen. De utóvégre is nem azért dolgozunk, hogy csupán forintot forinthoz rakjunk, hanem hogy módjával élvezzünk is, különösen midőa élvezetünk által a hiiz'ti irodalom és művészet emeléséhez is hozzá járulhatunk. Dolgozzunk tehát ezentúl is fáradhatlanul, de éljünk is, és engedjünk másokat is élni. Politikai események. * Zsivkovics másodizDen megválasztott patriarchát, mint legújabban jelentik, a király nem fogja megerősíteni. * A magyar képviselőház tanácskozásain, melyek jövő hó 11-én újból kezdődnek, az általános költségvetési vita nein fog mindjárt az első napon megkezdetni, hanem valószínűleg csak csütörtökön jan. 12-én indul meg, ugy, hogy az első ülésí napon csak a legközelebbi ülések napirendje fog megállapittatni. * Románia megadta államunknak a kivánt elégtételt. Azt Bécsben teljesen kielégítőnek tartják, s előzékenységgel fogadták. A tanyai iskolák ügye. Az épen letelt év folytán a tanfelügyelői hivatalok részerői nagy erély lett kifejtve abban az irányban, hogy a tanítók nyugdíjazásának ügye minden téren véglegesen elintéztessék. Miután már az állami, községi és felekezeti iskolák körül megtétettek a törvényes intézkedések, reá került a sor a társulati és magán iskolákra s már itt is az ügynek keresztülvitelében sok nehézséggel kell megküzkeni, de talán sehol sem annyival, mint a tanyai iskoláknál. Mindjárt kezdetben egy sajátságos főkérdés merült fel: tulajdonképen a tanyai iskolák, mint azok jelenleg legtöbb helyütt léteznek, miféle iskolák ? Községiek vagy felekezetiek ? s ha sem ide sem oda tartoznak, nyilvános vagy magániskolák? Bár menynyire sajátságosnak tetszik a kérdés, valóban ugy történt, hogy első helyen még ezen iskolák minőségét kellett eldönteni, annyira nem volt ez tiszta még a hivatolos közegek előtt is, hogy ide s oda már egy év óta folyton foglalkoztatja őket a nélkül, hogy eddig a kérdést véglegesen megoldani lehetett volna. Hogy ezen ügybeq biztosabb tájékozást nyerhessünk, vizsgáljuk meg a tanyai iskolák létrejöttének menetét, talán az némi tájékoztatót fog nyújtani. A tiszai nagy magfar Alföld számtalan községe a török világban elpusztult mind. A törökök elüzeté -e után, midőn a XVíII-it század elején e vidék újra kezdett be népesittetni, a letelepülő nép nem mert elszélyedni s apró községeket alapítani, mint azok hajdan voltak, hanem mindenütt együtt tömötten óhajtván maradni a nag^oh'ff biztonság okáért, nagy községeket alapított. így támadtak oly ftmdkivül nagy községek mint egy-egy Szabadka, Hold-Mező-Vásárhely, Szentes, Csaba, Siarvas. A tömeges településből természesen folyt az is, hogy egy-egy községnek a hat;ira oly rendkívül wagy terjedelmű lett, hogy a községben lakók szántóföldjei három, uégy mértföldnyire estek. A szántóföldek ezen távolsága lett szülő ka a tanyák alapításának. A szántóföldeket mivelő alföldi földmives nem mehet be minden estve a községbe, hogy maga és jószága fedél alatt találjon az idő viszontagságai elleti" menedéket s azért azt szántóföldjén készít, s a im.nkaidő legnagyobb részét ott tölti Régebben legalább a telet állandón a községben töltötte, később a .biztonság kint is nagyobb lóvén, lassanként hozzá szokott a nép kinn állandó helyet teremteni, ugy állott elő a modern tanya. Hijába törekedett az 50-es években az abszolút kormányhatalom rendeletekkel a tanyai állandó kinnlakást betiltani, az nem sikerült akkw, s aligha sikerülne ma is. , Hogy a szétszórt tanyai lakás a nép öl-kölcsi állapota tekintetében c ak hátránynyal járt. az a helyzetből magából kimagyarázható. Iskola és templom nélkül nőtt fel ott az itjuság vadon, áthatva a vadon élet számtalan visszáságávaival. Mint e nép váltsága tűnhetett fel a tanyai iskola, hol azt különösen maga a község a törvény kellékeihez mérten létrehozta. Azonban mi történt legtöbb helyütt ? A község, az egyház, tanyai rendes iskolák felállításáról szót sem akart hallani. Az iskola után vágyódó nép akkor állított fel iskolát olyat, a minőt tudott. Yolt eset rá, hogy tanyai egyszerű szobácskában 50—60 gyermek csúfoltatott össze s ott oktatta őket valami obsitos katona, vagy foglalkozását megunt iparos. Ez nem maradhatott igy; építeni kellett, építettek is tágasabb iskolákat — legalább például, a szarvasi tanyákon ilyenek vannak — a áJJomásók betöltésérő) nem gondoskodott senki. Biztos statisztikai adatom van, hogy /gy békésmegyei községben vah összesen iOjwya/ és szőlőbeli iskola s van ott alkamrizva tanítóüíí.yS M

iiUl^

dia, 2 szabó, 1 festő és 3 napszámos. Ezek' I^SífeiMftak, 60 tanulót véve fel egy-egy isiskolára, összesen 540 gyermek növéséről!"sej,, mint azért történik, mert ezen iskolr^ wlajdoliképen nincs gazdájuk. Négy-öt beszéu^ebb tanyai lakos összetoborza a 40—50 szülőt, kik lekötelezik magokat, hogy a gyermek tanításért a „tanítónak" fizetni fognak egy véka gabonát, 10 krajczárt s valami fütőfélét. Aztán mennek és fognak valakit tanítónak. Nincs ahhoz sem az egyháznak, sem a községnek, sem az iskola-széknek semmi köze. ki bizatik meg a tanítással. Ök helyezik be, ők csapják el, kényök kedvök szerint a paedagogust, rájok nézve nem létezik törvény! A tanfelügyelőség immár ilyen iskolákkal szemben törekszik a nyugdijintézoti törvényt érvényesíteni. Az évi járulékok befizetésére felszólítja a községet, ez elutasítja magától s utalja az egyházra, ez meg viszszautasitja a községre, s joggal tulajdon képen nem tartozik azt pronunc fizetni egyik sem. Legfeljebb azokat a szülőket, kik az is iskolát fenntartják, mint egyesület, a mennyiben ha nem is törvényesen, mert alapszabályok nélkül vannak, de lényegileg még is csak társulatot képeznek; — legfeljebb azokat lehetne kötelezni, hogy ha iskolát felállítottak és fenntartanak, akkor az azzal járó kötelességeknek is eleget tegyenek. De végre is nem helyes az igy, a mint van. A tanyai iskolák ügye rendezendő. Itt csak két alternatíva van: a község vagy megengedi, hogy a nép tanyákon lakjék, vagy nem. Ha megengedi, akkor az ottlakó nép szellemi mivelődéséról gondosni első helyen van kötelezve, ha pedig meg nem engedi, akkor gondoskodjék hatásos tilalomról, hogy mindenki állandón csak a községben lakjék s a község és egyház által fenntartott közmivelódési intézmények jótékonyságában részesüljön. Más oxpedienst ez ügyben nem ismerek. MiMlíi József. Nagyvilági események. * A „Bohemia" pétervári levelezője állítólag megbízható forrásból jelenti, hogy a czár az utóbbi időben megmagyarázhatatlan módon fenyegető leveleket kapott, melyekben tudtára adják, hogy minden elővigyázati rendszabály daczára a koronázást meg fogják akadályozni tudni. * Varsó, decz. 29. Az ünnepek elmultával a csendzavarok is megszűnte*. A rend helyreállíttatott; mindazáltal még akalmazfcák a ftiztonsági rendszabályokat és néhány utczábau katonaságot is helyeztek el. Közel 1700 egyént, többnyire fiatal embereket fogtak el. Fővárosi dolgok. * Uj rendőrkapitány. Urs Nándor volt főkapitányi fogalmazót és belvárosi kapitányi helyettest, a belügyminiszter deczemb hó 26-án kelt rendeletével a IV. es V-ik kerület rendőrkapitányává nevezte ki. * Tolvaj reporter. Oz. Lajos a néhai .Gyorsfutár" kőuyomatu lap volt főmunkatársa, a napokban, mint a nevezett lap tudósítója, bement az egyetemi könyvtárba s az egyik tisztviselőtől „újságot" kórt. A mint a reporter távozni készült, egyik tisztviselő azt vette észre, hogy az a könyvkiállitásra való készülődések miatt szanaszét heverő kiinyvek közül egyet zsebébe akart csúsztatni. A tiszviselő azonnal rajta ütött a tolvajon, a

rkaa

yvet elvette tőle, s ajtót mulatott neki. 1 — Hazai liirek. * Elfogott rabló. E hó 27-ikóröl 28-ikára forduló éjjel P uszta-lványin elfogták a hírhedt Lampert Pistát, ki réme volt az egész vidéknek. Szluha Beneduk birtokán garázdálkodott a rabló. * A várpalotai rablógyilkos, Hoszter p'irónek végtárgyalasa valószínűleg még jánuár első felében fog megtartatni a veszprémi törvényszék előtt. * Vanczákot, ki a danzigi táviratokat az „Egyetértés"-nek annak idején beküldötte, a misl»lczi jbiróság távirati titok megsértése miatt 3 napi togság ós 30 frt pénzbírságban elmarasztalta. Pauaszlott felebbezett. MEGYEI ÜIREK. * FMsyelmeztetjU. a megye t. közönségét a lapunk homlokán oívasnato eíonzéuffi felhívásra, mely az 1882-dik évi IX-dik évfolyamra szól. Az előfizetési díj 1832-ik évi jan. l-jétől kezdve, egy évre 8 frt, falevre 4 frt, évnegyedre 2 frt leand. Kérjük az előfizetősnek minél előbbi beküldésit, hogy a szétküldésben akadály ne történjék. Külön előfizetési feihivásakat nem adunk, hanem a decz. id-diki, vasarnapi számot mutatványul küldtük a .negye közönsége legkiválóbb részinek. Ezen és tán még egy két mutatványszámnak elfogadása mire sem kötelez, mert csak egyenes megrendelés eseten küldetik a lap és csak is ez esetben követeitütik az előfizetési pénz. — Nyilatkozat. Má3 irányú elfoglaltatásom uem engedvén, hogy a hírlapírásnak annyi időt szenteljek, mint azt eddig tehettem : az uj évtől visszalépek a „Béke-unegyei Közlöny" szerkesztésétől. B.-0->aba, 1881. decz. 28. Dr. Zsilinszky Endre.*) * A lapunk szerkesztőségéből kilépett dr. Zsilinszky Endre ur helyébe, álLaaió tomaakatársul Mihálfi József fögymnaziumi tanár ur lép a szerkesztőségbe. * Itt az uj év. A midőn kedves olvasóinknak legtisztább szivböl boldog uj évet kivánnánk: nem mulaszthatjuk el ezúttal, hogy őszinte köszönetet ne mondjunk a munkásságunk iránt tanusitott becses elismerésért. Az eddiginél is számosabb előfizetőt csak azért óhajtunk lapunknak, hogy az anyagi siker alapján, több szellemi erőt vonhassunk lapunk köré, hogy ez erök csoportosulásával oly ismeretterjesztő, társadalmi ós politikai lapot nyújthassunk t. olvasóinknak itt a mi megyénkben, minővel egyedül a főváros bir. Fogadják ez alkalommal hálás köszönetünket mindazon t. munkatársaiuk és levelezőink is, kik lapunkat becses közreműködésükkel szellemileg támogatni szivesek voltak s az általunk melegen s legjobb akarattal képviselt közügy érdekében kérjük, hogy az uj évben kettőztetett, lankadatlan erővel újra lapunk köré csoportosulni szíveskedjenek. Boldog újévet! fl: B.-Wyuláról irják nekünk, hogy azon bizonyos Subasitz János, csabai illetőségű, 21 éves czipászsegéd, ki *) Birjuk t. barátunk ígéretét, hogy ugy mint eddig, társadalmi és közgazdasági ezikkoket, ezentúl is fog írni lapunk számár j, ha annak szerkesztésében nem is vehet többé részt. S z e r k.