Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-01-23 / 10. szám

„Békéstnegyei Közlöny" 1881. 10. szám. gáról a lehető legjobb módon nem gondos­kodunk, ha a régi rendszer fentartása mellett, könnyebb utat engedünk a lopás, rablás, gyil­kolás és gyujtogatásoknak : akkor hiába al­kotunk százszámra szabadelvű törvényeket. Lám, a legszabadabbelvü kormányfor­mával biró országa Európának : Francziaor­szág egy pillanatra sem gondol a csendőrség eltörle'sére. Tudja, hogy arra szüksége van és e miatt még Rochefort sem fogja inter­pellálni Gambettát. Nagyon is mesterkélt tehát az a „mu­mus", melynek az igen tisztelt ellenzék a csendó'rség behozatalát feltüntetni akarja és ez erőlködés is fényesen szólna szüksége mel­lett, ha e téreni zilált állapotaink eléggé han­gosan nem követelnék e törvényjavaslat élet­behivását. Annyi azonban bizonyos, hogy a csend­őrségnek a bíróságokkal való hivatalos érint­kezése és a bűnösöknek azon esetben való nyomozása, ha azok más megye területére menekülnek, bizonyos hiányokat fog szenvedni, (melyek miatt gyakran a nyomozás sikere koczkáztatnék,) ha a kormány nem gondosko­dik egy polgári közvetítő közegről, legyen az akár polgári biztos, akár pedig Francziaország és Belgium mintájára egy a törvényszéktől teljesen független rendőri vizsgáló biró, kinek saját felelősségére kor­látlan rendelkezésijoga volna a csendőrség felett. Mert hát a esendőrséget, bármily hatal­mas rendőri közeg legyen is, bizonyos kato­nai merevség feszelyezi, a nyomozásnál oly gyakran szükséges teljesen szabad, önálló el­járásban. S igy gyakran fordulhat elő eset, hogy mig bizonyos megejtendő eljáráshoz szükséges engedély iránt a szomszéd szakasz­parancsnokságnál kérdés tétetnék azalat t « bűnös már felfedezett nyomait elsimíthatná, vagy végkép meg is menekülhetne. Hogy e feltevésünket és az abból folyó szükséget konkrét példával illusztráljuk, nem szükség messze mennünk. Még élénk emlé­künkben van például megyei derék főcsend­biztosunk, Sztraka György ur azon mult évi nevezetes „fegyverténye", hogy bűnösöket nyomozva, sikerült Torontálmegyében egy nagy biinbarlangot sarkaiból kiemelni s a czinkosokat az igazságszolgáltatás karjaiba hajtani. Ilyen polgári közvetítő közegre tehát okvetlen szükség van a csendőrség behozatala után, még inkább mint ezelőtt; ez van hivat­va a közvetítő szerepet játszai a polgári és katonai hatóságok között. És pedig annál inkább van e közegre szükség, mert az neki kijelölendő munkakör­ben a szolgabiró, ki az adminisztratív teendők ezer bajaival van elfoglalva, sikeresen nem működhetik. Igy képzeljük mi, az adott körülmények közt leghelyesebben megóva személy és va­gyonbiztosságunkat, tehát a polgárnak leg­főbb javait. De épen azért, mert ily fontos érdekekről van szó, azokat nem vagyunk haj­landók feláldozni jbeteges agyrémeknek s a jelen helyzetet látva, semmi kedvünk sincs görcsös erével kapaszkodni a pandúrok ősi intézményéhez, nagyon is sok eset szólván annak megszüntetése mellett. Teljes megnyugvással vettük tehát a ház ama határozatát, mely a csendőrség behoza­taláról szóló törvényjavaslatot törvénynyé emelte. Politikai események. * Francziaország hivatalosan tudatta a hatalmak­kal, hogy a választott biróság eszméjét elejtette. * Praetoria mellett, Transwaal állambau a boerek és angolok közt összeütközés történt, melynél az utóbbiak megverettek. 75 ember közül 67-en estek el. A második kitörés visszaveretett. * Az Írországi alkirály proklamácziót bocsátott ki, melyben kijelenti, hogy a lakosság izgatottsága folytán szükségesnek látta, hogy Clara és Sligs grófság kerületei­ben megszaporítsa a rendőrséget. * A közbiztonsági szolgálat szervezéséről, és a csendőrségi legénység állományának kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a képviselőház ugy általánosságban mint részleteiben elfogadta. * Horváth-Szlavonországoknak a közös országgyűlé­sen .aiú uepviseHetösoK (fyaban KIKUIQOLG uis^úgoQ Hi_ zottság megtartá alakuló ülését. Elnökké ílayi;ald Lajos biboruok-érsek, előadóvá Falk Miksa választatott meg. nem fejezné, mily kötbért kötelez mindennapi késedelémért ? Tekintve hogy sok vállalkozó — különösen olyanok, kiket misem köt hazánkhoz, kiknél az egyedüli összekötő kapocs csupán a tőlünk nyerni remélt pénzbeli haszon képezi — a községek se­gélyét egyelö're csak azért biztositja magának, hogy minél könnyebben nyerhessen engedélyi ok­mányt és azt, a már kitüntethető' előnyök és se­gélyek alapján, minél drágábban elárusít­hassa, s tekintve, ha kötbért nem kötelezett az építkezés megkezdésének elmulasztása esetére, egyátalán nem törődik vele, ha soha sem kezdő­dik is az építkezés, hisz ő az engedélyokmányon már ugy is nyerészkedett: mindezekből rilágos mily kimondhatlan előnyére válnék a községek­nek az, ha a fenti pontok szerint vállalkoznék va­laki, a ki készpénzbeli kauezióval biztositja a községeket arról, hogy lesz vasutjuk, eltekintve attól, hogy a részletezett tervek benyújtása foly­tán a megye azon helyzetben van, saját vagy az állam szakértői által megvizsgáltatni, vájjon az építendő vasút, az őrházak, pályaudvarok és in­dóházak anyaga oly an-e, hogy azon tiz éven túl használható leend, midőn a községekés a megye részéről a segély megszűnik ? Mert furcsa ám az olyan vállalkozó, és el­lenőrzés, garanczia nélkül — csak saját hasznát keresve, előállít oly vasutat és oly felülépitmé­nyeket, melyek a községi és megyei segélyadás tiz esztendei ideje alatt, ugy a hogy megállják he­lyüket de melyék azután uj ezerekre menő javításo­kat, befektetéseket igényelnek hogy továbbra is for­galomra képesek legyen. No de ugy hisszük, megyénk közig, bizott­sága is gondoskodott róla és a holnapi törvény­hatósági közgyűlés is fog róla gondoskodni, hogy az elfogadandó Cavallier-féle ajánlat olyan le­gyen, miszerint a vállalkozónak ugyan származ­zék abból tisztességes haszon, de az áldozó köz­ségek is biztosan járjanak ! beri lényben összpontosítani tudod, akkor előtted áll a kis­városi bálreferens, a maga egész pökhendiségében. Egyáltalában inkább mondható alkalmatlan, mint ve­szedelmes embernek, ki, ha irviszketegi-mániában nem szenvedne, igen tisztességes ember is lehetne. Egy szellemdús író az ilyen mindenáron irodalmáros­kodóknak azt ajánlotta, hogy hamár okvetlenül irodalom­mal akarnak foglalkozni, hát legyenek — könyvkötők. Fájdalom, ők azt nem teszik, hanem beállnak bálreferen­seknek. Egyébként minek az a sok panasz ? Hisz minden tisztességes farsangnak kell, hogy bolondjai legyenek s elvégre is a kisvárosi bálreferensek sem roszabbak az olasz karneválok futó bolondjainál. * • * A csabai agarász-egyleti bálra vonatkozólag, miután az a Parlagi-névvel Csokonay „Béká3- és egérharczának" magaslatára látszik emelkedni akarni, szükségesnek talál­juk kijelenteni, hogy véleményünk szerint e bál derék ren­dezői, még ha a bál nem sikerült volna is (a mi nem áll): nem érdemeltek oly szánalmas sorsot és büntetést, hogy egy banális stílű, goromba Vén Kozák-féle bálreferens idét­len módon védje, mert azzal jobban s ér t é őket, mint az az ón élénk, habár kissé „hirtelen"-tollú drusszám, Parlagi Nr. 2-nek valaha esze ágában volt. ^s.rIs.g-1. i sárréti vasút II. (*) Mióta első czikkünk megjelent, megyénk erélyes közigazgatási bizottsága már letárgyalta a Cavallier-féle ajánlató:, és azt a holnapi rend­kívüli közgyűlésan némi csekély feltételek kikö­tése mellett elfogadásra ajánlani fogja. Ezen czikkünk — nely azért, késett, mivel szakértők véleményénekmeghallgatása után akar­tuk csak nyilvánosság flé hozni — tehát némi­leg post festa jő. Mindazonáltal elmoidjuk nézeteinket. Igénytelen nézetünlszerint, nyilvános vállal­kozási pályázat lett volia hirdetendő —közlésé­vel a vállalkozónak adaidó segélynek — oly ér­telemben, hogy mindenk, a ki ezen vasút kiépi tésére engedélyt nyerni remél, a pályázatnak a hivatalos Közlönyben és megyei lapokban meg­jelenésétől számított bionyos határidő alatt, a megye közigazgatási kzottságához nyújtsa be részletezett ajánlatát, a melyben a következők foglaltassanak: 1) Az építendő vasinak részletes tervrajza, minten nevezetesebb pnt kijelölésével, melyet érintene, az építendő örázak, állomáshelyek vi­lágos kitüntetésével. 2) Az anyag előadía, melyből az őrházak és állomáshelyek épiteti fognak, továbbá a pá­lyaudvarok, a waggonolnagyságának, beosztásá­nak kitüntetése. 3) Az indóháznak a illető heljségtöl való távolságának pontos mepatározása. 4) Előadása annak,nily összeköttetési esz­közök léteznek az indólz ós helység között? 5) Pontos meghatáreása annak, mikor kezdi vállalkozó az épitkeséstis mikor fejezendi be. 6) Mily kaueziót kies vállalkozó arra nézve tenni, hogy az épitkezé pontosan kezdi és a szerződési időben véglejbefejezi s ha pontosan meg nem kezdené vag) a szerződési időre be ZETŐTT-árosi d-olgolr. * Farkasok a főváros közelében. E hó 20-án a Szé­kesfehérvárról jövő vonat utasai Promontor közeieben egy farkast pillantottak meg, mely vad futással kisérte a sebe­sen robogó vonatot. A lihegő ós tajtékzó szájú ordas azon­ban nemsokára belefáradt a versenybe és a Buda és Pro­montor közt levő alagút közelében eltűnt az utasok sze­mei előL * A képviselőház elnöke kedden díszebédet adott a Hungária termében. A miniszterek közül Trefort Ágoston volt jelen, a képviselők közül a ház minden pártja számos tag által volt képviselve. Hazai hirek. * A népszámlálás alkalmából Szörénymegyében tör­tént zavargások lassankint oly fenyegető jelleget öltöttek, hogy Illovára és Kornyarevára egy-egy század katonaságot kellett küldeni. A rendszabály teljes eredményre vezetett, s jelenleg minden további mozgalom megszűntnek tekinthető. Illováról a katonaság a népszámlálás végrehajtása után, o hó 14-én ismét Karansebesre ment vissza. A karansebesi kerületben fölmerült zavargásoknak maga a szolgabiró ve­hette elejét. * Az oláh mozgalmakra vonatkozólag azt írják Bras­sóból, hogy márczius havára a nagyszebeni komité nép­gyűlést fog összehivni a követendő politikai irány megálla­pítására. * Kassán egy Sarkadi István nevü czigányt, ki két más bűntársával együtt egy Istványi János nevü szatmári pinczért 1879-ben meggyilkolt, legközelebb fel fognak akasztani. * Zágrábban január 19-én ismét meglehetősen érez­hető földrengés volt. * Az ujabban megejtett népszámlálás szerint Nagy­váradon van összesen 32.029 lélek, ezek közt 15,691 férfi és 16,338 nő; a katonaság azonban nincs fölvévn e számba. Tiz évvel ezelőtt Nagyváradon a lélekszám 28,698 volt, a szaporodás tehát 3331. Aradon a lakosok száma 37,249 a katonákkal együtt, ezek nélkül 35,691. E számbői 17,086 férfi és 18,605 nő ; a nők száma tehát 1519-el több, mint a férfiaké. Aradváros lakossága 10 év alatt 4524 egyénnel szaporodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom