Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-10-06 / 121. szám
„Békésmegyei Közlöny" 1881. 11 9. szám. Politikai események. * Császártalálkozás. Különféle hirek merültek fel állitóig biztos forrásokból arra nézve, hogy az orosz és osztrákaagyar uralkodók legközelebb orosz területen találkozni foglak. Mint egy legutóbb érkezett távirat jelenti, az osztrák nagyar hivatalos körökben erről mitsem tudnak és igy az idevonatkozó hirek teljesen alaptalanok. * Delegácziők összehívása a felirati vita befejezte után og megtöJténui, ugy hogy november elején fogják üléseiket uegnyitní. Gyula vára bukása 1566-ban. Irta: Szabó Károly, kolozsvári ogyetemi tanár (Folytatás.) Alig haladt a gyulaiak nehezen mozgó vonala a Jenő felé vezető uton egy pár ezer lépést, midőn a török lovasság nagy tömege a szekereket két oldalról megrohanta s fosztogatni kezdette. Gyula vitéz védői még egyszer fegyvert ragadtak s a kétségbeesés dühével" védték övéiket és magokat, hogy ha veszni kell, életöket minél drágábban adják el. Kerecsényi e hitszegésért szemrehányást tett a lippai bégnek; ez őt a vezérbasához utasította. Ekkor nyargalt Pertáf sátorához, hol a jancsárok megrohanták s a mellette volt Melíth Görgygyel, ki később nagy áron váltotta ki magát, bilincsekbe verték. A véres küzdelem hosszasan tartott, de vegre is a túlnyomó szám ereje győzött, Gyula 500 magyar vitézének nagyobb része részint a hely színén részint, üldözés közben veszett el, vagy 'rabságba jutott, a német gyalogok közül egyik kapitányokkal, Sentenau Bernáttal csak néhány .bírt megmenekülni, mig a vidékkel ismerős ma^y^qk kA z ,H többeknek sikerült üldözőik elől a közel nádasok közzé rejtőzni s.az éj homályában biztos lielyiv"'vergődni. Igy jutott a.sebekkel bontott fiatal Bethlen Farkas, három napi bolyongás után, miközben a zsombókokban összevérzett libáit bársony dolmánya szétszaggatott darabjaiba takargatta, Gyulától alig fél napi járó földre fekvő birtokába Bethlen-Ősibe. A menekültek közt volt Giczi János, Földvári István, Zichy György ós Serjényi Miklós. A két utóbbi éjjel a nádasban összetalálkozván s bajtársát. mincí egyik üldöző töröknek vólvétr-Sgyftást megtámadta, s már jól megvérezték egymást, midőn tévedésöket észrevehették, sebeikből aztán Váradra vergődve együtt gyógyíttatták magokat. Menekült s Giczivel és Földvárival Erdélybe vette magat Kapi András is. Iveledi István egy martalócz kezébe került, de az 30 aranyért, melyet markába nyomott, szabadon bocsátotta. A kik magokat fegyverrel vagy futással meg nem menthették, a betegek, sebesültek, nők, gyermekek, vagy a támadók dühének áldozataivá lettek, vagy a halálnál keservesebb rabságba jutottak.*) Gyula bevétele után Pertáf basa egy hadosztályt azonnal Jenő alá indított s azt erősen lövette. A vár vegyes, magyar és német őrségével kapitánya Segnyei Zsigmond 23 napig állotta az ostromot, öt rohamot szerencsésen vissza is vert; de már ekkor a Wagner György hadnagy német gyalogjai kétségbe esve tovább harczolni nem akartak s a vár föladását hangosan követelték. Segnyei csak nagy nehezen bírhatta rá őket, hogy várják be az estvét, s annak homályában kitörve kísértsék meg magokat az ellenség táborán átvágni. A kitörés szerencsésen sikerült; Segnyei s a vidéket jól ismerő magyarok közül sokan megmenekültek s Biharba a béli kastélyba vonultak, de a németek nagy része elhullott, vagy Wagnerrel együtt, kit egy pár év mulva Hatvanból Rüber János kassai főkapitány váltott ki, rabságba esett. Világosvár, melyet megrémült őrsége pusztán hagyott, ostrom nélkül került a törökök kezébe. így jutottak az alföldi vármegyék a török hódoltság sorvasztó igájába, mely 128 éven át ez egykor népes vidék magyar lakosságát annyira megritkította, a hajdan virágzott községeket oly nyomorba sülyesztette, hogy hazánk ez áldott lapálya csak nem kietlen pusztasággá változott. Mi alatt Pertáf Gyulát, Jenőt, Világosvárt elfoglalta, János Zsigmond, ki a Sziget alatt elhalt Szolimán hitlevele alapján Gyulát kezéhez keritni Injában törekedett, mert Pertáf 40,000 arany hadiköltsége megtérítése nélkül az egyezkedésről hallani sem akart a Schwí'üdi áílál elfoglalt Tokaj ostromára vezette hadait, ütja közben az erős fekvésű zsákai kastélyt, *) uyula. ostromáról legrészletesebben irt Istvánfi Miklós, kinek előadását tartottam leginkább szem dótt. fíegni Stung. História 1635 kiikd. ;SÜ8—;U0. 1, összevetve a többi egykorú irók, Forgách Ferencz, hi/.arus Péter, Zsámboki János a Spanyol Alfoa Alsonz és Szamosközy SÍ van előadásával . melynek kapitányát az ostrommal daczolni kész Bay Andrást, a föllázadt német gyalogok megkötözve kezébe szolgáltatták, a szomszéd Bajom várával együtt bevette s Erdélyhez foglalta. Miksa király tiszántúli birodalma, melynek oltalmára a magokra hagyott várőrségeken kivül csak egy zászlóalj sem mozdult meg, igy szorult vissza a kállai és szathmári végvárak vidékére. (P'olyt. köv) Ujabb adatok, Békésmegye s különösen Gyulavárosa XV. és XVI. századbeli történetéhez. — Értekezés. — A békésmegyei régészmüvelódéstörténelmi egyletnek H.-Gyulán, 1881. szeptember 12-én tartott közgyűlésén felolvasta : (íöndöcs BeuedeV, e. elnök. (Folytatás.) II. Ulászió király — 2506. deczember 28-án kelt királyi levelében Írja BékéSmegye rendéinek, hogy mivel Békésmegy e tisztsége, a gyulai vár birtokosát illeti s ö Gyulavárát, mely Corvin János liának, Kristófnak halála után a koronára szállí vissza, meghagyta Frangepán Baatrixuak és leányának Erzsébetnek kezében, akik jelenleg is birják Gyulát, sőt már egészen nekik is adta, azért Békésmegye tisztségét is, addig mig neki tetszeni íog, meghagyta nálok, — minélfogva rendeli ós paraocsolja, hogy e nők által kinevezett férfiakat, fő- és alispánjukul elismerjék s ezeknek engedelmeskedjenek. Érdekes tudnunk, hogy — ezen osmány szerint —Frangepán Beatrix mint Gyulavárának birtokosa, a megye tisztségében is meghagyatván, e szerint — bár közvetve — Békesmegyének ekkor asszony volt a főispánja. Egy — 1507-ben kelt okirat szerint: Frangepán Beatrix és iáuya Erzsébet 7000 frt értékű ezüsttárgyakat és 4900 Irat adtak út Kiaassz^nyfaivy IstváuŰy Istvánnak - (ennek uuokája voit Istváulfy Miklós, a nagy történetíró;) hogy Enyingi Török Imrétől valtsa ki Gyulavárát; (mely eszerint 12 ezer írtig lehetett elzálogosítva,) az átadás napjául 1506. Orbán napja (máp'is 25.) volt kitűzve; —' hogy mily eredménnyel járt el, nem tudható, — de az év viigén Frangepán Boatrix kezén volt már Gyulavára. ügyaucsak az 1506. évben kelt egy másik okirat szerint — Prangopáu %atris; 700lj/rrtot küldött Duilics András gyulai varnagytib Futakra, hogy ezen összeggel a Török Iinre nejénél levő elzálogosított ékszereket kiváltsa. II. Ulászló király, 1510. márczius végén kelt királyi adománylevelével, Gyulavárát és GyuLt városát — „mely résziut Zaránd-, részint Békésnegyében leeszik" — (akkoriban nem volt épen szokatlan dolog, hogy egy város 2 megyéhez is tar tozottj, minden hozzá tartozó várossal, faluval, pusztával és részbirtokkal együtt, Brandenburgi György őrgrófnak, Frangepán Beatrix tőrjének adoinanyozta. Brandenburgi György egy — 1515-ben kelt okiratában Üudicsfalvi Duditii János alvárnagynak, eddig tett ós jövőre is igórt hűséges szolgálataiért, megerősíti őt „a gyulai nagy utczán, a Körös réve mellett levő házának birtokában." És egyszersmind felmenti házát minden rendes és rendkívüli adóktól, a kilenczedtől, (nonae, a gabona, termeléstől adták), a hegyvámtól, melyet a szőlőtermeléstől adta, (tehát Gyulán inár akkor volt szőlő- ós bortermelés), a dacziáktól, (egy neine volt a kényszeradónak), a pénzgyüjtóstől, (c dlecta), ós adományoktól. — Azért megparancsolja Gál ispán — a gyulai vár udvarbirájának, Gyulaváros bíráinak ós esküdtjeinek, és minden más adószedőnek, hogy üudith Jánost és örököseit többé senuniíéie adókivetéssel vagy belajtással ne háborgassák . Ez okmány több tekintetben érdekes felvilágosításokat ád. Megtudjuk belőle, hogy Dudith János csak alvárnagy volt, pedig 1506-ban várnagynak vau irva; — továbbá hogy Gyulának egyik utczáját „nagy-utezának" hivták s az a Körös révéig nyúlt és igy ez már a 4-ik ismert utcza, (a krakói, szentmóriczi- és csapó-utcza eddig Í9 ismeretes volt), — végül kitűnik, hogy miféle adók voltak Gyulán ós kik szedték azt be. Egy — 1528. márczius végén (oculi vasárnap utáni kedden) kelt levélben irja Sadobiych Péter Becsből Brandenburgi Györgynek, hogy azokat a javakat, melyeket a marchio (igy czimezik többnyire Brandenburgi Györgyöt), Ferdinándtól megnyert, és amelyeknek elfoglalását a marchio neki (Sadobrychnak) megparancsolta, nem merte elfoglaini és letartani, mert félt Zápolya Jánostól. A helyeit minden órán várták, hogy Zápolya megszállja Gyulát. De a gyulai udvarbiróval együtt elfoglalták Dóczy János birtokait, Gyomát és Tölgyet, (Dóczy János" Zápolya kincstartója volt), ezeket tehát a marchio bírja ; de már most nem tudja, hogy mi következik. — A Bánkamarásra szöló levél rosszul volt készítve, mert Mezőgyáni Máté birtokáról szól, pedig ez már 20 éve meghalt. Azért Sadobrycb megkérte a királyt, hogy ugyanazon kelettel adjon adomány levelet Gyomáról és Tölgyről, a Bán kamarásra szólót pedig igazíttassa ki a Mezőgyáni Boldizáraak, Máté fiának birtokára. A király az ország kauczellárjához utasította, aki aztán a leveleket elkészítette, annyival is inkább, mert Mező gyáni Boldizsár most is a Zápolya pártján van. Tehát ha isten segítségével Gyulára leérkezik (a marchio) most mar Bánkamarást is elfoglalhatja. — Nem merték Békésmegye füispánságát sem letartani maguknak a vár tisztviselői, hanoin amióta Zapolyát megverték, mindjárt megparancsolta a király Békésmegye Küldötteinek, akik Sadobrychcsal együtt Bécsben voltak, hogy Brandenburgi Györgyöt és az ő tisztviselőit ismerjék el fő- és alispánjaikul. — Hiszi Sadobrych, hogy a többi nemesek is meghajlanak. Mindjárt leutazása után megmegpróbálja E levélből is kitűnik, hogy Békésmegye mennyire ingadozott Ferdinánd és Zápolya közt. (Vége köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott okt. 8-án a kö/.igaz. bizottság gyűlésén Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi szeptember havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. cz. alapján van szerencséin tisztelettel következőkben előterjeszteni. 1. Közegészségügy. A megyei közegészségügy járványos alakban fellépett ragályos kóralakok által több községben lett veszélyesen megtámadva. igy B.-Csabán a vörheny járványban, a betegség kiütése napjától, vagyis f. évi junius hó 1-től szeptember hó : 28-ig 896 betegülósi eset merült tel, melyből 531 gyógyulás/ sal, 278 halállal végződött, — 87 pedig további gyógykezelést igényelt, vagyis ezen betegség által a 32000 leiekkel biró varosnak csaknem teljes 3 0/°-a lőri meglátogatva. Tekintve pedig', hogy az utolsó heti ujabb betegedési esetek száma 52 volt: alapos a felvetés, hogy a városi közegészségügyi bizottság áltál életbeléptetni rendelt s a megyei főorvos által helyeselt rendszabályok végrehajtása körül sem a kellő szigor, sem pedig a kívánatos ellenőrzés és a büntetési határozatok érvényesítése nem gya oroltatik ; miből folyólag a csabai járás szolgabiraját s ennek utján a helyi elöljáróságot utasítottam, hogy az utczabíztosi intézmény szervezése, a betegek elkülönösitése, a lakházak fertőtlenítése és minden megbetegedési esetben aZ- or^ vosi segély rögtöni igénybe vétele, valamint a helyi viszonyok között még czélra vezetőnek Ígérkező egyéb rendszabályok által a kór tovább terjedésének elejét venni s az említett teen dőkkel megbízott közegek eljárását a legszigorubbau ellenőrizui kötelességökuek ismerjek; hogy pedig ezen intézkedések központilag is ellenőrizhetők legyenek, felhívtam a csabai járás szolgabiráját, hogy a betegség állásáról szóló nyolezad napi kimutatások beterjesztése mellett, a járvány elfojtása érdekében tett intézkedésekről és azok sikeréről, valamint a netán szükséges egyéb hatósági intézkedések életbeléptetéséről is hozzám javaslólag jelentést tegyen. Szintén a vörheny-járváuy uralkodik Vésztő községben ; mely azonban hosszadalmassága miatt, a halálozási százalékokat tekintve, lehető szelid lefolyású. — Békés városában ugyancsak a vörheny jelentkezett 16 esetben ; a tudomásomra juttatott óvintézkedések mellett ezen betegség remélhetőleg járványossá nem fog fajulni. Uj-Kigyós községbeu megint csak a vörheny járvány lépett fel; a helyszínén eljárt megyei tiszti lőorvos jelentése szerint, a B.-Csabán elrendelt óvintézkedések itt is életbeléptettek, azon felül a/, iskolákat bezáratták; miről a bel- és közoktatási miniszter urakat is értesítettem. Kétegyháza községet e hóban a roncsold toroklob járvány látogatta meg; az eddigi betegiilési esetek száma 13, mely 10 esetben halállal, 2 esetben gyógyulással végződött. Szarvason ós Öcsödön már a mult év szeptember hava, s illetve f. évi február hó 1-óta a vörheny ós roncsoló toroklob uralkodik ; Szarvason 274, Öcsödön pedig 77 betegedési eset merülvén fel, a hoszszas t írtamból Ítélve, a lefolyás fzelid jelleggel bír. (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. * Figyelmeztetés. Felkérjük a t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt minél eiőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. A. «13ókésmegyoi KLö/:löny» kiadóhivatala. — Haruiouez-sziilöttek. A szarvasi izraelita hitközség rabbija Elfér Jakab ur háromszoros szülői örömben részesült. Neje folyó október 2-án három ép, egészséges gyermeknek, két leány és egy fiúnak lett anyjává. A gyermekeket életrevalóknak vallják s az anya is a körülményekhez képest jól érzi magát. A megáldott szülőknek adjon isten erőt, hogy gyormokoikot fölnevelhessék !
