Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-07-19 / 87. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 84. szám. Kedd, juliushó 12-én. I KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osütörtökön. ELOFIZETESI DIJ . helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : Hausenstein és Vogler czég Bées, Prága, Budapesten, Németország és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO títfÜU. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. seámu ház, hová a lap szellemi és anyagi részét i:lető minden közletnóuyt czúaezni kérünk. Kozlratok nem adataak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkes/,tőség na kiadóhivatalban és Biener B. ur uagytőzsdéjébeu, de Povájsay László úr nyomdijában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál, 5 kros lóatautalváuynyal. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhívás. Mindazon tisztelt elő fizetőket, kiknek előüzetése mult hó végével lejárt, kérjük annak mielőbbi megújítására, nehogy a szétküldésben akadály merüljön fel. Előfizetési dij: feévre 3 frt, évnegyedre I frt50kr. A kiadóhivatal. * líékésmegye közigazgatási bizottságának Gyulán 1881 julius 11-én tartott üléséről. (Vége.) A kir. államépitószeti hivatal főnökének előadományai során az 1882 évi közmunkaerő tekintetében határoztatott: A jár. szbirák ós a gyulai polgármester utasíttattak, hogy az 1882 évi m. közmunkaerő összeírása tekintetében személyes közbenjárás s felelősség mellett intézkedjenek, s a felvételt f. é. szept. hó végéig okvetlenül észközöltessék. A befejezendő összeírások f. é. okt. 1-től 15-ig minden községben közszemlére kiteendők lesznek s a netaláni felszólamlások az elöljárók által felveendők. Miután a közmunkának pénzzel való megváltása úgy az egyesekre, mint a megyére előnyös, különösen pedig az utkaparói intézmény és több rendbeli elkerülhetlen építkezés nagyobb mérvű pénzkiadást igényelnek. Határozatilag kimondatott, hogy mindenki köteles a reá rótt közmunkaerőnek legalább felét pénzzel megváltani, szabadságában áll azonban az egész km. erőt megváltani. A váltsági összeg fele 1882 jen. 3l-éig, másik fele 1882 jul 31 -óig befizetendő. Cziffra Imre kir. ügyész jelentése szerint a kezelése alatti börtönben 49 férfi és 12 nő rab van letartóztatva- A kir tanfelügyelő a f. óv első feléről szóló jelentésében előadja, hogy a megyében hat helyen népnevelési egylet alakult, ós pedig: Gyomán (elnök: Dr Ruttkay), M.-Berónyben (elnök : Bonyhai Benjámin), K.-Ladányban (elnök: Márton Mihály), F.-Gyarmaton (elnök; Kornis Gyula), Békésen (elnök: Dr. Hajnal István) ós Szeghalmon (elnök: Kis Ferencz). A selyeintenyésztós meghonosítására az iskolákban minden lehető intézkedés megtótetett, s remélhető hogy idővel a jólét egyik forrásává fejlődik. A táblás kimutatás szerint a f. óv I felében tankötelesek száma 26926, — (ezekből ismétlő 9090) különös véletlen, hogy a fiu és leány tankötelesek száma tökéletesen egyezik, ugyanis fiu mindennapi 18918, ismétlő 4545, — leány mindennapi 13918 ismétlő 4545. — Iskolák szá ía 205, és pedig községi jelleggel elemi 6, polgári 1, óvoda 2 ; felekezeti jelleggel: elemi 173, felső nép 1, magán jelleggel elemi 15, polgári 2, ovoda 5; tanítók száma 288 rendes, 4 segéd, 231 képesített, 50 nem képesített. Az iskolák kebelében van 85 faiskola, 30 iskoiahelyt, 7i tornatér, 45 könyvtár. A m. t. ügyész ós árvaszéki elnök jelentése tudomásul vétetett. * Öngyilkosság. Puskás Vilmos b.-gyulai illetőségű 24 éves itju a debroczei vasúti indóháznál mult napokban a vonat elé vetette wagat, s a mozdony által teljesen összezúzatott. A szerencsétlen öngyilkos a mult napokban orvos tanács folytán a Püspöki fürdőt hasztíálta, s onnan, miután számláját kiegyenlítette, hirtelen eltűnt s mint a debreczeni lapok irják, f. hó 8-án a vonat által összezúzatott. Puskás, mint hátrahagyott levelében irja, atyja ros» bánásmódja miatt szakított az élettel, a mi sajátságos, épen akkor, midőn a több ezerre menő anyai örökséget, melynek további kezelését azonban ismét atyjára bízta — megkapta volna. Végső írónnal jegyzett szavai voltak : „Jó lesz nekem temetési helyül az árok is, csakhogy annak a jó apámnak sokba ne kerüljön." — Az orosházi izr. hitközségi templom mult szombaton, f. b. ltí-au a szokottnál sokkal nagyobb számú híveket látott falai között. Neuman Ede, a budapesti rabbi szemináruin egyik legkiválóbb növendéke, ki a szünidőket Orosházán tölti rokonainai, hiUzóuoklaiot tartott, természetesen magyar nyelven, s innen a nagy érdeklődéi. Da felette méltányos ós jogosult is volt ezen közérdeklődés. Azon jóízű magyarság s a kellemes, csengő hang, egybekötve ^a homiletika mindazon fordulataival melyek a hitszónokot mintegy tiszteletet parancsoló jóst tüntetik a hallgatóság elé, nemcsak csudálatos meglepetést idezett elő, hanem tartalomdús ós intő tartalma által, mellyel a szivekhez szólt mély benyomást ós nagy liatást is keltett. Beszédjében a vallásosságra intette a hallgatóságot, Kiemelvén, hogy a gyermeki szívbe a vallásos erkölcsös alapot csak az anya vetheti meg. Felemelte azon gyalázatos mozgalmat is, mely az izr. felekezet ellen az utóbbi időkben megindult, valamint az oroszországi zsidóüldözéseket is; szembeállitá egymással: egyfelől az óriási szellemi haladást, másíelől a lábra kapott középkori jelentéseket, s azon fordulatra tér: mikóp ezen ellensegeskedésnek ugy vehetik elejét ha a vallás-erkölcsői pályát tartjáü szemelőtt, mert úgymond Izrael hivatása lévén az egy isten-tiszteletet, az erkölcsöket és culturát terjeszteni, ezen feladatnak csak ugy leend képes megfelelni, ha népében nem faláltatnak azon hibák és gyarlóságok, miut más népekben, — mert „ha a só elveszti"" izét, mivel sózatik az meg?". A prédikácziót egy remek imával fejezte be, amelylyel mélyen megindította a közönséget. — A 22 éves fiatal ember bő theol. tudománnyal, és a nyugati s keleti klaszikus ós moderu nyelveknek alapos ismertetével bir. A napokban adott ki egy Könyvet a vall. és közokt. miniszter ur segélyezése folytán ezen czimmel: „A mahomedán József monda eredete s tejlődése", arab, héber, franczia, angol és német müvek eredeti idézete ós kidolgozása által. Ha ilyen papokat képez az országos szeminárium, akkor csak graturálhatunk neki. Papokat, a kik a népet erkölcsre, vallásosságra és hazaszeretetre oktatjáu; akik nem egyoldalú műveltséggel birván, elfogulatlanul ítélnek ós tolerancziát prédikálnak. — Beküldetett. A n.-szalontai, polgári iskolával öszszekötött felekezeti jelleg nélküli algymnasium, a felettes hatóságok jóváhagyásával és megerősítésével hat osztályú polgári iskolával összekötött felekezeti jellegnélküli nagy gymnasiummá egészíttetvén ki, a f. évi szept. 1-én kezdődő tanévben az V. osztály meg fog nyittatni, miről az érdekelt szülőket ez úton is van szerencsém értesíteni. Kovács Istváll igazgató. * A inezö-berényi műkedvelő-társaság folyó év-és hó 19-ón (ma) a „nagy vendéglő" udvarán épített nyári színkörben jótékony czélu színi előadást rendez. A tiszta jövedelem az Eötvös alap javára fordittatik. Adatik : A czigány. Szinmü 3 felvonásbán. Irta Szigligeti. Személyek : Várszegi gazdag földes úrfi, Bárányi János ur, Kurta nagy gazda agglegény, Dúzs Gerő ur, Gyuri, unokaöcscse, M. Braun József ur, Márton paraszt gazda, Nyemecz János ur, Rebeka felesége M. Braun J.-né u. h. Évi, ennek leánya első férjétől Lux Ottilia k. a. Zsiga czigány, Füchsel^ Zsiga ur, Peti, Rózsi gyormekei, Lestyán Dániel ur, Haas Arminné u. h. Ferke Wolf Vilmos ur, Kisbíró Bezzeg Sámuel ur, Sárf, Lux Teréz k. a. Panni, Molnár Mariska b. a. Erzsi, Haty Ilka k. a. Egy Parasztnök, leányok, Iakadalmas nép. Történik 1840-ben. A két utolsó felvonás néhány hónappal később : Várszegi birtokán. Helyárak: Zártszék 60 kr., számázott hely 40 kr., állóhely 20 kr. Felülfiaetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdető fél 8 órakor A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A megkegyelmezett. Temme elbeszélése. Fordította: Hang Ferencz. (Folyt.) A svájezi határon egy gyilkosság elkövetése még következményeiben is szokatlan feltűnést okozott. Egy gazdag földbirtokos egy élénk város közelében, a város kaputól alig tíz pereznyi távolságnyira lakott. Az ut a kaputól jószágáig első felében a közönséges országút volt ; innét félre szántóföldek közé húzódott, melyektől többnyire sövények ós kerítések által választatott el. A földbirtokos mindennap esténkint a városba a kaszinóba ment. Tíz óráig és néha azontúl is ott maradt, ugy hogy rendszerint tíz-tizenegy óra között tért haza. Gyalog ment, mindig egyedül, fegyvere nélkül. S'ŐÍ, erőteljes ember volt, ki félelmet nem ismert. Igy volt ez évek óta. Egy éjjel nem tért haza. Házbeliei éjiéiig vártak rá. Ezután keresték, de csak hulláját találták meg. Miután a gyilkos nyomát sokáig hiába kutatták, végre egy hentes fogatott el, kí évek előtt, egy kölcsön megtagadása alkalmával bosznt esküdött és a gyilkosság napján többször a városbau láttatott; később pedig szokatlanul sok pénzt mutatott. A vizsgálatnál ellentmondásokba keveredett, melyek sólyosan terhelték, de a tény elkövetését folyvást makacsul tagadta. Végre bűnösségéről meggyőződtek, midőn kikutatták, hogy ö a gyilkosság utáni napon egy szomszéd községi korcsmában egy arany zsebórát két házaló zsidónak eladott, mely a nem eléggé teljes leírás után is a meggyilkolté lehetett. Ezenkívül különféle tanúvallomások szóltak ellene ós az esküdtek végre bűnösnek kimondták ÓB a törvényszék halálra Ítélte. Az elitélt ki is végeztetett. Egy negyed év múlva kitűnt, hogy a hentes ártatlan volt. Két katona erkölcstelen s javithatlan életmód miatt egy svájezi ezredből Nápolyba űzetett, soká kóborolt az országban és lopásból és rablásból élt, mígnem egy nő ellen elkövetett rablógyilkosság alkalmával elfogatott. Ezek egyikénél azon tárcza találtatott, melyet a meggyilkolt földbirtokos ha lála idején viselt. E gyilkosság felől is kikérdeztettek ; az asszony meggyilkolása miatt életüket már ugy is eljátszották ; a földbirtokos meggyilkolása büntetésüket már nem emelhette. Bevallották. Minden körülmény, melyet előadtak, egybevágott; maga az elrablott óra is megBzereztetett. Ok voltak a valódi gyilkosok. A hentes ártatlan volt ós ártatlanul végeztetett ki. Mindenütt ezen iszonyú szerencsétlenségről beszéltek. Egy törvényszéki gyilkosság, mely a törvényszékek gondatlansága V3gy talán a véletlen által előidéztetik, a nép által mindenütt és minden időben a legsajnálatraméltóbb szerencsétlenségnek tekintetik. Az embernek hajaszála föláll az ilyenre. Mindnyájunkat érhet ez, senkisem biztos ellene. Szándékos, szántszándékos törvényszéki gyilkosságokat a nép önkényuralomnál és rosz bírák mellett megszokott. Egy séta alkalmával Roth Sándorral találkozám. Már régen nem láttam, valamint többi ismerősei sem. Ugy mondák, hogy az utóbbi időben teljes embergyűlölő lön. Egy néma üdvözlettel akart mellettem elhaladni. Nagyon halavány volt. Egyszerre megállt. — Engedje ön meg, hogy sétáján kövessem ? mondá. — Örülni fogok. Valami a szivén volt, mit nem bírt magában visszatartani. — Ön utóbbi időben bűnvádi bíró volt? — mondá ezután. — Igen. — Előfordult az ön gyakárlatában az, hogy egy ártatlan elitéltetett ? — Nem ! De csak szerencsének tekinthetem, miért nem adhatok eléggé hálát az Istennek. Elég gyakran előfordult előttem, hogy egy bűntény után kezdetben, a vizsgálat kezdetén, valakit tettesnek, bűntevőnek gondoltam, kinek ártatlansága a további nyomozások által, és gyakran egy szerencsés véletlen által később teljesen kiderült. — Előfordult ez ? Lelkiismeretes derék ember ellenében ? — A legderekabb, leglelkiismeretesebb ellenében vélém. Gondoljon csak ön azon szerencsétlen esetre, melyről most mindenki beszél. (Folyt, köv.)