Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-05-19 / 60. szám

lel léklet. Békésmegyei Közlöny" 1881. 73. szám. eiu utján szabadon bocsájtattak. Saja azonban nem sokáig élvezhette szabadságát, raert kiszabadulása után 48 óra múl­va meghalt s még Gyulán el is temettetett. Egy özvegyet s két kiskorú árvát hagyott hátra a legnagyobb nyomorban. fl: B.-Gyulán e hó 12-én tartott városi képviseleti közgyűlésen 300,000 (háromszázezer) frt kölcsön felvétele elvben elfogadtatott. Czélba vétetvén a regále-jog örök meg­váltása, s a város mindennemű pénzügyi viszonyainak vég­leges rendezése. — Aradi (jei'Ő színtársulatával e hó 12-én már induló­félben volt Orosházáról Makóra, de a felette rosz ut miatt sehogy sem kaphatott fogatokat, s igy kénytelen volt elköl­tözését bizonytalan időre tova halasztani. Egyelőre folytatja előadásait, még pedig többnyire telt ház előtt. Mindazonáltal alig tehető fel, hogy a „szokásos" deőiczitet kikerülte legyen. Pedig elmondhatni Aradi felöl, hogy eltalálta az orosházi kö­zönség „loealis" Ízlését. Többnyire operetteket adott fölvált­va egy-egy vígjáték és drámával. Népszínmű darabot össze­sen csak hármat adott, nevezetesen : Lukács Sándor „A sze­relem sötét verem," Makróczy „A becsület szegénye" és Szigligeti „A szökött katona" czimü müveket. — Társulatá­nak egyes tagjai, ezek között első helyen Makó, aztán Ró­naszéki, Nagy, Abonyiné és Molnár Erzsi kedves emlékeze­tében fognak élni az orosházi közönségnek, — Az orosházi ízr. leányiskola által a trónörökös szá­mára készített s lapunkban már többször eoolitett disz-szönyeg ügyében, a miniszterelnöktől leirat érkezett Békésmegye fő­ispánjához inéit. Beliczey István úrhoz, melynek értelmében az orosházi izr. hitközség felkéretik, az illető nászajándékot a fenséges uj házaspárnak a fővárosban való tartózkodási ideje alatt Budára a belügyminisztériumhoz küldeni, a hol az annak idején legfelsőbb helyen át fog nyújtatni. — Posner Károly Lajos lovag ismét két nagy láda tanszert küldött ft. Lahóczky József plébános úrhoz Oroshá­zára, szegény tanulók közt valláskülönbség nélkül való ki­osztás végett. Értéke 300 frt. A királyü nászát ö igy ünnepli meg. S az ilyen tettek bizony megérdemlik, hogy a világ ró­luk tudomást vegyen, mert vajmi kevés utánzója akad a ne­messzivü, a szegény tanulók sorsát felkaroló adakozóknak. — Az orosházi takarékpénztár mind a három fele­kezetbeli u. in. az evang., a kath. és az izr. népiskolákhoz 10 —10 frtnyi adományt juttatott, szegénysorsu iskolás gyer­mekeknek tanszerekre való kiosztás végett. — Ezen dicsére­tes tettéért az illető felekezetek isk. elöljárósága részéről a nev. intézetnek köszönet nyilváníttatott, (megérdemli. Szerk.) * A magyar-franczia biztosító részvénytársaság, mely már a mult évben igen figyelemre méltó újítással lépett fel a jégbiztosítás terén, és melynek alaptökéje 8 millió forint aranyban millió forint befizetéssel) felette előnyös feltéte­lek mellett biztosításokat eszkőzöl élet-, jég és tűzkárokra. Kiemelendő, hogy a társaság a megállapított dijakból csak 50°/ 0-ot élvez azon esetben, ha a termesztményeket jégverés nem éri : hat évi biztosításnál 20°/ 0 évenként a fél javára iratik és az utolsó hatodik év dija ezen összeg által egyenlit­tetik ki olyformán, hogy ha ezen összeg a hatodik év diját túlhaladja, ugy a felesleg a félnek készpénzben fizettetik visz­sza, és végre, hogy kár esetén a biztosított fél által bevallott árak, minden körülmények között a kár megállapítás alap­jául elfogadtatnak, még az esetben is, ha a piaczi ár a jég­verés idejében a bíztositott árnál alacsonyabb volna. Nem csekélyebbek a kedvezmények, melyek az élet és tűzkár el­leni biztosításoknál nyújtatnak. Helyén levőnek láttuk a fen­tieket ez alkalommal gazdaközönségünk érdekében felemlíteni annyival is inkább, mivel a társulat felügyelője Krocsák Emil ur jelenleg B.-Csabán (özv. Urszinyi Pálné urnö házánál) időzik és biztosításokat eszközöl, kinél a közelebbi részletes föltételek is megtudhatók. Ajánljuk gazdaközönségünk figyel­mébe. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1881. évi májushó 20-án elő­adandó polgári ügyeknek. Előadó H erberth. máj. 20-án. 2631. Jan­tyik Zsuzsanna Paulinyi Mihályné és társainak, Jantyik Mátyás elleni számadási pere — 3522. Baudhauer György és társai felpereseknek özv. Fröchlich Józsefné Papp Antónia és társai alperesek ellan 2000 frt ha­gyomány iránti pere. Irodalom és művészet. * Gr. Széchenyi Béla „Keleti utazásá"-nak 2-ik füzete is megje­lent s hozzánk beküldetett. Ez óp oly gazdagon illusztrált pompás füzet, mint az első volt. Ara 30 kr. * A természetes és müfogakról dr. Vidéky Fereccz, az ismert fővárosi fogorvos népszerű füzetecskét irt, mely (Pfeiffe és társánál ép most elent meg. A kis mű nemcsak sok igaz, hanem egyszersmind oly dolgokat tartalmaz, melyeket minden anyának ós családfőnek kellene tudni. A szerző elkerülte a merő tudományos és az avatlannak nem ért­hető ir.smodort, ugy hogy bárki is könnyű szerrel megismerheti azon utasításokat, melyek a fogak épségben tartására szükségesek. A mellékelt fametszetek a fogak különféle állapotát ábrázoljak és nem is a legcseké­lyebb diszét képezik ezen érdekes műnek, meiy különben külső alakjára is igen csinos. Ára csak 50 kr. Gazidászat, ipar és kereskedelem. A magyar állami gépgyár gőzcsépiőgépei. A mult évben a mágocsi uradalom részére Fohér Mik­lós főűgynök raktárából a magyar kir. államgépgyárban ké­szült két darab 10 lőerejü gözcséplögép vásároltatott. Esen magyar gépeket az uradalomban lévő és kitűnő, jó karban tartott hat darab különböző angol gyártmányú gé­pekkel szembe állítva, hat heti folytonos cséplési munkaidő­szak alatt bőséges meggyőződést szereztem arról, hogy mun­kaeredményre nézve ezekkel az urodalom birtokában lévő angol gépek közül egyik sem állhatja ki a versenyt, mert daczára annak, hogy forszírozott munkára szoríttattak, egyet­len egyszer sem fordult elő azon eset, hogy legcsekélyebb javítást is igényeltek volna ; pedig tudva lévő dolog az, hogy minden uj gép, a inig egy kissé „ki nem szaladja magát", többé-kevésbé apró igazításokat igényel. Tekintetbe kell ven­nünk még azt, hogy mint ujdonat-uj gépak éppen olyan év­ben jöttek használat alá, a mely évben a sok esőzések mi­att a gabonák szalmája ritka nagyságú magasságra nőtt, v<s­gyest folyóka és óriás paréj-gyomokkal keverve ; ehhez já­rult a nedves, nyirkos és ködös időjárás, ós egyes kévék csírázott állapota, szóval a lehető legnehezebb csépaletü ga­bonák időszaka. Daczára mindezen hátrányoknak, a mi magyar gépeink fényesen kiállották a próba-óvot, s mun­kaeredményben az angolokét meghaladták; mert magyar gépeink a túlerőltetett munka mellett is sem javítást nem kívántak, sem a hajtó szíj lerugatása, vagy a dob Jefolytása miatt ácsorgást, idövesztegetést sohasam okoztak; holott többi gépeinknél mindezek a hibák, a mult évbjn kivált, nagyon is gyakoriak voltak. Ez az első óv fényesen igazolta a ma­gyar gépek erös szerkezetét ós munkaképességét. A naponkénti munka-eredmény az oktober és novem­ber havi időszakban, midőn ezen gép a kezelésem alatt lévő gazdaságban cséyelt, 13 órai munkafolyamat alatt 500—600, huszonkét kévés, már fentebb is emiitett minőségű gabona­kereszteket csépelt, két tömö munkája mellett. A szem-ered­mény azonban a búzánál nagyon silány, mert 110 —140 hekt. közt váltakozik; de ez abban találja magyarázatát, hogy öszi vetéseink szemhozamát a rozsda tönkretette. A tavasziakból azonban már kielégítő szép orodményt mutat, mert az árpá­nál és zabnál 380—400 hektoliter közt váltakozik a napi bemérés, a gép mellett külön megrostálva. A szalmarázók, a törek- s polyvafelí'ogó rosták a lehető legtökéletesebbek. Ezek annyira jol végzik munkájukat, hogy még a legnagyobb megerőltetett munka mellett is, a'cár szá­raz a gabona, akár nyirkos, egy gabona-szemet sem hullatnak a szalma, illetőleg a törek és polyva közé. Ebben a tekintet­ben páratlanul áll az eddig létező gépek között. Dobtengelye, kosárszerkezete erős anyagból áll s kitűnő ellenállási képességgel bir. A dóbtengely perselyei széleseb­bek az angolokéinál, s ennek következtében az erős súrlódás jobban megoszlik, minek ismét az a következése, hogy a dob ­tengely gyakori melegedése jobban el van hárítva, a mint­hogy 6 heti munkaidő alatt dobtengely-melegedés csakugyan nem is fordult elő. Ezzel kapcsolatban tetemes olajmegtaka­ritással is jár^ és járt már egészen uj korában is. (Vége köv.) Szerkesztői posta. — Bcrénybc. A hozzánk intézett kérdésre tórszűke miatt csak most felelhetünk. Természetes, hogy csak nézetet fejezünk ki, a nélkül, hogy legkevésbé is csalhatatlanságot arrogáluán't magunknak A haszon­bérleti szerződés ép oly kétoldalú szerződés, mint más kétoldalú kötés, s igy nemcsak a haszonbérvevő, hanem a haszonbérbe adóra is háramla­nak bizonyos kötelezettségek; ez utóbbira nevezetesen az, hogy a kikö­tött időre a föld csakugyan használható legyen, hisz innét van a magyarban elnevezése is, hogy „haszonbér." Ha tehát a haszonbérbe adott föld véletlen eset folytán ogy idényre egyáltalán nem használható : e véletlen nem a haszonbérlőnek, hanem ama latin jogelvnél fogva ca­sus nocet domino (a véletlen a tulajdonosnak árt) a föld tulajdonosnak kára lévén, a haszonbér összeg, nzon területre, mely abszolúte nem volt használható, nem jár, nem jár még akkor sem, ha erre nézve szerződés­beli megállapodás nem is történt volna, Kekünk ugyan erre nincs tör vényünk, de ebből nem következik, hogy a mi máshol általános jogsza­bály, nálunk nem lenne az. Az osztr. polg. törvénykönyv 1104., 1105. és 1106. §-ai világosan felmentik tűzvész, vizáradás esetén a bérbevevőt vagy haszonbérlőt a haszonbérfuetés alól és csak arra kötelezi z 1108 §., hogy a történt bajt haladék nélkül jelentse be a bérbeadónak s az az eseményt bíróilag vagy legalább két szakértő által vétesse fel. Ila tehát az ily véletlen eset miatt éven nem használható haszonbérleti föl­dért a liaszonbérösszeg előre az eset beállta előtt kifizetve lett, ezt annyi holdért, mely az i lén épenséggel nem használható, nem szántható vet­hető, vissza lehet követelni. I jCf;ujabl)ak. * London, május 17. A nihilisták a czár mani­fesztumára feleletül kiáltványt bocsátottak ki, melyben kinyilatkoztatják, hogy a rájok erőszakolt háborút el­fogadják ós reménylik, hogy győzni fognak, miután a czár hatalmától uem félnek. * líéCS, május 17. Ma délután itt az a hír volt elterjedve, hogy III. Sándor czár ellen merényletet kö­vettek el, de som a külügyminisztériumba, sem az orosz nagy-követséghez nem érkezett erről semmi hír. A „líékesinegyei Közlöny" eredeti táviratai. (Máj. 16. érk. 8 óra 50 perczkor.) * Budapest, máj. 18. A fenséges mátka­pár Magyarország fővárosába bevonulása im­pozáns. Legpompásabb s a magas vendégek­re bizonyosan legidegenszerübb menetet meg­nyitó bandériuma a mágnásoknak legkülönfé­lébb szinü aranytői ragyogó diszöltözetben és szemkápráztató lószerszámokkal, öfenségeik kocsija után megszámlálhatlan sora a disz­hintóknak, ország íoinéltóságainak, magyar díszruhában. Három tribünön 10,000 ember ; utczákon fő fő mellett. Rendőr alig látható, a rendet polgárok tartják fenn, mégis pél­dás. Éljenzés leirhatlan, lelkesült. Este nem­zeti és belga zászlókkal telt utczákon és Du­nán kivilágítás és villanyfény. Itt a benyomás jóltevőbb, mint Bécsben a fogadtatás, mert speczialis nemzeti jellegű. * Budapest, máj. 18. A megérkezés kevéssel 4 óra után, lobogós árbóczokkal, czímerekkel díszített pályaudvar­ba, riadó éljenzés közt berobogott. Külön vonat. A trónörökös párt fogadták József föherczeg, a miniszterelnök, föhadpa­ranesnok, pénzügyár, belga konzul, megyei főispán, főkapi­tány, egyleti hölgyek, főurak, városi hatóság, élén Ráth fő­polgármester következő beszéddel: Fenséges császári és ki­rályi trónörökös föherczeg ! A midőn fenségeitek, mint leg­boldogabb házaspár, Magyarország fővárosát, egykoron kirá­lyi székhelyöket, magas látogatásuk szerencséjében először méltóztatnak részesíteni — csak az őszinte hódolat legkedve­sebb kötelességét teljesítjük, midőn fenségteket szerencsés megérkezésük első perczében Budapest főváros területén és a főváros közönsége nevében a legbensőbb örömmel, és lemólyebb tisztelettel üdvözöljük! Feleihetetleu leend előttünk azon nap, melyen fenségeitek nemes szivük­nek, milliók által áldott szövetségét megkötötték — de kétszerte feledhetlen ezen órának emléke, melyben fenségeitek leg nagasabb látogatásuk által, — nemzetünk és fővárosunk iránt kegyes hajlandóságuk bizonyságát nyújtani méltóz f attak. A lelkesedés mely ez alkalommal fenségeitek legmaga­sabb személyét környezi, nem csupán a főváros közön­ségének lelkesedése hanem az egész nemzet szivének dobba­nása — nem fellobbanó láng, hanem oltártüze azon hűséges ragaszkodásnak, melylyel fenségeitek mint egykorú alkotmá­nyos királyunk és királynénk magas személye iránt keblünk mélyéből viseltetünk. Boldog leend a főváros, boldog a nem­zet — ha miként mi fenségeitek kegyes hajlamaiban leljük legfőbb örömünket, azonképen síkerülend feláldozó szeretetünk­nek — fenségeiteknek körünkben való idözését minél kel­lemesebbé, minél kedvesebbé tenni ! Az isten hozta — az isten tartsa meg fenségeiteket l Éljen a trónörökös — főher­czegi pár ! Lelkes éljenzés csillapultával Rudolf trónörökös magyar nyelven következőleg válaszolt : Kedves nöm forró vágya teljesült, midőn öt Budapestre kisértem. Orömm< 1 jöt­tünk mert jól tudjuk hogy a közmondásos magyar szivélyes­ség, melylyel itt találkozunk, őszinte kebelből ered, és az önök szeretete környezendi unokáját, azon dicső férfiúnak, ki Pesten élte legboldogabb napjait. Ujabb éljenzés hangzott fel. A. trónörökös ezalatt megszemlélte a diszszázadot, mely érkeztekor néphymnusz mellett tisztelgéssel fogadta. Kammermeyer polgni. atnyujtá Stefánia töherczegnének a város disz bokrétáját. Erre trónörökössel karon fogva kocsikhoz ment. Útban egy­leti nők sorai közt trónörökös Barcütold Bánfy grófnével kezet fogott. Gellérti ágyuk durrogása mellett menet megindult. Menetet 43 tagu diszlovas bandérium nyitotta meg, elöl Ká­rolyi Pista, köztök Szapáry Zichy Keglevich, Appouyi Albert, Osekonics, Andrássy grófok, Blaskovici és többen, fé­nyes diszmagyarban disszerszámmal. Utánok főpolgármester ezután trónörökös udvari kocsija előfutárokkal. Hajporos kerek sipkás udvari kocsisokkal, követték József főherceg, miniszter­elnök pénzügyminiszter és többi udvari kocsik, utána főurak díszkocsija csatlósokkal huszárokkal. Végül fővárosi küldöttség diszkocsijai. Az uton testületek, iskolák, egyetemi fiatalság sor­falai köztfotytonos éljenzés ablakokból erkélvekből kendők lo­bogtatása mellett a menet budai várba ért, hol minisztérium s többi tagjai, képviselő és főrendiház, tábornoki kar által fo­gadtattak. Országgyűlés nevében primás üdvö/ölte trónörökös párt díszteremben. Felelős szerkesztő : Szerkesztőtárs : Dr. Báttaszéki Lajos. Zsilinszky Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom