Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-02-27 / 25. szám
„Bek ésmegyei Közlöny" 1881. 25. szám. vedt nőket megmenteni a végleges elzülléstől. Tehát ismét közvetve a társadalomnak válik előnyére a női munkaképesség terjesztése, s minden intézkedés, mely azt czélozza, a társadalom legmelegebb fölkarolására méltó. Politikai események. * Országgyűlés. A képviselőház szerdai ülésében az elnöki előterjesztések után tárgyalás alá vétetett a bélyegés illeték-törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. — Dárday Sándor előadó tartalmas és tárgyilagos beszéddel ajánlja a javaslat elfogadását a részletes tárgyalás alapjául. Füzesscry Géza a tjavaslat ellen szólt; okoskodásának tarthatatlanságát Móricz Pál nyomban kimutatta, mire a ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A 7. §-nál, mely felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy hivatalos szemléket tarthasson oly üzleti és irodai helyiségekben, a hol hitelt érdemlő értesülés szerint a bélyegrövidités tárgyai tartatnak: élénk vita fejlődött. Funták, Fiizessóry, Lukács Béla, Eötvös és Szilágyi Dezső a §. kihagyását ajánlják, Dárday előadó ragaszkodik. §-hoz, mig Teleszky István az igazságügyi bizottság véleményét pártoljaSzapáry Gyula pénzügyminiszter a szakasznak esetleges szabatosabb szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz való visszautasítását indítványozza. Dárday előadó zárbeszéde után a ház névszerint szavazott a pénzügyminiszter indítványa felett. Igen nel 112, nem-mel 90, távol volt 241 képviselő. És igy e g. 22 szótöbbséggel visszautasittatott a pénzügyi bizottsághoz. * Farnell ismét Parisba érkezett. * Az ir képviselők elhatározták, hogy a kényszertörvénynek utolsó olvasása ellen minden hatalmukban álló eszközzel ellene fognak szegülni, remélik, hogy az elfoga dás elhalasztását kitudják erőszakolni. * Gladstone, a midőn 23-án este lakása előtt kocsijából kiszállt, elcsúszott a járdán és fejét a kocsi hágcsójába ütötte, nem csekély mélységű sebet ejtett magán. A kormányelnök az ágyat őrzi. * Dervis pascha s Achmed Rascin pasa rendkivüli küldetésben Pristinába mennek. Ipartársalatok cs iparhatóságok. IL Ha tehát az ipar fejlődésének alapföltételeit biztosítani akarjuk, mindenekelőtt szükséges e czélból oly szerveket létesíteni, melyek a közös érdekek érvényesítésével foglalkoznak, melyek az iparrend őrei, melyek közös intézkedésekről gondoskodnak. Minderre az egyén korlátolt ereje nem elegendő, mivel az ipar fejlődésének számos oly feltétele van, melyet az e«yén magának nem biztosithat, mint p. az ipariskola. Kétséget nem szenved tehát, hogy az iparszabadság korszakában is a közös érdekek közös szerveket igényelnek és hogy az általános feladatok az egymástól elszigetelt egyéni erők által meg nem oldhatók. Az ipartársulatok számára tehát jelentékosni s „Vízözön "-ben használt hátsó függöny fungált az első felvonásbeli szabad térnél. Persze mi színházi reporterek szörnyen csodálkoztunk, hogy Normándiának éjszaki klímájában hogyan teremnek a tropikus növények ezrei; de az elragadtatás oly általános volt, hogy másnap e körülmény a lapokban fel sem lett emlitve ; mindenki azzal volt elfoglalva, hogy egekig magasztalja. A csütörtöki előadás teljesen visszatükrözte e mű felséges zenei részleteit. Ilanrit Bogyó erős, érczes s mindamellett lágyan olvadékony hangjával remekül személyesítő. Délczeg alakja s gyönyörű kosztümje hatalmas segédeszközök voltak a siker kivívásában. Alszeghy Ilona Szerpolett szerepét játszi könnyűséggel s igéző bájjal adta. Játéka ritka értelemről, éneke meleg érzelemről tettek fényes tanúságot. Zsermént Erdélyi Berta személyesité. (A szinlapon hibásan állott: Bérczyné.) Mindjárt első éneke után, melyet ismételt zajos taps követatt, el kellett ismernünk, hogy sem terjedelem, sem csengés, sem koloratur tekiutetében ehez fogható hang a csabai színházban még nem hallatott. A Hanríval való duett oly zenei bravour volt, minőt vidéki város közönsége csuk nagy elvétve hall. Bérczy Gáspár apó nehéz szerepével sikerrel birkózott meg s a kö zönség hálás tapsoükal jutalmazta. Az előadás minden részletében szabatosan folyt le, még a legbonyolultabb népies jelenések is kerekded egészet képeztek. A kart azonban erősíteni kellene. Ezen előadás után feleslegesnek találjuk a bővebb ájánlgatást. Ez az előadás maga a legjobb ajánló levél. 3Pa.xla.gri. keny hatáskör vár. Az ipartársulat az ipar jogos képviselője, mint olyan, gondoskodik első sorban mindazon intézkedésekről, melyek az iparosok érdekében vannak, ép ugy mint azokról, melyek az iparosok érdekében nincsenek; felügyel a tanonczviszonyok felett, gondoskodik ipariskolák létesítéséről, az önsegély alapján biztosítja saját tagjait az aggkorból, stb. származó viszontagságok ellen, előmozdítja az önsegélyző egyletek létesítését, jutalmakat tiiz ki, kiállításokat rendez stb. Ha az ipartársulat hatásköre igy megállapíttatik, ha társadalmi és közgazdasági szerepe külsőleg is elismertetik az által, hogy a kormány működésűkben támogatja, akkor az ipartáraula tok mint életképes szervei az iparnak, annak haladását hathatósan előmozditandják. Kétséget nem szenved, hogy már azon tény, hogy az ipartársulatok feladata világosabban körvonaloztatni fog, az iparosokat, kik kellő belátással és felvilágosítással bírnak, az ipartársulatba váló belé pésre serkenteni fogja, eltekintve attól, hogy azt mindegyik már saját érdekében is fogja tenni, miután önérdeke nem fogja engedni, hogy magáról maga nélkül fog engedni határozni. De részünkről azt hisszük , hogy bármily í csekély a valószínűség, hogy a kellőleg szervezett és kellő hatáskörrel felruházott ipartársulat nem lesz teljes számú képviselője az iparosoknak, ezen, az iparrend oszlopát képező szerv erőteljes fejlődését még ezen esélynek sem szabad kitenni, és ezért a kötelező ipartársulatok mellett emeljük szavunkat. Világosan kifejtetlük fentebb, hogy az iparszabadság barátai vagyunk, de azt is, hogy ép az iparszabadság bizonyos biztosítékokat követel, legkevésbé pedig nélkülözheti az iparrend szerves kiépítését. Ezen szempontból szükségesnek tartjuk az ipartársulatokat, melyeknek kötelező behozatala a társadalmi szabadság eszméjével nem ellenkezik. Hazánkban, fájdalom, a társadalom öntevékenysége még igen csekély, az egyének önkéntes csoportosítására ezért eléggé számítani nem lehet, mint ezt az eddigi tap isztalatok mutatták. A mi pedig az ipartársulatok zervezését illeti, csak a következőket jegyezzük meg; az ipartársulat hatásköre a törvényben szorosan megállapítandó-; szabályként mondassék ki, hogy minden önálló iparos, mint olyan, az ip;.rtársulat sem a tagságot, sem az ipar gyakorlását szakszerű qualifikácziótól függővé nem teheti. KÖZSÉGI ÜGYEK Puszta-Földvár, febr. 24. Tekintetes szerkesztő ur 1 Puszta-Földvár község életének mozzanatairól igen keveset, sőt lehet mondani épen nem olvashatunk a megyebeli lapokban, pedig számtalan esetet lehetne közhírré hocsájtani, mely e község gyarapodását, fejlődését akadályoz zák. — Megkísérlem tehát e község beléletét, anyagi körülményeit s más oly dolgokat leírni, melyek nem csekély gondot okoznak lakosainak; — mivégből felkérem tekintetes szerkesztő urat, hogy csekély soraimnak becses lapjában téit adni szíveskedjék.*) Puszta Földvár község még az 1840-es években keletkezett s lakosai mindig értelmes, szorgalmas és becsületes, valódi magyar emberek voltak, kik a jó és szép iránt lelkesednek, a hasznos s czélszerű kezdeményezéseket — habár mind a földmivelő osztályhoz tartoznak, — magukévá teszik s a mennyire tőlük megkívánható, létrejöttét elősegítik ; szóval ugy emberbaráti, mint társadalmi tekintetben a mai műveltséget elérni törekszenek. Vagyoni tekintetben nagyon sanyarú körülményekkel kell kűzdeniök; mert földeiket a királyi kincstári uradalomtól örökváltság utján birják, mi oly teherrel van összekötve, hogy alig, sőt nem is képesek azt teljesiteni s ez az oka annak, miszerint a törzslakosság kénytelen e községtől megválni, nehogy földönfutóvá legyen. Földeiket, mint már emlitém, örökváltság utján birják 3% tőke s 5°/o kamat törlesztés mellett s minden földes lakosnak, nem értve ide a házas zselléreket, 21 (1100 • öles) hold föld képezi összes birtokát. — Ezen csekély *) Szivesea. Szerk. területű földnek terméséből kell neki évenként 252 forint örökvételárt, földadót s más közterheket, továbbá még az 1885. óv előtt le nem fizetett haszonbéri tartozást s végro az ezen összegek után esendő túlzott mennyiségű kamatokat fizetni, melyek magukban is oly összeget tesznek ki, hogy a földeik termését akár mind erre áldozhassák. Ezen 21 kis hold föld terméséből még nemcsak a föntemlitett terheket kell fodezni, hanem még abból nagyszámú családjának kenyeret s ruházatot is teremteni. Ily terhek viselésével gyarapodni, nem hogy nem lehet, de a ki még valamennyi vagyonaal rendelkezik is, annak is meg vannak számlálva napjai, hogy üres zsebbel, tehetetlenül távozzon más vidékre. Talán kérdezni fogják, hogy miért vállalták magokra a község lakosai e nagy terheket? Feleletnek álljon a következő: Az 1873-dik évben alkotott telepitvényi törvény értelmében szerződésre kellett nekik lépni az uradalommal, ha azt nem akarták, hogy családi tűzhelyüktől megváljanak s szülőföldükről el vezessenek. Ily körülmények között kénytelenek voltak egy oly szerződést aláírni, mely leköti minden szabadalmaikat, mely megfosztja őket mindennapi kenyerüktől s mely nemhogy földszerzést biztositana nekik, sőt ellenkezőleg a már eddig megtakarított csekély vagyonukat is tönkre teszi és daczára minden erőfeszítés s munkálkodásuknak, nem lesznek képesek a végelbukástól magokat megmenteni. Ezek azon lesújtó körülmények, melyekkel P.-Földvár község lakosainak küzdeniök kell s ezek azon körülmények melyek e község felvirágozását s jövőjét megsemmisítik, elpusztulását gyorsítják s lakosait hajléktalanná teszik. Számtalanszor esdekelt már e nép a szomszéd, hasonló sorsban levő, csanádmegyei telepítvényesekkel együtt, helyzetök könnyebbitéseért, do nem hogy megadatott volna, sőt még nyomasztóbbá tétetett. Nem csoda tehát, ha e népnek minden kedve elmúlik s csak egyedül a lét kérdésén gondolkozik s alig mer remélni egy jobb időt, a midőn megszabadítja ezen nagy terhek viselésétől s midőn munkálkodással szerzett vagyonát sajátjának vallhatja. Örvendezve hallgatták lakostársaink azon hirt, hogy az arad-pócskai uradalom igazgatójává, Végh Aurél orsz. képviselő ur lett kinevezve s ha ezen hir nem kacsa, hanem való, ugy a telepesek elnyomott ügyei uj lendületet fognak nyerni, mely által sanyarú helyzetök könnyebbittetik s elpusztulásuk megakadályoztatik. Adja Isten, hogy ez teljesüljön. A többieket, melyek a lakosokra mint nagy terhek háramlanak, később leszek bátor felemlíteni.**) B. T. Fővárosi d-olg-ols. * Az egyetemi antiszemitáknak e hó 24-én délelőtt 11 órakor hirdették ki az egyetemi tanácsnak ügyökben hozott határozatát. A rektor maga elé idézvén a mozgalom négy vezetőjét, kijelenté nekik, hogy ezúttal szabályszerű feddésben, mely ismétlődés esetében consilium abeundival lenne összekötve, nem részesülnek s az egyetemi tanács csak házilag kívánt intézkedni ügyökben. Tette ezt azért, inert a mozgalomban nemcsak ők négyen vettek részt, hanem többen is, továbbá mert nem merültek föl ellenök oly határozott tények, melyek a fegyelmi szabályzat egyes §-ival ellenkezésben állanának. Kijelenté azonban nekik a rektor, hogy a mozgalom nem egyeztethető össze az egyetem tudományos czéljaival s azért óvakodjanak azt tovább folytatni s általában olyan eljárást követni, mely a fegyelmi szabályzatba ütköznék. * Priellc €oruéIia asszonnyal, mint a „M. Polg" értesül, a budapesti nemzeti színház olyan szerződést kötött, mely eddigelé példátlan volt színészetünkben — s méltó szép elismerése a kitűnő művésznő érdemeinek. — Az igazgatóság ugyanis életfogytiglani szerződést ajánlott Prielle C. asszonynak, mostani állásának minden kedvezményeivel s előnyeivel együtt. Akárminő szolgálatot teljesít, vagy talán nem teljesíthet bármi változások között, inai egész fizetését (6000 írt) élvezi életfogytáig. — E szerződés a mult napokban íratott alá. Hazai hirek. * Pusztuló népfaj. A délvidéki oláhság állapotára az eddig szórványosan közlött statisztikai adatok szomorú világot vetnek. Temesvárt a mult hétfőn volt a gör. kel. oláh protopresbyterialis gyűlés. A mult évről szóló jelentés megemlíti az oláh lakosság rohamos fogyását. Vannak helyiségek, hol egész utczák üresen állanak, melyeknek la**) Köszönettel fogjuk venni a tudósitásokat. Szerk.