Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-02-27 / 25. szám

„Bek ésmegyei Közlöny" 1881. 25. szám. vedt nőket megmenteni a végleges elzülléstől. Tehát ismét közvetve a társadalomnak válik előnyére a női munkaképesség terjesztése, s minden intézkedés, mely azt czélozza, a tár­sadalom legmelegebb fölkarolására méltó. Politikai események. * Országgyűlés. A képviselőház szerdai ülésében az elnöki előterjesztések után tárgyalás alá vétetett a bélyeg­és illeték-törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. — Dárday Sándor előadó tartalmas és tárgyilagos beszéddel ajánlja a javaslat elfogadását a részletes tárgyalás alap­jául. Füzesscry Géza a tjavaslat ellen szólt; okoskodásának tarthatatlanságát Móricz Pál nyomban kimutatta, mire a ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A 7. §-nál, mely felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy hivatalos szemléket tarthasson oly üzleti és irodai helyisé­gekben, a hol hitelt érdemlő értesülés szerint a bélyegrö­vidités tárgyai tartatnak: élénk vita fejlődött. Funták, Fii­zessóry, Lukács Béla, Eötvös és Szilágyi Dezső a §. kihagyá­sát ajánlják, Dárday előadó ragaszkodik. §-hoz, mig Te­leszky István az igazságügyi bizottság véleményét pártolja­Szapáry Gyula pénzügyminiszter a szakasznak esetleges szabatosabb szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz való visszautasítását indítványozza. Dárday előadó zárbeszéde után a ház névszerint szavazott a pénzügyminiszter indít­ványa felett. Igen nel 112, nem-mel 90, távol volt 241 képviselő. És igy e g. 22 szótöbbséggel visszautasittatott a pénzügyi bizottsághoz. * Farnell ismét Parisba érkezett. * Az ir képviselők elhatározták, hogy a kényszertör­vénynek utolsó olvasása ellen minden hatalmukban álló eszközzel ellene fognak szegülni, remélik, hogy az elfoga dás elhalasztását kitudják erőszakolni. * Gladstone, a midőn 23-án este lakása előtt kocsi­jából kiszállt, elcsúszott a járdán és fejét a kocsi hágcsó­jába ütötte, nem csekély mélységű sebet ejtett magán. A kormányelnök az ágyat őrzi. * Dervis pascha s Achmed Rascin pasa rendkivüli küldetésben Pristinába mennek. Ipartársalatok cs iparhatóságok. IL Ha tehát az ipar fejlődésének alapföltételeit biztosítani akarjuk, mindenekelőtt szükséges e czélból oly szerveket létesíteni, melyek a közös érdekek érvényesítésével foglalkoznak, melyek az iparrend őrei, melyek közös intézkedésekről gondoskodnak. Minderre az egyén korlátolt ereje nem elegendő, mivel az ipar fejlődésének számos oly feltétele van, melyet az e«yén magának nem biztosithat, mint p. az ipariskola. Kétséget nem szenved tehát, hogy az iparszabadság korszaká­ban is a közös érdekek közös szerveket igényel­nek és hogy az általános feladatok az egymás­tól elszigetelt egyéni erők által meg nem old­hatók. Az ipartársulatok számára tehát jelenté­kosni s „Vízözön "-ben használt hátsó függöny fungált az első felvonásbeli szabad térnél. Persze mi színházi reporte­rek szörnyen csodálkoztunk, hogy Normándiának éjszaki klímájában hogyan teremnek a tropikus növények ezrei; de az elragadtatás oly általános volt, hogy másnap e körül­mény a lapokban fel sem lett emlitve ; mindenki azzal volt elfoglalva, hogy egekig magasztalja. A csütörtöki előadás teljesen visszatükrözte e mű fel­séges zenei részleteit. Ilanrit Bogyó erős, érczes s minda­mellett lágyan olvadékony hangjával remekül személyesítő. Délczeg alakja s gyönyörű kosztümje hatalmas segédeszkö­zök voltak a siker kivívásában. Alszeghy Ilona Szerpolett szerepét játszi könnyűséggel s igéző bájjal adta. Játéka ritka értelemről, éneke meleg érzelemről tettek fényes ta­núságot. Zsermént Erdélyi Berta személyesité. (A szinla­pon hibásan állott: Bérczyné.) Mindjárt első éneke után, melyet ismételt zajos taps követatt, el kellett ismernünk, hogy sem terjedelem, sem csengés, sem koloratur tekiuteté­ben ehez fogható hang a csabai színházban még nem hal­latott. A Hanríval való duett oly zenei bravour volt, minőt vidéki város közönsége csuk nagy elvétve hall. Bérczy Gás­pár apó nehéz szerepével sikerrel birkózott meg s a kö zönség hálás tapsoükal jutalmazta. Az előadás minden rész­letében szabatosan folyt le, még a legbonyolultabb népies jele­nések is kerekded egészet képeztek. A kart azonban erősíteni kellene. Ezen előadás után feleslegesnek találjuk a bővebb ájánlgatást. Ez az előadás maga a legjobb ajánló levél. 3Pa.xla.gri. keny hatáskör vár. Az ipartársulat az ipar jogos képviselője, mint olyan, gondoskodik első sorban mindazon intézkedésekről, melyek az iparosok érdekében vannak, ép ugy mint azokról, melyek az iparosok érdekében nincsenek; felügyel a ta­nonczviszonyok felett, gondoskodik ipariskolák létesítéséről, az önsegély alapján biztosítja saját tagjait az aggkorból, stb. származó viszontagsá­gok ellen, előmozdítja az önsegélyző egyletek létesítését, jutalmakat tiiz ki, kiállításokat ren­dez stb. Ha az ipartársulat hatásköre igy megálla­píttatik, ha társadalmi és közgazdasági szerepe külsőleg is elismertetik az által, hogy a kormány működésűkben támogatja, akkor az ipartáraula tok mint életképes szervei az iparnak, annak ha­ladását hathatósan előmozditandják. Kétséget nem szenved, hogy már azon tény, hogy az ipartár­sulatok feladata világosabban körvonaloztatni fog, az iparosokat, kik kellő belátással és felvi­lágosítással bírnak, az ipartársulatba váló belé pésre serkenteni fogja, eltekintve attól, hogy azt mindegyik már saját érdekében is fogja tenni, miután önérdeke nem fogja engedni, hogy ma­gáról maga nélkül fog engedni határozni. De részünkről azt hisszük , hogy bármily í csekély a valószínűség, hogy a kellőleg szerve­zett és kellő hatáskörrel felruházott ipartársulat nem lesz teljes számú képviselője az iparosoknak, ezen, az iparrend oszlopát képező szerv erőteljes fejlődését még ezen esélynek sem szabad kitenni, és ezért a kötelező ipartársulatok mellett emel­jük szavunkat. Világosan kifejtetlük fentebb, hogy az ipar­szabadság barátai vagyunk, de azt is, hogy ép az iparszabadság bizonyos biztosítékokat követel, legkevésbé pedig nélkülözheti az iparrend szer­ves kiépítését. Ezen szempontból szükségesnek tartjuk az ipartársulatokat, melyeknek kötelező behozatala a társadalmi szabadság eszméjével nem ellenkezik. Hazánkban, fájdalom, a társadalom öntevé­kenysége még igen csekély, az egyének önkén­tes csoportosítására ezért eléggé számítani nem lehet, mint ezt az eddigi tap isztalatok mutatták. A mi pedig az ipartársulatok zervezését il­leti, csak a következőket jegyezzük meg; az ipar­társulat hatásköre a törvényben szorosan meg­állapítandó-; szabályként mondassék ki, hogy minden önálló iparos, mint olyan, az ip;.rtársulat sem a tagságot, sem az ipar gyakorlását szak­szerű qualifikácziótól függővé nem teheti. KÖZSÉGI ÜGYEK Puszta-Földvár, febr. 24. Tekintetes szerkesztő ur 1 Puszta-Földvár község életének mozzanatairól igen keveset, sőt lehet mondani épen nem olvashatunk a megye­beli lapokban, pedig számtalan esetet lehetne közhírré ho­csájtani, mely e község gyarapodását, fejlődését akadályoz zák. — Megkísérlem tehát e község beléletét, anyagi kö­rülményeit s más oly dolgokat leírni, melyek nem csekély gondot okoznak lakosainak; — mivégből felkérem tekin­tetes szerkesztő urat, hogy csekély soraimnak becses lap­jában téit adni szíveskedjék.*) Puszta Földvár község még az 1840-es években ke­letkezett s lakosai mindig értelmes, szorgalmas és becsü­letes, valódi magyar emberek voltak, kik a jó és szép iránt lelkesednek, a hasznos s czélszerű kezdeményezéseket — habár mind a földmivelő osztályhoz tartoznak, — magu­kévá teszik s a mennyire tőlük megkívánható, létrejöttét elősegítik ; szóval ugy emberbaráti, mint társadalmi tekin­tetben a mai műveltséget elérni törekszenek. Vagyoni tekintetben nagyon sanyarú körülményekkel kell kűzdeniök; mert földeiket a királyi kincstári urada­lomtól örökváltság utján birják, mi oly teherrel van össze­kötve, hogy alig, sőt nem is képesek azt teljesiteni s ez az oka annak, miszerint a törzslakosság kénytelen e köz­ségtől megválni, nehogy földönfutóvá legyen. Földeiket, mint már emlitém, örökváltság utján bir­ják 3% tőke s 5°/o kamat törlesztés mellett s minden föl­des lakosnak, nem értve ide a házas zselléreket, 21 (1100 • öles) hold föld képezi összes birtokát. — Ezen csekély *) Szivesea. Szerk. területű földnek terméséből kell neki évenként 252 forint örökvételárt, földadót s más közterheket, továbbá még az 1885. óv előtt le nem fizetett haszonbéri tartozást s végro az ezen összegek után esendő túlzott mennyiségű kamato­kat fizetni, melyek magukban is oly összeget tesznek ki, hogy a földeik termését akár mind erre áldozhassák. Ezen 21 kis hold föld terméséből még nemcsak a föntemlitett terheket kell fodezni, hanem még abból nagy­számú családjának kenyeret s ruházatot is teremteni. Ily terhek viselésével gyarapodni, nem hogy nem le­het, de a ki még valamennyi vagyonaal rendelkezik is, annak is meg vannak számlálva napjai, hogy üres zsebbel, tehetetlenül távozzon más vidékre. Talán kérdezni fogják, hogy miért vállalták magokra a község lakosai e nagy terheket? Feleletnek álljon a kö­vetkező: Az 1873-dik évben alkotott telepitvényi törvény ér­telmében szerződésre kellett nekik lépni az uradalommal, ha azt nem akarták, hogy családi tűzhelyüktől megválja­nak s szülőföldükről el vezessenek. Ily körülmények kö­zött kénytelenek voltak egy oly szerződést aláírni, mely leköti minden szabadalmaikat, mely megfosztja őket min­dennapi kenyerüktől s mely nemhogy földszerzést biztosi­tana nekik, sőt ellenkezőleg a már eddig megtakarított csekély vagyonukat is tönkre teszi és daczára minden erő­feszítés s munkálkodásuknak, nem lesznek képesek a vég­elbukástól magokat megmenteni. Ezek azon lesújtó körülmények, melyekkel P.-Földvár község lakosainak küzdeniök kell s ezek azon körülmények melyek e község felvirágozását s jövőjét megsemmisítik, elpusztulását gyorsítják s lakosait hajléktalanná teszik. Számtalanszor esdekelt már e nép a szomszéd, ha­sonló sorsban levő, csanádmegyei telepítvényesekkel együtt, helyzetök könnyebbitéseért, do nem hogy megadatott volna, sőt még nyomasztóbbá tétetett. Nem csoda tehát, ha e népnek minden kedve elmúlik s csak egyedül a lét kérdésén gondolkozik s alig mer re­mélni egy jobb időt, a midőn megszabadítja ezen nagy ter­hek viselésétől s midőn munkálkodással szerzett vagyonát sajátjának vallhatja. Örvendezve hallgatták lakostársaink azon hirt, hogy az arad-pócskai uradalom igazgatójává, Végh Aurél orsz. képviselő ur lett kinevezve s ha ezen hir nem kacsa, hanem való, ugy a telepesek elnyomott ügyei uj lendületet fognak nyerni, mely által sanyarú helyzetök könnyebbittetik s el­pusztulásuk megakadályoztatik. Adja Isten, hogy ez teljesüljön. A többieket, melyek a lakosokra mint nagy terhek háramlanak, később leszek bátor felemlíteni.**) B. T. Fővárosi d-olg-ols. * Az egyetemi antiszemitáknak e hó 24-én délelőtt 11 órakor hirdették ki az egyetemi tanácsnak ügyökben ho­zott határozatát. A rektor maga elé idézvén a mozgalom négy vezetőjét, kijelenté nekik, hogy ezúttal szabályszerű feddésben, mely ismétlődés esetében consilium abeundival lenne összekötve, nem részesülnek s az egyetemi tanács csak házilag kívánt intézkedni ügyökben. Tette ezt azért, inert a mozgalomban nemcsak ők négyen vettek részt, ha­nem többen is, továbbá mert nem merültek föl ellenök oly határozott tények, melyek a fegyelmi szabályzat egyes §-ival ellenkezésben állanának. Kijelenté azonban nekik a rektor, hogy a mozgalom nem egyeztethető össze az egyetem tu­dományos czéljaival s azért óvakodjanak azt tovább foly­tatni s általában olyan eljárást követni, mely a fegyelmi szabályzatba ütköznék. * Priellc €oruéIia asszonnyal, mint a „M. Polg" értesül, a budapesti nemzeti színház olyan szerződést kö­tött, mely eddigelé példátlan volt színészetünkben — s méltó szép elismerése a kitűnő művésznő érdemeinek. — Az igazgatóság ugyanis életfogytiglani szerződést ajánlott Prielle C. asszonynak, mostani állásának minden kedvez­ményeivel s előnyeivel együtt. Akárminő szolgálatot telje­sít, vagy talán nem teljesíthet bármi változások között, inai egész fizetését (6000 írt) élvezi életfogytáig. — E szerző­dés a mult napokban íratott alá. Hazai hirek. * Pusztuló népfaj. A délvidéki oláhság állapotára az eddig szórványosan közlött statisztikai adatok szomorú világot vetnek. Temesvárt a mult hétfőn volt a gör. kel. oláh protopresbyterialis gyűlés. A mult évről szóló jelentés megemlíti az oláh lakosság rohamos fogyását. Vannak he­lyiségek, hol egész utczák üresen állanak, melyeknek la­**) Köszönettel fogjuk venni a tudósitásokat. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom