Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-01-30 / 13. szám

1 „ Békés megyei Közlöny" 1881. 18. szam. * Az angol alsóháznak e hó 25-én k&zdócLött ülése csak az ir képviselők kimerülésével fog véget érni. 1 hetedik nagyhatalomról. ii. A vidéki sajtónak vajmi nehéz pályafutása van nálunk. Mindenelőtt küzdenie kell a vidéki közönség megmozdithatlan közönyével. Az újságolvasás! vágy már meglehetősen ki van fejlődve nálunk, hanem az egyenesen a fő­városi lapokra van irányítva. Az újságolvasás ép olvan szenvedélylyé vá lik az embereknél, mint akár a sze szívás; az emberek mohó vágyuk kielégitésében telhetetlenek. És innen van, hogy a vidéki lapoktól - da­czára annak, hogy azok legközvetlenebb érde­keiket képviselik — elfordulnak és az egyedül üdvözítő nagy fővárosi napilapokat támogatják, a melyek naponként jól tartják híveiket a bolgár határkérdéssel, az afganisztáni ütközetekkel, kül­földi botrányperekkel és szenzácziós fővárosi bűn­tényekkel. Természetes, hogy ezekhez képest vajmi unal­mas az a vidéki újság, a melyik a Gambetta nagy beszédjének szezonjában a nagy szentferenczkét­egy házágotai töltésről és a községi iskolaszékről vezérczikkez. Pedig hig)jék el uraim, liogy sokkal fonto sabb és hasznosabb volna önökre nézve a magas politika helyett, ha megyei, vagy vamsi heti köz­lönyükben olvasnák és vitatnák meg helyi érde­keiket, mert ezeket a nagy lapok egy szóval sem képviselik és méltatják. A vitéki közönség rendithetlen közönyével szemben, a szegény vidéki zsurnaliszta hiába tö rekszik nagy fáradsággal és áldozatokkal javítani a helyzeten,— a „magas politika" és a szenzá­czió annyira elfoglalják a publikumot hogy a le­nézett vidéki lapot legfellébb csak illendőség­ből pártolja. És ezenkívül is mennyi akadálylyal kell még küzdenie a szegény vidéki lapszerkesztőnek ! N Tem elég, hogy aprólékos helyi, családi, felekezeti, vagy klique-érdekek keserítik el kedélyét, ezen felül azok, a kik a vidéken irányadó közszerepet viselnek, mód nélkül érzékenyek. A vidéki polgár személye — legyen bár köz­hivatalnok, politikus vagy iparos —szent és sért­hetetlen, az igazságos támadás és érvek ellenében is. Hiába látják és tapasztalják napon­ként azt, hogy azon nagy férfiak, akik az ország kormányának és az uralkodó pártnak élén álla­nak, mily kíméletlen — többnyire igaztalan — támadásnak vannak kitéve: ök minden kicsinyes czélzás, vagy aprólékos figyelmeztetésre felfor­táplált cserkesz és albán ifjakat szállítani a szükséghez képesti mennyiségben és minőségben. Fogadott tánezmesterek csakhamar kidresszirozzák őket s igy minden bálon lesz elég tánezosunk. A költsé­gek fedezésére minden társulati tagnak fel kell ajánlania gombostüpénzének felét." E szavaknál véletlenül észreveszi jelenlétemet egy magas hölgy és fellegrázó hangon elkiáltja magát: „Kém!" „Ki vele! Abczug!" hangzik ezer torokból Ért me­részen kereket oldok ... le a lépcsőkön . . . egyszerre : pafi! lezuhanok . . . Felébredtem álmámból s azon veszem magam észre, hogy az ágyból zuhantam le. Hangos kaczagás hallok. — Felnyitom szemeimet és Böskét, a szolgálót látom, ki épen a lavórt hozta be. Bosszúsan kérdem tőle: „Hát miért hozod oly későn?" „Mert bálba voltam. 1' „Bálba! ? Ugyan hol?" „Hát a „Csiribiri" csárdába." „Szegény leány! Volt-e tánezosod?" „Micsoda? Akár minden ujamra tiz." „Tiz? Ugyan ne mondd." „Annyi bizon, ha nem több. Hja a miénk nem olyan noblis bál, hogy tánezosunk ne legyen." Nem szóltam egy szót sem. Böíke válasza tökéletesen megnyugtatott. Befordultam és nagyot aludtam rá. arlet g-l. tvannak és első dolguk — mellőzvén a szerkesztő, vagy munkatárs iránti gyűlöletet — annak a „nyomorult zuglapnak" járatását beszüntetni, mely őket boldog nyugalmukból felzavará. Innen van azután, hogy a sajtó magas ellen­őri tisztét a nyilvánosság terén nem gyakorol­hatja, más szóval a vidéken,— hacsak kellemet len felekezeti, osztály vagy családi viszálkodás­nak nem akarja kitenni magát az ember, — kény­telen agyonhallgatni sok visszaélést. Az igaz, hogy a vidéki lapok — nem ren­delkezvén még aránylagos anyagi és szellemi erőkkel sem — szemben a fővárosi napi sajtó­val, nem nyújthatnak olyan élvezetes változatos­ságot az olvasónak, mint egy-egy nagyszabású fővárosi újság. Hanem vegyék fontolóra uraim, hogy a helyi érdekű lapoknak nem is annyira a mulatságos és szórakoztató a feladatuk, mint in­kább a tespedt vidéki társas és gazdasági köz­életet felserkenteni abból a letargiából, amelyben hosszú idők óta szunnyadoz. Vajmi sok még a javítani való nálunk, a melyet sokkal érdemlegesebben vitathatunk meg egy komoly vidéki lap hasábjain, mint a kaszinó gőzkörében, vagy zajos népgyűlések lármájában Ez alkalommal nem reklámczikket irunk ma gunk mellett — ilyesmivel nem akarnók a komoly érdekek magas niveauját megszentségteleníteni — hanem fontos hivatásunk tudatában erélyesen és nyíltan emeljük szavunkat azon czinikus fity­múlás és nyegle nagyzás ellen, amelylyel a nagy képű és tudákos egyének le szokták nézni a vi­déki sajtót. A központi sajtónak magas hivatását kész­ségesen elismerjük, de arra nézve, hogy mily óriási hibái vannak a vidéki sajtó ellenében — lesznek nemsokára nyomatékos érveink és erős szavunk a mely talán nem lesz kiáltó szó a pusztában. MEGYEI KÖZÜGYEK. » Kiirt pzikk Bókésmegye bizottságának 1881. évi január 24-én Gyulán tartott rendkivüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. Tárgyal tátott a megyei közigazgatási bizottság folyó évi januárhó 10-én 62. kb. sz. alatt hozott határozata, mely mellett a törvényhatósági bizottság mult 1880. óv deczem­ber 27 én tartott rendkivüli közgyűlésén 365. bgy. sz. alatt hozott határozata alapján, Cavallier Edmundnak, mint az angol-magyar szabadalmazott vasúti részvénytársaság meg­bízottjának a sárréti vasutak kiépitése iránt tett ajánlatát azon javaslat kiséretében mutatja be, hogy a Miskolcz-B.­Csaba között tervezett vasúti vonal kiépitése iránt Báró Vay Béla, mint a vasúti konzorczium elnöke részéről tett általános ajánlat mellőzésével, a tervezett sárréti vasutak Békésvármegye területén elfutó 48200 méternyi vonalára megkívántató 23 625 frt évi segélyből a megyei közmunka terhére kért 10.225 frt évi segélyösszeg, a bizottsági hatá­rozatban foglalt s a szerződési pontozatokban részletesen kifejtendő feltételek alatt, a vasút megnyitásától számítandó 10 éven át. félévenkint utólagosan fizetendő részletekben, szavaztassák meg. Ezzel együtt tárgyaltatott Cavallier Edmundnak. mint az angol magyar vasúti részvénytársaság megbízottjának a megye alispánjához Budapestről folyó évi január 20-diki kelettel intézett levele, melyben a közigazgatási bizottság most tárgvalt határozatában foglalt feltételeket elfogadja azon eltéréssel, miszerint a vasutmenti sárréti községek vasúthoz vezető utainak kikövezéséhez szükséges kőanyagot nem önköltségen, azaz a tisztán üzleti nyereményen kívül felmerülendő összes költségeinek megteritése mellett, hanem mórtföldenkint és métermázsánkint 2 o. é. krajezárórt tar­tozand szállítani. A megyei közigazgatási bizottság javaslatával egyér­telmileg a Cavallier Edmund, mint az angol-magyar vasúti részvénytársaság megbízottja által a tiszavidóki m. királyi állami vasútnak Gyoma ós Mező-Túr állomásai között lé­tező úgynevezett Sima csárdától kiindulva Szeghalomig, in­nét egyik ágban a Berettyó jobboldali, másik ágban a Se­bes-Körös baloldali védgátján Békésmegye határáig építeni szándékolt helyi érdekű vasutvonalaknak Békésmegye te­rületén átfutó 48200 méternyi vonalára megkívántató 23625 frt évi segélyből a megyei közmunkaalap terhére átvállalni kért tizezerkétszázhuszonöt (10225) frt évi segélyösszeg, a megye területére eső vonalak megnyitásától számítandó tiz egymásután következő évre, félévenkint utólagosan fizetendő egyenlő részletekben a megyei közmuukaalap terhére ezen­nel megadatik, következő feltételek alatt: hogy a vasúti vonalak rendes első osztályú vágányszélessógre építtesse­nek és távírda huzallal láttassanak el; továbbá, hogy azon útszakaszokra szüksóglendő kőanyagot, mely útszakaszok Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Körös-Ladány ós Vésztő köz­ségekből megfelelő indóházaikhoz vezetnek, a vasutigazga­tóság mindaddig, mig a szükséges földanyag teljesen be­szerezve leend mórtföldenkint és mótermázsánkint 2 o. é. krajezárért tartozand szállítani; továbbá, hogy a haladék­talanul kérendő engedély-okmány kinyerése után egy év alatt az építési munkálatok megkezdessenek s három év alatt, de legkésőbb 1883. év végével befejeztessenek; végre, hogy a segélyezett vasúti vonalak folyton forgalomban tar­tassanak. A szeghalmi járásbeli vasutmenti községek, jelesül Szeghalom, Fűzes-Gyarmat, Körös-Ladány és Vésztő köz­ségek pedig köteleztetnek, azon tiz évi időszakban, melyre a szóban levő vasút létesítése czéljából a közmunkaalap terhére ezúttal megszavazott segély kiterjed, a határukban i levő megyei utak elegyengetéséről községi közmunkaerő felhasználásával gondoskodni. A törvényhatósági bizottság ezen határozata hozata­lára következő indokok szolgáltak alapul: Minthogy Békésvármegyének a tervezett vasútvonal által érintendő vid«ke, természeti talajánál ós fekvésénél fogva, ugy a kulturális érdekek, mint az anyagi fejlődés követelményeinek kiszámithatlan hátrányára a közforgalom­tól kőzismeretüleg csaknem teljesen el vannak szigetelve ; s ezen elszigetelt állapot, a szilárd közutak előállításának rendkívül költséges volta s mondhatni lehetetlensége miatt csakis a vasúti vonalak odavezetósétől remélheti jobbra fordultát, e törvényhatósági bizotttság, a Sárrét vidékének, az említett érdekek és követelmények biztosithatása és ki­elégithetése szempontjából, a vasúti hálózatba vonását el­engedhetleu feltételnek s általánosan érzett szükségletuek ismeri fel.] A Cavallier-féle ajánlaton kiviil a bizottságnak ki kel­lett terjeszteni figyelmét azon régibb tervezetre is, mely Miskolcznak Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Körös-Ladány és Hékós, e megyei községek érintése mellett Csabával való összeköttetését czélozta. Ezen vasúti vonal létesítése megyei szempontból elő­nyösebbnek kinálkozik ugyan a Cavallier-féle tervezetnél, mert azon esetben, ha a kereskedelem Magyarország déli iránya felé gravitál, ezen vasút képezendnó a főkereske­delmi vonalat Törökország felé, mely körülmény a török­országi vasutak hálózatának kiépitése esetén igen nyomaté­kos tényezővé fog válni. De miután ezen vonalnak terve­zetei be nem mutatvák s igy a Cavallier-féle tervezettel tüzetesen össze sem hasonlíthatók; minthogy továbbá a miskolezvidéki érdekeltség kapott előleges engedélyének fentartásáról nem goudoskodott, békésmegyei érdekeltsége pedig részint hosszas tevéketlenségben, részint elnökének — Báró Wenckh' im Lászlónak — e részben utód nélkül történt elhunyta folytán elzüllött; minthogy továbbá az állam tulajdonát képező tiszavidéki vasúti vonalaknak leg­rövidebb keresztmetszetét, északi M ígyarországuak a déli részekkel legegyenesebb összeköttetését, de egyelőre is a miskolcz hatvan-szolnoki szintén állami vonallal szemközt egy versenypálya létesítését saját érdekeinek csonkítása uélkül az állam magán vállalatnak ugy sem engedélyezhet­né : a törvényhatósági bizottság a bemutatott részletes tervek szerint közeljövőben kiépülni Ígérkező Cavallier­féle vonalnak remélt jótékonyságától, a még bizonyára tá­volabb jövőben létesülhető miskolcz-csabai vonal miatt a Sárrét-vidékét megfosztani annál kevésbbé tartja indokol­hatónak, mert a két vonal nem egyenközüleg, de egymásra függőleges irányban haladván, egymást sem a közlekedés, sem a kereskedelem tekintetében nem pótolhatják. Közlekedési szempontból kiterjesztő figyelmét a köz­igazgatási bizottság K.-Ladány, F.-Gyarmat és Vésztő köz­ségekre, melyeknek tervezett, illetőleg kikötött, állomásai nem épittetnének közvetlen a községek mellé. Anuak meg­jegyzése mellett, miszerint az állomásának hova helyezése iránt még nem nyilatkozott Körös-Ladány község érdekében kívánatos, hogy a tervezett dévaványa-szeghalmi vonal ezen községhez lehetőleg közel hajlitassók : szükségét látta a bizottság, arról is gondoskodni, miszerint a községekből az állomásokhoz vezető utak jó karban tartásához szükséges kőanyag a lehető legjutányosabban megszerezhető s igy az enditett községekre nézve is, a vasúti vonal megközelíthe­tősége biztosítva legyen. (Folyt, köv.) IITŐTT-áirosi dolgolr. * A családnevek magyarosítása. A központi névma­gyaro8Ító társaság tudvalevőleg elhatározta, hogy a névma­gyarosítással járó bélyegköltségek megszüntetése tárgyában a kormányhoz memorandumot ad be. A mult hétről az országgyűlési nagy tárgyalások miatt maradt el a memorau-

Next

/
Oldalképek
Tartalom