Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-09-20 / 114. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 108. szám. Kedd, szeptemberhó 6-án € ÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : llaaseustein és Vogler ezég Uóes, Prága, Budapesten, Néine'j. szag és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG tS> KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú káz, üová a lap szellemi és auyagi részét iliető miudea közleményt czimezni íérüuk. K.ozlratok aeiii adatnak. viss/.a. Egyes szun ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur uagytőzsdéjébei, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetésak; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros póstautalványnyal. 1881. évi 4-dik évnegyedére. Évnegyedre I frt 50 kr. Előfizetni lehet B.-Osabán a kiailóliivatalbau, a nyomdában, liieuer 13. urnái, vidékről legczélszerübben postautalvánnyal. B.-Csaba, szeptember hóban. A „Békésmegyei Közlöny" hiadóhivatala. MEGYEI HIREK. * Becsületes találó. Murányi "Gusztáv csabai vendéglős hetese a mult héten a „Fiume" szálloda udvarában 4 db. 10 frtos bankjegyet talált s azt mint talált pénzt a járási szolgabiróságnak átadta. * A f. é. fösorozás alkalmával besorozott megyebeli ujonczok részére szóló behívó jegyek már megérkeztek valamennyi szolgabírósághoz. A b.'hivó jegyek szerint valalainennyi ujoncz f. é. okt. 1-én Szolnokon a hadkiegészítési parancsnokságnál jelentkezni tartozik. — A legutóbbi megyei közgyűlés a házaló kereskedés Csabán leendő eltiltására nézve beadott kérvénynek helyt adott, ellenben azon kérvényt, mely szerint Szőlős-Csaba külön községé akar alakulni, elutasitólag intézte el. * A körös-tarcsai árvízkárosultak javára, Aradváros közgyűlése határozata folytán gyűjtés eszközöltetvén a kapitányi hivatal által: összesen 114 frt 49 kr. szedetett be, mely A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁMAJA. Konkoly a búzában. Elbeszélés, irta: Vacano Emil. (Folytatás.) „Kilovagolsz Dina" ? kérdé csudálkozva. „Természetesen, s reménylem, te is velünk tartasz szól Dina vidoran, átkarolja férje nyakát, kedvesen, mint a szerető gyermek. Valóban ellenállhatatlan. „Velünk kell jönnöd, te gonosz ; megnyergeltettem lovadat is. A erdőbe lovagolunk". A gróf megcsókolja neje kezét, mely gyengén reszketve vállán pihen. „Lehetetlen édesem. Dolgom van, — tudod." „Igen, a faluban, de hisz egy órával később vagy korábban". „Mennem kell, tudod" — szól komolyan s meg akarja csókolni. De Dina visszalép. Egészen megváltozott. „C'est bien, adieu," s ezzel kezével búcsút int. A mint a gróf tovasietett a grófné lovagló ostorát mindkét kezébe fogja, görcsösen szoritja. Meghajlik — de nem törik. „Eh bien?" grófné kiált Vinaco lova mellől. De Dina férje után kiáltva azt mondja: „Férjecském bocsáss meg, hogy tartóztattalak, de ha sietsz, használd az egyik lovat, Vinaco elkísér mert én itthonn maradok ! * * * Az öreg grófné szobája ablakából mindent látott, a mi lent az udvaron történt. Midőn látta elválni a grófnőt, tudta összeg, a város közönsége által adományozott 100 frttal együtt a belügyminisztériumhoz fog felküldetni. * Prág József, kiuek öngyilkosságát lapunk vasárnapi számában fölemlítettük, a homlokába lőtt golyó következtében meghalt. Csői vason temették el uagy részvét mellett. Nyugodjék békében 1 * (írói' Apponyi Albert: ur vasárnap délutáu a budapesti vonattal csakugyan megérkezett. A vasu.i indóuázuál számos párthíve es a városi elöljáróság várta és üdvözölte. A „Fiume" vendéglőbe szállt, üova megerkezte u;au egy órával sokan elmentek kérdezősködni vajjou elfogadja-e a gróf ur a csabai mandatumot? A gróf ur uem nyilatkozott még. Politikai események. * Afhán, szept. 17. A törökös e hónap 14-dikén kiürítették a Zarko, Kokinopetra ós Asrina közt fekvő vidéket a Penesu jobb partján, tízzel az ötödik szakasz is ki van ürítve. A görögök nyomban magszáiiották az elhagyott területeket. * Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása — e hó 27-re vagy 28-ra terveztetik. Az összehívás ugyan 24-re történt, de a képviselöii és főrendek összesereglésére ösi szokás szerint három nap van szánva, mely a^att ülés nem tartatiis. * Pétervár, szept 17. Félhivatalos forrásból értesülnek, hogy Ignatiev gróf nagyon kardoskodik a mellett, hogy Ferencz Jószef Hl. tíándor czárral találkozzék. A találkozás — hír szerint — még az őszszel megtörténik. Az idavágó tárgyalások javában folynak. Nagyvilági események. * Amerikai találékonyság. Egy Djlmonico nevezetű » nagy hírnévnek örvendő new-yorki vendéglősnél naponként rendeltek meg ebédeket, melyeket szolgái által kosarakban vitetett rendeltetésük helyére. Ez azonuan oly helyen, minő New-York, nem ment könnyen, mert az utczán rohanó emberek majd minden nap beleütköztek a kosarat vivő szolgákba, minek vagy az egész ebédkészlet felforditása, vagy edénytörés lett a következménye. Delmonico kára évenként roppant összegekre rúgott, a kocsin való szállítás pedig nerc bizonyult czélszerüne k. De hát Delmonico nem azért voll amerikai vendéglős, hogy a bajon ne tudott volna segíteni, még pedig következő eredeti módon : Nagy a pompás kiállítású koporsót csináltatott, ebbe rakta az ételeket s ugy vitette gyászruhás szolgákkal, a koporsó előtt pedig kifogástalan gyászruhába öltözött s szomorú képet vágó szolga járt. A hol a menet az utczán megjelent, az emberek tiszteletteljesen tértek ki, s Delmonico ételei ezentúl sértetlenül jutottak rendeltetésük helyére. Delmonico e hó 3-án 71 éves korában halt meg, a mikor a különös koporsóba ót magát helyezték s kisérték ki a temetőbe. * Washington, szept. 17. Egy hivatalosan szétküldött távsürgöny jelenti, hogy (jarfield elnök állapotán észrevehető változás nem állott be. A. tünetet: valamivel kedvezőtleuebbek. Az aggodalom növekszik. * Dublinban 17-ikén nyitották meg a tartományliga ez idei nágy gyűlését mintegy 1300 delegált jelenlétében. Az elnöklő Parnell Hevesen kikelt a földbirtokról szóló törvény ellen amelynek czélja szerinte —•• semmi egyéb nem lehet a laud-. liga feloszlatásánál.. * Tunisban igazán csak vergődnek a francziák és nem képesek véget vetni az arabek kalandozásának, akik hol egyik, hol másik helységet vagy telepet rabolják ki. Fővárosi dolgok. * Magas vendégek a nó'iparlkiállitáson. Károly Lajos főherczeg vasárnap délelőtt 11 órakor meglátogatta hadsegéde kíséretében a kiállítást. Nagy érdekkel járta be a termeket, s különösen a mü és müipari tárgyakat. Eltávoztakor az

1; rnoudá, hivják meg Albrecht főherczeget is, ki örülni fog, ha e szép tárgyakat meglátja. — József főherczeg hétfőn látogatta meg a kiállítást, ő felségeik látogatása pedig 19-re, vagy 20-ikára van kilátásba helyezve. A kiállítás okt. 2-dikáig marad nyitva. jól, hogy az rögtön ö hozzá fog sietni, kikapja vékony hajfonatát a öt fésülő Porz kezéből s a szobából — kikergeti. „Menj, — távozz Porz, a grófné jón, hagyj magunkra." Karjait kitárva még ugy áll a szoba közepén, mint egy elefántcsontvilla, s ugy fogadja Dina grófnét. „Szegény, jó gyermekemi" kiált reszkető hangon, karjai közzé szorítva. „O az!" kiált Dina magánkívül. A matróna keblén megnyil fájdalma s keservesen zokog. Sir az öreg grófnő is, mert neki mindig készletben van egy pár kőnye. Az agg szűz szobája e pillanatban majdnem félelmetes. Nincs borzasztóbb mint oly nőt látni, ki visszautasított szarelem miatt zokog. Az ily könyek fájdalmasabbak mint a sir felett ejtettek, mert sem az idő, sem a szerencse nam képesek nyomait elenyésztetni. Végre szóhoz jut a szép, ifjú nő ; röviden, szaggadottan beszél, mert szive fájdalma majd megfojtja. Térdre omlik s a nagynéne száraz kezeit forró arczáhóz szoritja. „Ő az ! Tudtam, hogy engemet már nem szeret. Csak a világ előtt barátságos hozzám. Hisz, te tudsz mindent nagynéném !" „Igen mindent tudok." — — „No [ásd, ö nem szeret engemet; de ón nem tudtam : miért? fájdalmam — féltékenységgé vált, —de nem tudtam, kitől léltim ? Da most már tudom. Oh nagynéném, ez az asszony 1 Lement hozzá, engemet elhagyott — ö miatta." „Valóban csúnya ember!" szól boszankodva a nagynéne, s felemeli a zokogót magához. „Igen, — gonosz ember, — — nyomorúlt férfi! zoKog Dina haragra lobbanva. „Melyik nőnek van joga hozzá kívülem ?" A nagynéne czirogatja rokona lángoló arczát. „Azon nőnek, kit jobban szeret, mint téged" suttogá halkan. Dina felsir: Görcs vesz erőt rajta. „Ments meg engemet töle. El innnét, el akarok menekülni, hallod nagynéném ? Hisz ö megöl engemet. Én nem vétettem neki. Oh — itt benn — itt benn a szivem hasad meg!" . . . Az öreg grófnő megborzad. Megragadja Dina kezét. „Dina, Dina! gondolj gyermekedre. Igan, elmagyünk, csak csendesedjél." „Oh nagynéném, ki azon nő? Mit írhatott neki?" A nagynéne lehajol hozzá s azt súgja : „Én olvastam a levelet. A. papiron csak Q pár szó volt írva : r ( „En vagyok, — jöjj azonnal." „És a név?" „Nem volt alatta név." „Mennyire gyűlölöm e férfit. Ha itt lenne, képas volnék — megölni. Ments meg engemet nagynéném, gyűlöletemtől. r „Csendesen, csendesen ! En lemegyek a korcsmárosnéhoz. Viszek neki flastromot. Jó losz ? Te is lejösz. Nem érdemes könyeidre. Ma paaure enfant. Erős légy. Lássa, — mint szereted te öt !" „Nem." szól Dina felocsúdva. „Nem, nem." (Folyt, köv.)