Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-09-01 / 106. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 116. szám. Mint az egykorú Forgács Ferencz nagyváradi püspök emlékezetben hagyta, azon időkben a török hódoltsághoz legközelebb eső végvárak, (Sziget, Kanizsa, Gyula, Eger, Ónod) őrsége magyar katonaságból állott ; e leginkább fenyegetett véghelyek kapitányságait is Ferdinánd magyarokra bízta, mig a kevésbbó veszélyes, nyugalmasabb s jövedelmesebb állomásokon Győrött, Komáromban, Pozsonyban, Kassán a főkapitányság német tábornokok kezében volt. Igy a török harczokban gyakorlott, neje hozománya és saját szerzeményei által gazdag főúrrá lett Kere csényinek nem lehetett nehéz Ferdinánd király német tanácsosai által, kikre Forgács szerint ajándék >kkal is hatott, az alföldi főkapitányságot magának megszerezni. Ferdinánd tanácsosai s a magyar országgyűlésekGyula fontosságát kellően fölfogván, az alföldi 6 vármegye adóját és ingyen munkáját Gyula föntartására rendelték, gondoskodtak, hogy a vár jól fegyverzett s kellő számu rendes őrséggel legyen megrakva A Miksa király és Kerecsényi közt 1564. okt. 6-dikán kötött egyességből tudjuk, hogy Kerecsényi tartozott Gyulán folyvást 500 huszárból és 350 puskás gyalogból álló őrséget tartani, melynek zsoldjára s a vár egyéb szükségeire a király neki évenként 31000 forintot kötelezett, ugy hogy a várhoz tartozó királyi uradalom 1200 forintra számított jövedelméhez s a 6 vármegye 9000 forintra becsült óvi adójához a kincstár Csehország adójából évenként 10,000 forintot szolgáltasson, nagyobb veszély vagy ostrom idejére pedig kötelezte magát a király, hogy kellő számú katonaságról s a var egyéb szükségeiről is gondoskodni fog**). A gyulai rendes várőrség ily tetemes száma, melylyel ez időben a tiszavidéki várak közül csak Eger, Várad ós Kassa őrsége vetekedett, mutatja, hogy a király és rendek mily súlyt helyeztek Gyula megtartására. A mint Kerecsényi a gyulai kapitányságot átvette, azonnal a vár erődítési munkáihoz látott, s a ható-ága alatt álló hat vármegye népén kivül a jászokat, kúnokat, Hevesvármegye egy részét, Debreczent és Szegedet is a vár munkájára s élelmezésére szorította. Ezért összeütközésbe jött Vrancsics Antal egri püspökkel, ki 1561. márczius 25-ón Egerből kelt levelében keserű szemrehányást tesz neki, hogy az eddig Egerhez szolgált hódoltságról körül belől 25000 jobbágyot foglalt jogtalanul Gyulához, néhány nap múlva pedig Ferdinánd király előtt ismételten panaszt emelt Kerecsényi ezen hatalmaskodása ellen, mely Eger várára nézve annyira sérelmes. Ferdinánd azonban a jászok, kúnok, debreczeniek ós szegediek szolgálatait az egy éven át Gyula építésére Kerecsényi rendelkezése alá bocsátotta, Vrancsics ebben csak nehéz szivvel nyugodott meg, s Ferdinándhoz ez év junius 4-én irt levelében nem birta elfojtani azt az észrevételét, hogy a Gyulától oly távol eső jászok szolgálatára sokkal nagyobb szükség volna Egerben, melynek várán egyszerre még soha 200 municás sem doldozott, mint Gyulán, hol Kerecsényinek, a mint mondják, naponként 3, 4, sőt 50 )0 munkása is van ***) Bizonyos ebből, hogy Kerecsényi 1561-ben tetemes munkát fordított Gyula erősítésére ; a bécsi cs. k. államlevéltárban fónmaradt két tervből pedig, melyek közül az egyik a gyulai vár 1562-dik óvi állapotjának alaprajzát, a másik az átalakítandó vár tervét ábrázolja, kétségtelen, hogy ekkor a vár lényeges átalakítása szándékba volt véve. Hogy azonban az 1566-diki megszállásig a tervezett gyökeres átalakítást Kerecsényi végre birta volna hajtatni, hihető nek nem tartom. A Miksa király és János Zsigmond közt 1564ben a tiszántúli rószekbon kitört háború, Tokaj, Szerencs, Szathmár, Erdőd, Kővár bevétele, melyeket Schwendi 1565 elején elfoglalt, az erre következett szathmári egyezkedés, melyben a szorult helyzetbe jutott János Zsigmond kész volt a magyar királyi czimről s birodalma egy részéről lemondani és Miksának hűséget és engedelmességet fogadni, a porta részéről ezen egyezség érvényességének tagadása s az a követelés, hogy Miksa király a János Zsigmondtól elfoglalt területet bocsássa vissza, mire ez teljességgel nem volt hajlandó, János Zsigmond törekvése a szathmári egyezség súlyos föltételéinek módosítására s e végett Bécsbe küldött követének Báthori Istvánnak letartóztatása, s végre Miksa király viszonkövetelóse, hogy a porta az 1565-ben elfoglalt Pankotát ős Kruppát adja vissza, a háború kitörését a porta és Miksa között kikerülhetetlenné tette, 1565. végén **) Haan és Zsilinszky, Békésmegyei oklevéltár 148 1 ***; Vrancsics levelei 1561. mart. 25. 30. és jun. 4-ről, Monuuienta Hung. llist, Scriptores. XIX. köt. 257. 261. ós 273. 1. Konstantinápolyban a hadjárat Miksa ellen el volt határozva, s a 72 éves hatalmas II. Szolimán szultán nagyszerű készületeket tett, hogy a jövő nyáron hadait mógegyszer Magyarországra, s ha a hadi szerencse kedvezend, Becs alá vezesse. Kerecsényi, ki MiKsa parancsára 1565. nyarán Mágócsi Gáspár egri kapitannyal 500, 500 huszárral lainogatta a János Zsigmond ós a temesvári basa hadai által megtámadt Schwendit, már akkor lattá a Gyulát fenyegető vihar előjeleit, midőn a törökök 1565. május havában Gynla közelében a Zaráud vármegyei paniíotai kastély elfoglalásával labukat megvetették. 1565. május 7-dikén aggódva tudositotta a királyt, hogy a temesvári basa hat nap óta vivja Paukotát, onnan Jenő alá szándékozik, s ha azt beveszi, Gyula városát igyekszik hatalmába keritni s ott Kastélyt emelve az őrséget a várba fog ja rekeszteni.*) (Folyt. kov.) k magyar szent korona országai vöröskeresztegyletének kérelaie az egylet tagjaihoz. A magyar szent korona országai vöröskereszt-egylete igazgatósaga tisztelettel kori az egylet tagjait es pártfogóit, hogy egyrészt a volt segelyző nőegylet íiókj út az alapszabályok 9. es 10. §§ órtelmebeu minél elébb átalakítsák, ott a liol ínég nem léteznek, uj fiókegyleteket alakits mak és a választmány névsorát velünk Közöljék, ho^y még ez év folyaman a megye;, vidéki ós városi választmányok aí alapszabalyok 19. 20. és ál. §. §. szerint szervezkeduessenek es a közgyülis által reájuk ruhazot

1 feladatnak eleget tehessenek. A fiókegyletek megalakulásáról szóló jelentéseket anual inkább kérjük még ez ev november végóig bíkuldeni, hogy a deczemberhó leginkább a megyei, vidéki es városi választmányok szervezésére lordittatuassék és az idei óvi jelentésben a/, egyleti működesnek hű es részletes kópét adni lehetseges legyen. Alapszabaiyokkal, aláírási ivekkel ós egyeb nyomtatványokkal a központi iroda mindenkor készséggel szolgál. Szives tudomásul közöljük, hogy az egyleti tagok száma meghaladja a 29,OdO-et. Az egyleti vagyon pedig következőn áll: gróf Károlyi Gyula ur által a takarékpénztárba gyümölcsözőleg elhelyeztetett 55,183 frt 30 kr. még be nein folyt tagdijak . . . 3,772 „ kint levő alapitvauyok .... 13,900 „ A központi pénztárnál: értékpapírokban . . . . . . 68,150 „ takarékpénztan könyvekben . . 14,000 „ készpénzben 1,098 „ 55 kr. kintlevő ajánlatok a kóraázi alapra 9,750 „ A központi pénztárnál összesen . 160,853 frt 85 kr. A fiókegyleteknel készpéuzben . 23,225 „ továbbá Budapest fővarosa által felajánlott kórházi telek értéke . . . 30,000 frt Az egyleti vagyon . . . 219,078 frt 85 kr A fent kimutatott összegből 23,035 frt a korházi alapot illeti. Budapest (11. láuczhid-utcza l.) 1881. augusztus 28. Az igazgatóság. Nagyvilági események. * Sinaja, aug. 29. Andrássy Gyula gróf fogadtatására Románia királya Vlalianu őrnagyot ós Eui főigazgatót küldte Predealba, honnan udvari szalonkocsin érkezik ide. Az idő rögtön hidegre fordult, az ég borult. Gróf Bethlen főispán Szeatkereszty képviselővel ide érkezett. * Bécs, aug. 29. A porta a berlini szerződést aláirt hatalmakat fölkérte, hogy az Athos hegyi kolostorra vonatkozólag közte ós Románia közt fenforgó dilfireucziák elintézése czóljából mint választott bíróság üozzauak ítéletet. * Páris aug. 29. Biztosnak mondják, hogy a franczia csapatok parancsot kiptak Suza megszállására. Marseille és Ventimigliá közt, Cannes mellett a tengerparton egy vasúti vonat kisiklott a vágányból és a gőzraozdony és négy teherkocsi a sziklákra zuhant. A gépész ós a fütő meghalt; kilencz utas megsebesült. Fővárosi dolgok. * Niemijovszky. A sokat emlegetett Niemijovszky orosz nihilista ügye m. hó 30-án végleges elintézést nyert, a fogoly szabadon bocsátásával. — Thuránszky Marcei földbirtokos, a l'őkapitáuyság óhajához képest kiállította az Írásbeli nyilatkozatot, hogy az ifjú sorsáról leg-dább egyideig gondoskodni akar s esetleg útiköltséggel is ellátja, ha az iíju Magyarországból távozni kiván. * Megint! Stróbl József Mária-utcza 56. sz. a. lakó napszámos tegnap éjjel J2 órakor hazafelé menvén, kapuja előtt *J Eredetije a bécsi es. k. állam le vél tár ban. — E levéltárban az 1565 és 1566. évből összesen 58 dirab levél van, mely Gyulára vonatkozik, eiek köziil azonbtn csak Miksa király két biztató levele kelt a megszállás ideje alatt, a többiek mint az előbbi hónapokból valók. Hogy ezen leveleket, melyek hollétét itt egyszer mindenkorra jelölöm, értekezésemb:n fölhasználhattam, s ezzel annak némi érdeket adhattam, Károlyi Árpád államlevéltári fogalmazó urnák köszönhetem, ki e levelek másolatait vagy kivonatait velem közölni szíveskedett. egy nőt látott, ki részegen n földön íeküdt — Stróbl a nő felé hajolván, keltegette. Erre négy előtte ismeretlen egyén hátulról őt megtámadta, s az egyik közülük Strobl-t egy előrántott zsebkéssel veszélyesen megsebezte, a mire mindannyian megszöktek. — A nő, ki csakugyan ittas volt, — Madarász Máriának nevezi magát, letartóztattatott. Hazai hirek. * Az orkánszerü szél, mely 29-én este dühöngött, a vasúti vonalak menten is nagy kárt idézett elő. Így például az osztrák államvasút társulat galanthai állomáson a raktár és az allo/uási épület egy része annyira megrongáltatott, hogy a vihar által lerombolt épületek szerteszét heverő romjai elrekesztették a vágányokat, hounau azokat a vasutforgalom fentartbatása végett nagy erőfeszítéssel kellett eltávolítani. * A történelmi társulat 29 én d. e. 10 órakor tartotta zárgyűlését Eperjesen roppant közönség jelenlétében. — Pulszky Ferencz meleg köszönetet mondott Eperjes városának s Sárosmegye közönségének a szíves fogadtatásért; Sinolka Szauiszló meghívta a társulatot a ieinbergi történelmi kongreszszusra, mely 1884-ben fog tartatni. Ezután tizeukét bizottsági jelentós olvastatott fel s a gazdap eredmények örvendetes tudomásul szolgáltak. Tüallóczy értekezése köztelszésbeu részesült. — Pulszky Ferencz meg Sáfosmegye főispánjának mondoLt köszönetet, mire Szilágyi Sándor köszönő ós búcsúzó beszédével a gyűlés egy órakor véget ért. * Herczegi módon. Temesvárról irják, hogy pár nap óta ott egy trón nélküli szerb fejedelem tartózkodik, ki a takarékosságnak valóságos iniutaképe. Minden családostul és cselédestűi egy külvárosi fogadó két kis szobájában lakik, s fizet a szállásért 2 zrtot, a világításért 15 krt, összesen teuát 2 frt 15 kit naponként. Szolgálat nem számítódik föl, de — nem is íizetődik. MEiíYEi UiRÜK. — Elfér Jakab ur, a szarvasi izr. hitközség rabbija, mult szombaton (f. h. 27-án) az orosházi kultus-templomban bitszónoidatot tartott, l^on érdekesen fejtegette beszédje folyamában a pap hivatását azon nevezetes pointe-el, miként hasonlít a hitközség lelkész nélkül ai olyan nyájhoz, amelyuek nincsen pásztora. A jeligét egyébiránt az illető napon felolvasott biblia fejezetből merítette, amelyet gyönyörű magyarázatok és a talmudból merített ékes fordulatokkal, kisért mindunsép azt mutatva ki, hogy a vallásos nevelés a hazaliság ós közerkölosiségu ,-k alapja és kútfeje. — Az orosházi uitközsóg egyébiránt lalítészének szándékozik nevezett rabbi urat megválasztani. * A szarvasi társulati polgári leányiskolában és a vele kapcsolatos elemi oszUlybaa a bokövetkező Unévrj a beiratások az intézet helyiségében szeptember 1-á ikig, a rendes tanítás 5-én, log kezdődni. Az intézetnél az igazgatóval együtt nyoícz tiuarő van alkalmazva ÓB pjdig : alóiirottak kivül liiohard Irma és Néher Paula rendes polgári iskolai tauitónok, Moravcsik Gáza tőgymnasiumi tanár, Hegedűs Uoriska rendes elemi tanítónő és Lányi Gusztáv, Lahner Iguacz és Elfér Jakab vallástaoáros. A tandíj egyes növendék után havonkiut az elemi I. ós 11. oszt. 2 Irt 50 kr. a III. es IV. oszt. 3 frt 00 kr. a polgári 1. és II. oszt. 4 frt oO Kr. a 111. ós IV. osztályban 5 forint. Bairatásért semminemű dij nem jar. A beiratási időn túi jelentkezők késedelmüket tartoznak igazolni A szükséges iskolai könyvek Sámuel Adolf ur kereskedésében kaphatók. Szarvason, aug. 29. 1881. Mihálfi JÓZSeí, igazgató. * Macker István pusztagazda a töviskei pusztáról nejének és gyermekeiuek haU-aiugyásával nyomtalanul eltűnt. Szemelyieirása: arczi Kerek, szemei barnák, szemöldökei baruák orra, szája rendes, haja barna, fogai épek. Országszerte nyomoztatik. * Krják Ádám t.-komlósi illetőségű tanyás neje, született Kotrauicz Eva, kinél eimezavarodas jelei mutatkoztak, lakásáról, özv. Lehoczky Jánosné tanyájáról nyomtalanul eltűnt,. Szemelyieirása: termete alacsony, arcza fehér halvány, haja szőke, szeme kék, szemöldöke szőke orra ós síája rendes, beszól tótul, ruházata pórias. Országszerte nyomoztatik. * Kedden gr. lienneberg lovas honvédtábornok ur időz )tt B.-Csabán megszemlélvén az itt állomásozó honvódhuszárokat. Délután nagy gyakorlatot tartottak oly praecize ós kiűnően, hogy a táb-irnok ur teljes megelégedését tejezte ki ugy a helyi parancsnok Simonjfy Gyula kapitány urnák, mint a többi tiszt uraknak, altisztekuek ós a legénységnek. * Gróf Csáky Károly honvéd alezredes ur a honvédeknek Csabán való rövid tartózkodása óta, kedden és szerdán, már másodszor volt itt ezredének ezen része fölött szemlót tartandó. Midőn az alezredes ur jő, a legénységnek valóságos örömnapjai vannak, mert benne az ezrednek szigorú, de igazságos, jó atyát, tisztelik ós szeretik. Katonáinak oly szórakozást ovujt, mely egyszersmind alkalmat nyújt nekik a lovagi isb.ia ós vívásban szerzett ügyességüket kimutatni. Így szerdán dél-