Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-08-18 / 100. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 116. szám. zi ellenőrzés, különösen a mi a leánynevelést illeti. Csak gondoljuk meg jól, mit tesz az, a serdülő leánygyermeket 3—4 évre nevelőbe adni, a szükség által nem kényszerítve a családot megbontva a világba küldeni ki a tagokat, a mikor mai nap a családot a közélet majdnem kiszijja, — a művelődésnek azon elemeit, melyeket a tanuló leány a családba hozna, könnyelműen odadobni, a családi események kapcsából, melyek a gyermeket, a való élethez kötik, kiragadni a leányt, hogy a sors és élet való eseményein ne erősödhessék, és érjék a lelke, hanem a világtól elzárva csinált apró bajokkal való küzdés, mely az erőt fogyasztja, előkészítse majd a fásultságra, mely az élet nagy bajaival szemben bekövetkezik rá, a családi érzelmeknek melegéből idegen társnőkkel való barátkozás borzongató hűvösébe lökni s a szivtől megvonni a táplálékot, ugy szólva azt koplaltatni, valóban a nézeteknek nem csekély fokú fonáksága szükséges ahhoz, mindezt semmibe se venni. Mert nem mindig érzéketlenség, szeretetlenség okozza, ha a vesződségtől való irtózás, miatt a leányokat nevelőkbe küldik, sőt ellenkezőleg, akik túlságosan féltik őket, hogy ebben a rosz világban meg fognak romlani, hogy el kell őket attól zárni abban az időben, a mikor az értelem nyilik és ? sziv érezni kezd. A jó és rosz együtt van mindenütt, s azt hiszik talán, hogy a mikor nein látják és mikor nem hallják, akkor gyermekükre semmi csáb nem hat, semmi kísértés nem kacsintgat? Igazi struccészjárás! S talán azt hiszik, hogy a külső modorban elsajátított némi finomság, mely a zárdaszerü nevelésben magától jön, hogy azt nem lehet mutatni lelki durvaság és tudatlanság mellett ? Ellenkezőleg növendék lánynál előkelő finom modor mindig azt mutatja, hogy nincs belül inag. S mit modornak nevezünk, csak akkor bír értékkel is akkor szép, ha a lélek nemességén és a gondolkozás éretségén alapszik, különben pedig irtani ós égetni kell, mint minden hazugságot. S ha a két szélsőség közül kell választani, a durvaság és a képmutatás között, vájjon nem utálatosabb e az utóbbi? A nyilvános iskolában ai előbbi, nem következés, hogy okvetlenül megtörténik mindenkin, azért itt is, ott is lehet jó leányokat nevelni; de ha az erkölcsi nevelés irányát tekintjük, a magánneveidók fölött pálczát kell törni, mert a nyerseség a nőben, mely őszinteséggel parósul, még mindig nagyobb biztosíték a családi béke és főleg boldogság fentártására, mint a tettetés átoksujtotta minden fajával. A nyerset -nég mindig lehet faragni, de a mely fát nagyon vékonyra faragnak, a mikor még éretlen, az törik. Kell hogy a szülő szeme alatt, annak ellenőrzése mellett nyilvános iskolában nevelkedjék a leány, mert a nemzetnek olyan nőkre van szüksége, a kikben életrevaló miveltség lakik, nem tetszetős mázu salonroutin. Politikai események. * A kereskedelmi minisztérium jövő évi előirányzata — amint értesülünk — kiadási főösszegében jelentéktelen emeléssel fog megállapittatni. a mely azonban ugyanezen minisztérium bevételeinek fokozása által fog fedeztetni. A több kiadások, nevezetesen a kereskedelmi összeköttetések érdekében teendő utazásokra, ügyesebb ipartanonezok támogatására, ujabb ipar-szakiskolák felállítására, uj földmivelósi és vinczellér tanodák berendezésére, valamint uj állatorvosi állomások rendszeresítésére fognak megkívántatni, mely ezélokra a képviselőház bizonyára szíves örömest megszavazza a kért összegedet. * A Rómán agitácziók Erdélyben mind nagyobb mérveket öltenek. Kolozsvári tudósítónk szerint, romániai fegyveresek betörtek Erdélybe és Háromszék megye semlegesnek nyilvánított területét elfoglalták. Elnöki megnyitó beszéd. A békésmegyei régész-múvelődéstörténelmi egyletnek B.-Csabán, 1881. augusztus 17-én tartott vándorgyűlésén felolvasta ; (xöndöcs Benedek, egyl. elnök. Mélyen tisztelt közönség! Lelkes honleányok ós hazafiak! Csaba város igen tisztelt elöljárósága a képviseleti közgyűlés határozata folytán megkereste, illetve maghívta megyei régész-mű velődóstörténei mi egyletünket, hogy — nyilvános felolvasással egybekötött ez évi vándorgyűlésünket Csabán tartsuk meg, — s mi a szívélyes meghívást örömmel logadva, megjelentünk e nemes város lelkes közönsége körében, — melyet midőn elnöki tisztem kedves kötelességénél lógva, egyletünk nevében üdvözölni sietek, őszinte köszönetet mondva a városi képviselőtestületnek megtisztelő meghívása, továbbá a csabai közbirtokosságnak a redout díszterme önkéuytes felajánlása, s az igen tisztelt közönségnek egyletünk iránt nyilvánuló nagyrabecsült érdeklődéséért, van szerencsém vándorgyűlésünket ezennel meguyitottnak nyilvánítani. Első gyűlését és nyilvános felolvasását tartja ez évben a jelen alkalommal egyletünk, s azért ily későn, mert a megyénk Körösmenti községeit es. év tavaszán majdnem végpusztulással fenyegetett szomoru emlékezetű árvízveszélynek nyomasztó és lehangoló visszahatását érezni kellett egyletünknek is, minthogy megyénknek súlyos csapással meglátogatott közönsége, első sorban a szenvedett érzékeuy veszteségeknek lehető helyrepótlásával elfoglalva, s a szomorú idők viszontagságaival szemben a létért való nehéz küzdelmet folytatva, a szorosabban vett tudományos irányú mozgalmakbani tevékeny részvétével egyidőre mintegy szünat«lni kényszerült. Csaba város lelkes közönsége első volt az idén, mely — a közművelődés terjesztésén buzgólkodó egyletünket körébe meghívni sietett, — s ez is egy szép bizonysága annak, hogy e város közönsége mily nemesen tud érdeklődni ós lelkesedni a szellemi előhaladás — s általában minden társadalmi ós közművelődési mozgalmak iránt, a mire különben a közel múltból kitűnő például hozhatjuk fel, hogy midőn a tavaszi árvízveszély fenyegető válságából a gondviselés segélye és derék népének kitartó vódmunkája folytán, Csaba városa szerencsésen megmenekült, nem késett az emberbaráti szeretet és jótékonyság oltárára is meghozni áldozatát, s a körös-völgyi árvízkárosult szerencsétlen testvéreink javára és felségéiósóre a „Részvót-ünuepóly"-t rendezó, melynek szép sikere ós anyagi eredménye, minden ékesszólásnál szebben hirdeti ós dicsőíti e város lelkes közönségének hazafias érdemeit. — A „Részvét-ünnepély" nemcsak mint jótékouyczólu társadalmi mozzanat, de másrészt mint közművelődési irányú szereplés is — egyaránt figyelemre méltó, ós igy közművelődési egyletünktől is megérdemli a róla való eme rövid elismerő megemlékezést. Másod izben történik most, hogy egyletünk Csaba városa lekötelező vendégszeretót élvezi, — ugyanis: hatodtól évvel ezelőtt, 187ö. márczius 5-ón tartá egyletünk e városban első vándorgyűlését, midőn a többi közt Pulszky Ferencz ur a magyar nemzeti muzeum s a vidéki műgyüjtemóuyek ors/.ágos főigazgatója szerencséltető egyletüuket becses látogatásával, élőszóval ismertetve megyei muzeumunk néhány érdekesebb KŐ- ós bronzkori tárgyait, az ő elismert tekintélye, szaktudománya ós megszokott szellemdús modorában. Mai vándorgyűlésünk ismét egy emlékezetes ünnepe leend egyletünknek, mert szerenesések vagyunk ez alkalommal körünkben tisztelni hazai történelmünk egyik nagynevű tudósat: nagyságos Szabó Károly urat, akadémiai rendes tag s a kolozsvári tudomány-egyetemen a hazai történelem hírneves tanárát. Isten hozta körünké kedves vendégünket, — legyen örömmel üdvözölve áhalunk, mint a kit kétszeresen magunkóuak mondhatunk, úgyis mint Bekésmegyének derék szülöttét, s úgyis mint egyletünknek elejotől kezdve tiszteletbeli tagját. Fogadja hálás elismerésünk forró köszönetét, hogy bennünket becses megjelenésével szerencséitett, -- bebizonyítva ez által, hogy bár távol tőlünk, de szülőfölde iránt — mint megyénk hű fia — folyvást meleg szeretettel és velünk együtt érez, s fényes tudományának sugarából nekünk is juttat, a midőn megyenk történelmének egyik legérdekesebb mozzanatáról: „Gyulavárának elfoglalásáról" fog értekezni. Tárgyának közérdekű volta, s nevének és szavának tekintélye fölöslegessé teszi, hogy lelkes Közönségünknek már is feszült figyelmét lelhivjam, — van szerencsém tehát nagyságos Szabó Károly urat, kedves vendégünket tisztelettel felkérni, hogy fokozódó érdekkel várt becses művének felolvasását megkezdeni méltóztassék. Elnölii zárszó. Mólyen tisztelt közönség ! Vándorgyűlésünk tárgysorozatát kimerítve, egyletünk nevében ismételten hálás köszönetet mondok, mindeneK előtt igen tisztelt kedves vendégünknek: Szabó Károly úrnak, hogy nagyérdekű becses müvének felolvasásával bennünket szerencséltetni méltóztatott, ez által oly kiváló szellemi élvezetet szerezve nekünk, mely e napot reáuk nézve felfdtietlea kedves emlékűvé tszi; s tneg vagyok győződ/e hogy teljesen egyű

ft érzek a tisztelt közönséggel, midőn lelkemből kívánom, hogy a haza javára, nemzeti irodalmunk és történelmünk díszére és tovább fejlesztésére, s szerény egyletünknek is örömére, az isteni gondviselés Szabó Károly urat, lelki, testi erejének és tehetségének teljességében, meg igen sokáig éltesse ! Ujolag köszönetet mondok továbbá Csaba városának szíves meghívása ós vendógszereteteért, s a lelkes közbirtokosságnak e diszterem önkénytes felajánlásáért, végül pedig a mélyen tisztelt közönségnek becses érdeklődése ós figyelméért. Tartsa meg e nemes város lelkes közönsége rokonszenvét, pártolását ós jóakaratát egyletünk iránt továbbra is, mert csak is igy ós ez által munkálhatjuk a megye jobbjaival együttesen Bókósmegye közmévelődését és óhajtott szellemi felvirágzását. Éljen a haza 1 Nagyvilági események. * Robbanás. Pétervárról sürgönyzik aug. 14-éről: Kronstadtban tegnapelőtt a tengeri arzenál közelében fekvő házaK egyikében robbanás történt. A vizsgálat kiderítette, hogy a szemétdombban erős robbanó anyag volt elásva. Midőn később az egész házat átkutatták, a dwornik (házmester) a padláson folyadékkal telt palaczkot talált és azt fel akarta venni. E pillanatban a palack felrobbant és a dwornik súlyosan megsérült. Csak később jöttek rá, hogy e házban lakott Suchanofl az ismert nihilista ós igy valószínű, hogy a robbanó anyagokat ő rejtette el. * Tunisz, aug. 15. Ali-ben-Kalifa hajlandó bocsánatot kérni a beytől és arra kötelezi magát, hogy az összes törzseket teljes meghódolásra fogja bírni, ellenben azt kívánja, hogy őt a nefettik kaidjává nevezzék ki. * Marseille, aug. 15. A tegnapi bikaviadal alkalmával az aréna ülőpadjainak egy része leszakadt. A lezuhant személyek közül 12-en meghaltak és 150-en megsebesültek. Fővárosi dolgok. * Vii a házakban. 13-ikán hajnalban ismét nagy zivatar volt a főváros felett és igy a 12-iki zivatar által okozott károk tetemesen szaporodtak. A Terézvárosban a viz több alacsonyabban fekvő utcza pinczehelyisógeibe behatolt és néhol 2—3 lábnyi magasságot ért el. * A műcsarnok őszi kiállításán Fiume művészei is képviselve lesznek. A vendégek között ugyanis két festő is van, s ezek lelkesedve nézték a sugáruti díszes palotát s a kiállítási termeket ós elhatározták, hogy készülő müveikből néhányat felküldenek. Hazai hirek. * iótékonyezélú népünnepély! A szentesi .Jótékony nőegylet" s a „korcsolyázó ós csolnakázó egylet" az „Iparos ifusági dalegylet" közreműködésével Szentesen, a „Széchényi ligetben" f. évi augusztus hó 20-án, vagyÍ3 Szent-István napján jótékonyezélú népünnepélyt rendez. Sorrend: 1. Riadó. Szentesen és Kun-Szt:-Mártonban, reggeli 4 órakor. 2. Távgyaloglás. Kun-Szt.-Mártonból indulás reggeli 5 órakor. 3. Távgyaloglóknak ünnepélyes fogadása. Szentesen, reggeli 8 ós fél és 9 és fél óra között. 4. Ismerkedés a vidékiekkel d. e. ll és 12 óra között, Rambovszki József kerti helyiségében. 5. Versenyfutás. 3 órakor. 6. Fenyő-mászás. 7. Zsákverseny d. u. fél 4 órakor. 8. Körhintajáték. („Bolondmalom"). 9. Szamárfutatás. Indulás a kuezori csárdától, d. u. 4 órakor. 10. Csolnakverseny. Indulás d. u. 5 órakor. 11. Társascsolnakázás zeneszó mellett. 12. Disz színi előadás. Előadva a helybeli színtársulat által. 13. Táncz. (Külön meghívó nélkül.) Sátor alatt kezdete 8 órakor ; a nép részére szabadban, kezdete 7 órakor. 14. A liget kivilágítása. 15. Tüzl jdtök. 10. Versenydijak kiosztása. 17. Egyveleg. Előadja az ifjúsági dalegylet. 18. Takarodó és búcsúvétel a vidékiektől, 21-én reggel. Versenydijak: 1. Távgyaloglásnál 1-sö egy ezüst serleg, 2-ik egy ezüst óra, 3-ik egy arany gyűrű. 2. Csolnakversenynél l-ső két db arany, 2-ik egy db arany. 3. Szamárfuttatásnál l-ső egy db arany, 2-ik égy ezüst tallér 2-ik egy db ezüst forint. 4. Versenyfutásnál l-ső egy db ezüst tallér 2-ik egy db ezüst forint. 5. Zsákversenynél l-ső egy db ezüst forint 2-ik egy db ezüst húszas. 6. Fenyőmászásnál l-ső egy db ezüst forint, 2-ik egy db ezüst húszas 3. 4. ós 5-ik 1—1 kendő. Bülépti dijak szeniólyenkint : A ligetbe 20 kr. Sátor alatti tánczvigalomhoz 1 frt, a népmulatsághoz 50 kr. Jegyek előre válthatók : Szentesen a rendezőség központi irodájában (Nagyiskola épület), Bányai József, Ifj. Soós Imre, Ifj. Tetnesváry Antal és Szép testvér urak kereskedéseiben. Kun-szt-Mártonban Farkas Dániel, ur gyógyszertárában. Fölültízetések a jótékony czól iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. E sorrend a tánczmulatsághoz meghívóul is szolgál. Kéretnek a tisztelt hölgyek minél egyszerűbben megjelenni. A 100-as rendezőség végrehajtó bizotsága. * Török-becse, aug. 15. A bánáti, bácsi, szerémi és verseczi dioczesis számos papja konferencziát tartott ma ós elhatározta, hogy kérni fogja ö felségét a szerb patriárchát választó kongreszus összehívására. A konferenczia elhatározta továbbá, nogy távirati uton köszönetet mond a magyar kormánynak a szűkölködő szerb papoknak adott anyagi támogatásért. * A Miskolcz környékén megtartandó nagy őszi hadgyakorlatok alkalmával, melyekre oly jelentékeny csapattörnegek lesznek összpontosítva, kisérletkópen — ami eddig a monarchiában még nem törtónt meg — nagyobb számú tábori vas-sütőkemenczék is fognak, hír szerint, felállíttatni. MEGYEI HIREK. * Csaba város elöljárói Békésmegye alispáni hivatalának azon intézkedése ellen, hogy a Gyulán elhelyezve volt honvédlovas osztály ideiglenesen Csabán szállásoltassék el — mint tudva van felebbezóssel éltek. Eme felebbezés folytán a nmlgu m. kir. honvédelmi miniszter ur — kihez a felebbezés intéztetett, következőleg válaszolt. 30370. III. sz. Magyar KÍÍ. honvédelmi miniszter, nagyságos Ja'ncsovics Pál kir. tanácsos urnák, Békésvármegye alispánjának B.-Gyulán. Folyó évi 4456. számú jelentéssel felterjesztett felebbezósben Csaba községe a Békés-Gyuláról oda ideiglenesen áthelyezett honvéd huszár-