Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-07-24 / 89. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 89. szám. teendő javító vizsgálatra utasíttattak. Az értesítőnek csak­nem minden lapja, közleménye a jel'is igazgató vallásos lel­kületéről, humánus gondolkozásáról, ritka ügyszeretetéről s crélyéröl tanúskodik. — Beküldetett. A t. cz. szülék és gyámokhoz, a bu­pesti állami középipartanoda igazgatóságától. Azon szülék és gyámok — a kik gyermekeiket a jövő tanévre az állam' közópipartanodába fölvétetni kívánják ('elkéretnek, hogy öktt saját érdekökben a két havi nyári szünidő alatt gyakorlati ügyesség szerezhete'se végett műhelyekben helyezzék el; mert ezután a szabályzatok értelmében a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik. — Egy el nem mondott tóaszt. A békésvártnegyei tanítói egyesület idei gyűlése alkalmával Mezőberóüyben ren­dezett tanszerkiállitás a gyűlés utáni napon is nyitva tarta­tott a közönség számára, naely alkalommal egy vidéki úri em­ber is meglátogatá azt, kinek mint ki megyénk nemzetgazdá­szati viszonyai iránt különös érdeklődéssel viseltetik, igen meg­tetszett Békés vármegyének Mihálfi József által készített s a kiállításon több példány által szintén képviselt térképe. Nem is mulasztá el ez okból sajnálatának kifejezést adni a felett, hogy a tanítói gyűlésen valamint az azt követ'tt közebádben részt nem vehetett, mely alkalommal bizonyosan mondott vol­na ő is egy toasztot nevezett térkép derék készítőjére. La­punknak egy jelenvolt munkatársa addig ostromolta e/.en nyi­latkozata után nevezett úri embert, Liogy tenné papirosra, a mit szóval elmondania nem volt alkalma, hogy végre a kö­vetkező szavakat diktálta neki a tolla alá: „A népiskolai, reál irányú tantárgyak között fontosság tekintetében méltán az el­ső helyen említtetik a földrajz, különösen azon vidék termé­szeti viszonyainak ismeiete, mely szűkebb értelemben vett ba­zánkat, otthonunkat Képezi. Oly fontos ez, hogy nélküle a köliő ama mondása : „itt élned és halnod keli' is csak félig igaz. Meghalnia ugyanis lehet egy népnek azon a földön, me­lyet hazájának mond, de melynek természeti viszonyait, nem ismeri, azonban eluie, megélnie nem! Mutatja ezt azon ez évben is tapasztalt tény, hogy ezeu vidékről Békésvármegye körösvölgyi vidékéről, mely kánaáni termékenységénénél fog­va hivatva volua ötször annyi népességnek nem csak kenyeret a lni, de jólétet biztosítani, mint amennyi jelenleg tengeti raj­ta éh tét, ezrével volt kénytelen a nép ez évben is a szomszéd Vi'rmegyékbe takarókul elszéledni, hogy onnan hozzon Kenye­ret családjának, melyet Békésvármegye talaja az idei megle­hetős termés me[lett sem képes eltartani. Honnan van ez? Onmn hogy midőn a körösvölgyi vidéü ármentesitése czéljá­bol milliónyi, befektetésekről volt szó, akkor ezen vidék ter­mészeti viszonyainak tudományos ismerete annyira bizonyos exclusiv körök birtoka, hogy ne mondjam privilégiuma volt, hogy minden akadály, a köztudat minden ellenőrzése nélkül megteremthették, azon állapotokat, melyednek első de fájdalom a jelek uláu Ítélve, nem utolsó — áldozata lett Körös-Taresa. Lett volna csak például azon tény, hogy Magyarország folyói között alig van három, melynek forrása oly magasan feküd­nének a teuger szine felett, mint a Körösek forrásai, de nincs egy sem, mely oly iszonyú aránytalanságot mutatna fel, vizé­nek felsővidéki lassú folyása között, miut a Körösök vize, lett volna csak mondom ezen egv tény annak idejében oly általá­nosan tudva, megbeszélve és megvitatva, miut a hogy például a „magasabb politika" kérdéseit szeretjük mai napság meg­vitatni és megbeszélni: bizony aligha nem megmentette volna ezt a népet a köztudat ereje bizonyos nemzetgazdasági po­tentátok önkénye és kapzsisága ellen, amint hogy megmen­tette őt ugyanazon köztudat nem egyszer a politikai zsarnok­ság túlkapásai ellen! Nem is fognak e tekintetben jobbra for­dulni 8,z állapotok mindaddig, mig a nép a földrajzi ós egyéb természettudományi ismeretek tekintetében a nagykorúság azou fokára nem emeltetik, hogy maga lehessen nemzetgazdasági érdekeinek necsak az orra ht.gyének végéig, hanem a távolba is látó őri s valamint hogy az ország alkotmányán nem vál­toztathat senki az ó akarata és hozzájárulása nélkül, ugy azon földnek, melyen neki élnie kell, természeti viszonyait meg ne változtathassa, soha senki egyesek, hanem mindég csak a Köz­jó érdekében. Ezen, a népiskola által elérendő czélra nézve igen nagy szolgálatot tett az emberiségnek M. J. tanár ur akkor, midőn Békésmegye földrajzát a legújabban térképét a népiskolák használatára elkészité. Kiváno 11 neki, hogy az is­ten adjon neki erőt, egészséget s intézze a körülményeket úgy, hogy nem sokára elkészíthesse, Békésvármegy.mek azon tér képét, mely az ezeu vidékre részint már eddig is vészt és kár­hozatot hozott, részint a jövendőben bekövetkezhető, ki tudja mily nagy szerencsétlenségekkel fenyegető vizépitészeii mons­trumok helyett, az ipar, kereskedelem és földmivelés szolgála­tában álló, csa'oruák, viziutak s a solid tudomány egyébb közhasznú alkotásainak Képét tüntethesse elő megyénk terüle­tén. „Addig is, és azontúl is a/, isten öt sokáig eltesse! * A b. csabai postahivatal f. évi julimhó 1-én kincs­tárivá alakíttatván át, a nagyobb összegű postautalványon közvetítésre felhatalmazott postahivatalokkal való forgalom­ban, a tennebbi időponttól kezdve, 1000 frtig terjedő kö­zönsége* és 500 írig terjedő távirati utalványok felvetőiére ós kifizetésére, úgyszintén 500 frtig terhe't utánvételes kül­demények közvetítésére hatalmaztatok fel Budapestre (főpos­ta) és Bécsbe ezen postahivetal 5000 forintig terjedő közön­séges utalványokat vehet fal. — B.-csabán működő Csóka ur igazgatása alatt álló színtársulat játékrendjo. Ma, jul. 24-én „Legény Bolondja" 100 aranyat nyert népszínmű, béri. 2. sz. Héttőn, jul. 25-én szünet. Ivódd, jul. 26-án „Kapitány kisasszony* nagy operette béri 3. sz. Szerda, 27-én „Fabriczius ur leánya" Willbrandt hatásos színmüve, a bécsi burg színház kedvelt műsor darabja itt először béri. 5. sz. Csütörtök, jul. 28-án „Giroflé-Gi­roflá" nagy operelte béri. 5. sz. Péntik, jul. 29-én szünet. Szombat, jül. 30 -án „Boccacio" vil ighirü operette, részben uj jelemezekkel béri. 6. sz. Vasárnap, jul. 31-én „ Vereshaju" Lukácsy népszínműve, béri. 7. sz. — Megllivás. A „Részvét u-iinmpély állandó bizottsá­gának, egyes szakosztályoknak tagjai f. hó 24-én (vasárnap) d. u. 5 órakor, a polgári leány oskola helyiségében tartandó gyűlése, tisztelettel meghivatnak. Tárgya: a mintegy 2000 frt o. é, övedelem hovaforditása s a móg felmaradt 1000 frt értékű emléktárgyak s albumok értékesitésa.Kelt. B.-Csa­bán 1881. jul. 20. Launer Károly, jegyző. — Szarvason jul. 31-én esti 9 óra után tűz ütött ki. Czimrák Tamás féle ház, hol Weinberger kocsmája volt, égett le. A tüz tovább terjedése meg lett akadályoztatva. — Mező-berényi régészeti ásatás. A békésmegyei tanitóegyesület M. Berényben tartott jul. 20-iki közgyűlése alkalmával a megyei régész- és müv. tört. egyesület elnök­sége ásatást rendezett a berényí határban több oly helyen, a hol már számos régiség került napfényre. Nt. Haan Lajos ur, a régész és müv. egyletnek fáradhatatlan elnöke már jul. 19-ikén elutazott Berénybe, hogy a munkálathoz napszámo­sokat szerezzen, s egyebekről is intézkedjék. Másnap pedig korán reggel kikocsizott a Laposkerti halomhoz, 10 napszá­most véve magához, kikkel délig dolgozott. A halomban te­mérdek emberi csontot talált egymásra rendetlenül hányva, mészborkolattal takarva, miből azt lehet következtetni, hogy e tetemek pestis időjén temettettek oda. Ezen emberi kéz ál­tal hányt halmot érdemes volna nagyobb erővel, még egy­szer átkutatni. Ugyancsak délelőtt meglátogatták az ásatás színhelyét Göndöcs B. apát és orsz, képviselő ós Zsilinszky Mihály urak. Délután Haan ur Bánhegyi István ós dr. Zsi­linszky E. urak kíséretében a város szélén levő vályogvető gödrökhöz majd a Rókás halomhoz kocsizott, s ott áliitottá munkába a napszámosokat. E helyen már eddig is igen sok érdekes tárgy került felszínre. Ezúttal egy halottógetósi hely fedeztetett fel, mely terméskőből volt összeállítva, körü­lötte pedig egész hamu réteg találtatott. Közelben törött bög­rék, egy pedig épen, hamuval tele, került elő, mellette égett embercsontokkal. A „Rókás" halomban, hol szintén sok kő­kori tárgv került felszínre, nevezetesen : kőbalták, kökések, sősziiánkok, többféle bronzok, de a gazda, nem ismervén azo'<nak tudományos értékét, elhányta, ezúttal ásatás nem történt. De annyi özekből, 03 a helyszínén hallottakból kide­rü', hogy B>rényben igen sok ásatási hely kínálkozik a kő­és bronzkorból, azon időből, midőn a kőszerszámok mellett a bronz is használatba kezdett jőni és igy az átmeneti korszak­ból. Az ásatáshoz délután sok tanitó s azonkívül temérdek nép gyűlt egybe, hol az ásatóknak alkalmuk nyilt a népet felvilágosítani az ily leletek történelmi értékéről; mire azu­tán sokan elkezdték beszélni, hogy ők mi mindenfélét talál­tak ilyest eddig is, de nem tudták, hogy annak van valami értéke. Ekkor azután kezdtÓK az asszonyok hozogatni a vá­rosból a nálok lévő régészeti tárgyakat. Igy jutottak az ása­tok vagy 20 db. csinos bögrének birtokába, mdyek ham­vedrekül használtattak, s többnyire csoportosan, 5—6 együtt, talá'tattak. Egész vásár keletkezett az ásatási helyen. Vétel utján saereztatett egy igen szép bronz kalapács, egy hosszú bronz karvéd, egy bronz sarló. Dr. Kramer ur adományo­zott egy nagy kőbaltát, Fábián tarosai tanitó ur egy óriási szar vasagancsot, melvet az árviz mosott ki a Körösből; Dr. Jeszenszky Pál ur Tápió-Szeléről I. Zsigmond lengyel király, Albert Oranoent-Marchio, I. Ferdinánd és Rudolf magyar ki­rályok pénzeit, Erdélyi kovács mester egy kalapácsul hasz­nált, átfúrt szarv-.3 agancsot. Kiváló szolgálatot tett az, ása­tásnál s valóban dicséretre érdemessé tette magát Pilz Ádám fiatal kereskedő, ki sok régiségnek nyomába vezetett, s a munkálatoknál a forró nap daczára felügyelt. Őt és Braun Mártont, a rókáshalotn tulajdonosát szemelték ki az ásatók és felkérték olyanokúi, kik M.-Berényben, hol sok a régé­szeti Jelhely, a tört. egylet bizományosai lesznek. Szóval: habár az ásatás meglehetősen meddő volt, mert kevés idő­vel és kevés erővel is rendelkeztek régészeink, de meg volt azon nagy morális haszna, hogy a népet felvilágosították az ily régészeti tárgyak értékéről, ugy hogy ezóta bizonyosan nem egy könnyen fog valami érdekesebb tárgy felszínre ke­rülni, mely a lelkészek és tanitók révén a muzeumba ne ke­rülne. Kiváló haszonnak tartjuk továbbá azt, hogy megyénk derék tanítói közül sokan látták az ásatást, úgy hogy ezután ők is fogják tudni annak módját s hisszük, hogy ezután sem­mi alkalmat el nem mulasztanak, a megyei rauzeum gyara­pítására. — Csóka Sándor színtársulata hétfő óta folyvást ját­szik a csabai színházban. Azonban sajnos a közönség, a mi­től előre féltük, nem igen támogatja a színigazgató dicséretes igyekezetét, mellyel a magasabb müigényeket is kielégíteni törekszik, pedig számos jeles tagja van a társulatnak, köztök olyanok is, a kik közönségünknek régebben kedvenczei voltak (mint Pajor Emilia Csatámé). Láttuuk néhány előadást s mondhatjuk, hogy teljesen kiérdemlik a pártolást, azért el nem mulaszthatjuk íelhivni közönségünk figyelmét a társulatra. Az ne tartson vissza senkit, hogy az előadások a színházban tar­tatuak, mert a hőség ott se nagyobb, mint volna a színkör­ben, (Kivált ha korán reggel szellőztetik a színházat.) — A csabai dalkar m.-berényi kirándulása csütörtö­kön a legfényesebben sikerült. Nagy és válogatott Közönfég hallgatta a változatos programmu előadást. Maga a dalkar oly jelesül énekelt, hogy bármely országos nevü dalkarnak is becsületére vált volna. Szűnni nem akaró taps viharzott fel minden egyes darab után, s a programmnak nem volt egyet­len egy tételen sem, a melyet ne kellett volna ismételnie. Az előadás után Köruyei J, ügyvéd a berényi közönség nevében nyilvánosan köszönetet mondott a dalkarnak s reményét fe­jezte ki, hogy máskor is alkalmat fog adni az ily élvezetes estélyre. Az előadást tánczmulatság követte. — Gröudöcs Benedek apát ur és a gyulai kerület orsz. képviselője m. berényi útját, melyet a békésmegyei tanitó-egye­sület alkalmával a régészet és méhészet érdekében tett, az­zal tette a megyei tanítókra nézve is emlékezetessé, hogy a tanitó-egyesület alapitó tagjai közé lépett. Megyénk tanítói lel­kesedéssel fogadták e hirt látva, hogy az apát ur sok irányú áldásos tevékenysége közepette nem feledkezik meg róluk sem, hanem ügyöket úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni igyekszik. — A m.-berényi műkedvelők színi előadása mult ked­den este oly nagy közönség előtt folyt le, a minő M -Be­rényben talán még soha sem volt együtt. Jelen volt a város összes intelligentiája, s képviselve volt minden ossztálv. A vi­dékről a tanítókon ós tanügybarátokon kivül is, a kik kö­vetkező napra hirdetett közgyűlésre sereglettek össze, igen szá­mosan jelentek meg, úgyhogy a nagyvendéglő udvarán felállitot színkör, nem volt képes befogadnia a temérdek közönséget. D< meg is érdemelte ugy a jeles előadás, mint a jótékony czól (a ta nitóegylet pénztára és az Eötvös alap,) melye a jövedelem fordítandó volt, azt a szokatlan óideklödóst. Szigligeti 3 fel­vonásos színmüve „A czigány" adatott elő és pedig mond­hatni oly sikerrel, a minőt a vidéki jobb színtársulatok is ritkán mutatnak fel. A színdarab eléggé ismeretes, ugy hogy meséje elmondása alól fnlmentve érezzük magunkat; de egyes szereplőkről egyenként is szívesen megemlékezünk. A darab központja nem egy személy, hanem igyszólván az egész czigány família, de ebben mégis legkiválóbb szerepe van az ,örog Zsiga szép leáuyának, Rózsinak. E szerepet Haasz Árminnó úrhölgy ritka értelemmel fogta fel, s oly alakot teremtett belőle, mely elejétől végig a legnagyobb fe­szültségben tartotta a közönség figyelmét és érdeklődését. Minden nagyobb jelenetét szűnni nem akaró tapssal zárta be, alig birva a közönség elismerésének jelét, a sok szép vi­rág bokrétát összeszedni. A férfiak közül ugy sserepe ro­konszenvessége, mint annak kiváló praecziz betöltése miatt Rózsival különöíeu Fuchsel Zsiga ur osztozott a dicsőségben, a ki az öreg Zsiga czigány jellemének minden komikumát kiaknázta, de á mellett nem feledkezett meg azon finomabb lélektani voná­sok kitüntetéséről sem, melyek e jellem erkölcsi értékét adják. A familia harmadik tagját, Petit, a ki a színdarab megéjó­nek fejlődésére aktiva nem folyt be annyira, mint az előb­biek, Lestyan D. ur szintén jól fogta fel és adta elő. Kiváló figyelemmel kisérte Márton gazdáékat is a közönség, kü­lönösen az uralkodni szerető Rebeka aszszony harcaias vo­násait kitűnően és felette mulattatóan tudta fnltüntetni M. Braun Józsefné úrnő s méltán aratta a tapsokat s a legszebb virág csokrot. Márton gazda alakját pedig tőről metszett ere­detiséggel s látható kedvetessol játszotta Nyemecz János ur. A szelíd, szenvedő, és tűrni tudó Évi szerepét jobban ós ked­vessebben senki sem tölthette volna be, mint Lux OtMIia k. a. A többi három leány szerepnél pedig, melyek magokban véve nem oly rokonszenvesek, azt látta a közönség, hogy kedves ós ügyes játszók, minők Haty Mariska, Lux Taréz ós Molnár Mariska kisasszonyok voltak, kisebb hatáskörrel is lehet kellemes hatást tenni, s a hallgatóságot meghóditani. Bizonyítja ezt a sok taps és virág, mit arattak, A többi sae­replök, u. ra. B irányi János, Dúzs Gerö, Wolf Vilmos, ós Bezzeg Sámuel urak mind nagyban hozzájárultak az összha­tás sikeréhez, a mennyiben helyöket valamennyien jól töl­tötötték be. Tudva azt, bogy a jeles műkedvelő előadás egy hét eredmánye, csak „gratulálhatunk a műkedvelő társaság­nak s óhajtjuk, hogy mentől elöhb kedveskedjenek a közön­ségnek hasonló élvezetes előadással. A közönség bizonyára örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy újra részesül­jön oly műélvezetben. * Hibaigazítások. A hosszúfoki csatorna jobbparti ér­dekeltségének ügyében czimü s lapunk legutóbbi száma közölt czikk harmadik bekezdése érthetlenné vált a szedő azon vi­gyázatlansága miatt, hogy egy egész sort kihagyott a szö­vegből. A negyedik sorban levő ezen szavak „a csatorna vi­ze" után ezen szavaknak kellett volna következniük: „kel­lően leapadt s igy a balpart védésére fordított erővel* (sza­badon rendelkezhetett stb.) A hatodik bekezdésben is „Ka­tói jellem" helyett „bátor jellem" van szedve. — A vezér­ezikkben, 2-dik oldal első hasáb, első sor, „egy ezeréves intézményt ha hiába vannak is, igy kérjük olvasni: ha hibái vannak is." — Kiigazításul. Lapunk jul. 17-iki számában a m.-túri gymnasium alapvayyona nyomdai tévesztés folytán 10 ezer forinttal kevesebbnek van feltüntetve. Kiigazításul följegyez­zük, hogy a tőkék állása a következő : Tanárfizetósi alap 23500. Tápintézet tőkéje 9 780. Könyvtár és egyéb gyűjte­mények alapja 2500 Építkezési pénztár 2200, ösztöndíj alap 200 forint, s igy összetesz 38.180 forint. A „Békésmegyei Közlöny" eredeti táviratai. (Jul. 23. érk. este 8 óra 30 p.) * Newyork, julius 23. Newyork állam képviselőházának köztársasági többsége kiegyenlité a párt különféle csoportjai közt fenállott ellentóteket ós Conkling helyett Laphamot vá­lasztá egyesült államok szenátorává. * Prága, jul. 23. A hirlapok igen rokonszenvesen nyi­latkoznak Krausz altábornagy beszédéről. Pilzen város kép­viselősége elhatározta, hogy szerencsekivánatait fogja átkül­deni a helytartóság vezetőjének és kérni fogja öt, hogy jó indulattal viseltessék Pilzen városa iránt. * Mehdia, jul. 23. Corse jelzöhajó jelenti, hogy folyvást akadnak felkelökre, kik pinczében rejtik cl magukat. Ten­gernagy tárgyalásba bocsátkozott Sfax elnöklő lakosaival, kik még minőig félnek a lázadóktól, s e miatt vonakodnak a vá­rosba visszatérni. * Madrid, julius 23. Hivatalosan megállapították, hogy közel 20,000 spanyol utazott el Algírból. * London, jul. 23. Alsóház Írországi Agrár törvényt tár­gyalta és elvetette a kormány által ellenzett valamennyi in­dítványt, az esküdtszék mai tárgyalásán Inczédy László „Füg­getlenség" belmunkatársa a legújabb szoldateszka brutalitás czimü czikk szerzője a vád alól felmentetett. Felelős szerkesztő : Szerkesztőtárs : Dr. Báttaszéki Lajos. Dr. Zsilinszky Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom